Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
2 BÉKÉS 1908. junius 21. hét kíván a kor; oly embereket, kik a mai, mindent üzéri szemüvegen néző világban az anyagit csak másodrendű kérdésnek tekintik. Átalakulás előtt álunk. Az egész országban megindult a nagy mozgalom. Az állam nagy erejével százezreket áldoz az ipar, a mezőgazdaság fellendítésére. Mi sem maradhatunk el. A kultúra követeli tőlünk, hogy félretéve a közért minden magán és atyafiságos érdeket, haladjunk. Igaz, az anyagiak megkötik a kezünket, de azért tétlenül nem maradhatunk. Valami utat-módot kell találni, mely a helyes ösvé nyen minket is a haladás felé vezet. 2978—1908. Hivatalos hirdetés. Gyula városa ill-ik osztályú kereseti adójára vonatkozó 1908 — 10. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. § a értelmében junius hó 22-tŐI 30-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti, s az őt vagy másokat illető adó javasla- áokra nézve netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyula, 1908. évi junius hó 19-én. Tanczik Lajos 287 1—1 polgármester helyettes. T a n ü g y. Beiratások a tanév végén a gyulai r. kath főgimnáziumban. Az 50667—1894. számú miniszteri rendelet szerint a középiskolákban már a tanév végén történhetnek a beiratások. Az iskolai év elején a beiratásoknál előforduló torlódást elkerülendő, julius hó 1-én és 2-án is lesznek beiratások a gyulai gimnáziumban. Ezen beiratkozásra az I. osztályba a gimnáziumi szerződés 10 ik pontja értelmében első sorban a gyulai és békésvármegyei katholikus ifjak, azután a gyulai más vallásu lakosok fiai jelentkezhetnek. Felsőbb osztályokba: II—V-ig a helybeli gimnáziumba járó tanulók iratkozhatnak be az iskolai év végén. A fölvétel föltételei a következők : a) Az I. osztályba csak oly növendékek léphetnek, kik életük kilenczedik évét betöltötték, de 12 évnél nem idősebbek ; arról, hogy a népiskola nésrv alsó osztálvát ió sikerrel végezték, nvilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő. A fölvételnél a tanuló születési anyakönyvi kivonatát és ujraoltási bizonyítványát tartozik bemutatni. b) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, ki az előző osztálybeli tantárgyak mindegyikéből — nem számítva ide a rendkívüli tantárgyakat. — legalább elégséges osztályzatot nyert. Az év végén történő beiratásokra nézve a miniszteri rendelet a következőket Írja elő : 1. A tanév végén beirt tanulók szintén az igazgatónál hagyják iskolai bizonyítványaikat s megkapják a rendes beiratkozási igazolványt. 2. A felvételi dijak e tanulóktól is azonnal beszedendök. Ha a tanév végén fölvett tanulók a jövő tanév elején szeptember 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznek, nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a lefizetett fölvételi dijat is elvesztik. 3. Levélben vagy Írásban való jelentkezésnek helye nincs. A főgimnáziumi segélyegylethez segélyért benyújtandó folyamodványok legkésőbb augusztus 28-ig az igazgatósághoz küldendők. Tóth Árpád igazgató. Évzáró Ünnepély. A gyulai állami polgári leány iskola évzáró ünnapélye folyó hó 17-én délutá- volt, melyen a gondnokság, a szülők, tanügybarátok szép számmal megjelentek. Ez ünnepélyen kerültek kiosztásra a jutalmak. A „Polgári Kör“ adományát, 50 koronát Rácz Etelka IV. oszt. tanuló, lapunk kis munkatársa kapta. A gondnokság 4 drb 10—10 koronás aranyait Heródek Erzsébet, Stern Lenke, Réh Böske, Naschitz Róza; a békésmegyei tisztviselők 1 drb 10 koronás aranyát Csák Etelka, az „Újvárosi Olvasókör“ 1 drb. 10 koronás aranyát Nagy Gabriella, a „Kossuth* alapítvány kamataiból egy értékes könyvet Naschitz Irma, a kereskedők és kereskedő-ifjak társulatának ezredéves alapítványának 16 korona kamatját Réh Margit, a „Dobay“ alap kamataiból 20 koronát Némedi Erzsébet, 10 koronát Petsler Mária kapta. Könyvjutalmat, melyet lelkes tanügybarátok Dóbay-czég, Abafi János, Singer és Wolfner, Kovács Márton, dr. Schmidt Erzsiké s több magukat megnevezni nem akarók adtak össze, minden jeles tanuló kapott. A ref elemi Iskolában a vizsgák a következő sorrendben fognak megtartatni; Junius 27-én délután az újvárosi Il-ik leányoszt. Junius 28-án délután a belvárosi IV-ik fiuoszt.