Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-26 / 4. szám
Gyula, 1908. január 26. 4-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ............... 10 K — f Fé l évre......................... 5 K — f Évnegyedre.................. 2 K 50 f Hi rdetési dij előre íizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények,' hirdetések és nyiltterek intézendők. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vrss-za. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ KÓHN Dávid Megjelenik minden vasárnap. Az adóreform. Az adóreformról szóló törvényjavaslat ellen egész csomó szaktestületen kivül a napokban tndvalevőleg Budapest székesfőváros törvényhatósága is határozott állást foglalt és ezzel megnyitotta az adóreform tervezet ellen az országos mozgalmat. A reform- javaslat hibáit az aradi kereskedelmi és ipar kamra szerdai értekezletén is beható bírálat alá vették. E kamara kötelékében áll Békésvármegye is, mely tudvalevőleg a törvény- javaslatok beterjesztése előtti őszi közgyűlésén Torontái vármegye ösmert átiratából kifolyólag nagyobb számú bizottságot választott, a földadóból Békésvármegyére háruló nagy sérelmek orvoslására vonatkozó javaslat szerkesztése czóljából. Ezen bizottság munkálatát, a kiküldetése után megjelent, földadó reform tekintetbe vétele mellett, tudomásunk szerint a február havi közgyűlésen terjeszti elő. A töldadó sérelmeiről lapunk hasábjain már több Ízben emlékeztünk meg. Nejn hunyhatunk azonban szemet a fölött sem, hogy az uj adóreformnak a földadón kívüli egyébb adónemei is fölötte sérelmesek Bókósvár- megye közönségére, mely nemcsak föld, hanem egyébb államadó nemekben is, más vármegyék hason sőt nagyobb jövedelmű lakosságával szemben eddig is aránytalanul magas adótételekkel volt és van megterhelve. Az aradi kereskedelmi és iparkamarának Békésvármegye adózó közönségét is érdeklő értekezletéről egyébként a következő tudósítással számolunk be. Az adójavaslatokat Zima Tibor kamarai másod- titkár ismertette másfél óra hosszat tartó, nagy tudással és alapossággal készült előadásban A földadó. Egyenkint tárgyalja a két törvényjavaslat min degyikét, természetesen elsősorban a kamarai érdé kéltség szempontjából. Kimutatta, hogy a kataszteri alapon kirótt földadó aránytalanságai nem szüntet- tetnek meg, igazságtalanságai alaposan nem gyógyit- tatnak, jólehet, az adókulcsot 5 és fél százalékkal szállítja le az adóreform. Az adókulcs-leszállítás ellenében az adóbevétel nem kontingeltáltatik s igy félő hogy az itt előálló bevétel kevesbletet más adózók terhén fogja pótolni az államkiucstár. A házadó reformja. A házadó reformja előreláthatólag csak azokban a városokban és községekben lesz terhesebb, amelyekben ez ideig általános házbér adót nem fizettek és amelyek a javaslat alapján habár részben is általános házbéradó alá fognak esni. Ezekben eseten- kint száz perczenttel növekedni fog az adóteher, ami kétségtelenül nehéz sulylyal fog nehezedni éppen a kereskedőkre és iparosokra, akiket az üzleti forgalom a városok központjába kényszerit. Spicli rendszer. A négy osztályú kereseti adót megszünteti az adóreform s ehelyett az általános kereseti adót létesíti. Ennek kulcsa csak öt százalék lesz ugyan, azon-| ban az adóalap, melyre ezt a kulcsot alkalmazzák, annyira növekedni fog, hogy a kulcs leszállítás nagymérvű adóemelést fog eredményezni Az iparos, kereskedő és értelmiségi osztály harmadik osztályú kereseti adója ma tiz százalék. Nem tagadható, hogy íz a tiz százalék fikció, maga a törvény úgy van xlkotva, hogy kitanitja az adózót a jövedelem letapadására. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a javaslat íz adóbevallásoknál a leginkvizitóriusabb eljárást épteti életbe s megteremti a spicli rendszert. Ha valaki letagadja a jövedelmét, akkor az adóreform izerint nyolczszorosát fizeti a kivetett adójának. S iá fizetni nem tud, minden 10 korona után egy napi fogság jár. Azt mondja a pénzügyminiszter, hogy meg akarja teremteni az adó morált, melyet a jelenlegi túlságosan magas adókulcs tett tönkre s ezt a reform úgy akarja visszaállítani, hogy még kellemetlenebb módon kutatván az adóköteles jövedelem után, a tisztességes adófizető polgárság exisztencziájára rászabadítja a fizetett tanuk tiszteségtelen seregét, a besúgókat, a spiczliket, felfedi az adózó legféltékenyebben őrzött üzleti titkát, megvizsgálja könyveit s behatol szinte a családi szentélyébe is. Négyszáz milliós veszteség. A kereseti adó mellett fizetni fogjak a kereskedők, iparosok a jövedelemadót, is, minthogy ezen foglalkozási ágaknál a kereset azon