Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-19 / 16. szám
1908. április 19. BÉKÉS 5 A magyar állami altisztekés szolgák országos nyugdijpótló és segélyező egyesületének gyulai fióktestülete az egyesület 10 éves fennállásának emlékére, május hó 3-án, az „Újvárosi Olvasókör“ helyiségében, részben az egyesület özvegy és árva-alapja, részben a fióktestület házipénztára javéra Badé Pista jónevű zenekara közreműködése mellett zártkörű tánczvigalmat rendez, Belépti-dij : Személyjegy 1 korona. Családjegy (3 személyre) 2 korona 20 fillér. Felülfizetések a jótékonyczélra való tekintettel köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. — Jegyek előre válthatók a rendező-bizottság tagjainál és este a pénztárnál. ízletes és jó vacsoráról mérsékelt árakban Tóth János vendéglős fog gondoskodni. Eljegyzések. Dr. Remenár Elek, a csabai közkórház igazgatója eljegyezte Reicher Károly Arad szab. kir. város főügyésze és neje szül. Laczay Ilona leányát Márlhát. — llaerter Ádám zalaegerszegi főgimnáziumi tanár, vármegyénk társadalmának vo't rokonszenves tagja, eljegyezte Jeszenszky Károly megyebizottsági tag, mezőberényi ev. lelkésznek leányát, Erzsikét. — Wertheim Mór csabai kereskedő Gizella leányát eljegyezte Weisz Sámuel battai kereskedő. Csaba község képviselőtestülete nagy érdeklődés mellett tartotta meg csütörtöki rendkívüli közgyűlését. A megürült két esküdti állásra a választópolgárok közfelkiáltással Vandlik K. Mihályt és Andó Mihályt választották meg. A közgyűlést Kovács Sz. Ádám biró nyitotta meg. A folyó ügyek után Korossy László főjegyző előterjesztette a gyulai kir. törvényszék elnökének megkeresését az uj járásbíróság telke és a község pénzbeli hozzájárulása irányában. E megkeresés szerint az igazságügyi kormány maga emel uj hajlékot a csabai járásbíróságnak ; ehhez azonban a községtől hozzájárulást, még pedig telket és pénzbeli támogatást kér. A főjegyző a tanács javaslatakép két telket ajánl, egyik a község Szappanos-utczai telke, másik az Elővizcsatorna partján levő 8imay-telek. Egyéb módon azonban, a pótadóra való tekintettel az építéshez nem járul. Achim L. András egyáltalában semmit sem szavaz meg ennek a járásbíróságnak. A közgyűlés azonban nagy szótöbbséggel elfogadta a tanács javaslatát. A polgári fiúiskolát is hajlandó a kormány fölépíteni, de telket s pénzt kér a községtől. A tanács javasolja ennek megadását, melyet a közgyűlés is elfogadott. Elfogadta továbbá a közgyűlés a tűzoltóság újjászervezésről szóló javaslatot is. Publikálnak Tótkomlóson. Mint minden alföldi községben, úgy Tótkomlóson is vasárnaponként kiáll valamelyik kisebb rangú alkalmazott a községháza elé s ott jól ápolt torokhangon, mely egy vérbeli kántort is megszégyenítene, kikiáltja mindazt, amit beiktatnak a községi hirdető könyvbe. Eddig áz volt Tótkomlóson a szokás, hogy két nyelven publikáltak: előbb magyarul, melyet a község zöme hallgatott, azután meg tótul. Most a képviselőtestület elhatározta, hogy változtat az eddigi szokáson és a magyar nyelvű kihirdetést a tót publikáczió után helyezi. A járási főszolgabiró ezt a határozatot elitélő megjegyzésekkel küldte be a vármegyéhez. Valószínű, de kívánatos is, hogy a törvényhatóság kioktassa a magyar földből élő tót atyafiakat. Halálozás. Galbács Ferencz sertéskereskedő volt fuvarüzlettulajdonos, kisvárosi lakos, folyó hó 17-én váratlanul elhunyt. A boldogult derék ember halála özvegyét, hét gyermekét sújtja s széles körökben kelt nagy részvétet. A szarvasi orsz. képviselöválasztók 1909. évre érvényes névjegyzékének összeállítását dr. Haviár Gyula elnöklete alatt elkészítette az erre kiküldött bizottság. A mostani 1741 választóból kimaradt 115, uj választó felvétetett 131 s igy a jövő évben 1757 orsz. képviselő választója lett Szarvasnak. Tombolajáték. A pénzügyminiszter Szabó Sándor szeghalmi lakot, mint az ottani casinó elnökének kérelmére megengedte, hogy a casinó könyvtára javára f. évi április 20-án tartandó húzással tombolajátékot rendezhessen s e czólra a lottójövedéki igazgatóságnak előre bejelentendő számú és