Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
1908. julius 26. BÉKÉS 3 vasárnap Békéscsabán megteremteni óhajtja a D. M. K. E. fiókot. Az alakuló közgyűlésen a szervező-bizottság az alkalmi megnyitó beszéd megtartására Ambrus Sándor alispánt kérte fel. A programmot Gallovich Jenő főtitkár és Palatínus József szerkesztő, osztálytitkár fogják kifejteni. Yégül a tisztikart fogják megválasztani ; amelybe a szervezőbizottság által megejtett jelölés szerint Békésmegye valóban munkás közéleti fórfiainak szine-java fog bekerülni, T a n ü g y. Értesítők. A békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf főgimnázium ez idén adta ki 43-ik évi értesítőjét Bukovszki János igazgató-tanár szerkesztésében. Az értesítőt az 1907/8. iskolai év történetének adatai nyitják meg, majd a főgimnáziumi bizottság és a tanári kar névsorát, a végzett tananyag és heti óraszám osztályonkénti és tantárgyankénti kimutatását találjuk. A következő fejezetek a tornaügyekről, a tanulók osztályzatáról (a nyolcz osztályból 31 tiszta jeles taDuló került ki 313 tanuló közül), továbbá a kÖDyv- és szertárakról, gyám- intézetről, segitőegyesületről, önképzőkörről, alum- neumról, pénzbeli segélyek és adományokról és a jövő iskolai évre vonatkozó figyelmeztetésről szólnak. — Az orosházi m. kir. állami 'polgári fiú- és leányiskola értesítője Nagy Lajos igazgató szerkesztésében hasonló beosztással jelent meg. A fiúiskolában kitűnő tanuló 25 volt (10'71 °/0), a leányiskolában pedig 15> tanuló nyert kitűnő osztályzatot. Mindkét értesítő az illető intézet helyes vezetéséről és eredményes fejlődéséről tanúskodik. Hírek, Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Mint már irtuk, a vármegye közönsége által megfestett 11. Rákóczi Ferencz arczképének ünnepélyes leleplezése czéljából, a jövő hónap folyamán rendkívüli vármegyei közgyűlés fog egybehivatni. A közgyűlés határnapja tekintetében a végleges megállapodások most már megtörténtek, minek folytán a vármegyei hivatalos lap legközelebbi számában fog publikáltat ni az ünnepélyes közgyűlés és pedig augusztus 8-án. A közgyűlés tárgysorozata már egybeállit- tatott s az Ugyanekkor fog megjelenni. A Rákóczi kép leleplezése alkalmával az ünnepi beszédet Szabó János köröstarcsai református lelkész, megye- bizottsági tag fogja megtartani, — aki az e tekintetben hozzá intézett felkérésnek készséggel engedve, — fogadta el a vármegye alispánjának erre irányuló megbízását. Az ünnepi közgyűlés azonban ezenkívül még más vármegyei és községi sürgős természetű ügy letárgyalására is szolgál. így Csorvás község régen vajúdó kölcsönügye ezen a kérdésen fog megoldatni. Tárgyalás alá kerül még Orosháza község sürgős kérvénye, a részére esedékes 3000 korona kiutalása iránt, Csorvás községnek szervezési és fizetési szabályrendelete, Mezöberény kisajátítási ügye, a vésztői műkenderáztató szabályzata és egyéb halaszthatatlan természetű községi közügy. Vármegyei tisztviselők szabadsága. Csánki Jenő szeghalmi főszolgabiró részére 15-től kezdődöleg, hat heti szabadságidő engedélyeztetett. Ugyancsak ennyi szabadságot nyert Popovics Szilveszter békési főszolgabiró, aki azt julius 27-én kezdi meg. — A vármegye központi tisztviselői közül ez időszerint egyedül dr. Konkoly Tivamér aljegyző, — lapunk belmunkatársa, — van 5 heti szabadságon, mely julius 23-tól augusztus 27-ig terjed. Szabadságot nyertek még dr. Frey Géza, békési járásorvos julius 25-től 4 hetet, dr. Margonyay Gyula, orosházi szolgabiró julius 20-tól 1 hónapot, dr. Wieland Sándor, szarvasi főszolgabiró augusztus 10 tői 6 hetet. Radisics Jenő miniszteri tanácsos, az országos iparművészeti muzeum igazgatója, mint a vidéki múzeumok egyik országos felügyelője, folyó hó 22-én délelőtt Gyulára érkezvén, Kóhn Dávid, a közművelődési egyesület alelnökének kalauzolása mellett megszemlélte a gyulai múzeumot, amelynek könyvtára különben a napokban szállíttatott a