jövedelemmel, ugvanegy adóalapból két ezitnen kettős adót fognak fizetni. Nagy sérelem az, hogy a jövedelemadó a maga progresszív kulcsával adó alá vonja az adómentes forrásból származó jövedelmeket is s igy az adómentességet nyert iparvállalatok, állampapírok stb. ezután részlegesen lesznek adómentesek. A törvénynek ez az intézkedése elfojtja az ipar fejlesztési akcziót, az állampapíroknál pedig igen könnyen 400 milliós veszteséget vonhat maga után a nemzeti vagyon terhére. A létminimum alacsony volta s a progresszió kulcsának aránytalan emelkedése a kis és középiparosra és kereskedőre nézve hátrányos, valamit sok jogos kifogás emelhető az adóköteles jövedelemből vonható s abba baszámitbató tételek meghatározása ellen is. A tökekamat es jaradékadó kulcsának leszállítása viszont hátrányos lehet a vidéki pénzintézetekre, melyeknek reeszkomptját is egy csapással agyon fogja sújtania rosszul alkalmazott 15 százalékos adókulcs. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok idója a sérelmeknek egész légióját tartalmazza s íltalában az egész adóreformban, melynek viszont TÁEClá. Fővárosi levél. — Budapest prózában. — Mikor a vidéki embernek szűk lesz a pátriája, kicsinyesek az emberek és viszonyok, megunja az asztaltársasága politikai döntvényeb akczeptálni és elunja a köszöntgetést mindazon ,,jóbarátainak“ az utczán, akiknek szive szerint jónapkivánás helyett gutaütést kíván, de akiknek mégis köszönni kell, mert köszönnie muszáj, — olyankor egy petrencze bankóval a zsebében, felrándul Budapestre „egyet nyújtózkodni“ ! . . . És ilyenkor ki nem látja rózsásnak ezt a mi szép és bűnös Budapestünket! . . . Az otthonhagyott mindennapi munkától megszabadulva, a gondoktól pár napra emanczipálódva, neki veti magát a jó vidéki ember a budapesti életnek, élvezni a jelent, a forrongó, nyüzsgő fővárosi utcza szokatlan impresszióit. Neki ragyognak a korzók csillagainak ragyogó boutonjai, fényes toalettjei, neki ragyognak a villamos jivlámpák, a luxussal tele kávéházak tükörablakai, ő rá mosolyognak a korzók virágai, Budapest szép lányai és asszonyai, neki játszanak a színházakban és orfeumokban, kabarékban és mozikban, neki muzsikádnak a czigánynyá vedlett főhadnagyok és a főhadnagyi fizetést pikkolóra költő czigányprimások s visszamenve a provineziára a szép álomnak tetsző fővárosi napok után, üres zsebbel és tele szívvel sóhajtozik vissza a főváros felé, irigykedve gondolván a „boldog pestiekére, akik mindennap részesei lehetnek Budapest ezer változatú élvezeteinek. Pedig hát hej Budapest, Budapest, te is olyan vagy, mint a katonaélet, szép és ragyogó azoknak, akik kívülről nézik s sokszor keserves a-zoknak, akik benne vannak ! Nem akarok közhelyeket megereszteni a fény árnyékáról, sötét színekkel ecsetelni e külvárosi bérkaszárnyák rongyokba burkolt ágyrajáróinak nyomorát, az ingyenkenyér, a népkonyha és a melegedő-szoba „kuncsaftjai“ és az automobilon robogó boldog Hzezrek között van még bála istennek százezrekre menő átmenet a budapesti lakosok között, akikről hallgat a krónika, akiket többé-kevésbé tisztes otthon vár a bérkaszárnyák ezreiben, de akiknek az életük mégis csak küzdelem és hajsza a jólét után. Két-háromezer forint jövedelmű ember vidéken már a nyugodtabb, kellő beosztással jólétet élvező exisztencziák közé tartozik, Budapesten jóval magasabban kezdődik az élet nyugodt élvezésének financziális határa s ez a határ egyre feljebb tolódik, úgy, hogy azt lehet mondani, a budapesti emberek legnagyobb kon- tigense reményekből ól és — kávét vacsorái. Talán azért is van annyi kávéház Budapesten. A nyüzsgő körutakról, ahol az ember dehogy sétál, hanem fut a kenyere után, úgy becsalogatja az embereket a csillogó kávéház finom bársonypamlaga, fényt, jólétet hazudó milieuje a pikkoló mellé, ahol megpihen az ember teste a napi fáradalmaktól s ahol bodor füstöket fújva és belebámulva az Auer-fénybe, olyan jól esik ábrándokat szőni a jövőről, élvezni a perez kényelmeit — a pikkoló ára és hat krajezár trinkgeld ellenében. Aki kikéi Budapest ‘léhasága és káyéház-exisztencziája ellen, elfelejti, hogy ezek a sokat szidott kávéházak sok százezer ember lelki egyensúlyának Sirolin-Emeli az étvágyai és a testsúlyt, megszünteti a fcetiögést, váladékot, éjjeli Izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. fttinthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ltoche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmanu-La R«ehe & Ce. Basel (Svájc) „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszert Arikban. — Ara üvegenkiwt 4.— korona. I_ia.pvinls: mai szama S oldal.