áru tombola-jegyet boesáthasson ki. Borzalmas férjgyilkosság Sarkadon. Kedden délelőtt borzalmas módon ölte meg Sarkadon férjét egy asszony, akj már 25 éve élt együtt az urával. A gyilkosság okát az ember idézte elő kegyetlen bánásmódjával, mely megbotránkozást keltett egész Sarkadon. H. Kovács Péter sarkadi lakos 59 éves zöidségkereskedő mintegy 25 évvel ezelőtt vette feleségül Danó Borbálát. A házas élet eleinte igen harmonikus volt a két ember között és az alatt maguknak szereztek is egy kis házat s e mellé földet. Az ember azonban egyszerre megváltozott s a züllés útjára lépett, melyen folyton eülyedt. A napi keresetet elitta, sőt még a házra is vett fel kölcsönöket. Az iszákosság annyira megváltoztatta az ember életét, hogy valóságos gyötrelem volt mellette az élet. Naponkint ittasan tért haza az ember s ilyeukor üldözte a feleségét és a gyermekét. Az asszony tűrte az ember brutalitásait s mindig visszavonult, hogy ne adjon alkalmat a kötölöz- ködésre. A türelmet azonban hétfőn este egyszerre megszakította az asszony. A férj ugyanis a házat és a földet eladta és annak árából oly sokat ivott, hogy újra részeg lett. Ilyen állapotban hazatérve a férj ismét garázdálkodni kezdett. Az asszony szemére vetette botrányos viselkedését és azt, hogy most még a ház árát is elszórja, mire a férj haragja esek jobban fokozódott. A veszekedés úgy ért véget, hogy az ember megfenyegette úgy a feleségét, mint a fiát. Azt mondta nekik, hogy az éjjel borotvával fogja elvágni a nyakukat. — A megfenyegetettek elmene*kültek, azonban egész éjjel nem tudtak aludni a nagy félelemtől. Kedden reggel Kosács Péter elment hazulról és ismét részegen tért vissza. Odahaza folytatta az ivást és a feleségével egy üveg pálinkát hozatott. Állítólag ezt az üveg pálinkát Kovács Péter az istállóban akarta meginni és oda is vitette. Az asszony látva férjének nagy részegségét, zsineget készített elő és azzal férje után ment az istállóba. Kovács Péter a jászol szélén ült s mikor az asszony belépett, fel akart ál la ni, azonban visszaesett. Ezt az alkalmat használta fel felesége arra, hogy a magával hozott zsinegből hurkot készítsen és azt férje nyakába vesse. A részegember nem birt védekezni. Az asszony a hurkot meghúzta s az istálló egyik oszlopához kötötte. Hogy pedig a borzalmas cselekedetnek gyilkossági színezetét elhárítsa, az ember testét kiegyenesítve fektette végig az istálló hidlásán. A kegyetlen dolog után az asszony mikor meggyőződött róla, hogy férje meghalt, az utczára futott ki, ahol ott nagy lármát csapott és jajveszékelve kiáltozta, hogy felakasztotta magát férje. Az esetről tudomást szerzett a csendőrség is, honnan Fekete József őrmester ment ki és mindjárt látta, hogy itt az öngyilkosság ki van zárva. Azonnal kérdőre vonta az asszonyt, aki bevallotta tettét s azt mondta, hogy a rossz bánásmód és a fenyegetéstől való félelmében követte azt el. A gyilkos asszonyt a csendőrök letartóztatták s az előzetes vizsgálat alkalmával megállapították, hogy előre megfontoltan követte el tettét, sőt erre előkészületeket is tett. Meg találtak ugyanis az asszonnynál egy vékonyabb zsineget is, melyre azt vallotta, hogy előbb azzal akarta a gyilkosságot elkövetni, azt gyengének találta és igy használta az erősebbiket. A gyilkossági eset nagy szenzácziót kelt az egész környéken. Halálozás. Soós József, Szeghalom község nyugalmazott elsőjegyzője folyó hó 6-án, életének 86-ik évében, hosszas betegeskedőn után, jobblétre szen- derült. Temetése 8-án volt a község általános részvéte mellett. Lopás. Csordás Kálmán szeghalmi borbélysegéd vasárnap este a Braun-féle korcsmában mulatozó Juhos Péter csökmöi sertés-kupecztől elborotvált 180 koronát. A dolog úgy történt, hogy Juhos le- részegedve hazafelé indult. Útközben leült pihenni. Ezt a kedvező alkalmat felhasználta Csordás s kizsebelte a részeg magyart s azután a faképnél hagyva, elment egy másik korcsmába, hol virágos kedvében pezsgőt rendelt s a céigányt 20 koroná sokkal fizette. Ez volt a veszte. Juhász mikor kijózanodott 8 a pénzét nem találta, jelentést