Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-15 / 11. szám
1908. márezius 15. BÉKÉS 7 János, Szűcs Tódor, Hotorán Miklós, N. N. 1—1 kor. Purzsa Miklós 1 kor. 60 fill. Argyelán Emanuel, Magda János, Pautve György, Nadabán János, Krizsán Gábor, Rusz János, Kardos György, Nyikora György, Lázár Mojsza, Anuló István, 60—60 fill. Nádra Mojsza, Vonyiga János, özv. Karácsony Jánosné, ifj. Prekup János, Krizsán Dávid, 40—40 fill. Szabó György 20 fillért, ügy a felülfizetőknek mint a mulatság résztvevőinek ez utón mond köszönetét a dalegylet nevében Vladucz Péter elnök. A gyógyászat hirtelen módon haladt a leg utolsó évtizedekben. így például ma a régi, kitűnő háziszer, a csukamájolaj is uj formában kapható, mely nemcsak hátrányaitól visszatetsző szagától és izétől mentes, hanem feltétlenül könnyen emészhető állapotban nyujta, ami hatásának erejét növeli. És ez a „Scott féle Emulsio“, melyet minden gyógyszertárban árusítanak. El az uszálylyal ! Ezt hallani minduntalan amióta nyilvánvaló lett, hogy a por nem csak a légzőszerveket izgatja, hanem betgségeknek, különösen pedig a tuberkel-baczilusok átvitele utján tüdőbetegségnek az okozója. A modern tudomány nagy súlyt helyez az ezen betegség elleni óvintézkedésekre és első sorban ajánlja a légzőszervek megvédését hurut ellen, mert csakis katarrhális gyuladáson képesek a baczilusok terjeszkedni. Semmi más szer nem használható e czélra jobban, mint a „Sirolin-Roche“, mely a köhögést csillapítja és a légzőszerveket a baczilusok káros hatása ellen megvédi. Kapható minden gyógyszertárban. Az idegesség Öl. Pusztul az emberiség ! Ezt bizonyítja megdönthetien adataival a statisztika. Aki pedig a halálozási statisztika hátterébe tud pillantani az meglátja a modern emberiség legveszedelmesebb ellenségét: az idegbajok különféle nemeit. Igen, a különféle idegességből származik a legtöbb ember betegsége. Balsorsát csak az kerüli ki, aki a villamos gyógymódot használja s elolvassa az Elektro Vitalizer orvosi rendelő intézet által (Budapest, Káoly-körut 2 félemelet' 50'.), kiádótt Ingyen Könyvet a villamös gyógymódról. Ezen 80 oldalú könyvet mindenki ingyen és bórmentve kapja, ha lapunkra való hivatkozással e hírneves intézetnek egy levlezőlapot ir. A szamárköhögés a gyermekek ezen ismert réme ellen a SCOTT-féle Emulsió minden esetben sikeresen használtatik. A SCOTT-féle Emulsió a legjobb szer gyenge, beteges gyermekek erősítésére, kiknek gyorsan visszaadja rózsás kerek arczukat. Rendkívüli sikere és erősítő hatása abban leli magyarázatát, hogy a legjobb, legtisztább és leghatásosabb anyagokból állítják össze, melyek a SCOTT-féle eljárás folytán Ízletes, könnyen emészthető Emulsióvá válnak SCOTT-féle Emulsió Íz Emulsio Tásár- felnőtteknek s aggoknak ép oly jó és 14i4nál a 8COTT- ... . , , , ■ féio módszer véd- hatásos, mint gyermekeknek. — kérjük Agyaiéul- Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. 375 2*5—28 Kapható minden gyógytárban. SBO.RSZESZ FOGKRÉM isSZAJVIZ * 23 9-40 Szezon. összehúzták a hantokat a gyulai Erkel-szinkör eddigi igazgatója Somogyi Károly hamvai felett. — Napirendre térünk a gyászeset fölött, mert nincs állandó, nincs örök ebben az átkos hajszában, amit a megélhetés lehetőségeinek kivívásában kell nap nap után megtennünk! Pár napig még emlegetjük, elmondjuk beszélgetés közben, amit egyéniségéről, életéről tudunk, elsajnálkozunk távozásán, aztán nézünk a — kenyér után, s elfeledjük őt is lassanként épp úgy/ mint többi jó embereinket! ... Ez a sorsa mindennek, ami földi! Hogy bennünket Somogyi Károlyhoz nemcsak az emberszeretet kötelékei fűznek, hanem a hála érzése is, az bizonyos! Somogyi Károly öt éven át vezette a gyulai színházat, miránk pazarolta