Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

2

BÉKÉS

1908. julius 12.

T a n ű g y.

A gyulai r. kath. főgimnázium értesítője az 1907—1908 tanévről.

(Vége.)

Az értesítő nyolczadik fejezetében a főgimnázium története van leirva az 1907—1908. iskolai évben.

Ebben az intézet fejlődéséről a következőket olvassuk :

Az 1907—1908. iskolai év elején megnyílt a gimnázium V. osztálya. Ezzel kapcsolatban és más okok folytán is nagy változás állott be a tanári kar személyzeti viszonyaiban.

Az igazgatóvá kinevezett Tóth Árpád helyébe, továbbá a megnyíló görög tanszékre és a torna- tanitói állásra a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a gimnáziumi szerződés 14. §-a értelmében nyilvános pályázat utján a főgimnáziumi bizottság és a nagyváradi lat. szert, püspökség hármas jelölése mellett Prág Ferencz okleveles középiskolai tanárt a latin—görög szakra, Táby Andor okleveles középiskolai tanárt a magyar—latin szakra és Ila Tóth József okleveles középiskolai tornatanitót főgimnáziumunkhoz rendes tanárokká, illetőleg rendes tornatanitóvá nevezte ki.

A nagyváradi lat. szert, püspök ur ő nagyméltósága pedig a távozott Gróz János helyére Münch Szilárd váradegyházmegyei áldozópapot a foldrajz- természetrajzi szakra helyettes tanárul és Nemeti József váradegyházmegyei áldozópapot a történelemföldrajzi szakra helyettes tanárul, majd Münch Szilár- dot a tanári oklevél megszerzése után rendes tanárul nevezte ki.

A szabadságolt Korponay István helyettesítésére ugyancsak a nagyváradi lat. szert, püspök ur ő nagyméltósága Pózna Lajos szakvizsgázott tanárjelöltet helyettes tanárul, majd ennek távozta után Blanár János alapvizsgázott tanárjelöltet ideiglenes óraadó tanárul nevezte ki.

A súlyos betegségbe esett, majd a jelen iskolaév folyamára szabadságolt Prág Ferencz helyébe a nagyméltóságu nagyváradi lat. szert, püspök ur fíenkomcs Jáczint alapvizsgázott tanárjelöltet az iskolaév végéig ideiglenes óraadó tanárul alkalmazta.

A fegyelmi, valláserkölcsi, tanulmányi és egészségi állapotról szóló örvendetes és részletes beszámolás után a tanárok közművelődési tevékenységéről az értesítő a következőket mondja:

A vallás- és közoktatásügyi miniszter közművelődési előadások rendezésére hívta fel a középiskolai tanári testületek figyelmét.

A gyulai róm. kath főgimnázium tanári kara 1906 deczember 18-án tartott rendkívüli értekezletén a gimázium fejlődő volta és hiányos fölszerelése miatt kijelentette, hogy ez idő szerint ilyen köz- művelődési előadások rendezésével szélesebb körben nem foglalkozhatik, de már akkor jelezte, hogy vetítő gép segélyével földrajzi, ethnografiai és történelmi tárgyú előadásokat tart. Az 1907—8. iskolaévben intézetünk tornatermében Mérey Gyula a következő Urániaelőadásokat rendezte a nagyközönség számára.

1907. október 29-én : A földközi tenger keleti partvidéke.

1907. november 10-én: Párisból Becsbe az Arlberg vonalon.

1907. november 16-án: A Spitzbergák.

1907. november 24-én: London.

1907. deczember 15-én: A franczia forradalom.

1908. április 5-én: A Szentföld.

Ezenkívül Münch Szilárd tartott 1908. május

havának keddi napjain sorozatos előadást a 2. honvédezred altisztjei számára az életről, életjelenségekről, az állati és növényi élet különbségeiről és ai fontosabb életszervek működéséről. E sorozatos elő adások földrajzi és történelmi tárgyú előadásokkal fölváltva a jövő iskolai év folyamán folytatódni fognak.

Iskolai ünnepélyek tartattak október 6-án az aradi tizenhárom vértanú emlékére;

Szent Imre emlékére november 5-én ;

November 19 én. Árpádházi szent Erzsébet napján boldog emlékű Erzsébet királynőnk emlékezetére, összekötve szent Erzsébet ünneplésével;

Márczius 15-én ;

Április 11-én és az iskolaév ünnepélyes bezárására junius 29-én.

Ezután az intézet értesítője a következőket mondja :

Á tanév fotyamán több kisebb és egy nagyobb tanulmányi kirándulást tettünk.

Junius hó 3-án az igazgatói szünetet a gyulai városerdőben töltöttük.

Nagyobb mérvű tanulmányi kirándulást eredetileg a husvétiszünidőben terveztük. Hazánk fővárosát, továbbá Visegrádot, Eztergomot és a Balatont akartuk megtekinteni. A budapesti tífuszjárvány azonban ezen tervünk kivitelében megakadályozott.