tett a rendőrségen, ki lefülelte a jeles figarót. A 180 koronának azonban ekkor már csak a romjai voltak Csordás zsebeiben. Parasztpárt Tótkomlóson. Vasárnap délután nagy népgyülés volt Tótkomlóson. Achim L. And- rásék megalakították ott is a parasztpártot. A nép- gyülést Lehoczky Mihály biró nyitotta meg. Achim L. András hosszasabban fejtegette a parasztpárt czéljait és törekvéseit s végül kérdést intézett Tótkomlós népéhez, hogy elfogadja-e a parasztpárt elveit. Az igenlő válasz után kimondták a tótkom- lósi parasztpárt megalakulását. Késelés. A csabai legényekben is fölébred úgy egyszer-egy8zer a virtus. Különösen akkor, ha alaposan aláágyaznak ennek az alvó érzületnek. Vasárnap is összefogott a fiatalság egy része s éjfélre tökéletesen elkészült. Amint igy rendbe jöttek a sorra], hazafelé indultak. Útközben nézeteltérések támadtak, melynek következtében Andó János nevű társukat úgy összeverték és szurkálták, hogy eszméletlen állapotban hordágyon szállították be a kórházba. A késelő czimborák ellen megindították a vizsgálatot. Az orvvadászok ellen. Tagadhatatlan, hogy az orvvadászok igazi hazája Békésmegye. Itt mindennapi dolog az orvvadászok garázdálkodása, kik a fegyveres ellenállástól sem idegenkednek. A gyulai kir. törvényszék az elmuit évben 29 ízben hozott oly Ítéletet, mikor az orvvadász rálőtt a vadőrre. A járási főszolgabirák 133 esetben büntették meg az orvvadászokat. Ezek a tekintélyes numerusok egyengették az útját annak a miniszteri rendeletnek, mely a napokban érkezett le a vármegye alispánjához. E rendelet értelmében ajra utasítja a miniszter a hatóságokat, hogy az 1883 :% XX. t.-cz. végrehajtására nagyobb figyelemmel legyenek s az orvvadászokkal szemben a legmesszebbmenő szigort alkalmazzák. A kötött-szövött gyár szennyvizei. A gyulai kötött-szövő iparárugyár szennyvizeinek elvezetése tárgyában hozott vármegyei közigazgatási bizottsági határozat ellen a gyár és a halólertani állomás által beadott felebbezés folytán, a földmive- lésügyi miniszter a vonatkozó közigazgatási bizottsági határozatot felülbírálta és elhatározásáról a vármegye közigazgatási bizottságát a napokban értesítette. A miniszteri döntés törölte a vármegye közigazgatási bizottságának azt a rendelkezését, mely szerint a gyárból kikerülő szennyvíz tisztításának kötelezettsége csakis addig terhelhetné a gyárat, mig a városi csatornázás elkészül és elrendelte, hogy a gyárból kikerülő szennyvizek nemcsak ideiglenesen, hanem állandóan tisztitandók. Indokolja a miniszter ebbeli elhatározását azzal, hogy összes meghallgatott szakközegei oda nyilatkoztak, miszerint a gyárból kikerülő szennyvíz összetételénél fogva úgy a talaj, mint a vízfolyások szennyesitósére alkalmas. A földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében, a viztisztitás módozatai külön eljárás során állapitandók meg és a gyárnak gondoskodnia kel), hogy a szennyvizderi- tést a közegészségügyi követelményeknek megfelelően akként oldja meg, hogy a csatorna igen sokszor kiállhatatlan bűzét a jövőben ne kelljen a városnak elszenvednie. Magyar Otthon. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe ajánljuk a Budapesten, VIII., Főher- czeg Sándor-utcza 30. sz. alatt levő Magyar Otthon Penziót. Mérsékelt árban elegánsan bútorozott, különbejáratu szobákat lehet ott bérelni s esetleg teljes ellátás is kapható. Csoportos jelentkezőknek megfelelő kedvezmény. Szigorúan családi otthon. „Én szolgálok“ a fölirata az ismert apácza- védőjegynek, amely Thierry A. gyógyszerész számára értéktelén utánzatok ellen való védelem czél- jából törvényesen védve van. „En bizoayára a szenvedő emberiség javát szolgálom“, dicsekedhetik joggal a föltaláló, mert betegség esetén a családi kincs Thierry A. gyógyszerész balzsama és centi- folium-kenőcse, amelynek gyógyító erejét az összes orvosi tekintélyek elismerik és amely valóban házi gyógyszertárt pótol. Sok ezer köszönőirat bizonyítja világhirót, az összes háziszerek e legjobbjainak, amelyek kaphatók e helyen : Thierry A. védőangyal- gyógyszertára Pregrada, Rohics mellett.
