Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-12 / 28. szám
alkalmával a macskán veszettséget állapítottak meg s így a gyermekeket a budapesti Pasteur-intézetbe szállították Napszurás. Az idei enyhe aratási idő is megkívánta a maga áldozatát. Kliment Pál Csabán nap szúrást kapott a külső munkában és másnap meghalt. Vasúti baleset. A szoboszlói nagy vasúti szerencsétlenséget követő napon nagy ijedelmet okozott a nagyvárad—szegedi vonalon, hogy a csütörtökön délutáni vonatok 2 órai késéssel érkeztek. Izgatottan tárgyalták itt Gyulán is az esetet s már voltak olyanok is, a kik tudni vélték, hogy az Orosházán megtörtént vasúti balesetnek hány áldozata van. A nagy késésnek igazi magyarázata azonban az, hogy a vásárhelyi személyvonat a pálya udvarból kiindulva, hirtelen megállóit. A hirtelen megállás és csomagok lehullása óriási pánikot idézett elő az utasok között. Mindnyájan vasúti szerencsétlenséget véltek. Csak amikor kiértek és látták, hogy komolyabb baj nincs, «sendesedtek le egy kicsit. Nem ütközött össze a vonat, mert hiszen nem is volt mivel, csak a mozdony hajtórudj i töri ketté és ez okozta a nagy recsegést és ropogást. A legközelebbi megállóhelyről azután azonnal távi- ratoztak Szegedre, ahonnan mindjárt küldtek egy segély mozdonyt, ami azután az elromlott mozdonyt a kocsikkal együtt három órai késéssel Vásárhelyre vontatta. Tűzesőt. Gróf Hoyos Miksa kárára f. hó 4 én a békési Vili. kerületi kamutkerti majorban egy nagy ökör-istálló teteje s a jászlak mintegy 3000 K értékben leégtek. A tűz oka ismeretlen, de a legnagyobb valószinüség szerint az istállóban elszállásolt emberek gondatlanságából keletkezett. Nyári tánczmulatság. A békési tenniszező társaság folyó hó 15-én, szerdán a Korona vendéglő helyiségeiben, jótékonyczélu hangversennyel egybekötött tánozmulatságot rendez. Belépti-dij személyenként 1 korona 50 fillér. A hangversenyen szerepelni fognak: Karay Iduska, Székely Giziké, Bereo- tés Lajos, Emperl Gyula, Morvay János és Osváth Gyula. Kezdete este 8 és fél órakor. Leány a mozdony előtt. Az Orosháza —szentesi vonat utasai rejtelmes esetnek voltak szemtanúi az elmúlt hét egyik napján. Közvetlen az előtt, hogy a vonat Kakasizék állomásra berobogott volna, az utasok éles füttyentésre lettek figyelmesek, a melyre a vonat hirtelen megállott. Az utasok megrémülve ugráltak ki a vonatból. A hirtelen megállás oka az volt, hogy a mozdonyvezető a síneken még idejekorán egy fekvő alakot vett észre, a melyhez egy mezei munkás sietett, hogy levonszolja őt a robogó vonat útjáról. A leány teljesen elalélt állapotban feküdt. Ajkai szederjesek voltak s olyan benyomást keltett a szemlélőben, mintha meg is volna mérgezve. A mezei munkás elmondotta, hogy a leány ráfeküdt a sínekre. Ő a közelben dolgozott s messziről látta a vonat közeledését. Erre a sínek felé szaladt s még idejekorán lehúzhatta azokról az életunt teremtést. A vonat utasai nyomban hozzá láttak az élesztési kísérlethez. Ez sikerrel is járt s mikor a megmentett leány eszméletre tért, elmondotta, hogy Veres Ilonának hívják, atyja Hódmezővásárhelyen lakik. Évekkel ezelőtt megismerkedett egy joghallgatóval, aki ueki házasságot ígért, de most, hogy befejezte már a tanulmányait, hütlenül elhagyta. Ez tette életunttá. Szülői Orosházán lakó rokonaihoz küldték, innen indult el gyalogosan a sínek mentén azzal a szándékkal, hogy a vonat elé veti magát. A szerencsétlen teremtést egy hódmezővásárhelyi kereskedő vonatra ültette s hazakisérte szülőihez. TŰZ. Kétegyházán f. hó 4-én Szabuka János kétegyházi vasút mentén lévő egy holdnyi lábon álló árpavetése egy Aradról jövő tehervonat mozdonyától tüzet fogott s elégett. A kár mintegy 200 korona, biztosítva nem volt. Családi perpatvar. Örökös háborúságban élt ifjú nejével Balazi Pál szarvasi gazda. A legutóbbi perpatvar vége az lett, hogy a férj pisztolylyal támadt az asszonyra, akinek azonban nagynehezen sikerült a szomszédok oltalma alatt biztonságot találni. Brutális támadás színhelye volt Kétegyháza község f. hó 7-ikón. A kétegyházi családok dinasz- tájának mondható a német nevű, de románajku Grosz