főgimnázium épületébe, ahol Németi József főgimnáziumi tanár, mint a létesülő közkönyvtár kezelője a szünidő alatt rendezi be. Radisics Jenőt meglepte a muzeum tárlatának értékes volta és nagy műélvezettel szemlélte meg annak nagybecsű specialitásait. A kiváló tudós megtekintette a gyulai várromokat is, elragadtatásának adva kifejezést az egész alföldön immár páratlanul álló kiváló műemlék fölött, melynek restaurálása s kitűnő karban tartása a tulajdonos gróf Almásy Dénes áldozatkészségének kiváló érdeme. Radisics Jenő előzőleg megszemlélte a békéscsabai múzeumot is és a déli vonattcl Gyuláról Hódmezővásárhelyre utazott el. Anyakönyvi felügyelet. A belügyminiszter legfőbb felügyeleti jogköréből kifolyólag a vármegyei anyakönyvek felügyeletének a helyszínén való gyakorlására amár kirendelt belügyminiszteri tisztviselőn kívül Zeley Lajos ministeri osztálytanácsost küldötte ki. Előléptetés és áthelyezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a gyulai pónzügyigazgatóságnál Kutassy József pénzügyi segéd titkárt jelenlegi állomáshelyén való meghagyás mellett pénzügyi titkárrá nevezte ki. Fiala Sándor állami végrehajtót a X. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő, Kohút Ödön pénzügyi fogalmazót pedig saját kérelmére a zombori pénzügyigazgató- sághoz helyezte át azonos minőségben. Egyidejűleg Sövér Ferencz székelyudvarhelyi fogalmazó gyakornokot a gyulai pénzügyigazgatóságboz pénzügyőri fogalmazóvá kinevezte. Úgy Kutassy mint Fiala előléptetése évekre terjedő szorgalmas és lelki- ismeretes működésnek rég kiérdemelt honorálása. A képviselőtestület folyó hó 21-ón délelőtt dr. Lovich Ödön polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselők a nagy munkaidőre való tekintettel a szokottnál is kisebb számban vettek részt, az értelmiséghez tartozó képviselők zöme pedig a szokott módon távollétével tündökölt. A Gyulaeperjesi puszta egyik dűlőjének kiszélesitése 550 Q-öl terjedelmű földnek kisajátítását tette szükségessé. Miután két közgyűlés, amelyre e tárgy ki volt már tűzve, határozatképtelen volt, ezúttal jogérvényesen elhatározhatták a kisajátítást, illetőleg erre nem volt szükség, mert az érdekelt földtulajdonos egyességi- leg □-ölenkint egy koronáért átbocsátotta a szükséges földet és ezt az ajánlatot a közgyűlés többségé névszerinti szavazással elfogadta. Tudomásul vétetett, hogy Szántó Henrik -volt városi mérnök a községi közlekedési utak törzskönyvi munkálatainak el nem készítése folytán egy előző közgyűlés által megállapított 200 koronát a közpénztárba befizette. Ugyancsak tudomásnl vették a vármegye törvényhatósági bizottságának a vámos utak átvételének megtagadására vonatkozó határozatát is. A református egyháznak a néh. Toldi János által a város részére hagyományozott és az egyházzal társtulajdont képező földnek megvételére vonatkozó ajánlata törvény értelmében az augusztusi közgyűlésre halasztatott el. Novak Árpád és társainak panasza, a villamossági részvénytársaság ellen, a városi főügyész javaslata ellenére, a jogi szakosztály és városi tanács előterjesztéséhez képest akként intéz- tetett el, hogy a képviselőtestület ez idő szerint még nem talál elegendő alapot arra, hogy a város és a társaság közötti szerződés érvénytelenítését birósági utón megkísérelje, utasitja azonban a tanácsot, hogy a szerződés keretein belül a városra háruló jogokat a társasággal szemben a leghatékonyabban érvényesítse. A kötött és szövött iparáru gyár kérelmére egyhangú határozattal megengedtetett, hogy a társaság elhasznált vizeit az újvároson keresztül vezetendő fedett csatornán az Erkel malom melletti Szent Pál árokba vezethesse. Az utkaparók kérvénye fizetés javítás, úgyszintén Kálló János volt városi napidijas kérvénye három havi fizetésének kiutalványozása iránt megtagadtatott. Ugyanígy a rendőrök kérvénye is fizetésemelés iránt, utóbbiaknál azonban a közgyűlés az öt esztendő óta szolgálatban