Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
1908. január 12. BÉKÉS 3 Doboz. Biró V. Szabó Gábor, törvénybiró Kovács Gergely, közgyám H. Szabó Sándor, pénztárnok H. Fekete János, gazda Cs. Szatmári János, esküdtek Balogh A. Mihály, Balogh A. János, H. Gergely János. Mezöberény. Bíró Winter Ádám, törvénybiró Lesovszky Mihály, gazda Földesy József, esküdtek Litáuvszki Pál, Oláh Márton, Ádámik János, Mózes Márton, Braun Márton, Wagner Dániel, ifj. Bereczki Péter, ifj. Oláh József, gyám ifj. Bartolt Márton, főpénz- tárnok Sziráczki János, ellenőr Filozóf János. Endröd. Biró Kovács J. Pál, törvénybiró Óvári Tímár Pál, gazda Tímár József, gyám Farkas Imre, gyámpénztárnok Timár P. Lajos, ellenőr Uhrin Mátyás, közpénztárnok Csuvár András, ellenőr Yarga Máté, esküdtek Dinya Elek, Timár Antal, Timár Á. Mátyás. Köröstarcsa. Biró T. Gyaraki Sándor, törvénybiró Tóth M. László, gazda Gulyás Mihály, esküdtek Nagy János, Yalki Imre, Petneházi Imre. S. Nagy Antal, közpénztárnok Makai Antal, ellenőr Szőllősy Sándor. Hírek. Farsang. Azt szokták mondani, hogy minél rövidebb a farsang, annál több benne a bál. Ez az igazság azonban csak első látszatra áll, a látszat pedig csal. Nem a mulatságok száma szaporodik rövid farsangon, de a mulatságok közti idő rövidebb s ez okozza a csalóka látszatot. Az idei farsang hosszú lesz, ritkábban is esik benne egy- egy görbe nap, azonban azért nem szenved senki rövidséget, kidukál belőle mindenkinek a saját porcziója, csak aztán hangulat, kedv s ami első és fő: — pénz legyen bőven. A gyulai róm. kath. hitközség múlt vasárnap tartott közgyűlésének legfontosabb tárgyát az 1908. évi költségvetés megállapítása képezte. Az egyház- tanács elfogadta a gazdasági szakosztály gondos és tárgyilagos indokolását s az egyházi és iskolai kiadásoknak fedezésére a múlt évi hozzájárulási kulcsőt ismét megszavazta, eszerint az egyházi és iskolai adószázalék a folyó évben is 18 °/0 lesz. A költségvetés főhatósági jóváhagyás alá terjesztendő, aztán kinyomtatva, a tanácstagoknak megküldetik. Megfelebbezett közigazgatási bizottsági tag választás. Nagyon régen, helyesebben írva soha sem történt meg, hogy a vármegyei választások közül éppen a közigazgatási bizottsági tag választásokat felebbezték volna meg. E tekintetben az úttörő Sánta Lajos békési megyebizottsági válasz tott tag, aki az alispánhoz benyújtott felebbezé- sében a deczember 30-iki tisztújító közgyűlésnek a közigazgatási bizottság kiegészítésére .vonatkozó határozatát, illetve magát a választási eljárást támadja meg. Felebbezésében semmiségi okul azt hozza fel, hogy a választásnál Stark Gusztáv és Konsitzky János, végül Belenta Mihály szavaztak, holott nekik nem volt szavazati joguk. De hát a felebbező egy kis tévedésben van, mert igaz ugyan, hogy most nevezettek az 1908-ik évre érvényes névjegyzékben a választottak között nincsenek felvéve, ámde ez szükségtelen, mert Stark Gusztáv és Konsitzky János Békésen, Belenta Mihály pedig Békéscsabán virilisek lettek, tehát ezen a czimen jogosan gyakorolhatták szavazatukat. Ily körülmények között semmi törvényes ok nincs arra, hogy a közigazgatási bizottsági tagválasztások meg- semmisithetők volnának. Tehát a választást a belügyminiszter, — hova a felebbezés már felküldetett, — előreláthatólag meg fogja erősíteni. Dőry Pál főispán a hétfőn megtartandó köz- igazgatási bizottsági ülésen leendő elnöklés czél- jából vasárnap este érkezik Gyulára és pedig Szekszárdró], ahol az újév első napjait búcsúlátogatásokkal töltötte el. A főispán és családjának Gyulára való költözködése és ezzel karöltve a fő- ispáni lakás berendezése tekintetében hozott hirek tehát még koraiak, mert a főispán csak január hó végén fog családjával véglegesen Gyulára költözködni. Áthelyezések szolgálati érdekből címen a Békésmegyei Közlöny, csabai laptársunk, állítólag feltétlen megbizható