Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-18 / 33. szám
1907. augusztus 18. BÉKÉS Első sorban tárgyaltatott Gyula város végha- tározata a felveendő 105000 koronás lombard kölcsönről, a melyet a pesti magyar kereskedelmi banktól vesz fel, a honnan már a városnak a 4'/4°/0-os 461 500 korona értékű járadék kötvényeire 355,000 kölcsöne van felvéve s igy most 460.000 lesz összesen. A törvényhatóság a városnak a kölcsön felvételére vonatkozó határozatát azzal a kikötéssel hagyta jóvá, hogy köteles lesz Gyula városa, a mint az egyes vevők a vételár hátralékokat befizetik, avagy azoktól az behajtatik, azonnal a kölcsön törlesztő sére fordítani. Ugyancsak a benedeki fóldvétellel kapcsolat ban jóváhagyatott a törvényhatóság által Gyula városának Mókán János és Muntyán Vazul és neje Simonka Flórával kötött adásvételi szerződése, mely szerint előbbi, az 120 és 130 sz. parczellákat, melyek 1652/1600 holdat tesznek ki, 7226 koronáért, utóbbiak a 131 sz. parczellát, mely mhm hold, 2685 koronáért a várostól megvették. Jóváhagyatott Békés községnek határozata, mellyel a községi közdűlő és közös mezei dűlő utak törzskönyvezési munkálatait Balog Lipót szabadkai okleveles mérnöknek vállalatba adta. A békési kettős körözsi hid házi kezelésben végrehajtott munkálatainak felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyv észrevétel nélkül tudomásul vétetett. A kétegyházi—eleki viczinális útnak a törvény- hatóság területére eső szakasza a törvényhatósági úthálózatba felvétetett. Dankó György utkaparó részére, ki 25 évig állott a vármegye szolgálatában mint utkaparó egyszersmindenkorra 100 korona kegydijat szavazott meg a közgyűlés. A törvényhatóság jóváhagyólag vette tudomásul, hogy a vármegye alispánja a gyulavidéki h. é. vasút gyulavári állomásához vezető hozzájáró ut költségeinek viselésére Békésvármegyét egyharmad részben kötelezte. Békésszentandrás és Öcsöd községek módosított szervezési és fizetési szabályrendeletei szintén jóváhagyattak. Nem hagyatott azonban jóvá Békéscsaba község módosított szervezési szabályrendelete, s csupán az egyik segédjegyzői állás rendszeresítéséhez járult hozzá a közgyűlés. Úgyszintén feloldotta.a törvényhatóság Orosháza község határozatát, mely szerint Gémes Perencz és neje orosházi lakosokkal oly értelmű szerződést kötött, hogy hajlandó az általuk létesíteni szándékolt ártézi kút felesleges vizéért 2500 koronát fizetni. Felhivatott a község, hogy hozzon újabb határozatot s nevezettekkel a községre nézve előnyösebb egyezséget kössön. Ezen kívül több kisebb községi ügy nyert elintézést. A közgyűlés délelőtt il órakor végződött. A közigazgatási bizottság ülése. —■ Augusztus 12. — A vármegye közigazgatási bizttsága hétfőn tartotta e havi rendes ülését. Jelen voltak az ülésen Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt Domby Lajos, Morvay Mihály, dr. Zöldy Géza, dr. Zöldy János, Perszina Alfréd, Mik- ler Sándor, dr. Liszy Viktor, Gryneus György, dr. Pándy István, Szekér Gyula bizottsági tagok és Kiss László vármegyei első aljegyző, mint alispáni előadó. Elsősorban is felolvastatott az alispáni jelentés, mely részletesen beszámol a múlt havi eseményekkel. A jelentés a következőkép szól: A folyó évi julius havában vármegyénkben előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem : A személybiztonság 15 esetben támadtatott meg, még pedig 2 erőszakos nemi közösülés, 1 esetben ennek kísérlete, 1 rablási kísérlet, 8 sú'yos és 