Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-10 / 19. szám

1908. május 10. BÉKÉS 7 •60 ezer korona körül vannak s a vállalat szövet­kezeti utón bonyolittatik le. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár igaz­gatósága és az Orvosszövetség békésmegyei fiók jának vezetősége, a kerületi pénztár helyiségeben f. hó 7-én délután együttes gyűlést tartott, mely Ülésen a minisztérium megbízásából megjelent Harkányi József miniszteri titkár, ki az Orvos- szövetség és a betegjegélyző igazgatósága között történt legújabb megállapodások jóváhagyására nézve újabb pontokat vetett fel, mert a megálla­podás némely pontja nem világos ; továbbá a pénztári orvosoktól szerződést kíván. Úgy az igaz­gatóság, mint az orvosok, a hiányzó és nem eléggé világos pontok precizirozásába némi vita után bele­mentek s igy a kötött megállapodások a minisz­térium által rövid időn belől jóvá lesznek hagyva. Munkásházak. A vármegye által munkázházak •építésére kiküldött bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklésével szerdán ülést tart, a melyen a létesí­tendő munkásházak egyöntetű tervezetét és mére­teit műszaki közegészség szempontjából bírálta el és azokat véglegesen megállapította. Ezenkívül a beérkezett munkások kérvényeit is rendezte, ki mondván, hogy a mint a községektől e tárgyban a jelentések mind beérkeznek, az építkezések foga­natosítását azonnal elrendeli. Orosházi községi takarékpénztár. A képviselő­testület múlt hó 29-én tartott közgyűlése egy bizott­ságot választott, melynek feladata, hogy a takarék­pénztár ügyet, mint küldöttség sürgesse meg a belügyminisztériumnál. A bizottság tagjai: Torkos Kálmán főjegyző, Horváth József biró, Bulla Sándor, Kvanka Mihály és dr. Bikádi Antal közs. képviselők. Kisajátítási eljárás. A kereskedelmi miniszter, a vésztő—csökmői kiépítendő törvényhatósági u* czéljaira szükséges területek megvétele czéljából a kisajátítási eljárást elrendelte. Államsegély hidépitésre. A föld nivelósügyi miniszter a dobozi kettős-körösi hid felépítésének •czéljaira 40000 korona államsegélyt engedélyezett azon a czimen, hogy a hid felépítése folytán az ármentesités teljesítése előnyösebb helyzetbe jutott s a jégzajlás a hidátépitéssel, kevesebb nehézsé­gekkel és költségekkel fog járni. Adria biztositó társulat Triesztben Ezen biz­tositó társulat rendes közgyűlése, melyen az elmúlt <69-ik üzletév zárszámadásai terjesztettek elő, április hó 25-én tartatott meg. Az 1907-ik évi üzleti jelen­tésből a következő fontosabb adatokat említjük fel. Az életbiztosítási ágazatban 1135 ajánlat nyujtatott be. 73.077,214 korona biztosítási tőkéről és 64.691,854 koroua tőkéről — az előző évinél 7.782,636 koro­nával nagyobb összegről — szóló kötvény állíta­tott ki. Az 1907. deczember 31-én mutatkozó állo­mány biztosított évjáradékokban 1.286,038 koronára rúgott. A biztosított tőkénél a tiszta szaporulat •34.104,044 korona. A befolyt biztosítási dijak •összege IS.603,179 korona; a halál és elérési ese­tekben valamint evjáradékok fejében kifizetett összegek 8.036,236 koronát igényelnek. A kamat mérséklésére szánt ideiglenes díjtartalékhoz további 300,000 korona csatoltatott. Az életbiztosítási díj­tartalék az év végén 107.658,805 korona és a viszonbiztositék részének levonása után 99.382,636 korona volt. A társulat javára mutatkozó tartalék­emelkedés 9.047,483 korona. A tüzbiztositási ága­zatban 24517,249 korona volt a díjbevétel, vagyis 1 530,621 koronával több, mint az előző évben. A szállitmányi osztályban 2.136,688 és betöréses-biz­tosításokból 407,376 korona folyt be dijakban. Viszontbiztosítási dijak fejében összesen 1 1.957,027 korona fizettetett ki e három ágazatban, míg kár­fizetésekre 18.139,787 korona és a viszontbiztosí­tások levonásával 9.640.606 koiona fordittatotr. A •díjtartalékok 16.606,043 és a viszontbiztosítások levonásával 9.284,607 koronára rúgnak. Az igazga­tóság javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a díj- és kártartalekok dotálása után fennmaradó tiszta nyereségből 100.000 koronát az A) mérleg rendel­kezési tartalékának 1.000,000 koronára és 200.000 koroi ára leendő felemelésére fordít. Az osztalék •részvényenkint 250 koronában állapíttatott meg. .A társulat