Ehelyett az évzáró vizsgálatok befejezése után vettek részt tanulóink egy szép aldunai kiránduláson. Junius 22-én, hétfőn délben indultak útnak és 28-án tértek vissza. A hétnapos kirándulás programmja : Szabadka, Zimony, Pancsova, Belgrád, hajóutazás az Aldunán, Orsóvá, Adakaleh szigete, Herkulesfürdő, Temesvár. Vezető tanárok: Mérey Gyula, Bartoss Ferencz, Münch Szilárd A szép és változatos kiránduláson intézetünk 15 tanulója vett részt.

Már most jelezzük, hogy az előre megállapított terv szerint a jövő tanévben 2 tanulmányi kirándulást rendezünk: egy egynaposat Szegedre és egy többnaposat Budapestre, az országos tornaversenyek idejében. Az 1909 — 10. tanévre a Tátra vidéke, 19 Í0—11-re pedig Fiume, Róma megtekintése vannak tervbe véve.

A »Gyulai róm. kath. főgimnáziumi gyorsírókor«, miután alapszabályait, melyeket a főgimnázium tanári kara 1907. junius hó 10-én tartott értekezletén elfogadott, a tankerületi főigazgató jóvá- , hagyta, ezidén megkezdette működését.

A tanári kar a Gyorsiró-kör vezetésével Mérey Gyula tanár oki. gyorsirás-tanárt bízta meg.

A kör első alakuló közgyűlését 1907. október 29-én tartotta. Tisztviselőkké választattak: ifjúsági i elnök : Zay János V. o. t., jegyző : Hoffmann Mihály V. o. t., pénztáros: Szilágyi Lajos V. o. t, könyvtáros: Papp Béla IV. o. t, ellenőr: Takácsy Dénes IV. o. t. A kör tagjainak száma: 17 rendes és 16 pártoló tag.

A kör az alakuló közgyűlésen kívül 2 felolvasó, több gyakorló ülést és az évzáró közgyűlést tartotta,

A kör részt vett a »Szegedi Gyorsírók Egyesülete« által hirdetett szabatos vitairási és szabatos levelező írási pályázáton 5 rendes és 6 pártoló tagja nyújtotta be pályázatát.

A szabatos vitairási pályázat első diját: 4 kor. Zay János V. o. t.;

a szabatos vitairási pályázat szépségdiját 2 kor. Szilágyi Lajos V. o. t.;

a szabatos levelező írási pályázat első diját 2 kor. Gombkötő Perencz III. o. t.;

a szabatos levelező Írási szépség diját: 1 kor. Erdész Imre IV. o. t. nyerte meg.

A kör junius hó 4-én irásversenyt rendezett a következő eredménnyel:

A 130 szótagos versenyen az első dii: 5 kor. megfelelő munkálat hiányában nem adatott ki.

A második dijat (könyvjutalom) Szabados Antal V. o. t. nyerte.

A harmadik dij nem adatott ki.

A 80 szótagos versenyen az első dij: 3 kor. nyertese Papp Béla IV. o. t.

A második dij: könyvjutalom nyertese Takácsy Dénes IV. o. t.

A harmadik dij nem adatott ki.

A kör könyvtára a tanév végén 30 kötetből állott 118 kor. 70 fill, értékben. A könyvtár javára Mérey Gyula tanárelnök adományozott 23 kötetet. A kör ezidén a következő lapokat járatta: Országos Gyorsíró Közlöny és Gyorsírászati Lapok, Gyors- irási Szemle, Szegedi Gyorsíró, Soproni Gyorsíró.

A kör vagyoni állapota: Tagdíjakból és a tanári kar adományából befolyt 56 kor. összes ki- adás 48 kor. 66 fillér, pénztári maradvány 7 kor. 34 fillér.

A kör működése az 1908. junius 8-án tartott közgyűléssel ért véget.

Segélyző egyesületünk alapszabályai 1906. évi márczius 6-án nyertek miniszteri jóváhagyást.

Adásos működését második éve folytatja.

Az egyesület czélját a következő tisztikar szolgálta :

Fővédő: nagym. gróf Wenckheim Frigyes ur.

Igazgató : az intézet igazgatója.

Ügyvezető elnök : Bartoss Ferencz tanár.

Az ügyvezető elnök hármas jelölése mellett a tanulók 1907. junius 17-én választották meg az ifjúság tisztviselőit:

városi parkban, ahol királyunk fehérmárványból készült szobra van elhelyezve. Másfélórai hajóút után Pancsován költöttük el a számunkra előre megrendelt Ízletes vacsorát.