3 könnyű testi sértés elkövetésével; a testi sértések nagy része verekedés közben ejtetett. A vagyonbiztonság ellen 41 esetben intéztetett támadás egy-egy csaláson, sikkasztáson és gyujto- gatási kísérleten kívül, kisebb-nagyobb értékű tárgyak és állatok ellopásával. A lopások száma a gyulai országos vásár alkalmával 12-vel szapo- dott. A legnagyobb részben kinyomozott tettesek ellen a büntető eljárás megindittatott, az ismeretlen tettesek ellen pedig a nyomozás folyamatban van. Az előfordult tüzesetek száma 25. A cséplés közben és a vasúti mozdony kipattanó szikrájától tüzet fogott takarmányféléknek, valamint a beégett épületeknek értéke biztosítás folytán csak részben térül meg. Külön megemlítem az Orosházán Tail r Jakab seprügyárában előfordult tűzesetet, ahol két raktárépület a benne felhalmozott nyers anyagokkal együtt, mintegy 30000 korona értékben elpusztult, a gyár többi részét sikerült megmenteni. 21 baleset történt, amelyek közül 10 halállal végződött s ezek felét (egyszer kútba esés folytán, négyszer fürdés közben) beállott vizbefullás okozta. öngyilkosság négyszer fordult elő. Földmivelés és mezőgazdasági munkásügy. Mint már a múlt havi jelentésemben is jeleztem, a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás, valamint a rovarok pusztítása folytán is sokat szenvedett és csupán május végén és junius elején javulásnak indult kalászok terméshozamát a junius második felében előfordult néhány forró nap a legtöbb helyen jelentékenyen csökkentette; különösen búzában meny- nyiségileg és minőségileg is gyönge az átlagos termés. Az átlagos termés az eredmény rendkívüli kü- lömbsége miatt (kisholdanként másfél — hét métermázsa), ma még nem állapítható meg, csak úgy hozzávetőleg 3—4 métermázsára tehető. Az árpa és zab közepes és kielégítő minőségű termést ad. A julius közepe óta előfordult esőzések a kapásnövényeket jélentékenyen megjavították, különösen a kukoriczánál a szem fejlődésre jótékonyan hatottak, úgy hogy remény van arra, hogy a kukoricza hozama némileg pótolni fogja a kalászosoknál elmaradt jövedelmet. Mezei munkásaink a múlt hónapban folyamatban volt aratásnál, hordásnál, c*éplesnél és ugarolásnál találtak foglalkozást. Az aratók, — minthogy a termés gyönge volt, — csaknem mindenütt nem a rész szerinti, hanem a biztosíték szerinti munkabért választották s ily módon a legtöbb helyen 2—3 hét alatt bevégzett aratási idő alatt a konvenc/ión (élelmezésen) kívül átlag 6 mázsa búzát és 1—2 mázsa zabot, avagy mintegy 120 korona készpénzt kerestek az aratás alatt, a férfiak napszáma 4—5 korona, a nőké 2—3 korona volt, az aratási időn kívüli napszám pedig 2 és 4 korona között váltakozott. Az aratási és cséplési munkák eddig általában rendben, nyugodtan folytak le, amin az idei rosz- szabb terméssel kapcsolatos munkakeresés emelkedésnek, illetve a csekélyebb munkáskeresletnek tér mészetes következménye. Munkamegtagadás csak Schvartz Gyula csaba- csüdi birtokosnál, Rajz és Plesch kondorosi bérletén, a mezőberónyi büngösdi bérlőtársaságnál volt, valamint az aratási szerződés egyik pontjának magyarázatára nézve, kisebb súrlódás Wenckheim Dénes gróf dobozi fííszegi gazdaságában. Ezek részben a járási főszolgabirák felvilágosításai folytán, részben a munkamegtagadók 14—14, illetőleg 10—10 napi elzárásra itéltetése után megszűntek. A büntetés csak a mezőberényieken hajtatott végre, ellenben a csabacsüdieknél a büntetés végrehajtása felfüggesz- tetett. Az ipar és kereskedelem terén föllendülés most sem észlelhető. A gyulai épitőiparimunkások sztrájkja még mindig tart, a több Ízben megkisérlett békéltetések eredménytelenek maradtak. Az épitőiparimunkások országos egyesületének gyulai helyi csoportja ellen úgy egyes munkaadók, valamint a sztrájkolni nem kívánó munkások ellen terrorizmus alkalmazása és az alapszabályokban megengedettnél magasabb járulékok szedése igazoltatott be, ezen helyi csoport működését felfüggesztettem. