Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-30 / 35. szám

1908. augusztus 30.

BÉKÉS

5

kedves felszólítására. Azonban elmondhatjik valamennyi leányról, hogy minden ügyességük felhasználásával fáradoztak a iótékonyság érdekében. Kovács Erzsikének és Nagy Stefikének virágkosárkája ép úgy általános feltűnést keltett, mint Bossányi Nelli- kének, Moldt Mariskának, Sál Mariskának megkapó csinossággal .összeállított konfetti, szerpentin, levelező-lap gyűjteménye. Fáradságot nem ismerő kitartással s megnyerő nyájassággal kínálták kapós tár gyaikat, hogy megtalálták azt a kulcsot, mely a kinyithatatlannak vélt tárczák zárját is telpattantotta, mutatja a bevételről szóló kimutatás A kereskedői élelmességnek nem csekély jelét adták a játéksátorban a Darányik nővérekés Vlagyovics Bözsike. A legforgalmasabb élet s a legnagyobb elevenség mindamellett a ezukrázda, bazár s pezsgő sátor előtt volt, ahol úrnőkből alakult társaság mellett főleg Haviár Miczike, Márki Lilly, Székely Böske, Dutkay Ella, Dobay Bellus, Haviár Iza, Destek Margit kínálták a gyakorlatiasan összeállított bazárárukat s ajánlották a pezsgőt csekély »polgári haszon« mellett, Természetes, hogy ily körülmények között fesztelen jó kedv, vidámság ütött tanyát, a máskor oly komor Göndöcs-népkert árnyas sétányain. De hisz kinek is ne telt volna kedve, gyönyörűsége abban a csekély anyagi áldozatban, amivel annyi szegény gyermeket téli ruházathoz segített. Kit ne nyerne meg ez a szép czél, ez a magasztos gondolat: segíteni embertársainkon, mikor még ennek fejében egy kedves mosolyt, hálás köszönetét is nyerhettünk. A délutáni ünne pély méltó befejezése volt az elegáns esti tánez- mulatság, mely kedélyességben és fesztelenségben versenyezett a nyári majálisokkal. A mamák, mint mindig, most is féltek a „petrezselyem árulástól“ s számos helyen hallottuk, hogy jó lesz sók kosárról gondoskodni, melyekben a báli termést haza szállíthassák. Itt fordult a világ sorja : a tánezosok árultak zöldséget, mert ők voltak túlsúlyban, még pedig kétszeres túlsúlyban, úgy, hogy örült, aki tánezosnőhöz juthatott. Hogy ily körülmények között a mulatság a kora reggeli órákig tartott s ekkor is csak az apai tekintély teljes felhasználásával éri véget, az nyilvánvaló. De kinek is lenne kedve haza gondolni, pláne hazamenni, mikor Tóni s kiváló bandája lelkét önti minden egyes csárdásba az ő kedves embereinek kedvéért ? A jelenlevő hölgykoszorut a következőkben állíthatjuk össze ; Leányok: Andrásy Ilona és Irén (Budapest), Bara- Dyik Emma és Ilonka, Bossányi Nellike, Eudrész Teréz, Geist Rozina, Dutkay Ella, Haviár Miczike, Kovács Erzsiké, Moldt Mariska, Móricz Szidi, Nagy Stefi, Sál Mariska, Trukker Paula. Asszonyok: Áron Jenőné, Baranyik Lászlóné, Bossányi Béláné, Ea- drész Andrásné, özv. Fábry MártODné, Dutkay Istvánná, özv. Czingulszky Józsefné, János Józsefné, dr. Kovács Károlyné, Léderer Lajosné, Moldoványi Gyuláné, dr. Márki Jánosné, Mold Józsefné, Móricz Jánosné, Nagy Jenőné, Pöppel Gyuláné, Sál Sebestyénné, Székely Lajosné, Trukker Pálné, Yizvári Lajosné. A négyeseket 20—24 pár tánczolta. — Ennyiben számolunk be a lezajlott mulatságról, melynek mozzanatai a szalonoknak, tenniszpályák nak mai is aktuális beszédtárgyai. Minden jelenlevő kellemes visszaemlékezéssel tekint az elmúlt napra abban a reményben, hogy a télen folytatása következik. — A mulatság tiszta jövedelme 700 K 52 fillér. A pénztárnál felülfizettek : Fischer Dezső alezredes 20 K, dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Fe- rencziné 4—4 K, Moldt József 5 K, Sztojanóvits Szilárd 2 K, Reísner Arthur, Puskás András, Trukker Pálné 1—1 K, János Józsefné, N. N. 70—70 f, Yarga Mihály, Deutsch Mór 30—30 f, Jámbor György, N. N., Szilágyi Béla, Vlagyovics János 20—20 f, Leopold Ignáczné 60 darab apró kiflit, egy tortát, özv. Römerné szőlőt adtak. A nőegylet köszönetét fejezi ki a nagyközönségnek, a közreműködő leányoknak, a rendezőségnek, szóval mindazoknak, kik az ünnepély sikeréhez a jótékonyczél iránti tekintetből hozzájárultak.

