Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
9 BÉKÉS 1908. január 12. sége lesz, mihelyt a váradi aréna létesítése perfektté válik, az erre vonatkozó hivatalos hirnek bevárása nélkül is, a város igényeinek megfelelő elsőrangú más színtársulattal való összököttetésről sürgősen gondoskodni.------------- * Kö zségi elöljáró választások. Nemcsak a legaktuálisabb tárgy, de mondhatni az egyedüli érdeklődést keltő ügy ma a vármegye- szerte nagyjában már megejtett elöljárói választások eredménye. Érthető is ez az általános érdeklődés, a mely kiséri a községi restauratiok eredményét. — Mindenütt, — de elmondhatjuk, hogy a fejlettebb községi életre való figyelemmel különösen nálunk Békésben, a helyi és társadalmi jelenségek szempontjából is nagy jelentőségük van a választásoknak. A hosszú nehéz idők visszamaradása után ma is kivánatos gyors fejlődés, egyes községek fejlődésének és jólétének emelése czéljából való megnyerése állandó versenyt támaszt, a mely versenyben igyekszik minden érdek-alakulat arra, hogy elöljáróiban ne csak politikai elveinek osztályosát, hanem érdekeinek arra képes és hatékony szószólóját bírja. Azaz itt álljunk meg egy pillanatra ! Ez .volna az az általános magas közérdek, melyet a választásoknál szem előtt kellett volna tartani. Sajnos, hogy a választásokból kikerült elöljárók között bizony vannak olyanok, akiknek — értesülésünk szerint — személye nemcsak, hogy biztosítékot nem nyújt arra, miként működésében a helyi érdekek istápolásával karöltve fog járni a lokális társadalmi és gazdasági érdekek kielégitése, hanem szomorú kilátásokra enged következtetni a tekintetben, hogy választói személyi, vagy politikai harczainak hü letéteményese, képességénél és jelleménél fogva pedig még a községi érdekek elemi kérdéseinél is kerékkötő leend. — Ismételjük ez csak kivétel! — A nagyobb, az értelmesebb rész a község feltétlen gazdasági elő- haladása mellett van s miután a község érdeke az első érdek, mi sem természetesebb, hogy a gánesos- kodó kerékkötő, tudatlan és járatlan elöljárók a közérdeket szolgáló törvényben emelt büntetéseiket könnyen elvehetik. A választások a vármegyében egy-két község kivételével — ahol azonban a hónap közepéig szintén megejtetnek — már befejezést nyertek, azok eredményeiről részletesen az alábbiakban számolunk be. Békéscsabán. Megválasztattak : biró Kovács Sz. Ádám, I. alb. Zachorán János, gazda Kerepeczki György, esküdtek Zsilinszki Mátyás, Botyánszki Mihály, Laczó M. János, Fafák Pál, Béli Pál, Fafák Pál, Yereska András, Laczó Mátyás, Puska János erzsébethelyi, II. albiró lett Kovács Pál, esküdtek Kucsera János, Janovszky Pál, szakesküdtek belügyi Szulimán Ákos, szegényügyi Lefkó János, katonaügyi Filippinyi Sámuel, mértékhitelesítő Filippinyi Lajos, főpénztáros Gally Mihály, közgyám Német Lajos, árvaszéki elnök Megyeri Imre, ülnök dr. Kocziszky Mihály, anyakönyvi s. jegyző Kelemen Lszló. Nagyszénás. Biró Megyik János, albiró Dimák István, közgyám ifj. Laczó József, adószedő Soós András, pót- adószedő Jónás Lőrincz, esküdtek Soós Mihály, Bernét István és Poór Lajos. Gádoros. Biró Jenei János, albiró Soós András, közgyám id. Bella József, pénztáros ifj. Bella Mihály, adószedő Hombár Mihály, esküdtek Gabnai András és Chován József. Szenteíornya. Biró Jankó Lajos, albiró Szabó Sándor, pénztáros Hajdú József, közgyám Hajdú István, esküdtek Balogh János, Horváth Sándor, Sinkó Antal, Madarász József, Rácz József és Fencsál János. Csorvás. Biró Zalai Antal, albiró- Lalluska Mihály, pénztáros Szikora Gergely, adószedő Petrus Mihály, közgyám Szőke János, esküdtek