tartalékai a függő károk fejében tarta­lékba helyezett 3 258,595 koronát leszámítva 1907. deczember 31-ón meghaladják a 119 millió koronát és pedig: Díjtartalékok (a viszontbiztosítások levő násával) 108.167,243 korona; árfolyam ingadozási tartalékok 9.400,000 koron. A társulati alkalmazot­tak nyugdíj-, valamint takarék- és ellátási pénztárá­nak vagyona 2.285,139 koronára rúg. Magyaror­szág5 osztály: Budapest IV., Váczi-utcza 20. Sebestyén Henrik vezértitkár. Körözsök hajózási kérdése. AKözép-Dunán és az ország egyéb jelentősebb folyóin végrehajtandó szabályozási munkálatokra az 1895. évi XLVIII. törvényczikkel engedélyezett 102 millió korona hitel kimerült. A földmivelésügyi kormnáyzat most gon­doskodik arról, hogy a folyóvizeinken folytatólag megoldáshoz vezetendő feladatok megállapittatnának és az ezen megállapításhoz képest végzendő folyó­szabályozásokra szükséges hitelösszeg a törvényhozás által' engedélyeztessék. Erre irányul a «vizi beruhá­zásokról» szóló törvényjavaslat, amelyet a napokban terjesztett a földmivelésügyi miniszter a képviselőház elé. A törvényjavaslattal > Békésvármegye közönsége is közelről van érintve, mert a végzendő folyósza­bályozási munkák sorába felvétetett a Kettős- és Hármas-Körözs folyóknak egész hosszukban, a Sebes- Körözsnek pedig a Körösladány alatti szakaszon való hajózhatóvá tétele. Ezek folytán a törvényjavaslat in­dokolásának reánk vonatkozó részét e helyen egész terjedelmében közöljük, megjegyezvén, hogy értesü­lésünk szerint a miniszter a munkálatok kivitelének sorrendjére nézve most még ugyan nem foglalt állást, s igy csak az a bizonyos, hogy a munkálatok a vi­szonyoknak és a rendelkezésre bocsátandó évi részlet minél gazdaságosabb és czélszerübb beosztásának és felhasználhatásának figyelembevételével fog évről- évre meghatároztatok A törvényjavaslat indokolá­sának idevonatkozó része, melyet csak vezérczikkünk kiszedése után lapzártakor kaptunk meg, de melynek elolvasása után a czikkünkben foglaltakat mindenben fenntartjuk, különben a következőképen szól: XIII. A Körözsök. Az 1895. évi XLVIII. t.-cz. alapján végrehaj­tott munkálatokkal és amennyiben az alább felsorolt, még hátralévő egyes munkálatok, melyeknek telje­sítése a szabályozás teljes sikere érdekében még szükséges, szintén elvégeztetnek, a Körözsök szabá­lyozása nagyjában véve befejezettnek lesz mondható. A hátralévő munkálatok a következők : A 10. és 11. számú átvágások mentén lévő hullámtéri magaslatoknak, valamint a 9. számú át­vágás feletti úgynevezett körtvélyesi partnak, melyek a nagy vizek lefolyását akadályozzák, leásása, a 22., 38—39. sz. átvágások teljes mértékű kibővítése és Köröstarcsa alatt egy uj átvágás létesítésével az ottani igen éles kanyar megszüntetése. Ezeken kivül végrehajtandó még több apróbb mederrendezés, nem­különben a 18a, 23., 38—39., 40. és 43. sz. átvá­gásból annak idején kiemelt s a hullámtereken le­rakott földtömegek elhordása, a nagy vizek lefolyá­sának javítása végett. Továbbá abból a kedvező hatásból kifolyólag, amely az egyes mellékfolyóknak és különösen azok torkolati szakaszainak rendezésétől és az azokat be­fogadó Kettős- és Hármas-Körözs folyóra nézve várható, a még teljesítendő munkák sorába kell venni: a Sebes-Körözsön Körösladány alatt egy uj kettős átvágás létesítését s ezzel az itteni hajózási akadályt is képező igen éles kanyarok megszűnte tését, a sebes-körözsi 10. számú átvágás mentén a vizek rendszeres lefolyását akadályozó hullámtéri magaslat leásását és e folyó medrének a 10. számú átvágástól a foki hídig t rjedő kikotrását, végre a Berettyó- és a Fekete-Körözs folyók torkolati sza­kaszainak mederrendezéssel kapcsolatos kikotrását. A felsorolt ezen munkálatokkal a Körözsök szabályozása kellő kiegészítést nyerend. A Körözsökön további feladatként — amelyek megoldása közgazdasági szempontból felette fontos — az áll azonban még fenn: hogy a Körözsök hajóz­hatóvá tétele érdekében szükséges munkálatok foly­tatást nyerjenek, olyképpen, hogy a Kettős- és Hármas-Körözs folyók egész hosszukban, továbbá a Sebes-Körözsnek Köröslandány alatti szakasza a hajózásra alkalmassá tétessenek. A hajózás érdekében tervezett négy hajózási zsilip közül a legalsó, az úgynevezett bökényi