Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
XL. évfoly n. T Gyula, igo8. január 12. 2-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre...................... 5 K — f Évneg yedre................. 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. f TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gyulai színészet. A nyájas olvasóközönséget valószínűleg meg fogja lepni, hogy ilyen szokatlan időben, nevezetesen télviz idején tesszük elmélkedés tárgyává a gyulai színészet ügyét, amikor a színi saisontól csaknem félesztendőn túli, vagy legkedvezőbb esetben négy-öt hónapi idő választ még el bennünket. Pedig nem hajánál fogva rántjuk elő ezt a thémát, hanem mint aktuális dologgal kell vele foglalkoznunk. Az aktualitást ama körülmény okozza, hogy Nagyváradon a nyári szinkör létesítése az esztendők óta lappangó tervezetből kibontakozva, most már komolyabb stádiumba jutott. Nagyvárad városa ugyanis tavaly azt a határozatot hozta, hogy a szinkör építésére készségesen adja meg a szükséges telket a Rhédey-kertben, de a város anyagi heiyze-1 téré való tekintettel sem a szinkör amorti- ' zálási, sem fenntartási költségeinek fedezését nem vállalja. A társulat uj igazgatója < Erdélyi Miklós, aki — mint a »Nagyváradi 1 Naplódban olvassuk — már eddig 70 ezer í koronát fektetett be színházi vállalatába, r nem riad vissza a további áldozattól sem, 1 csakhogy a nagyváradi színészet állandósító- 1 sát biztosítsa. Ezért most oly módon igyek- < szik megvalósítani a nyári színkört, hogy t maga vállalja el a szinkör építésének amor- s tizálási költségeit, úgy, hogy Nagyvárad í városára a megfelelő telek átengedésén kívül í semmiféle teher vagy kötelezettség nem é hárul. A -nyári szinkör építése ügyében a 1 napokban Festetich Andor gróf, a vidéki szi- s nószet országos felügyelője Nagyváradon időzött, amikor is létrejött vele a megállapodás, amelynek alapján most megteszi javaslatát a kultuszminiszternek, aki hajlandó a nagyváradi szinkör építéséhez szükséges összeget előlegezni. Ha ez megtörténik, — ami rövid idő kérdése — azonnal kiirják a pályázatot a nyári szinkör épitósére, úgy, hogy — mint váradi laptársunk reméli — »már az idei nyarat a deficites gyulai aréna helyett saját hajlékában fogja tölteni a nagyváradi szintársulat.« Amennyiben mindez — amit nincs okunk kétségbevouni — megtörténnék, a Nagyvárad és Gyula között fennálló kapcsolat, amely tudvalevőleg annak idejében a kormány és Nagyvárad város kezdeményezésére s óhajára létesült, feloldottnak volna tekinthető és ezzel a gyulai aréna és színi saison fölötti rendelkezési jog és kötelezettség visszaszáll a gyulai szinmüvészet-pártoló egyesületre. A szinószet-állandósitási törekvésekről évekkel ezelőtt behatóan kifejtettük nézetünket. Eme nézetünkön nem változtatunk, annyival kevésbé, mert az aradi példa minden tekintetben igazolja annak helyességét. Az aradi -sziliigazgató ugyanis csak úgy képes prosperálni, hogy a nyári arénában egyetlen estével sem játszik többször, mint erre a várossal* kötött szerződése kötelezi, sőt ha csak teheti s megengedik neki, akkor annyiszor sem. Az aradi szintársulat a nyári aréna felépítése óta eleinte Makón, utóbbi években Hódmezővásárhelyen játszott két hónapon át. Nem jókedvéből teszi, hanem kényszerűségből. Az aradi közönség ugyanis nem győzi egész esztendőn át a szintársulat fenntartását. A hosszabb nyári saison feltétlenül reagál a téli saison anyagi eredményére. Nem hisszük, hogy Nagyváradon máskép lesz. Annak is csak egy színházi közönsége van, sőt talán még kisebb, szegényebb, mint az aradi. A jóhiszemű szokásos érvek, amelyek alapján különben az aradi aréna is létesült, tudni illik hogy a nyáron át kitünően prosperáló mindenféle artisták bizonyítanák a színészet télen-nyáron való állandósításának lehetőségét, egyáltalában nem győznek meg bennünket. A