Bogár Traján, Bozsó Mihály, Farkas István és Bus András. Orosháza. Biró Horváth József, albiró Iványi Antal, pénztáros Baranyai Mihály, ellenőr Sülé János, adószedő Szabó András, számvevő Kiss Ferencz, közgyám Bikády József, iskolaesküdt Miszlay Sándor, mázsaesküdt Tóth György, kijáró esküdt Izácsky István. Szeghalom. Biró Czeglédy István, albiró Soós István, esküdtek Farkas Bálint, P. Elek Mihály, Mező József, Erdei Bálint, Végh József, G. Tóth Bálint, gazda Czeglédy Ferencz, közgyám Czeglédy Ferencz. . Gyoma. Biró Szabó József, albiró Yincze Dániel, esküdtek Csapó János, B. Kocsis Péter, B. Szabó János (lemondott), Izsó István, Veigert József, gazda G. Kovács János, közgyádn Biró Benedek, gyámpénz- tárnok Gálos Benedek, ellenőr Szilágyi Ferencz, közpénztárnok Garai Sándor. Békésszentandrás. Biró Bencsik József, albiró Kertész Áron, pénztárnok ifj. Sinka Miháy, adószedő Gazsó N. János, közgyám Fazekas J. Ferencz, gazda Bencsik Pál. Szarvason. Biró Kovács János, törvénybiró Boszik Mihály, gazda Melis Pál, esküdtek Boros György, Demcsák Mihály, Frankó Pál, Melis Pál, Gerhát György, Takács Mái ton, Hugyik Mihály, Szebegyinszky János, főpénztárnok Uhljár Pál, adópénztárnok Kántor Sámuel, közgyám Hrivnák Dani. Pusztaföldváron. Lőrincz Sándor biró, Sárközi György albiró, Baki György pénztárnok, Fórján János, Miszlai Pál esküdtek, Bokus Mihálj7 közgyám, Dominkó Sándor adószedő és Rajki Mihály községi gazda. Vésztő. Biró Ökrös Sándor, törvénybiró Fazekas János, gazda Marhás István, közgyám Csüllök Sándor, esküdtek Szabó Gábor, Nagy Mihály, Bagó Mihyály, Fazekas Károly, Pardi Gábor, pénztáros Pardi Sándor, ellenőr Papp Sándor. Békéssámson. Biró Kovács János, albiró Pintér Mihály, pénztáros Tóth Sándor, közgyám Fejes József, esküdtek Szatmári Béla, Kmetykó György, Móricz Miháiy Postos János. Tótkomlós. Biró Lehóczki Mihály, albiró Kmetykó György, közgyám Pipis Pál, pénztáros Kmetykó Mátyás, ellenőr Vejcrcsán Ádám, gazda Oravecz András, esküdtek Fránczisti István, Lehóczki Pál, Lázsik Márton, Havarka István, Mátáisz János. ' Újkígyós. Biró Galiczky Ferencz, albiró Békéi Mátyás, pénztáros Csatlós István, közgyám Zsoltár Antal, iesküdtek Gajda János, Pálfi Illés, Harangozó András, Masa János, Nagy M. János. Öcsöd. Biró Mészáros Demeter, törvénybiró Szabó Sándor, gazda Maróthy Lajos, esküdtek Lukács Ferencz, Enyedi Sándor, V. Kis Mihály, Koródi Lajos, pénztáros Faróczi János, közgyám Szilágyi Benedek, ellenőr Szilágyi Ferencz. Gyulavári. Biró Kovács József, törvbiró Berényi Sándor, közgyám Dandé István, gazda Kun Gábor, esküdtek Korponai András, D. Béres Sándor, Faragó Dobra Ferencz, Nagy Gy. János. tését. Csak akkor változik meg e kép, ha a régi városrészbe megyünk. Frankfurt a felső és alsó rajnai városok között fekszik és Közép-Európa kereskedelmében mindig jelentékeny tényező volt és maradt. Pályaudvara ma is közel a legnagyobb Európában és itt a régi városban áll még a Rotschildok háza, honnan a kontinens pénzpiac.zait meghódították. A patriczius házak szűk átjárói az első dómhoz vezetnek, melyre német földön akadunk — mert Frankfurtnak művészete is múltjával egykorú — és a gothikus városház árkádjaihoz, melyet elég egyszer látnunk és emlékezünk termeire, tornyaira és udva raira. Egy szeptemberi délután sokáig álltam Goethe szülőháza előtt. Mind az a sok emlék, mit nevéhez fűzni tudtam, elvonult előttem s amint a csöndes utcza végéről visszanéztem, a hanyatló nap fénye épen végigfeküdt a Hirsch- grabenen és utólszor játszott a csukott urilak ablakain. Alig hagyjuk el Frankfurtot, a gyorsvonat Mainznál