vagyonának felerészét, mintegy 30,000 forintot és tőlünk nem kért semmit! Elvárta ugyan és joggal el is várhatta, hogy áldozatkészségét, nemes törekvéseit pártoljuk, de bizony ebben a hitében — nem egészen a mi hibánkból — csalatkozott! Ezen már túl vagyunk ! Ezeket a sorokat nem is azért irtuk, mint ha az ismétléseknek volnánk hivei, hanem azért, mert hallottunk hangokat, hogy kár volt Gyula városának olyan gavallérnak lennie, hogy Somogyi temetésén képviseltette magát és — Uram boesá’ 1 — még koszorút is küldött, mert nekünk semmi közünk sincs Somogyi Károlyhoz a nyári szezonokon kivül, ha itt játszatta a társulatát, azért játszatta, mert megfizettünk érte! . . . Szánakozó mosolylyal hallottuk ezeket a megjegyzéseket ! Mintha bizony szegény j.ó megboldogult Somogyi Károlynak kellett volna hálát adni az Egek Urának azért a végtelen megtiszteltetésért és szerencséért, hogy ebben az Istentől elrugaszkodott pro- vincziában hónapokon keresztül — szembe helyezkedve a közönynyel — deficzittel dolgozhatott! Hiszen tudnivaló, hogy a színészek Gyuláról sohasem visznek, hanem ide hoznak pénzt, és pedig legtöbbször azoknak, akiknek a színészet iránt legkevesebb érzékük van. Dupla áron kapnak mindent és iparkodik mindenki, hogy kivegye rajtuk a maga csekély polgári hasznát, mikor aztán pártolásra kerülne a sor, megugrik a legtöbb, mint az egyszeri czigány, akinek munkát akartak adni. És akkor még van lelke valakinek, hogy egy quasi becsületbeli, tisztesség körébe vágó adósság lerovásakor a gavallérosság legelemibb ismérveit is nélkülöző kijelentéseket tegyen ! Szerencse, hogy az érdemeket nem Durbincs sógorék vannak hivatva latolni és méltányolni! És ha ilyen felháborító szellemi nivó láttára nincs gusztusom vidámabb húrokat pengetni, azon nem csodálkozhatik senki, aki — értelmes ember! Regös. Közgazdaság. Nyilatkozat A gyulavidéki helyiérdekű vasút igazgatós iga részéről felkérettünk az alábbi nyilatkozat közlésére: „A Békésmegyei Közlöny folyó hó 8-ik számában „Vizsgálatok a gyula vidék i vasútnál“ czim alatt megjelent közlemény részben valótlan adatokat tartalmaz, részben a tényeket tévesen csoportosítja. A való igazság az, hogy Weisz Mór ur, aki a részvénytársaságnak ma is igazgatósági tagja, a végrehajtó bizottsági elnöki állást esak ideiglenesen vállalta el, az ideiglenes megbízatást is több Ízben le akarta tenni, másnemű nagymérvű elfoglaltsága miatt s csak az igazgatóság ismételt egyhangú kérésére tartotta meg mindaddig, mig egyéb elfoglaltsága reá nézve azt egyáltalán lehetővé tette; továbbá a való igazság az, bogy a könyvvezetésnél észlelt nagymérvű és feltűnő elmaradás pótlása czéljából az igazgatóság rendelkezett egy minden tekintetben megfelelő főkönyvvezető félfogadása iránt; végül igazság az, hogy úgy a vasút ügyeinek helyes vitele mint a könyvvezetés hiányainak felderítése körül a részvénytársaság Weisz Mór igazgató urnák tartozik köszönettel. Az igazgatóság.“ A békési független földmi velő munkásegyletei gróf Andrásig Gyula belügyminiszter folyó hó 11-én kelt rendeletével feloszlatta, vagyonát őrizet alá vette s egyben az összes iratokat a vagyonkezelés körül fennforogni látszó büntetendő cselekmények megtorlása ozéljából a kir. ügyészséghez áttenni rendelte. A rendelet szerint az egyesület felosz látandó volt, mert az egyesület a belépett egyleti tagoktól esküt vett ki, melynél fogva a tag kötelezte magát, hogy az egyesület vezető férfi;xit öt éven belül sem hatósági fenyegetésre, sem csábitó Ígéretekre el nem árulja, közös ügyekre vonatkozó minden intézkedéseiknek úgy magát, mint felnőtt családtagjait alárendeli, az alapszabályokat betartja, 5 éven belül semmiféle más helybeli, vagy országos szervezetnek