A következő nap (szerda) az eső jegyében folyt le. Miután megnéztük a pancsovai selyemfonót, fél kilenckor hajóra ültünk, melyen egy óra alatt Belgrádba értünk. Eltekintve attól, hogy idegen állam területére jöttünk, a szerb főváros remek fekvése, ránk nézve nevezetes történelmi emlékei, népe, szokásai mind kiválóan érdekesek és érdemesek voltak a megtekintésre. Legelőször is a vár melletti szép sétatérre, a Kalemegdánba mentünk és amennyire a zuhogó eső megengedte, élveztük a gyönyörű kilátást. Három országot : Magyar-, Horvát- és .Szerbországot látni be e helyről, lábaink alatt önti a Száva folyam tiszta, zöld vizét a piszkos, sárga vizű Dunába és e két folyam össze nem kevered0 vizeit, különböző színüknél fogva, kilométerekre is meg lehet különböztetni. Elhagyva ezen szép parkot, melyet hires szerb férfiak szobrai díszítenek, délelőtt még a szépművészeti múzeumot tekintettük meg. Sok érdekessége közül leginkább egy Szűz Máriás magyar zászló ragadta tneg figyelmünket, amelyet i848-ban vettek el a szerbek a mieinktől. Bizony, nem diákjainkon múlt, hogy nem hoztuk magunkkal vissza, hazánkba. ízléses ebéd után (bár a kaporral főzött húslevest kissé szokatlannak találtuk) megkóstolva a törökösen készített „igazi“ fekete kávét, nagy mennyiségű képeslap (összesen 85 drb.)

1 megírása után ismét fölkerekedtünk. Délután |bementünk a régi hires várba, majd sorra néztük az Osztrák-Magyar konzulátus palotáját, az egyetemet, a színházat, a Mihály-szobrot, a ko- nakot, több középületet. Majd villanyoson kirándultunk a Topcsider nevű nagy kiterjedésű parkba, melyet az Obrenovicsok őse, Milos fejedelem alkotott. Itt szeretett ő lakni, a kert szálén épült egyemeletes egyszerű kis házikóban, ugyanitt halt is meg. A házat azonban belülről, nem lévén engedélyünk, nem tekinthettük meg. A lakot nagy fák környezik, különösen megbámultuk a ház előtt levő faóriást, melynek koronája körülbelül 30 méter átmérőjű. Az estét ismét Pancsován töltöttük. A következő nap, csütörtökön jókor reggel négy fiak- keren mentünk a 3 km.-nyire levő hajóállomás hoz, mivel az ut az előző napi esőzések következtében járhatatlan volt. E napon reggel 6 órától délután 4 óráig hajón utaztunk az Aldunán végig. A délelőtti rész legnevezetesebb látványossága a régi hires szendrői várromok, Osz- trova-szigete (Jókai „Aranyember“-ének Senkiszigete), a Morava-folyó torkolata. Báziás környékén ebédeltünk, itt kezdődik az Alduna festői szép, kaleidoskopszerüen változatos szakasza. Csak névleg említem fel e nevezetességeket. A regéjéről hires Babagáj szikla a Duna közepén, Galambócz várának romjai (Roz- gonyi Cicelle 1428.), László-vár romjai, a ko lumbácsi legyek barlangja, az Ali bég sziklafalában látható Baross Gábor emléktábla, a

magyar és szerb partokon lévő szénrakodó telepek a régi Kozla zuhatagnál, a Tachtalia és Izlás zuhatagok, a Széchenyi és Traján emléktábla és legfőképen a Nagy-Kazán és Kis-Kazán- szorosok, a régi Traján út nyomai a szerb parton, a Báziástól Turn-Severinig vonuló Széc’nenyi-út a magyar parton, egymásután vonultak el gyönyörködő szemeink előtt és mindvégig lekötötték fi yelmünket. Utunknak ezen része valóban mindig emlékezetes kell, hogy maradjon. Ugyanazon hajóval utaztak egy budapesti, a bajai és szolnoki főgimnáziumok kirándulói is és ezek mind, számra nézve jóval felülmúlták a gyulaiakat. Orsovára érkezve, rövid uzsonna után csolnakon átkeltünk Adakaleh-szigetére, ezen kis darab Törökországra. A sziget legnevezetesebb látnivalói a mecset és a sziget déli csúcsáról a távolban látható Vaskapu-csatorna, vlegcsodáltuk a sziget török lakóit, a kis török lányokat, kik virággal kedveskedtek, az elfátyolozott török nőket és a nagy flegmájú, hosszú szakállú török férfiakat. Kerestük az öreg Musztafa béget is, ki i84g-ben Kossuthot menekülése közben a Dunán átvitte, de sajnálattal tudtuk meg, hogy ezelőtt két hónappal meghalt. Majd csolnakon átkeltünk ismét a magyar partra, hol még a Korona-kápolnát kerestük fel, mely 1855-ben azon helyen épült, ahol i84g. aug. 20-án Szemere Bertalan a magyar szent koronát és a koronázási jelvényeket el- ásatta. — Pénteken reggel 8 órára már Her- kulesfürdőben voltunk. Legelőször a térzenét hallgattuk meg, majd sorra néztük a Gizella-