eléri a Rajnát és azt a hatalmas kultur- területet, melyen Aachenig a régi és a modern németség erejének nem kis része nyugszik. Mainz hire talán nagyobb volt a múltban, mikor közel ezer éves dómja mellett a rajnai városok küldöttei tanácskoztak, mig a túlsó parton, Wies baden platánjai alatt ma az idegenek százezrei keresnek pihenést. Bingennél a Rajnavölgybe jutunk s mielőtt a hegyek elfognák a látóhatárt, a rüdesheimi hegyről a Germania hatalmas érczalakja tekint reánk, amint a Rajnát őrzi, mig alant a vizből kiálló Mäuseturm komor falai régóta csodálkoznak a száguldó vonatokon, melyek a két parton egymást űzik északról dél és délről észak felé. Bingentöl Bonnig szűk völgyben 'art utunk. A folyó medre is összeszorul és folyása gyorsabb lesz. Két partján két országút vezet, azután két sínpár következik, azután a lejtős, majd meredek sziklafal, melyről vár néz alá és ahol a hegyek visszah tzódnak, mindenütt házak, falu, város. Sok képzelet fűződik e folyó hoz és köveihez. Minden fordulat tálán ezeréves munkája volt a víznek, mig a hegyeket alámosta és minden várhoz századok emléke tapad. Caub fölött a vízből magányos bástya áll ki, a gyönyörű Pfalz s amint a gyorsvonat elvágódik a Loreley sziklája mellett, minden szem odatapad és talán mindenki magában ismétli Heinp dalát. Jobbról Hammersteinban az agg IV. Henrik vonta meg magát üldöző fia elől, balról Rolandseck Nagy Károly vára volt. A virág/ó Coblenz és Bonn után vonatunk Cölnt megkerülve, megáll a dóm mögött. Nagy várakozással indultam első sétámra, de úgy véltem, a kisebb Frankfurt megelőzi e várost. A Hohestrasse merev tisztjei, kölni vizes boltjai és nagy halszaga után megváltás volt ninden perez, melyet a dómban tölthettem. A kétezeréves Coin e nagy kincse mindenkire mély hatást gyakorol. Gothikus iveinek nyúlánk alakja tiszta germán és a magasba törő imát jelképezi. Sokszor végigjártam hatalmas hajóját és padjaiból elfogódva hallgattam az óra ütéséi. Ahányszor a Kölner Hof terrasse-án ültem és az egyik oldal n lát'am az állomást, melyből folyton utasok érkeztek és a másik oldalon a dómot, mely az egész vérost uralta, úgy véltem, eléggé láttam Cöln múltját és jelenét. A Rajna völgye hova-tovább kiszélesedik. Jobb partián nehéz füst ül, mely elfödi Essent és a Ruhr vidékét: a folyó irányában sikság nyílik Németalföld felé, mi pedig balra elhagyjuk a folyót és Aachent ligeteivel és császárhagyo- ' ányaival. A vonat bevágásokban folytatja útját és amint Verviersbe ér, óránkat is vissza kell igazítanunk, mert Közép-Európa mögöttünk maradt. A germán sisak helyét a latin sipka foglalja el és a belga express jóval gyorsabban visz tovább, mint a német D-vonat; alagútból alagútba fut, melyek közt élénk zöld erdők és tiszta patakok váltakoznak; a völgyben, mely hirtelen elénk tárul, az ut mellett épült eresznélküli, lapos fedelű házak mintha dobozok volnának és minden utcza egy-egy sor doboz; a Maas hidjáról alig tekintjük át Liége festői képét, a hosszú express már a pályaudvarba fut. Két lokomotivjáról apró emberek hajolnak ki, szájuk és gesztenyeszin hajuk egészen el van födve. Alig állnak egy perczig és még látjuk, amint a vonat újra útnak indul. Liége iparos város, régi bányái már a házak alá érnek, boulevardjai és a Maas sétánya kihalt. Csak akkor élénkülnek meg azok, mikor a munkások hazamennek. Viszont Bruxellest kis Párisnak nevezik. Én úgy véltem, az a különbség a kettő között, hogy itt a munka egyetemesebb és mélyebb hatást gyakorol reánk, ugyanazt, mint Meunier képei és szobrai, a vallon sietését és a flamand szorgalmát. Buillon G >tt/
