Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-13 / 41. szám
1 1 Dr. Kelemen Adolfné, Fogaras. Dr. Kerényi Miklós, bizottsági titkár, Zsombolya. Klein Miksa, Mezőberény. Klein Miksáné, Mezőberény. Kiima Lajos, gimnáziumi tanár, Újpest. Dr. Koller Imréné, bizottsági elnök, Baja. Dr. Koncz Imre, Kisújszállás. Konczházi Koncz Ákos, v. tanácsos és közlevéltáros, Debreczen. Korányi Frigyes dr,, udvari tanácsos, egyetemi tanár, Budapest. Kovács Andor, Orosháza. Dr. Kovács Ödön, orvos, Temesvár. Dr. Kovács Péter, Endrőd. Kovánfi Antal, Ujszivácz. Dr. Krasznay Gábor, kir. közjegyző, Kisújszállás. Dr. Krasznay Gáborné, kir. közjegyző neje, Kisújszállás. Krausz Gusztávné, Ujszivácz. Kutzián Györgyné, Mezőberény. Dr. László Elek, főorvos, Orosháza. Dr. László Elekné, Orosháza. Dr. László Jenő, ügyvéd, Gyulafehérvár. Léh Fiilöpné, tanítónő, Temerin. Dr. Lemberger Árminná, Baja. Lendvai Sándor, vezértitkár, Temesvár. Littmann Árminná, Orosháza. özv. Losonczy Árpádné, Kisújszállás. Löblné Krása Irén, bizottsági elnök, Ószivácz. Lobi Leona, Ószivácz. Lővey Erzsébet, Kiskunfélegyháza. Lővey Böske, Szentlászló. Manziu Róbert, bizottsági pénztáros, Zsombolya. Manzin Róbertné, Zsombolya. Matzner Samuné, a kassai bizottság képviseletében öt tagú küldöttséggel, Kassa. Özv. Medek J. Yinczóné, Budapest. Medek Riza, Budapest. Merkel Ádámné, gyógyszerész neje, Ószivácz. özv. Merkel Juliánná, Ujszivácz. Mohácsy Béláné, bizottsági pénztáros, Ujszivácz. Dr. Muth Gáspár ügyvéd, Temesvár. Nagy Antalné, Kiskunmajsa. Nagy Kálmánná, bizottsági elnök, Temerin. 1907. október 12. ______________________ BÉ KÉS özv. Dr. Nagy Károlyné, polgármester neje Abrudbánya. Dr. Neumann Árminná, udvari tanácsos neje, Budapest. Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső, kir. tanácsos, az Erzsébet szanatórium igazgató-főorvosa, Budapest. Dr. Oravetz Kálmán, járásorvos, Verebély. Ősapay Lajos, Endrőd. ősapay Lajosné, Endrőd. Dr. Pákozdy Károly, orvos, Budapest. Petneházy Ferencz, főjegyző, Köröstarcsa. Petrassevich Géza, hírlapíró, Budapest. Pick Mór, Zsombolya. Pick Mórné, Zsombolya. Dr. Plechl Szilárd, főorvos, Nagybecskerek Dr. Pollacsek Elemér, orvos, Budapest. Pásztor Bertalan, hírlapíró, Nagyvárad. Dr. Rajz Miksa, Orosháza. Dr. Rappensberger János, ügyvéd, Kiskun- dorozsma. Révész Gyula, »Budapesti Hírlap* tudósítója, Budapest. Richter Béla, Abony. Richter Béláné, Abony. Dr. Rohoska Sománé, Kiskunmajsa. Dr. Rózsa Dezső, orvos, Baja. Rónay Edéné, Baja. Dr. Roska Miklós, polgármester, Gyulafehérvár. Özv. Dr. Rothschnek Emilné, Debreczen. Dr. Roxer Gyula, körorvos, Magyarkanizsa. Dr. Roxer Gyuláné, körorvos neje, Magyarkanizsa. Schiller Jenő, Pozsony, özv. Schumacher Károlyné, Ujszivácz. Schwabachné. Simon Karolin, felső leányiskolái igazgató, Arad. Sóós Andrásné, Kiskunmajsa. ScÓ8 József, Kisújszállás. Dr. Stricker Péter, bizottsági orvos, Ujszivácz Suller Károly, Endrőd. Szabó János, lelkész, Köröstarcsa. Szabó Mihály, községi biró, Köröstarcsa. Szabó Tibor, Szeghalom. Szalay Gyuláné, főgymnásiumi tanár neje, Kiskunfélegyháza. Dr. Szalkay