família. Ennek a családnak egyik elziillött tagja, Grosz Onucz, minden ok nélkül belékötöti az utczán békésen ballagó Popct Péternébe és azt véresre verte, úgy hogy a járó-kelők alig tudták a különben holt részegember kezei közül kiszabadítani. A brutális ember ellen megindult a büntető eljárás. Szülök figyelmébe. A legsz. Megváltóról név. nővérek nevelőintézetében Rohon- czon (Yasmegye, vasúti állomás), a jövő iskolaévre felvétetnek 6—18 éves, kath. vallásu leánynövendókek teljes ellátásra havi 30 koronáért. Különösen ajánlható ez a kies, egészséges hegyi vidéken fekvő intézet azoknak a szülőknek, akik leánykáikat polgáriasán neveltetni s a német nyelvre gyakorlatilag taníttatni akarják. Az intézetben van elemi és felső népiskola (a polgári leányiskolával), kézimunka- és zeneoktatás ; a társalgás nyelve német. Bővebb felvilágosítást az igazgatóság ád. 318 1—3 24 23-40 SzínháziKözeledünk a szezon vége felé. Az első jutalomjátékok már lezajlottak a megérdemelt legfényesebb siker jegyében. Tóth Elek és Diód Nusi jutalomjátékai nagy és intelligens közönséget vonzottak az arénába s a közönség lelkes ovácziója bizonyítja legjobban, hogy megtudjuk becsülni kedvenczeinket és értékelni tudjuk művészi képességeiket. A jövő hét szintén a jutalomjátékok hete lesz, s annak estéi közül különösen felhívjuk a figyelmet Kassay Károlynak és Károlyi Leonénak jutalomjátékaira. Az elmúlt színházi hétről a következőkben számolunk be: Gésák. Szombaton egy régi, pompás Operette felújításában volt részünk, a GVsiA-ban. A libretto ügyes összeállítása, a muzsika bűbájos, dallamos volta színházlátogató közönségünk nagy részét megejtette ezúttal is és a publikum sűrűn megtöltötte a padsorokat. Az előadás nem volt a legsikerültebbek közül való, nagyon vontatott, szaggatott volt s a szereplők túlnyomó része nem tudta magát beletalálni helyzetébe, voltak, akik szerepüket tökéletesen nem is tudták. Dicséretes kivételt képezett azonban Károlyi Leona, aki Mimóza szerepében feledhetetlenül bájos és nagy művészi fajsúllyal biró alakítást produkált. Nála különb Mimózát alig volt még alkalmunk látni és hallani. Minden egyes énekszámát művészi tökéletességgel, kiváló énektudási intelligencziára valló finomsággal szőtte át. Hasonlóan nem hagyott maga után kívánni valót játéka sem, amely minden ízében diszkrét alakítás volt. Vum-Chi szerepében Kassai Károly jeleskedett, lm ári márki szerepében pedig Hajnal György excellált. A többi szereplők : Batizfalvi Elza, Lányi Edith, Toronyi Gyula, Asszonyi László, Deréki Jancsi, Deési voltak. Nagymama. Vasárnap délután, félhelyárakkai, a »Nagymama« operett került színre harmadszor. Károlyi Leona Nagymamája ezúttal is teljes sikert aratott. Általában az egész előadás egy esti, kifogástalan összjáték benyomását tette, s ha a János vitéz múltkori délutáni előadása felett teljes igazságérzetünkben (minden rosszakarat nélkül) elég bátrak voltunk pálczát törni, úgy ezúttal szintén az igazsághoz bíveD, nem hagyhattuk említés nélkül az simult vasárnap délutáni előadás kiválóságát. A többi szereplők Diósi Nusival élükön, a darab első előadása alkalmával már megemlített és méltatott pompás együttesben vitték diadalra a bájos daljátékot. Tanítónő. Vasárnap este ismét újdonságban volt részünk. Szinre került Bródy Sándor »Tanítónő* czimü falusi életképe, amely Budapesten a Vígszínházban az idei szezon hazai darabjainak legnagyobb sikerű slagerje volt. A ezimszerepben Hevesi Mariska nyújtott kellemes és helyenkint drámai erővel teljes alakítást, bár a viharosabb kitöréseknél hiányzott játékából a szerep által megkívánt nagyobb erő. Kiváló partnere volt Tóth Elek a gazdag, fiatal földesur szerepében, játéka igazsággal és erővel teljes volt, úgy a nyegle ficsúr, mint a szerelemre gyuladt és jó útra tért gavallér ábrázolásában, Kassai Károly a falusi tanító szerepét egész uj felfogással játszotta s bárha alakításából a művészi készség és képességek elvitázhatlan ismérvei ezúttal sem hiányzottak, az ő tanítója egy, mindenkiben szánalmat ébresztő testileg, lelkileg beteg pedagógus megdöbbentő alakját tárta elénk, holott ezt a