-ban. Junius 29-én délelőtt a belvárosi III-IV. leányoszt. Junius 29-én délután a belvárosi IlI-ik fiuoszt.-ban. Junius 30-án délelőtt a Hajnal utczai I II. fiuoszt. Junius 30-án d. u. a Kenyérsütő-utczai I-II. fiuoszt. Julius 1-én délelőtt az újvárosi I-ső leányoszt.-ban. E vizsgákra úgy a szülők, mint a tanügybarátok ez utón is meghivatnak. Az igazgatóság. Évzáró vizsgák- Az állami elemi fiú- és leányiskolában az évzáró vizsgák e hét folyamán megtörténtek. A vizsgákon a szülők nagy érdeklődést tanúsítottak. A fiuk és leányok értelmes, preciz feleleteit úgy a szülők, mint a gondnokság kiküldött vizsga-biztosai örömmel hallgatták. A Csabai gimnázium kormánykéviselőjévé a vallás- és közoktatásügyi miniszter Reichenhaller Kálmán budapesti főreáliskolai tanár helyett, kit másfelé hivott hivatalos kötelessége, Petry Gyulát, a nagyváradi főreáliskola tanárát küldte ki az érettségi vizsgálatokhoz. Tanári állandósítás. A békési ref. egyháztanács f. hó 9-én tartott gyűlésén a főgimnázium három helyettes tanárát: Gyökössy Lajos, dr. Batta István és Bereutes Lajost egyhangú határozat folytán állandósította és rendes tanári kineveztetésük végett őket a kultuszminiszterhez felterjesztette. Mind a három jól képzett ifjú tanár csak öregbíteni fogja az eddig is előnyösen ismert békési főgimnázium jó hirét. Gyökössy Lajos rajztanár már mint középiskolai rajztanár-növendék is magára vonta szép festői tehetségével az érdeklődők figyelmét. Dr. Batta István mathematikai és fizikai doktor azon ritka ifjak egyike, aki f. év február havában a kolozsvári egyetemen ennek fennállása óta egyetlen, ki a gyakorlati fizikából doktorátust tett. Bereutes Lajos pedig nemcsak tanügyi, de társadalmi szereplésével régen kedveltté tette magát a békési társaságokban. így állandósításuk városszerte örömet okozott. Nyugdíjazott tanítók. A vármegyei tanitói nyugdijbizottság e héten Mikler Sándor kir. tan- felügyelő elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök bejelentette, hogy Scheiber Márton. Faragóné Bocán Laura csabai izraelite, továbbá Paulovics János tótkom 1 ósi ág. ev. és Laukó Mátyás szarvasi ág. ev. tanító, illetve tanítónő, nyugdíjaztatásukat kérték. A bizottság felülvizsgálta és rendben találta a benyújtott iratokat. Tornaverseny.* A békési ref. főgimnázium tanuló ifjúsága felbuzditva a békéscsabai főgimnáziummal tartott tornaverseny sikerén, f. hó 7-én d, u. 5 órakor Czeglégen a nevezett város és a nagykőrösi főgimnázium ifjúságával mérte össze erejét. A vállalkozást fényes siker koronázta, mivel a 3 főgimnázium közül a dicsőség oroszlánrészét a békési főgimnázium vívta ki, amennyiben a czeg* Múlt heti számunkból elkésett. betegeinket küldhetnők. Olyan hely ugyanis, ahol az összes klimatikus viszonyok megfelelnének azoknak a követelményeknek, amelyeket közönségesen felállítani szoktunk, olyan hely nincsen. Vannak klimatikus szempontból jobban vagy kevésbé megfelelő gyógyhelyek, de absolut jó helyek nincsenek. Davosban a kicsiny relativ nedvesség miatt csökken a betegek köpete, de az alacsony légnyomás miatt szaporodik a köhögés s egyesek szerint a vérzések is gyakori- abbak, mint magasabb légnyomásu helyen. S ha mindezek