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általánosságban panaszra nem volt ok. A tekintetes bizottság fegyelmi választmányának Domokos Gábor békési községi törvény bírónak hivatali kötelességének megszegése által elkövetett fegyelmi vétségben vétkesnek kimondó s az általam kiszabott pénzbírságot 25 koronára leszállító (még a folyó év május hó 18-án hozott (7. fegv. vál.) 1907. számú határozatát a vármegye főispánja a maga részéről tudomásul vette. A tisztviselők egy részének egészségök helyre állítása, illetőleg pihenés czéljából szabadságidőt engedélyeztem, amely szabadságidők alatt hivatalos teendőiket, hogy a közigazgatás érdekei hátrányt ne szenvedjenek, tiszttársaik, illetőleg hivatalszak társaik látták és látják el. A bizottság mai ülése napjáig a következők szabadságideje járt le: Szabó Emil árvaszéki ülnők 2 hét, Somogyi Ákos árvaszéki ülnök (6—2 : = 8 hét), Moldoványi János aljegyző 2 hét, Baross Dezső szolgabiró 1 hónap, Margonyay Gyula dr szolgabiró 4 hét, Vangyel Endre dr. tb. aljegyző 4 hét, Melis István tb. szolgabiró 6 hét, Antalóczy Nándor levéltáros 1 hónap, Eisler Vilmos dr. járásorvos 3 hét, Páy Leontin közig, iktató 4 hét, Névery József, Endrefi György írnokok 4 hét, Viczián Mátyás járási írnok 1 hó, Leindorfer Mór járási Írnok 2 hét, Magdich Nándor írnok 25 nap, Nádházi Lajos Írnok és Pölöskes István dijnok 2 bét. Jelenleg szabadságon vaunak : Daimel Sándor dr. főjegyző, Csánki Jenő és Popovici Szilveszter főszolgabirák 6 hót, Jantyik Mihály és Debreczeni Lajos, előbbi 4, utóbbi 6 hét, Schmidt Iván árvaszéki jegyző 6 hét, Kiss'László dr. tb. aljegyző 3 hét, Kóhn Mór dr tb. t. főügyész 20 járásorvos 1 hónap, Frey Géza dr. járásorvos 4 hét. Beke Géza közig, kiadó, Debreczeni Károly árvaszéki irattárnok és Erdélyi Sándor járási Írnok 4 hét, Braun Károly járási Írnok 8 hét, Lengyel György járási Írnok 18 nap és Hanner Tivadar dijnok 1 hét, Ezeken kivül Sárossy Gyula árvaszéki ülnök a folyó hó 15-én 6 napi, Konkoly Tihamér dr. aljegyző, a folyó hó 12-én 5 heti és Szondi Lajos dr. járásorvos a jövő hó 1-én 6 heti szabadságra mennek. Ellenben Jancsovics Péter árvaszéki elnök, — aki betegsége miatt az év eleje óta nem végezhette hivatalos teendőit és ezen időpont óta egészségi okokból tényleg szabadságon volt, — e hó elején hivatalát ismét elfoglalta. A jelentést a bizottság tudomásul vette, úgyszintén a féléves jelentést is, amelyet lapunk múlt számában ismertettünk. Ezután az alispáni előadmányok közt tárgyaltatott gróf Blankenstein János füzesgyarmati föld- birtokosnak kérelme az iránt, hogy Hekker Henrik nem okleveles gazdatisztjét tovább is alkalmazhassa. A bizottság arra való tekintettel, hogy a nevezett gazdatiszt már régebb idő óta szolgál s magyar állampolgár, e kérelmet teljesítette. Dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos havi jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégitők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban való összes megbetegedések száma 156-al volt kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a gyomor és bélhurutos megbetegedései fordultak elő. A leggyakoribb halálok : a bélhurut és tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult diphtheria 12 megbetegedéssel, 6 halálozással, vörheny 5 megbetegedéssel, 2 halálozással, kanyaró 114 megbetegedéssel, 4 halálozással. A diphtheriás betegek közül beoltatott 4 beteg, kik közül meggyógyult 2, meghalt 2. A jelentést a bizottság tudomásul vette, valamint tudomásul vétettek a főorvosnak az iskolák és lakóházak tisztántartásáról s a hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetéséről szóló jelentései is. A kir. pénzügyigazgatóság javaslatára úgy az összes állami, mint a községi és vármegyei pótadók késedelmes behajtása folytán Doboz község adóko- zelő elöljárói ellen az összes adónemekre nézve kimondatott az anyagi felelősség. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az orosházi 8 tanyai iskola államosítása megtörtént, minek folytán az iskolák tanítói már ki is neveztettek. A gyulai községi polgári leányiskola folyó évi szeptember hó 1-tól állami kezelésbe megy át s tanítói szintén kineveztettek. Végül jelentette, hogy az 1907. évi 27. t.-cz. 32 §-ában előirt eskületételére Békésvármegye összes államsegélyt élvező tanítóit — Gyula, Békéscsaba, Békés, Szeghalom és Szarvas központokba összehívta s tőlük az esküt személyesen fogadta el. A tanfelügyelő jelentése tudomásul vétetett. Tárgyalta a bizottság a gyulai községi rajziamtól állás megszüntetésének kérdését ; minthogy azonban az Írásokból arra lehet következtetni, hogy ezen állásra alapítvány tétetett, elrendelte annak megállapítását, hogy az állás mikor szerveztetett s az alapítvány ki által kezeltetik s hol van, mennyi az alapítványi összeg. Mindennek megállapítására bejelentésére Gyula város polgármesterét hívta fel. Az endröd—kondorosi tanyán építendő róm. katli. iskola tárgyában átirt a nagyváradi püspökhöz. A nem állami tanítókra vonatkozó törvény és végrehajtási utasítás értelmében intézkedett, hogy az összes iskolák elláttassanak az utasítás egy-egy példányával s abban foglaltakat tanulmány tárgyává téve, annak megfelelően járjanak el. Perszina Alfréd kir. főmérnök, államépitészeti hivatali főnök terjesztette ezután elő havi jelentését, az állami és törvényhatósági közutak és tartozékai jó állapotban vannak s azokon forgalmi akadály elő nem fordult. Egyben beszámolt arról is, hogy a gyulai Pálinkaház-utcza kikövezési s hídépítési munkálatainak műszaki művelete a közigazgatási bejárás rendén eszközölt megállapodásoknak megfelelően átdolgoztatott s ezen munkaiatokra a versenytárgyalás folyó hó 26-ikára tűzetett ki, a munkálatok 24.991 korona 52 fillérrel irányoztattak elő. A jelentés tudomásul szolgált. Az államépitészeti előadmányoknak legfontosabb tárgyát képezte a gyoma—körösladányi törvény- hatósági közúton levő Hármas-Körös hídnak vashiddá leendő át és újjáépítési munkálatának vállalatba- adása. A múlt számunkban közöltük a megtartott árlejtés eredményét, mely szerint az alépítmények vállalatbaadására Kádár József és Pellegrini Dávid aradi vállalkozók 6°/0 árleengedéssel tett ajánlata fogadtatott el s ezen ajánlat elfogadását a közigazg. bizottság jóváhagyta s megbízta a vármegye alispánját, hogy a nevezett vállalkozókkal kösse meg a nap, Kun Pál dr. járásorvos 6 hét, Déri Henrik dr. szerződést. A felépítményekre nézve hosszas eszme