tanitót Tihanyi Miklós a Vígszínházban egész más felfogással, az iró intenczióinak inkább megfelelőig kreálta a nélkül, hogy maga iránt szánalmat ébresztett volna. Ezt leszámítva azonban, Kassai alakítása is nívón álló volt. Hevesi Gusztika kántor kisassznya a megtestesült falusi egyizerüség és becsületesség volt, telve tiszta naivsággal és bájjal Sin Rezső öreg plébánosa minden ízében mélyen átgondolt, művészi kvalitásokban gazdag kabinetalakitás számba ment. Angyal Ilka nagyasszonya a kiváló művésznőtől minden alkalommal megszokott, kifogástalan megjátszása volt a paraszt nábob gőgös hitvesének, kinek minden gondolata egész erkölcsi világnézete a pénz, a gazdagság öntudatot adó fölényében jege- czesedik ki. Kisebb szerepekben igen jó volt Dereki káplánja, Hajnal kántora, Beregi Sándor szolga- birája, Batizfalvi Elza úri kisasszonya, Krasznai járásorvosa, Szarvasi parasztnábobja és Halmai prímása. Az iskolás gyerekek jelenetei általános nagy gaudiumot keltettek a nézőközönség sorai között, amely szívesen tapsolt úgy a darabnak, mint a szereplőknek. Mi történt az éjjel? Hétfőn Tóth Elek jutalomjátéka volt s erre az alkalomra a színház teljesen megtelt intelligens, műértő közönséggel. Tóth Elek azok közé a művészemberek közé tartozik, kiknek minden egyes alakítását a talentum és siker harmonikus megnyilvánulása kiséri. A kiváló művész ezúttal a »Mi történt az éjjel ?* czimű pompás, kaczagtató bohózatot választotta jutalomjátékául és a fiatal doktor szerepében ezúttal is művészi iuvencziótól és kiváló szin- játszási kvalitásoktól csil'ogó, értékes alakítást nyújtott. Sikerét még intenzivebbé tette az a kiváló összjáték, mely Erdélyi Miklós vígjátéki színész- gárdájának mindenkori sajátlagos ismertető vonása. Diósi Nusi a doktor nejének szerepében énekben és játékban egyaránt kritikán felüt álló, temperamentummal oldotta meg feladatát, Krasznai gyógyszerésze ezúttal is kabinetalakitás volt és minden elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy desperált és álmos embert nála jobban, művésziesebben és ka- czagtatóbban az ország egyetlen élő színész embere sem képes kreálni. T. Pogány Janka a házsártos feleség szerepében ért el megérdemelt és általános zajos sikert s tisztelői őt virágcsokorral és kedves emléktárgygyal lepték meg. Kassai Károly feltétlenül elegáns szalongavallérnak mutatta be magát, szuverén biztonsággal játszott és igen szépen énekelt. Jók voltak továbbá Szarvasi, Kemény Iloni, H. Czene Stefánia és Rajcsányi is. Tóth Elek teljesen meg lehet elégedve azzal az ováczióval, amelyben őt jutalomjátéka alkalmából a közönség részesítette, első megjelenésekor perczekig tartó tapsviharral fogadták, felvonások után pedig számtalanszor szólították a többi szereplőkkel együtt lámpák elé. Dollárkirálynő. Kedden páratlan bérletben a Dollárkirálynő operett ment másodszor, az első előadás szerep- osztásával. Károlyi Leona éneke és Diósi Nusinak Kassayval előadott pompás »Ispilángi rózsát duettje ezúttal is zajos sikert arattak. Ingovány. Régóta nem emlékszünk olyan csekély számú közönségre, mint aminő az Ingovány szerdai előadásán volt. Pedig ez a darab igen nagy közönséget érdemelt volna meg, mert noha nagyon kényes problémát tárgyal, határozottan értékes alkotás és az újabb szinműirodalom egyik jobb terméke. — A szereplőkön azonban nem látszott meg, hogy kevés közönségnek játszanak, olyan jók voltak mindannyian. 'Első helyen E. Kovács Mariskát kell említenünk, ki művészi alakításával, különösen a második felvonásban, valósággal elragadta a közönséget. Nagy tanulmányra valló gondossággal, művészi inspirálóktól áthatva játszotta meg a bukott leány rokonszenves szerepét. Hasonlóan kitűnő volt Tóth Elek a festő szerezében, továbbá Hevessy Mariska, Beregi, Krasznay, Hevessy Gusztika, Sík, Batizfalvy, Deréki, T. Pogány Janka, Hajnal, Szarvasi stb., kik mindannyian sok tapsot és ovácziót kaptak. A postás fiú és a húga. Csütörtökön szép számú közönség előtt másodszor adták »A postás fiú és a húgát czimü pompás bohózatot. Kassay Károly (Felhő Muki) és húga Batizfalvy Elza ezúttal is végtelen kedvesek, ügyesek