A képviselőtestület folyó hó 24-én délután dr. Bucskó Koriolán főjegyző, helyettes polgármester elnöklete alatt a képviselők eléggé élénk érdeklő dése mellett rendes közgyűlést tartott. A városi

épületek eladása előzőleg már két közgyűlésnek napirendjére volt kitűzve, most is csak azért lehetett bennük törvényszerű határozatot hozni, meri ezúttal a jelenlevő képviselők száma mellékes dolog volt. A közgyűlés ennek következtében az „Anfang“ épületet a tejszövetkezetnek adta el 10000 koronáért ; a régi „Nap“ korcsmát iskolai czélra a róm. kath. egyháznak 8000 koronáért; a József-hid melletti házat és telket az izraelita hitközségnek 3000 koronáért; végül a józsefvárosi jegyzői lakot, mint zárt ajánlatban legtöbbet ígérőnek 9100 koronáért Kulitzy Nándor állami elemi iskolai igazgató-tanítónak. Néhai Toldi János által a városnak hagyományozott tiz hold föld egy évre 330 körönért haszonbérbe adatott ki. A községi óvodák állami kezelésbe vételét a vallás- és közoktatásügyi minister oly feltételekhez kötötte, melyeknek a város képtelen megfelelni. Nevezetesen nem sikerült az ismételt kísérletek daczára sem olyan kölcsönt szereznie, amelyből az óvodák megvásárolhatók, vagy felépíthetők lennének, ennek következtében a közgyűlés ismét felterjesztést tesz a ministerhez, amelyben kísérletének meghiúsultál bizonyítja, s megújítja ama ajánlatát, hogy azesetben, ha a kultusz- minister az óvodák építési, személyi és dologi kiadásait tárczája terhére elvállalja Gyula városa állami adójának 3°,«-át 50 esztendőre a ministernek rendelkezésére bocsátja. Nagyobb diskussziót okozott a város részére szükségelt tűzifára beérkezett ajánlatok tárgyalása ; a vita eredményeként szü- kebbkörü bizottság küldetett ki és hatalmaztatott fel annak elbírálására, hogy az ajánlatok közül a tűzifa jóságát és árát mérlegelve melyik előnyösebb a városra nézve. A közrendészeti szabályrendeleten, amelyet a közgyűlés már előzőleg szabályszerűen letárgyalt a vármegye közgyűlése több irányú változtatást tön ; ekképen a szabályrendelet újabb tanácskozás alá került, minek az lön a következménye, hogy a képviselőtestület nemcsak a vármegye által tett módosításokat, hanem az egész szabályrendeletet kritika alá vette, s végül kimondotta, hogy most nem határoz felette, hanem előbb ki nyomatja s *a képviselők között kiosztatja. A városi tanács utóbbi időben komolyan vette a szabályrendeletnek az élőfák kivágását megtiltó rendelkezését és a házak előtt levő fákat önkényesen kivágó háztulajdonosok egynéhányát érzékenyen megbüntette. Ez a tény körülmény az előzménye Argyelán György képviselő indítványának az építkezési szabályrendelet módosítása iránt és pedig oly értelemben, hogy a fák tulajdonjoga s igy kivágási szabadsága is a háztulajdonosoké ugyan, de ezzel szemben a város köteleztessék a kivágott fák helyére a tanácsosok utján közköltségen csemetéket ültetni és azokat gondozni; közgyűlés többségében igen nagy hajlam volt eme „méltányos“ rendelkezés elfogadására és csak hajszálon múlt, hogy az tényleg határozattá nem emeltetett, Bogyó György képviselő már más beszámítás alá eső s megszívlelendő indítványokkal lépett fel ; utalt ama visszaélésekre, melyeket különösen vidéki emberek követnek el a heti piaczokra hozott gabonanemüek- nek csomóban való elárusitásával, az ilynemű el- árusitást egyszerűen betiltani javasolta. Indítványában felpanaszolja a tejszövetkezetben zsírtalanított tejnek elárusitásából származó visszaéléseket is ; egyesek ugyanis eme tejet nagyobb mennyiségben vásárolják és vegyitve drága pénzen adják el a piaczon. Bogyó még a szarvasmarha árak hanyatlásával arányban nem levő magas húsárak ellensu lyozásául hatósági mészárszék felállítását is indítványozta. Mindezen indítványai tanulmányozás végett a városi tanácsnak adattak ki. A tárgysorozatba fel nem vett és időközben érkezett ügyek között volt az állami elemi iskolai épület építési leszámolása. Az iskola az 53.394 korona vállalattal szemben felmerült pótmunkák czimén mintegy 4000 korona több költséget okozott. A benedeken létesítendő mezőgazdasági szeszgyár engedélyezésére ami szeptember 1-ig kérelmezendő a képviselőtestület ismételten megújítja már több ízben elutasított kérelmét és ez uj szesztörvény alapján most már alapos reménye van, hogy ezúttal sikerrel. A közgyűlés este 7 órakor fejeztetett be.