és kompetens forrásra utalva közli, hogy a vármegyében a járási tisztikar körében legközelebb áthelyezések vitetnek keresztül, illetőleg vétetnek tervbe. Ezekkel foglalkozva neveket is hozott forgalomba, jelezvén, hogy az áthelyezést Békéscsabán annyira biztosnak veszik, hogy az ottani szolgabirót a munkabeosztásból már ki is hagyták. A közleményekre vonatkozólag minden hosszadalmas rectificatió helyett legyen szabad csupán annyit megjegyezni, hogy az áthelyezések kérdésében, a tisztújító közgyűlésen maga a főispán határozott formában nyilatkozott s igy miután az áthelyezés és beosztás joga kizárólag főispáni jogkör, nem tudjuk elképzelni, hogy ezzel szemben laptársunk „megbizható“ és „competens“ forrását honnan szedi. Mert a főispáni nyilatkozat szerint legalább a közel jövőben sem beosztás, sem áthelyezések nem lesznek, éppen abból az okból, hogy az újonnan kinevezett főispán — saját szavai szerint — a helyi viszonyokkal teljesen ismeretlen és igy egyelőre beosztási jogával élni nem kíván, hanem egyelőre a status quot tartja fenn. Ez a valóság, amely szerint tehát ez idő szerint csak kilátásba sincsenek „áthelyezések, szolgálati érdekből“. A gyulai áll. gyermekmenhely statisztikája. A gyulai állami gyermekmenhely létszáma 1906. deczember hó 31-én 1054 gyermek volt. 1907. év folyamán felvétetett 621, összesen : 1675 gyermek. Az 1907. év folyamán apadásba hozatott 279, maradt létszámban 1907. év deczember 31-én 1396 gyermek. Ezek közül a gyulai gyermekmenhely intézetében 21 gyermek volt. A békésvármegyei közkórházban 1 gyermek, telepen nevelőszülőknél 1364 gyermek volt gondozásban. Legtöbb gyermek, számszerint 320, a gyulai telepen volt gondozásban. Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Beliczey Gézát, a békésvármegyei gazdasági egylet alelnökót, az Országos Közlekedésügyi Tanácstagjává nevezte ki. Időjárás. A tél ismét érzékenykedik, alig tudja egy-egy kicsit megemberelni magát. A napokban még eső is esett, még pedig eléggé tisztességes. Ilyen körülmények közt nem a Körös- csatorna, hanem a korcsolyázás — fagy be! Pedig óh.jtandó lenne, hogy egy kissé keményebb telet kapjunk, legalább a vendéglősök és a fakereskedők ennek a kívánságnak feltétlen hívei, előbbiek a jéghordás, utóbbiak a tüzelőfa fogyasztás szempontjából. 8 miért vegyük ezt tőlük rossz néven, hiszen nekik igazuk van ! A kath. kör közgyűlése. Január 6-án délután tartotta a kath. kör rendes évi közgyűlését a kör II. Bákóczi Ferencz-utczai helyiségében. A kör az elmúlt évre jóleső érzéssel tekinthet vissza, mert sikerült valóra váltani régi vágyát, bogy a kör belélete lendületesebbé, tartalmasabbá váljék. Az elmúlt évben kezdette meg a kör a felolvasó-estélyek tartását, amelyekre mindjárt kezdetben oly nagy számmal jött el a hallgatóság, hogy a kör — máskülönben tágas — nagyterme alig volt elegendő a vendégek befogadására. A közgyűlés elhatározta, hogy ezen felolvasó-estélyeket állandósi- tani fogja és ez évben is fog ilyeneket tartani. A kör tagjai oly nagy számmal vannak, mint talán egy egyesületben sem Gyulán. A könyvtár mintegy másfélezer kötet könyvet foglal magában. A kör tisztviselői egy-két kivétellel ugyanazok maradtak, akik a múlt évben voltak. Elnök lett: Remete József, alelnök: Glatz János, ügyész: dr. Föllmann János, pénztárnok: Névery István, jegyzők: Kovács Márton és Abrukta Mihály, könyvtárnokok ; Grem- sperger Pál és Venczel András. Választott még a közgyűlés három számvizsgálót és húsz választmányi tagot. A kath. kör bálja. Ma este tartja a kath. kör bálját Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglőjében. Ősidők óta ez a bál szokta bevezetni a farsangot és hires volt mindig látogatottságáról és fesztelen jókedvéről, Az előjelekből Ítélve az ez idei bál sem fog az előbbiek mögött maradni. A gyulai izraelita hitközség folyó hó 5-ikén választotta meg