telep jutott ez ideig építés alá és ezen építésnek 1907. év végéig leendő befejezésével a hajózás a Hármas- Körözsnek csak a Szentandrás alatti szakaszán fog biztosíttatni. Az állandó hajózhatóvá tétel elérésére, ami által 140 km. hosszú hajózó ut lesz nyerhető, még három hajózási telepnek, nevezetesen a Szant- andrásnál. a Sebes-Körözs torkolatánál és a Békésnél tervezettnek létesítésére lesz szükség. A Körözsökön még szükséges munkálatok összesen 7,200 000 K-t igényelnek; a mely összeggel egyúttal 140 km. hajózható vizi ut lesz előállítva. Törvényszéki csarnok. A júniusi esküdtszéki cziklus mintegy hat ügyet fog letárgyalni. A tárgyalások nyilvántartó sorrendje tehát nem nagyobb és hosszabb az előb- benieknél s a bűnesetek sem érdekesebbek. Ezen az esküdtszéki czikluson a a következő polgárbirák fognak ítélkezni; esküdtjeit vasárnap május 3-án sorsolták ki a kir. törvényszéken. Kisorsoltattak rendes esküdtekül: Gyula: Reinhardt Ádám, Puskás András, Kukla Fárencz, Bossányi Béla, Bálint Ferencz, HackI Ferencz, Magyar Ferencz, Bodoky Kálmán, Fridrich János, Kovák Árpád, Grünfeld Jakab; Békéscsaba: Wallersteiu Soma, Kován M. Endre, dr. Weisz Frigyes, Yidovszky Ferencz, Klein Gusztáv, ifj. Horváth Mihály, Hüke Lajos; Gyula­vári: Bálint János; Gyoma: Papp Zsigmond, Glück Ármin; Békés: Emperl Ernő, ifj. Bondár Gábor; Orosháza : Horváth Pál, Freuder Mór,Chován Sámuel, Kovács János ; Kétegyháza: Simonka György; Mező- berény: Braun P. Márton; Doboz: Blascsok Gyula. Pótesküdtek: Dómusz János (Gyula), Kempf József (Gyula), dr.' Tarján Tibor, Vajda Mihály (Békés­csaba), Geiszt János (Gyula), Thury Lajos, Kiszely György (Békéscsaba), Tóth Márton, ifj. Csőke Ferencz és Beleznay András (Gyula). Tárgyalásra összesen 6 ügy fog kerülni, ezek közt Takács borbély ügye, ki tavaly részeg állapotában fiát leszúrta. Az ügyvédek és a bírói letétek. A pénzügy­miniszter múlt hó 21-én kelt 29255 számú rende­letével az államkicstár valamint az eljáró tisztvise­lők érdekeinek biztosítása czéljából utasította a bírói letétek kezelésével megbízott m. kir. állam­pénztárakat (adóhivatalokat), hogy oly esetekben, midőn valamely kiutalt bírói letét felvételére nem a kiutaló végzésben megnevezett egyén, hanem annak meghatalmazottja jelentkezik, a meghatalma­zottól minden egyeseiben és minden ügyre vonat­kozólag külön kiállított és hitelesített meghatalma­zást követeljenek és ezen rendelkezéshez a leg- 8z:gorubban alkalmazkodjanak. Ügyvédek által helyetteseik vagy irodai alkalmazottjaik részére pénz- vagy értékfel vétel czéljából akár Írásban, akár szóbelileg adott általános és visszavonásig szóló meghatalmazásokat el ne fogadjanak és ha ilynemű meghatalmazások adattak volna, azok alap­ján ezentúl kifizetéseket ne teljesítsenek. Heti bünkrónika. Petsár Géza (álnéven Máriáéi Géza, Agárdi Nagy István, Rerecz Endre, Malatidesz Géza), egy rovott múltú csavargó, ki már a katona­ságnál is 7 évi börtönt ült, Békéscsabán 1908. év január hó 12-én a kórház raktárának álkulcscsal történt kinyitása után 1 kórházi inget, továbbá ugyanonnan özv. Kacséra Jánosné, kórházi ápolónő kárára egy öltözet ruhát és 2 téli kabátot és Sinkovics Sándor kárára egy pár czipőt lopott s megszökött. Valahol az ország másik részén fogták el és Gyulára hozták a törvényszék fogházába. A bíróság lopás büntette miatt 8 hónapi börtönre ítélte az ipsét, aki felmentése miatt felebbezett. Tövényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság előtt nyilvános előadás alapján elintézett sommás perek. Május 9. Első magyar mache játék gyár — Todor Domokos 71 korona 03 fillér. Szekler Antal — Szécsi András 70 korona 48 fillér. Szarvasi hitel és árucsaraok — Schloster János 83 korona. Jámbor György — Cséfai Flóráné 60 korona. Andó Pálnó — Kiss Lajos 76 korona. Weisz Izidor és neje — Hegedűs István 1191 korona 49 fillér. Kusztig Miksa — Frank Arthur 900 korona. A gyulai kir. törvényszék mint polgári feleb­bezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalások. Május 12. Urbancsok János — Urbancsok György 120 korona. Lipcsei Gábor — Békési takarékpénztár 764 korona 41 fillér. Imre Eszter és t. —> Imre Lajos és t. 400 kőiona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom