Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-09 / 32. szám
1908. augusztus 9. BÉKÉS 7 lakosokat jelölte első helyen a vármegye alispánja. Második helyen jelöltettek Jancsik Máté Pál uj- kigyósi, Taskó Károly békósszentandrási és Szurovecz Lajos endrődi lakosok. A burgonya két veszedelmes betegsége. — Közli a m. kir. növénykórtaui állomás. — Már a közelmúltban felhívtuk a gazdaközönség figyelmét a burgonya két uj betegségére. Egyik a levélfodrosodás, másik a gyürüsbetegség. Az idén mindkét betegség oly veszedelmes jelleget öltött, hogy kötelességünknek tartjuk e közlemény gyors és széleskörű elterjesztésével újból felhívni a gazdák figyelmét a burgonyatermesztés eme uj veszedelmére s az ellene való védekezés módok megismerésére. Már évek óta jelentkezik Németországban a burgonyabokrok egy megbetegedése, amely évről- évre fenyegetőbb jelleget ölt s amely, sajnos, már hazánk egyes vidékein is, tudomásunk szerint főleg ■az ország északnyugati részén, el van terjedve. — Levélfodrosodás néven ismerjük e bajt, amelyet a ■Fusarium genusba tartozó fonálgombák idéznek elő. E betegségnek, amely már hazánk burgonyatermesztését is erősen fenyegeti, ismertető jelei a következők : junius végén, még inkább azonban julius - -.és augusztus hónapokban a burgonyatáblákon egyes növények felső levelei a levélborda mentében többé kevésbé összehajlanak, szélöktől kezdve besodródnak, s a levéllemeznek ily módon felülre került alsó lapja a sárgától a sárgásvörösbe átmenő színárnyalatot nyer s a bokor levelei felülről lefelé haladóan lassan elhalnak. A levélfodrosodás első jelentkezésekor kevés fontosságot tulajdonítottak neki, mert a beteg bokrok látszólag rendes termést adtak s gumók sem különböztek, legalább külsőleg, az egészséges bokrok gumóitól. Ha azonban a beteg bokrok alatt termett gumókat a köldökhöz közel kettészeljük, úgy azt látjuk, hogy az edények sárga szint öltöttek s e sárga szin, ha a gumó kihajt, átmegy a szárrésznek edényeibe is. Ha ilyen beteg gumót elültetünk, az rendesen kikel, csakhogy a fejlődő bokrok a rendesnél valamivel kisebbek maradnak, a levelek sodródása és sárgás-vörös színeződése korábban kezdődik s a növények korábban kezdenek elhalni. Ha ilyen beteg növényt kihúzunk a földből, még találunk ugyan gumókat a fészekben, ezek azonban aprók, mogyoró és diónagyságuak, sőt még borsónagyságu gumók is találhatók. A termés tehát csekély s amellett a gumók gyakran puhák s rendesen nem is stolonákon, hanem közvetlenül a földalatti száron ülnek s ezek az apró gumók sok esetben még a fészekben ki is hajtanak. Ha már most ezeket a fejlődésükben visszamaradt gumókat ültetjük el, ezek sok esetben ki sem kelnek, ha azonban mégis kikelnek és bokrot fejlesztenek, ezek aprók maradnak, leveleik kezdettől fogva fodrosak s a jellegzetes sárgáspiros színtől a sötétpirosig és kékespirosig a színeződés összes árnyalatait mutatják. Alkalmunk volt a betegség eme mértékét látni a pozsonymegyei pudmericzi uradalomban, ahol a beteg bokrok alatt vagy egyáltalán semmi, vagy csak borsónagyságu gumók képződtek, úgy, hogy termésről egyáltalán szó sem lehetett. Láthatjuk az elmondottakból, hogy e betegség kevésbevevése milyen károsodást okozhat a burgonyatermesztőknek. Tekintve, hogy a burgonya több iparágnak, mint például a szesz-, keményitő- és burgonyalisztgyártásnak nyersanyagát képezi, — tekintve továbbá, hogy hazánk egyes vidékein a szegény néposztálynak