legjobb minőségű szántóföld sem tud mindig búzát teremni. A közönség is keresi a változatosságot szórakozásaiban, az örökös szinházbajárást nem is bírja, meg is unja. De nem lehetünk és nem is vagyunk annyira önhittek, hogy a mi nézetünk, amelyhez hasonlóban valószínűleg Nagyváradon is sokan lehetnek, akár Nagyvárad városa irányadó köreit, akár Erdélyi Miklóst, aki bármennyire praktikus színházi ember, e tekintetben el van fogúivá, az ügynek ebben az előrehaladottnak látszó stádiumában, aréna létesítési szándékuktól visszariasztani tudná. Azt nem tagadjuk, hogy bár nem kerestük a Nagyváraddal való szintársulati összeköttetést, annak a mi akaratunkon kívül való megszakadását őszintén sajnáljuk és lelkűnkből kívánjuk, hogy a nagyváradi aréna behozza és ne fokozza a gyulai nyári szinészet deficzitót a nagyváradi szintársulat uj igazgatójának. Ami pedig a gyulai színészetet illeti — s végre is elsősorban ez érdekel bennünket, — a szinpártoló egyesületnek hivatása s kötelesTüzhely nélkül . . . Ott hol csöndes fészek várt lakóra, Nem ütöttem perezre sem tanyát, Meg sem álltam ábrándosán nézni Szép mnskátlis fehér ablakát. Hol a vándort hiis árnyék fogadja, Bájos areznak nyilt tekintete, — Hol az eresz alatt fecske fészkel, — Be nem értem sohasem vele. Hol az élet nem jelent világot, De ahol világ a kis család És oltár a csöndes házi tűzhely — Nem talált a lelkem uj hazát. De ahol a lázas szenvedélyek Rabul ejtnek gyönge sziveket, Túlvilági üdvöt is Ígérve — Oda hajtott vérem engemet. Hol hüs árnyék soha nem üdíthet S fejünk felett perzselő nap ég, Oda vágytam, oda álltam én is, Bálványoknak tolni szekerét. Fényes álmok, képiéit nagy érzések Korbácsolták a hullámokat . . . És az ébredésnek józan pereze Eltemetett a hullám alatt. Kegyvesztett, kifosztott vándor lettem, Fel-feltünök olykor itt-amott. S néhanapján megdobban még szivem, Látva egy muskátlis ablakot! . . . Keblovszky-Mayer Lajos. Budapesttől Londonig. Irta : Dr. Horváth Jenő. Minél inkább fejlődnek a közlekedés eszközei és minél többen töltik utazással szabad idejűket, annál többet kívánunk attól, ki útját leírja. Mégis az aránylag oly hosszú idő, mely alatt e sorok Írója egymástól távoleső helyeket bejárt, a benyomások hosszú sorára nyújtott alkalmat és a leírás, melyet adni fog, megfigyelésekkel akarja pótolni az egyes napok történetét. Az egész időt, mely rendelkezésemre állott, Nyugat-Európa közeli vizsgálatának óhajtottam szentelni és az olvasó ez után nem fog megróni azért, hogy Budapesttől a belga határig csak kétszer állottam meg. Utam czélja valóban túl volt a német területeken és az angol földről visszatekintvén, még jobban érzem, hogy azokon túl egy hatalmas kultúra él, mely nélkül ismereteink hiányosak és egész műveltségűnket a függés veszélye fenyegeti. A fővárost elhagyva, pár óra múlva a határ is mögöttünk marad, de csak Nürnberg- nél érjük el a német területek középső vonalát. E város ma is megtartá középkori jellegét és a vasút két oldalán stílszerűen építik tovább. Minél inkább közeledünk a Rajna felé, annál változatosabb lesz az ut és amint az udvarias bajor kalauz elmarad, komoly és kimért alak lép helyébe, a porosz. Egy előretolt szeme annak a hatalmas láncznak, mely a Balti tengertől a latin országokig tudással és kitartással utat nyitott magának és lábát a Rajnán túl vetette meg. Frankfurt az első nagy város, melyet birtokba ejtett és a Kaiserstrassen a barna frank és szőke szász mellett ott találjuk öntelt tekintetét, százféle egyenruháját és idegenszerü kiejSirofín-Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár* köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche,“ eredeti csomagolást. F. lloffmaoB-U Roehe Se Co. Basel (Stájc) „Roehe“ Kapható orvosi rendtletre a gyógyszert Irakban. — Ara üvegenként 4.— korai». XjStp'U.n.ls: m.ai száma, S oldal.
