Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-26 / 17. szám
2 BÉKÉS 1908. április 26. ha a régi törvényszéki ópület ily czólra rendelkezésére nem került volua. A középületek minden áron való elkótyavetyélését illetőleg tehát — közérdekből — nagy óvatosság ajánlható. A tanácsnak a rendőrség államosítására vonatkozó javaslatát melegen üdvözöljük. — Bizonyára nem is a városon, nem is a képviselőtestületen, hanem kizárólag a belügyminiszteren múlik, hogy az államositás, — amelynek kettős haszna volna, nevezetesen még inkább javítaná a különben most is csak nagy elismeréssel említhető közbiztonságot és nagy megtakarítást okozna a költségvetésben, — tényleg meg is történjék. Készséggel honoráljuk a rendezett tanácsú városok segélyezése iránt a képvis.előházhoz intézendő felirati javaslatot is, bár az évtizedekre terjedő Ígéretek meddősége után akadémikus értékűnek hisszük és nem tudunk annak közeli sikerében bizni. Ha ebbéli kételyünket az államsegély megadása meg- czáfolná, annak első sorban és legjobban mi lógunk örvendeni. Novák Árpád és társai, a villamos világításnak lapunkban is többször nehezményezett nyomorúságaival szemben, tagadhatla- núl drasztikusan gyökeres inditványnyal lépnek a közgyűlés elé. A társasággal kötött szerződésnek birói úton való felbontását kérik. Konstatálhatjuk, hogy erre úgy a képviselőtestületben, mint különösen a villanyos világítást tuldrágán »élvező« lakosságban megvan a hangulat. A dolog nem is a hangulaton, hanem a jogi lehetőségen múlik, amit a szerződés jogi s szakértői bírálatának kell megállapítania. A villanyos társaság első sorban saját jól felfogott érdekében jár el, ha a szerződésből reáháruló kötelezettségek pontos betartásával megakadályozná, hogy a dolog kenyértörésig ne jusson. A Gyulavidéki helyiérdekű vasúttársaság a város belterületén közlekedő helyi motorok beszüntethetésének engedélyezését .-kéri. Ta- gadhatlan dolog, hogy a helyi motorok személyforgalma s az abból származó bevétel rendkívül csekély és nincs arányban a motorjáratok igen nagy költségeivel. A város mindazonáltal jogilag ragaszkodhatik a helyi| motorok további járatához ; méltányossági szempontból azonban a vasúttársaság kérvénye nagyon is indokolt és tekintettel arra, hogy a helyi motorok jobbadán üresen közlekednek, azok megszüntetése számbavehető érdekeket nem sértene, a költségmegtakarítás pedig a város, mint a vasút legnagyobb részvényesének, anyagi érdekében is állana. A tárgysorozat többi közérdekű pontjaira egyelőre térsziike folytán, másrészről pedig azért nem térünk ki, mert azokról a felmerült alkalmakkor már körvonaloztuk álláspontunkat és megírtuk nézetünket. T a n ii g y. Kinevezés. Marsai Mariska oki. óvónőt a vall. és közokt. miniszter a klenoczi (gömörmegyei) áll. óvodához óvónővé nevezte ki. Iparostanoncziskolai tanitók gyűlése. Miként az már lapunkban is jelezve volt vármegyénk ipar iskolai tanítói a békéscsabai állami népiskola helyisé geiben, folyó hó 22-én egy megyei kör megalakítása és az ipartörvény tervezetnek az iparoktatásra vonatkozó szakaszai tárgyalása czéljából ülésre gyűltek egybe. Mivelhogy eme gyűlésre vármegyénk némely községében fennálló téli tanfolya mok vezetői nem voltak meghiva és a meghívottak közül i8 sokan hiányoztak, ennélfogva a megalakulás szeptember hóra halasztatott, az ügy vezetésével addig is Koncsek Gy. József ideiglenes elnök és a jegyzői teendők teljesítésével ifjú Such János bízatott meg. Ez után a jelenvoltak értekezletté alakulva, az ipartörvény tervezetnek az iparoktatás, az iparostanulók munkaviszonya és a tanító személyzetet érintő szakaszai vétettek tárgyalás alá Szakaszonként több hozzászólás történt és számos módosítás fogadtatott el. Végül az „Iparostanoncz