legfontosabb, sőt helyenként csaknem egyedüli táplálékául szolgál, beláthatjuk, hogy mekkora veszedelmet jelenthet a burgonya- termést teljesen megsemmisíteni képes eme betegség nemcsak egyes iparágakra, hanem egész vidékek lakosságára nézve is. Az egyetlen mód, amely e veszedelmes betegség leküzdésére ez idő szerint rendelkezésünkre áll, az, hogy lelkiismeretes gondossággal válogassuk ki vetési czélra az egészséges gumókat. Ez csakis úgy történhetik, hogy julius é3 augusztus hó folyamán, amikor a beteg bokrok az egészségesektől könnyen megkülönböztethetők, még künn a burgonyaföldön megjelöljük a beteg bokrokat (színes rongy rákötésével, vagy jelzőkaró leszurásával), ezeknek termését külön szedetjük és semmi szin alatt sem használjuk vetésre. Vetőmagul csakis a teljesen egészséges bokrok gumóit szabad használni! Ha bármi oknál fogva kényszerítve volnánk tavaszszal vásárolni ismeretlen származású vetőgumókat, ez esetben — ezt különösen figyelmébe ajánljuk a burgonyatermesztőknek — nem szabad elmulasztani, hogy a vásárló nagyobb mennyiségű, kb. 100 gumót tartalmazó mintát küldjön be Magyaróvárra a növénykórtaui állomáshoz megvizsgálás végett. Nevezett intézet díjtalanul végzi a vizsgálatot s értesíti a beküldőt a minta egészségi állapotáról. Egy másik, ugyancsak veszedelmes újabb betegsége a burgonyának a »gyürüsbetegség«, amelyet baktériumok okoznak. Ha a beteg gumót kettészeljük, a metszési lapon, a héjtól V2—1 czm.-nyíre befelé egy többé-kevésbbé teljes, barnaszinü gyűrű ötlik szemünkbe, amely a gumó edényeinek romlása folytán keletkezik. Az egészséges gumó kettévágá- sakor is látjuk az edénygyürüt a bél- és héjrész közt, csakhogy e gyüvü szinezetlen, semmiesetre sem barna. Ha csak nagyon kismérvű a gumó fertőzött- sége, akkor a metszési felületen nincs is meg a teljes barna gyűrű, hanem csak helyenként, főleg a köldökhöz közel vannak feketésbarna pontok vagy vonalak, amelyek bent fekszenek a gumó edényeiben, vagyis a gyűrűben, s ha a köldökön át vágjuk ketté a gumót, akkor meggyőződhetünk, hogy e barna pontok nem egyebek, mint keresztülmetszett barna edények. Ha a beteg gumót kiültetjük, világos, hogy a belőle fejlődő hajtások is betegek lesznek, mert hisz ezek edényei benső összefüggésben vannak a gumó edényeivel. Gyakori eset az is, hogy az ilyen gumó nem kel ki s ha kibontjuk a földből, azt látjuk, hogy a gumó külsőleg egészséges, a Jbelőle fejlődő hajtások elhalnak, még mielőtt a tőidből kibújtak volna. Ha egy ily hajtás a felszínre kerül is, ott nyomorúságosán fejlődik, a szár rövid marad s apró leveleket visel, amelyek gyakran feketepettyesek s ellentétben az előbb leirt levélfodrosodással, alulról felfelé menőleg kezdenek száradni és lehullani. Az is előfordul, hogy kezdetben egészen normálisan fejlődik a növény, nyár derekán azonban egyik-másik, avagy valamennyi hajtása áttetszővé és barnapettyessé lesz és elszárad; a beteg hajtások levelei feketés, lassan nagyobbodó foltokat kapnak az ereken, összezsugorodnak és lehullanak. A most ismertetett esetben a gumótermés látszólag normális, főleg akkor, ha csak egyetlenegy hajtás beteg. Pedig épen ezek a gumók a legveszedelmesebbek, mert általuk terjed el a betegség a következő évben. E betegség okozói baktériumok^ amelyek valószínűleg a szárrész alsó részeinek repedésein kerülnek bele a növénybe. De belekerülhetnek e baktériumok a talajból közvetlenül a gumóba is, főleg akkor, ha a vetőgumókat szétdarabolva ültetjük el, ami sok helyen szokásban van. A gyürüsbetegség elhárítására ugyanazok az irányelvek követendők, mint a levélfodrosodásnál. E mellett arra is ügyelni kell, hogy feldarabolt burgonyagumók vetésre ne használtassanak. ü y i i i t é i°. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség Császárfürdő Budapesten. XÍm“ magyar Irgalmas-rend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák-, török-, kő- és márványfürdők; hőlég-, szénsavas- és villamos vízfürdők. Ivó-kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 49 8—16 Az igazgatóság. Heti p i a c z. Gyula, augusztus hó 7-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán is lanyha volt az irányzat, búza 20—30 fillért veszített árából. Heti piaczunkon nagyobb felhozatal Ó3 élénk kínálat mellett eladatott: Búza . . . 20-----21-20 Ár pa - 13‘40—14-— Zab ... 15-----15-40 Te ngeri . . . 15-40—15-60 Vasúti menetrend. Érvényes 1908. május l-töl. Budapest k. p. u — Arad. Budapest indul — 7 20 8 — 2 — 12 20 9 30 Szolnok érkezik — 9 16 10 50 3 51 3 40 12 83 Szolnok indul 2 55 9 23 11 09 3 58 4 07 1 03 Mezőtúr 4 40 10 05 12 10 4 42 5 24 2 19 Gyoma 5 28 10 34 12 40 5 02 6 00 2 54 Békéscsaba érk. 6 42 11 11 1 28 5 43 7 04 3 Ü Békéscsaba indul 7 09 11 13 2 05 5 53 7 29 4 22 Kétegyháza 7 43 11 30 2 29 6 11 7 56 4 48 Arad érkezik 9 10 12 12 3 29 6 54 9 00 6 02 Arad Budapest k. Pu. Arad indul 5 09 8 18 11 25 4 16 4 51 9 30 Kétegyháza 6 11 9 01 12 34 5 00 6 25 10 54 Békéscsaba érk. 6 35 9 19 12 59 5 17 6 54 11 24 Békéscsaba indul 6 43 9 23 1 29 5 20 7 47 11 39 Gyoma 7 36 10 07 2 25 6 04 8 59 12 47 Mezőtúr 8 03 10 30 3 05 6 25 9 35 1 22 Szolnok 9 17 li 19 4 24 7 32 12 04 3 05 Budapest érk. 12 25 1 15 7 25 9 40 5 00 6 05 Nagyvárad -Szeged Rókus. Nagyvárad indul 6 02 io 20 4 45 7 40 Nagyszalonta 7 08 n 26 6 02 9 24 Kötegyán 7 28 11 44 6 24 9 52 Gyula 7 58 12 18 6 57 10 37 Békéscsaba érkezik 8 17 12 37 7 18 11 05 Békéscsaba indul 8 24 1 48 7 41 4 44 Orosháza 9 15 2 49 8 59 5 50 Hódmezővásárhely’' 10 - 3 44 10 12 6 53 Szeged-Rókus érkezik 10 45 4 22 11 01 7 40 Szeged-Rókus—Nagyvárad. Szeged-Rókus indul 3 30 10 59 3 01 8 Hódmezővásárhely 4 28 11 40 3 47 8 56 Orosháza 5 £ 12 28 4 32 10 07 Békéscsaba érkezik 6 36 1 18 5 15 11 10 Békéscsaba indul 6 56 1 38 5 48 4 50 Gyula 7 19 2 02 6 12 5 26 Kötegyán 7 54 2 32 6 43 6 11 Nagyszalonta 8 31 2 57 7 08 7 02 Nagyvárad érkezik . 9 40 4 00 . 8 10 8 28 Mezőtúr—Szarvas—Orosháza. Mezőtúr indul 2 29 12 15 5 40 Szarvas érkezik 3 25 1 03 6 28 Orosháza érkezik 5 35 3 26 8 40 Orosháza-Szarvas-Mezőtúr. Orosháza indul 5 -55 11 17 6 07 Szarvas indul S 44 1 44 8 23 Mezőtúr érkezik 9 30 2 30 9 10 Békésföldvár—Békés. Békésföldvár indul 3 52 7 13 1 52 8 14 Békés érkezik '4 12 7 30 2 10 8 34 BékésBékésföldvár. Békés indul 5-58 12 40 5 00 11 15 Békésföldvár érkezik 6 lő 12 58 5 20 11 35 Nagyvárad-Szeged-Rókus. Motorkocsi menetek. Nagyvárad indul- 8 01 1 13 — Nagyszalonta — 9 27 2 51 — Kötegyán (98) — 10 01 3 29Sarkad- 10 13 3 42 — Gyula-városerdő 36. sz. őrh. (fmb.) - 10 27 308 — Gyula érkezik- 10 39 4 10 — Gyula indul 6 05 10 39 4 12 8 16 Biczere 43. sz. őrh. (fmh.) 6 17 10 öl 4 27 8 30 Békéscsaba érkezik 6 30 11 04 4 42 8 45 Békéscsaba (117) 6 52 11 18 — Orosháza (118) 7 58 12 37 — — Hódmezővásárhely (93, 94) — 1 53 — — Szeged-Rókus érkezik — 2 43 — — Szeged-Rókus—Nagyvárad. Motorkocsi menetek. Szeged-Rókus indul — — — 3 50 Hódmezővásárhely (93, 94) — — — 4 55 4