Az Őszi vásárnak sokkal kedvezőbb kilátásokkal nézünk eléje, mint nyári vásár elődjének és pedig nem azért, mert a nyári vásár a legnagyobb munkaidőre esett, hanem azon okból, mert az időjárás két hót óta gyökeresen megváltozott és a számos esők mindennemű növényzetet tetemesen megjavítottak; különösen elmúlt a takarmány Ínség veszedelme, mely aratáskor teljes mértékben fennállott. A jó tarló legelők hatása valószínűleg erősen fog nyilvánulni a szarvasmarha és ló áraknál, amelyek a nyári vásáron pánikszerű hanyatlásban voltak. És ha mégis nem lesz jelentéktelenebb áremelkedés, ez inkább a Szerbiával kötött uj kereskedelmi szerződésnek lesz a következménye. Az áraktól eltekintve úgy juhban, mint szarvasmarhában és lóban nagy felhajtás remélhető. A vásári napok különben következők : Szerdán, szeptember 2-án sertés, csütörtökön juh ^pénteken szarvasmarha, szombaton ló és mezőgazdasági iparczikkek, vasárnap belső és nyersbőrvásár.

Orvos hiány. Endröd és Körösladány községekben, a melyeknek lakossága egyenként 10000-ren felül van, a második községi orvosi állás már hosszú idő óta betöltetlen. Az állás betöltése czél- jából meghirdetett pályázatok több ízben eredménytelenek maradtak. A pályázat újabban ismét meg lett hirdetve, kiváncsiak vagyunk, hogy több ered- ménynyel-e, mint eddig. —

I

“■ A fővárosi hírlapok nyomán elterjedve, vármegyénk közönsége is megilletődéssel vett tudomást róla, hogy Reiszig Ede volt nyugalmazott államtitkár, évekig tartó súlyos betegség után egy gráczi szanatóriumban meghalt. Reiszig Ede a 90-es évek elején mintegy két esztendeig tudvalevőleg Békésvármegye főispánja is volt, oly időszakban, amidőn az agrár- szocziálizmus első Ízben vetett hullámokat az Alföldön. Gróf Szapáry Gyula akkori belügyminiszter teljesen félreismerte a tisztán közgazdasági természetű kérdést és agrárszocziálizmus megnyilvánulásait a közigazgatással hozta kapcsolatba, mely alkalomból úgy beszólt Békésről, mint az ország legkorrurapáltabb vármegyéjéről. Reiszig Ede két esztendei békésmegyei működése teljesen meddő maradt; egyénisége sokkal exclusivabb volt, semhogy itt gyökeret verni tudott volna, mi különben Reiszignak sem volt szándékában. Mint idegen jött, mint idegen tartózkodott s ugyanígy távozott körünkből. De ha a rövid két esztendő alatt nem is voltak alkotásai, nem is rombolt és nem hagyott kedvezőtlen emléket sem maga után. A vármegye törvényhatósága haláláról nem kapott értesítést, de a lapok hírére a volt főispán halálából kifolyólag gyászlobogót tűztek ki a vármegyeház erkélyére.

Házasság- Glaser Ignácz kisújszállási kereskedő folyó hó 23-án délután esküdött örök hűséget az izraelita templomban özv. Leopold Ignáczné leányának Pepinek.

Életveszélyes fenyegetés. Földes Sándor békési lakos nem olyan férfiú, akivel tanácsos a kötődés. Megmondhatója ennek Nagy Imre szintén békési lakos, kit temperamentumos polgártársa eszmecse- réjök hevében lelövéssel fenyegetett meg s hogy mennyire szavatartó ember lehet Földes Sándor, bizonyítja az a körülmény, hogy Nagy Imre jónak látta a szigorú férfiút feljelenteni, aminek az a figurás következménye lett, hogy a fenyegető lőfegyverét vadászati kihágás folytán a békési szolga- biróság lefoglaltatta.

Viharok a megyében. Nagy vihar volt folyó hó 19 ikén délelőtt Gádoros községben ; mogyoró nagysága jegek óriási kárt tettek a kapás növényekben. A villám belecsapott az ágostai evangélikus templom tornyába, amelyben azonban kárt nem lett. A templom közelében van Papp Gábor gádorosi jegyző lakása, ki az udvaron állt egy fa alatt s nézte az égi háborút. Egyszerre vakító fényességgel lecsapott a villám abba a fába, mely alatt a jegyző állt. A fát a villám szétforgácsolta 8 a jegyző eszméletlenül terült el a földön. — Az óriási dörrenésre a ház lakói kiszaladtak s a jegyzőt bevitték a szobájába, hol pár perez múlva magához tért. A többször ismétlődő villámcsapások után megeredt a zápor hatalmas jégeső kíséretében,