levő rendőröknek augusztus elsejétől kezdve ez év végéig, a tisztviselők és szolgaszemélyzet fizetésében történő megtakarítások terhére havi öt korona drágasági pótlékot szavazott meg. A városnál szükségelt tűzifa szállítására beérkezett ajánlatok fölötti határozat hozatala, a tűzifa vágási idejének megállapítása okából, jövő közgyűlésre halasztatott. Kranczler János, az Erzsébet ápolda élelmezési vállalkozójának a napi ápolási dij, — a nagy drágaságra való tekintettel, — méltányosságból 28 fillérről 34 fillérre emeltetett fel. — Az országos vásárok beosztását a képviselőtestület, — a lapunk múlt heti számában ösmertetett bizottsági javaslat értelmében, — jövőben is épségben hagyandónak mondotta ki. — A szentbenedeki legelőnek birkalegelőül való bérbeadását elhatározták és pedig szóbeli árverés megtartása mellett. A mai nap délelőttjén megtartandó árverést a közgyűlés előre is jóváhagyta, mégpedig a város érdekében birtokon kivüli felebbezbetés joghatályával, a törvény által elrendelt névszerinti szavazás mellett és pedig az összes szavazatokkal. A városi tisztviselői állások összeférhetlensége ugyanolyan alapon — mint Békésvármegye tisztviselőié, — elfogadtatott. Dr. Lovich Ödön polgármesternek négy heti szabadságidő engedélyeztetett és még néhány kisebb jelentőségű ügy intéztetett el. A közgyűlés a déli órában fejeztetett be. Időjárásunk a lezajlott hét folyamán állandóan esős, borongós volt. Vasárnaptól kezdve naponta volt kisebb-nagyobb mennyiségű eső, a kisebb mennyiség — sajnos — most is mindig ott, ahol az egész tavasz és nyár folyamán vagy semmi, vagy számbavehető csapadék is alig volt. így a gyulai határ benedeki, szabadkai s pejréti dűlőiben egy egész héten keresztül alig volt több összesen 6—8 milliméternyi esőnél; ugyanígy a vármegye nyugoti s déli részeiben sem, mindazonáltal tekintettel arra, hogy az esők után mindig hűvös, borongós idő következett, az eső ott is igen jótékony hatással volt, amennyiben megmentette a veszélyeztetett tengeritermést és a legelőket is felüditette. A gyulai határ keleti s északi részeiben ezúttal is bőségesebben voltak az esők, sőt helyenkint, ha nem is sokal- lották, de egyelőre megelégelték már a bő áldást. A napontai esők az elmúlt hét folyamán csaknem naponta akadályozták a cséplést és ahol nyomígy küzdöttek ketten. A lovak rohantak, megijedve a nagy sikolt- gatástól. Olgicza még egy nagy erőfeszítéssé félig kiugrott a szánból. Iván utána kapott és a bajánál fogva rántotta vissza a szánkóba. — Készülj a halálra, kiáltott Iván. De előbl ölelj meg, csókolj meg . . . haljunk meg mind ketten. Persze hiába csábította a szegény leányt Iván csak lihegett a felindulástól, szemei szikráztak. teste remegett . . . hiába . . . hiába. A harcz rettentő volt. Olgicza elfáradt éi a tusakodásban elájult. Iván forrón ölelte, csókolta. Már-már közel voltak a folyó partjához Iván Jaropolkot nem vehette észre, de ez Őkel látta és nyomon követte. Iván lovai most a folyó partján ágaskodni kezdtek. Ez volt a szerencse. Jaropolk látta a rettentő küzködést, a: elalélt leányt. Gonosz vágya támadt. Amint közelebb ért, fegyvert ragadt hirtelen, hogy lelője nyomorult, lelketlen gazdáját — s övé lesz a leány . . . Villogott a szeme, megvillant a fegyver és a golyó talált . . . , óh, de nerr Ivánt, hanem átfúrta Olgicza ártatlan, szunnyadó haláltváró szivét. Könyörület volt ez; könnyebb igy a halál, mint vizbefulni. Iván megijedt: segítségért ordít, ámde későn. A lovak megadták neki a legiszonyúbb halált. Nekirontottak a jégpánczélos víznek. Iván már fuldokolt. Majd eltűnt, majd felbukott és sokáig vergődött, iszonyúan kínlódva, míg végre egy nagy jéglap nekiment s lenyomta végképpen a piszkos habokba; utána a lovak is belepusztultak, a kocs is alámeríilt. Mikorra Jaropolk odaért a vizhez, ott úszotl Olgicza megtépett szép nászkoszoruja . . . Jaropolk letérdelt s csöndesen imádkozott.. _________