daczára úgy Davosban, mint más klimatikus gyógyhelyen, mégis meggyógyul a betegek sok ezre, ez csak onnan lehet, hogy a tüdővész symptomatikus kezelésében az egyes klimatényezők nagy szerepet játszanak ugyan, de a tüdővész meggyógyulása helyhez, tehát bizonyos klimatényezők összegéhez kötve nincsen. Akkor, amikor a tüdővész klimás gyógykezelésében individualizálunk, nem teszünk egyebet, mint hogy ennek a tételnek a helyességét elfogadjuk. S mikor ennek a tételnek a helyességét elfogadjuk, egy alföldi szanatórium lét- jogosultságát nem szabad tagadnunk, mert mint minden kiimának, úgy az alföldinek is vannak bizonyos tényezői, melyek a tüdővész gyógykezelésében értékesíthetők. Ezeknek a tényezőknek a legfontosabbika a,z éghajlat enyhesége. Mig például hegyes vidéken november i-én már valóságos tél van, nálunk még 1907. november elején is a leggyönyörűbb, napsugaras őszi idő uralkodott. Az éghajlatnak ez az enyhesége egyrészt lehetővé teszi, hogy a betegek állandóan a szabadban tartózkodjanak, másrészt sokkal kisebb követelményekkel jár a gyöngébb beteg ellenálló képessége irányában. Közismert tény, hogy a lázas beteg magaslati helyen sokkal nehezebben lesz láztalanná, mint például subalpin helyen. Ez onnan lehet, mert a magaslati gyógyhely klimás tényezői a beteg részéről egy bizonyos ellenálló képességet involválnak, mellyel a lázas beteg sokszor nem rendelkezik. Hogy nekünk 76 lázas beteg közül 43-at sikerült láztalanná tennünk, azt én annak tulajdonítanám, hogy a mi klimás viszonyaink a beteg ellenálló képességével szemben túlságos követelményekkel nincsenek. Egy másik tényező, mely az alföld előnyéül mondható, a napsütésnek a hossza. Pontos méréseket nem eszközölhetünk ugyan, de könnyen képzelhető, hogy nálunk, ahol a látóteret semmi sem szűkíti, a napsütés hosszának nagyobbnak kell lennie, mint hegyes vidéken, ahol a napnak jókora utat kell megtennie, mig valamely hégy mügiil elöbujva életet adó sugarai hozzánk jutnak. Vizsgáljuk azonban azokat a hátrányos tényezőket is, melyeket az alföldi kiimának rendszerint tulajdonítani szoktak. Ezeknek egyike az athmospherikus viszonyoknak túlságos ingadozása volna, mely abban is lelné magyarázatát, hogy nincsen a közelben sem hegy, sem erdő, sem pedig nagyobb víztömeg, mely az athmospherikus viszonyoknak bizonyos állandóságot kölcsönözhetne. Ezt a kifogást általánosságban elfogadjuk, de aki egyszer is eljött ide mihoz- zánk, befogja látni, hogy a mi intézetünknek ebből a szempontból eléggé kedvező helyz.ete van. Hegyünk ug}mn nincsen, de erdőségeink igenis vannak. Az intézet telepén is van egy 20 holdas, legnagyobb részt évszázados tölgyekből álló erdőség, mely az intézetet kelet, észak és nyugat felől körülfogja. Alig nehány száz méternyire az intézet telepétől, észak és kelet felől újabb fiatal erdőség van, mig nyugat felől az Almásy- és Wencheim-féle sok ezer holdas gyönyörű erdők következnek. Csupán csak dél felől van a mi telepünk egészen nyitva s innen van, hogy mi az észak, kelet s nyugat felől jövő szeleket alig érezzük, egyedül a déli szél az, mely a szélmentesség szempontjából kifogásolható. Azonban a déli szél egyrészt meglehetősen enyhe, másrészt nem gyakori s igy intézetünk fekvése a szélmentesség szempontjából is eléggé kedvező. A bennünket körülvevő erdőségeknek még egyéb, az alföldi kiima tényezőit mitigáló hatást is köszönhetünk. Az alföldi nyár rekkenő hősége e nagy felületről kiinduló párolgás által tetemesen enyhitetik. Innen van, hogy még a legmelegebb nap estéjén is a levegő hűs és kellemes. Hogy a bennünket körülvevő erdők a levegő pormentességének szempontjából is rendkívüli szerepet játszanak, arra azonnal reá fogunk térni.