Gyula, az Orsz. Magy. Alkohol- ellenes Egyesület elnöke. Budapest. Dr. Szalkay Melitta, orvosnő, Budapest. Szarka Samuné, Kunágota. Székely Győző, Gálszécs. Székely Győzőné, Gálszécs. báró Székely-Szentkereszthy Anna, csillagke- resztas hölgy, Almakerék. Dr. Szigeti Henrik, tvsz. orvos, Temesvár. Szilágyi István, bizottsági titkár, Érsekújvár. Dr. Szilágyi János, Marosvásárhely. Szikula Andorué, Orosháza. Dr. Szirmay Vidor, Baja. Sztrokay Nándor, jegyző, Kiskundorozsma, Takách Imréné, főszolgabíró neje, Keszthely. Tápay Lipótné, Kiskunmajsa. Dr. Tárczy Károly, gymnásiumi tanár, Munkács. Dr. Tauffer Jenő, tiszti főorvos, Temesvár. Dr. Tauszk Ferencz, kir. tanácsos, az Erzsébet Szanatórium Egyesület titkára. Budapest. Dr. Telbisz Károly, tfdv. tanácsos polgármester, Temesvár. Teleky János, s. szerkesztő, Békéscsaba. Torkos Kálmán, főjegyző, Orosháza. Dr. Tóth N., orvos, Ujarad. Törtely Kornélné, Kiskunmajsa. Dr. Tuszkai Ödön, Orvosi Szaklap szerkesztője, Budapest. Újpest város képviselete, Újpest. Varga Mihály, plébános, Kiskunmajsa, Varságh Béla takarékpénztári igazgató, Békéscsaba. Végváry Ferencz, B. Tudósitó képviseletében, Budapest. Zelinka János, plébános, Endrőd. Megyegyülés előtt. ii. Az október 15-iki rendes őszi közgyűlés tárgyainak ismertetését adván, múlt számunkban jeleztük, hogy a tárgysorozat főbb pontjairól legközelebbi számunkban referálunk, illetve azok közlését folytatni fogjuk. Mindenekelőtt azt a kis kitérést kell tennünk, hogy a megyegyülésre váró és már közölt indítványok közül kettő ezidőszerint — a mint értesülünk, — visszavonatott. Az indítványok egyike a protestáns népiskolák államosításának szabályozásáról, a másik gróf Apponyi Albert vallás- és köz- oktatásügyi miniszter üdvözléséről szólott. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az indítványok visszavonásának valódi indokairól nyilatkozhatnánk, azonban értesülésünk alapján annyit jelezhetünk, hogy az inditó okok nem a közgyűlés egyetemének felfogása, avagy állásfoglalása iránt tápláló bizalmatlanságon, hanem indítványozónak egyéni elhatározásán alapulnak. Magyarország politikai közéletében napi renden vannak ama törekvések, melyek a magyar szabadságharcz egyes kiemslkedó mozzanatainak évfordulóját ünneppé kívánják avatni. Ennek ad kifejezést Arad íz. kir. város közönségének vármegyénkhez intézett körirata is, melyben hasonló szellemű felirattal kéri támogatni márczius 15-ének és október 6-ának nemzeti és főként iskolai ünneppé avatása iránt a m. kir. kormányhoz intézett feliratát. v, Szükségtelennek tartjuk ma már a kérdésről bővebben és különösen e helyen a frázisok tömegében nyilatkozni, hogy azonban a kérdésnek szentelünk egy pár sort, azt abból a szempontból tesszük, hogy a magunk részéről is teljes szimpátiával fogadjuk azt a mozgalmat, mely a hazaszeretet, a hősök iránti tisztelet és kegyelet érzését a magyar ifjúságnak még gyermek korában óhajtja szivébe oltani. Meg vagyunk győződve, hogy az átirat igaz magyar érzésű törvényhatóságunkban is élénk viszbangra fog találni, s felirati