elöljáróit. Előzőleg a hitközség tagjai 25 tagú választmányt választottak és pedig a következő hitközségi tagokat: dr. Berényi Ármin, dr. Bárdos Arthur, dr. Berkes Sándor, Bieter Ignácz, Békés Gyula, Braun Dávid, Braun Mór, Bülitz Sándor, Czinczár Adolf, F.ogl Adolf, Goldstein Mór, Goldmann Sámuel, Kóhn Dávid, dr. Kóhn Mór, dr. Keppich Frigyes, Lindenfeld József, Lusztig Adolf, dr. Martos József, Multas Mór, Nádor Mór, Reisner Ede, Sonnenfeld Miksa, Stern László, Weisz Mór és Wertheim Simont. A hitközség szervezeti szabályzata értelmében a választmány illetékes az elöljáróság választására, amit is aként ejtett meg, hogy a lefolyt 3 évi czikluson működött elöljáróságot újból megválasztotta. Eszerint elnök lett : dr Berényi Ármin, alelnök : Weisz Mór, pénztárnok : Lusztig Adolf, gondnokok : Fogl Adolf és Bléier Ignátz, Eljegyzés. Reisner Arthur, lapunk régi belső dolgozótársa, kinek humoros apróságaiban és különösen népies izü tározóiban mindenkor gyönyörködött a „Békés“ olvasó közönsége, az elmúlt vasárnap váltott jegyet Polgár Máriával Füzesgyarmaton. Kartársi rokonszenvvel gratulálunk. A gyulai iparos ifjúsági egylet farsangi táncz- vigalmát február hó 1-én tartja és pedig ez alkalommal a Komló vendéglő földszinti helyiségeiben. A meghivók a hót folyamáo fognak szótküldetni. A nagymagyarvárosi olvasókör f. hó 6-án, Ludvig József vendéglőjében bálát rendezett, mely úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben igen szép sikerű volt. Bevétel volt 345 K 35 fill. Kiadás volt 149 K 16 fill. Tiszta maradvány 196 K 19 f. Felülfizettek: Weisz Mór 5 K, L. Kovács János 2 K, Góg Gáspár 2 K, N. N. 1 K, Béres József 1 K, Csomós István 1 K, Csőke Péter 1 K, Góg Péter 1 K, F. Góg János 1 K, Góg György 1 K, Horváth János 1 K, Ifj. Kocsondi János 1 K, Ludvig Iózaef 1 K, Siflis István 1 K, Seres András (Csorvás) 1 K, Szabados János 1 K, Szabados Mátyás 1 K, Ifj. Szilágyi István 1 K, Ludvig Fe- rencz 25 fill, és Csonka István 20 fillért, kik fogadják ez utón is a bálbizottság köszönetét. Stojanovich Szilárd szolgabiró szabadságon. A gyulai járásba beosztott dr. Stojanovich Szilárd szolgabiró megrongált egészségének helyreállítása fried és az 1831. parlament szobra nagy múlt emlékei, de Belgium jelenét éppen oly nagygyá tette a munka szeretete. Bruxellestől a sik Flandrián visz át vonatunk, mely csak Gandban áll meg. A reggeli pára fátyolba vonja a flamand szélmalmokat és Bruges utczáin szinte átrepülve, megállunk az ostendei parton. Pár lépés és a hajón vagyunk. Amint a kikötő előtt elhaladunk, ezer és ezer kéz fehér kendőt lobogtat felénk és Ostende nevető vendégei búcsút intenek azoknak, kiket soha sem láttak. A rokonszenv mindenkit megragad és a legszürkébb angol is visszaint. Azután nézi a tengert. Ezt az örökké mozgó nagy vizet, melynek minden részén az északi és a déli sark között angol kar feszíti a vitorlát és angol kebel küzd a természet és az emberi szenvedélyek viharaival, melyre Anglia egész hatalma épült és amint a doveri bástyán feltűnik a brit lobogó, csoportokba verődik és fütyüli az angol hymnust. Amint partra lépünk, az üres express előtt ott látjuk az első polic/.emant, kinek barna nemez sisakja félmilliárd ember biztonságára ügyel. Azután újra ut következik. Alagútból alagútba futunk és amint kiérünk, ismét a végtelen viz tekint reánk. Erdők és élénkzöld mezők, falvak és városok egymást követik, de egyszer csak hiába keressük a házak végét. Hol koromsötét lesz, hol a háztetőkkel egy vonalban vágtatunk tova. Mikor a Themsén átmegyünk, vonatunk hosszú perron elé fut, melyen karba tett kezekkel, mozdulatlanul áll a hordárok serege. Minden ablak elé jut egy és szótlanul ajtót nyit nekünk és mikor cabunk a sorba áll, mely lassan a kapu felé közeledik, a policeman felírja a huszadik ezerhez közel álló számot és lassú ügetéssel indulunk London szive felé.