tagjává nem lesz, végül hogy ezen esküt 10 más munkástársával is leteteti. Az egylet pénzkezelése oly rendszertelen és hiányos, hogy az egylet tényleges vagyona, a tényleges bevétel és kiadás meg nem állapítható. Nemkülönben meg- állapíttatott, hogy az egylet — az alapszabályoktól eltérőleg — 6 tagú szervező-bizottságot választott oly ezélból, hogy az egyletet vezesse s munkabéreket állapítson meg a munkaadók és az egyleti tagok között. A bizottság ekként a munkaközvetítéssel foglalkozott és ennek során a munkafeltételek betartását ellenőrizte oly módon, hogy a határozatainak magát alávetni nem akaró tagot a munkából bizonyos időre kizárta s e kizárás feljegyzése végett az alapszabályokat tartalmazó jegyzőkönyvecskékbe „kizárás“ czim alatt üres lapokat fűzött be. Ezen intézkedésekre pedig az alapszabályok nemcsak hogy felhatalmazást nem adtak, hanem azok az egylet alapszabályszerü czéljaival merőben ellentétben állanak. Szarvas-budapesti csatlakozás. A kereskedelemügyi miniszter Szarvas község az iránti kérelmére, hogy a 608 az. (budapesti) személyvonatoz ha Mezőhegyes felől közlekedő 4612 sz. vonatnak Mezőtúron való csatlakozása a menetrend módosításával az eddiginél hathatósabban biztosíttassák, méltánylandónak találva, intézkedett, hogy a f. nyári menetrend megfelelő módosításával a kérdéses csatlakozás megtörténjék. Előmunkálati engedély meghosszbitása. A kereskedelemügyi miniszter Zsoldos Ferencz gépészmérnök szentesi lakosnak a m. kir. államvasutak Szarvas állomásától Bsztandrás érintésével Szentes r. t. város belterületén át a Tiszapartig, illetve a szentesi gőzhajó állomásig vezetendő 0.70 m-es keskeny nyomtávú gőznemü h. é. vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartalmára megújította. Törvényszéki csarnok. Kinevezések. A bírák és ügyészek helyzetének javítására ez évben törvényt hoztak s dicséretesen kell kiemelnünk, hogy a m. kir. igazságügyminister sietett a törvény kedvezményében részesíteni azokat, kiket az megillet. A »Budapesti Közlöny* márezius 13-iki pénteki számában közli a törvény alapján történt kinevezéseket, melyek szerint 572 törvényszéki és járásbiró, illetve kir. ügyész jutott a VIII. rangosztályból a VII. rangosztályba (4800 kor. törzsfizetés) és 692 albiró és alügyész neveztettetett ki biróvá és kir. ügyészszé a VIII osztályba (3600 kor. törzsfizetés, ügyészeknél ezenkívül 600 korona működési pótlék). A gyulai kir. törvényszéknél a VII. rangosztálya jutottak Bulla Antal, dr. Madarász Kálmán és Kurcz Antal, kir. törvényszéki bírák. Továbbá kineveztettek a VII. fizetési osztályba dr. Nngy Kálmán gyulai, IApóczy István és dr. Török. Bálint békési, Kiss Kálmán békéscsabai járásbiiák. Végül a VIII. fizetési osztályba sorozva járásbirákbá kineveztettek Gaal István, Illyés Alajos és Schabatka Mihály szarvasi, Jankovits Tihamér és Domokos István békéscsabai, Nagy Antal békési és Durkó Gabor orosházai aljárásbirák. Ügyészszé neveztetett ki dr. Konrád Ernő gyulai kir. alügyész. Heti bünkrónika. Ifj. Vida István Szentetornya község határában 1907. junius 9-én azzal passiózott, hogy megfelelő nagyságú kavicsdarabokkal czélba vette a távirda oszlopokon a porczellán elszigetelőket s nagyokat örült, midőn egyet-egyet eltalálva, a porczellán csörömpölve hullott le a földre. Persze nem tudta, hogy ez a cselekmény a büntető törvény- könyv 439. §-ába ütközik. Ezt csak most magyarázta meg neki a törvényszék és tekintettel fiatalságára és az azzal járó gyors felfogására, mindössze csak 3 napot adott neki, hogy gondolkozzék a fogházban a tavirda rongálás vétségéről. — Gyovai János csabai mükertész Békéscsabán 1907. aug. 17-én a nála megjelenő bírósági végrehajtót olyan szívesen látta, hogy