jogának gyakorlásával vármegyénk is elő fogja segiteni ama nevezetes események évfordulójának ünneppé avatását, melyek által ismertté lett a müveit világ előtt a magyar szabadságharcz története. A pusztaszeri Árpád emlék ünneppel kapcsolatban tárgyalás alá fog kerülni Budapest székes főváros és Szabolcs vármegye közönségének körirata Árpád fejedelem emlékszobrának országos költségen való felállítása és ezen szobormű leleplezésének országos ünnepség keretében való megtartása iránt. E tekintetben a javaslat a körirat értelmében és főleg az iránt szól, hogy Árpád fejedelem halálának évfordulója alkalmával emléke méltóan igtattassék törvénybe. Somogy vármegye a tisztviselők érdekében igen fontos körirattal kereste meg törvényhatóságunkat, melyben annak kimondását kéri, hogy szüntettessók meg az 1904. évi fizetésrendezési törvény ama rendelkezése, mely szerint egyes tisztviselők magasabb fokba csakis választás utján juthatnak. Kolozsvármegyé felveti ama mindennapos kérdés megoldását, mely a mai megélhetési viszonyok könnyitésót czélozza. Közismert, hogy a husdrágaság és az egyéb élelmezési czikkek árának emelkedése mily súlyos terhet ró a fogyasztó osztályokra. Ezeknek ellensúlyozására kéri Kolozs- vármegye, hogy különösen az állatszállítmányoknak, nagyobb távolsági forgalomban díjtételei mórsókeltesseiiek és a földmivoJésügyi tosan azokat a minutiosusan apró folyamatokat, melyeket a tuberkulózis bacillus a szervezetben létrehoz, sőt azt sem tudjuk biztosan, hogy egy vagy többféle tuberkulózis bacillus idézi-e elő a tüdővészt. így például Spengler abból indul ki, hogy kétféle tuberkulózis bacillus okozza a betegséget 5 tehát ennek megfelelően, kétféle tuberkulinnal kezeli betegeit. Bár egyes magánorvosok kedvezően nyilatkoznak az igy elért gyógyeredményekről, nagyobb kisérleti sorozatok még nem igazolták ezt az eljárást. Úgy a tuberkulinnal, mint a serummal megkísérelt gyógyító eljárások a szervezet ellenálló képességét igyekeznek növelni az ellenméreg termelésével, vagy annak a szervezetbe való bevitelével. Ugyanezt czélozza a szanatóriumi kezelés is az által, hogy a beteg szervezetet erősiti, megedzi, úgy hogy az magában találja meg az erőt a tuberkulózis méreg leküzdésére. Ha már most a kettő eredményeit összehasonlítjuk, a szanatóriumok gyógystatisztikája annyira felülmúlja a tuberkulózis s a serumos kísérleteket, hogy ezekről ma még, — mint a szanatóriumokat pótló gyógymódról, — alig beszélhetünk. Az ideál természetesen az, hogy megismerjük valamikor a tuberkulózis specificus gyógyszerét, mely minden beteget meggyógyít és mindenki számára hozzáférhető, ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha teljesen ismerni fogjuk a tuberkulózis bacillusok által a szervezetben létrehozott mindennemű változás lényegét. Addig is azonban a szanatóriumok végzik a gyógyítás áldásos munkáját s úgyis szép eredményeiket igyekeznek fokozni azzal, hogy a szanatóriumi kezelést az eddig jónak bizonyult specificus gyógymódokkal combinálják, mi által nemcsak a betegek, hanem a tudomány érdekeit is előbbre viszik.