iskolai Tanitók Országos Egyesülete“ kérdezőskö- désére, abban történt megállapodás, hogy országos gyűlés egybehivásának idejéül a reánk következő pünkösdi ünnepek hozatnak javaslatba. Hírek. A húsvéti Ünnepek lezajlottak. A szombat esti körmenetnek még kedvezett Jupiter pluviue, de ünnep első napjára már megeredtek az ég csatornái és jelentékeny csapadékban volt részünk. Az ünnep máso-dnapján ismét kedvezett a szerencse istenasszonya a locsolkodóknak, de csak délig, mert ekkor közéjük ütött Jupiter tonans és sok amúgy is már elázott gavallért józanitott ki dörgésével, villámlásával, mindenek felett pedig jéggel elegy büs csöppjeivel. Az időjárás viszontagságaitól eltekintve azonban az ünnep hangulata mindvégig » áhítatos, emelkedett volt. A templomok zsúfolásig 5 megteltek a hivek seregeivel s az elhangzott szentbeszédek és énekek felemelték a sziveket az Ur trónjának zsámolyához. Most pedig belezökkentünk ismét a szürke köznapiságba és huzza mindenki a maga megszokott igáját. Vármegyei közgyűlés. Hire járt, hogy egyes '< fontosabb ügyek elintézése czéljából még a májusi rendes közgyűlés előtt egy rendkívüli ülésre fog egybehivatni a vármegye közönsége. Éppen azért, mert ez a híresztelés minden komoly alapot nélkülözött, szükségtelennek tartottuk arról megemlékezni, miután híreink közlésénél azok megbízhatóságára mindenkor nagy súlyt helyeztünk és fogunk helyezni. Ezek szerint tehát nem lesz megyei közgyűlés egész május második feléig, amikor a szervezési szabályrendelet értelmében a második rendes közgyűlés okvetlen megtartandó. A közgyűlés napjára nézve a tárgyalások folynak, s ha az eddigi tervezetek megvalósulnának, akkor a rendes gyűlés május 25-ére fog egybehivatni. A tárgyalásra kerülő ügyek most vannak előkészítés alatt s meglehetős munkát adnak, — már sokaságuknál fogva is, — a központi tisztviselőknek. Ami a gyűlés iránti érdeklődést illeti, arra nézve jelezhetjük, hogy a megyebizottsági tagok olyan szép számban való megjelenésére van kilátás, aminőt a szokott üléseken legutóbb, mondhatni az alisp'm választáskor láttunk. Ugyanis most kerülnek betöltés alá a megüresedett árvaszéki elnöki s az ennek betöltése folytán esetleg megüresedhető egy ülnöki és Somogyi Ákos elhalálozásával megüresedett másik ülnöki, esetleg jegyzői állások. A pályázatok mindezekre az állásokra már meghirdettettek, amelyeknek eredményéről azok lejártakor beszámolunk. Májusi ájtatosságok. Szmrecsányi Pál dr. megyéspüspök engedélye folytán ez évtől kezdve Gyulán is lesz májusi ájtatosság a hó minden napján. Az ájtatosság minden nap este fél 7 órakor kezdődik. Vasárnap és csütörtökön prédikáczió is lesz. Vasárnap, csütörtökön és szombaton az ájtatosság szentség kitétel mellett fog megtartatni. Változás a csendörségnél. Május 1-ével a csendőrségnél uj beosztás lesz. Ezen rendelet már le is érkezett. É szerint a gyulai, békéscsabai, orosházi, szarvasi és békési járások a gyulai szakaszparancsnokság alá helyeztetnek. Ennek parancsnoka Krausz Jenő gyulai cseudőrhadnagy. Az idetartozó őrsök: a gyulai, békéscsabai, orosházi, tótkomlósi, békési és szarvasi lovas-, továbbá a kétegyházi, dobozi, ujkigyósi, csorvási, gádorosi, raezőberényi, körös- tarcsai, körösladányi és öcsödi gyalogőrsök. Az orosházi szakasz megszűnik s ennek parancsnoka Todoreszk Lajos Debreczenbe helyeztetett át, hol azonban megjárta, mert egy háznál a pitvarba szorult ráhohanó eb annyira megtántoritotta, hogy amint a házajtót kinyitja, kegyetlenül hasra vágódott, de ez őt, feltápászkodva, a sodrából ki nem hozta, csak elmondta, hogy : Beléptem ez háznak küszöbére ! . . . Vőfélyi tisztességét kifogástalanul végezte. Az étkezésnél minden tál ételhez, andt a lakodalmi vendégseregnek fölhozott, külön verse volt Például a csöröge nem veti magyar eledelhez, imigyen rímelt: Furcsa egy étek ez, Mert nincs ennek leve ! Girbe-gurba, mint egy Görbehátu teve! Tessenek-lássanak Hozzá, jó eleve! Megtörtént azonban, hogyha a sor verselésben úgy hozta magával, a költői szabadságot már ugyan az ő módja szerint ő is igénybe vette. A menyasszony búcsúztatójánál pl.: Kedves lánypajtásim, Veletek nem lészek, Veletek egy tálból Pecsenyét nem észek ! 1 Dejazért a vőfélyi sallárium bőségesen kijárt. Keresztelőknél, ahol nem illő a hangos muzsika, a saját maga által szerkesztett nyolgz- huros tamburát ludtollal messze vidéken szebben, andalitóbban pengetni nem tudta senki, amelynek lágy akkordjainál fejét gyöngéden baloldalra hajlitván, balszemét lehunyva, jobb szemével az égiékei keresve, rücskös pofáját kellemes mosolyra erőltetve, lelki érzelmeit igyekezett a hordódo'ngából készült zengő szerszámába bele lehelni. Ezt messze vidéken senki nem tudja igy! Télre kelve, búbos kemenczét tapasztott, vályogos spárherdeket készitett. A lányoknak ólomból remek guzsaly tűket tudott önteni, rózsa, szegfű, tulipán alakuakat. A fiuknak feketébe öltözött pirosgombos, szélben forgó Jankókat csinált A piros festékeket téglaporból, a feketét szénből készitette. De a templomba, ha az öreg rektor berekedt, a helyettesitö segéd vékony hangjához a vastagot ő adta, még pedig terczbe ! . . . Tehát nélkülözhetetlen ezermester volt Bencze. A tornáczon lábáról erős dobogással, melyhez az erősen megvasalt csizmasarok hatalmasan hozzájárult, a fölösleges sarat leverve, árva tölgy botjával a Bodri felé bökdösve, benyit az előszobába, hol nemes Bagoly Mátyás nyugalmazott partfelügyelö, közbirtokossági szószóló fogadta. — No, mit hoztál Bencze ? — Csitribár ur adta ezt a kis czédulát. hogy elhozzam nagy jó uramnak — szól, előkotorászva a lajbizsebéből egy hüvelykujjal összenyomorgatott papirszeletkét. — Úgy tudom, ma este egy kis barátságra, egy pár pohár bornak a meghívására ösztönzi tisztelt személyét és családját, mondá Bencze tudákos szemmeregetéssel. — Jól van, elmegyünk, mond meg. A Bencze által levelet küldő ur pedig nem volt más, mint a faluba téli szállásra szorult kataszteri felmérő fősegéd, ki családos ember. Csehországból szakadt a kataszteri felméréshez, utász Őrmesterből lépett felmérő fősegéddé, hol ügyességével tisztességes fizetés mellett elég jól élt. Már egészen megtelepedett a faluban és jó körre tevén szert, a falusi telet egy kis meleg barátkozással óhajtotta rövidíteni. A meghívottak között voltak az öreg tiszteletes rektor uraimék, a fiú és leány tanítók, a postás kisasszony, a dedósné és a két segédjegyzö, a nős emberek becses családjaikkal* Szóval a falu szükebbkörü intelligencziája együtt volt. A háziurat korántsem hívták ama ázsiai hangzású névvel Csitribárnak, mint ahogy Korpás titulálta, hanem Zitterbarth- nak irta magát házigazdánk, de természetes, a fenti név Bencze kifordítása folytán általánosabb lett a faluban, mint az igazi. Az egész társaság együtt lévén, a rossz idő, sőt a rossz termésről, drágaságról folyt az öregebbeknél a szóbeszéd. Még a gyöngédebb nem és a fiatalság a nagyszoba másik sarkában, a faluhelyen első rangban levő «hogy tetsziket“, melynek gyakran pikáns fordulatai nagy derültséget keltve, hangos kaczagásra késztetett mindenkit. így a tetőpontot elért előzetes jókedvet a vacsora utáni rész t riasztotta magasra, amidőn a párnás lóczán körben ülő hölgyek fejeiket összedugva, ki nem sütötték, hogy Pénzes segéd- jegyző urnák kitűnő hangja van és énekelje el a „Daru madarat.“ A megszólított pedig csak dúdolja, hol lent, hol fent, de a társaság azon rimánkodott, hogy a másikat, mert tetszik tudni, erről a magasan repülő madárról négy nóta is
