Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

1907. junius 9. BÉKÉS 7 gett a gőzfűrészhez voltak kirendelve és Vidosits Ede kovács és Urvai Mihály igáskocsis a gépszij fejtétele közben egymással tréfálkoztak. Ekkor Hria­gyel Mihály kocsis biztatni kezdte az embereket, hogy Vidosits Edét üssék agyon, mire Vidovits azt mondta Hriagyelnek: „Eredj dolgodra!“. Hriagyel erre káromkodva szidni kezdte Vidosits Edét, s egy vasrudat felkapva, azt a gépszij után éppen lehajlott Vidosits Edének a szemébe döfte, ki három nap múlva a sérülésbe belehalt. Vádlott azt adta elő, hogy ő csak egy kissé meg akarta ütni sértettet, de véletlenül, — mert az éppen lehajlott, — a szemét érte az ütés. Tanúk igazolták, hogy vádlott teljes erővel döfött a vasrúddal sértett felé. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Hriagyel Mihályt a halált okozó súlyos testi sértés bűntetté­ben, s ezért őt a bíróság 2 évi fegyházzal büntette. Az ítélet jogerős. A bíróság elnöke Várady Szakmáry Arisztid kir. ítélőtáblái biró volt, a bíróság tagjai voltak: dr. Madarász Kálmán és Tóth Ferencz törvényszéki bírák. Jegyző volt Rácz János kir. törvényszéki al- jegvző. Közvádló volt dr. Konrád Ernő kir. alügyész, védő volt dr. Biró Béla ügyvéd. Rendes esküdtek voltak : Weinberger Mór, Sárréti János (főnök), Fuchs Gyula, Kocsis László, Nádházi Károly, dr. Berthóty Károly, Szalai Sándor, Wagner József, Goldstein Gyula, Gold Sándor, Halka István, és Debreczeni Endre. Pótesküdtek voltak : Faragó Mátyás és Ku- delka Antal. A tárgyaláson mint hallgató jelen volt báró Szentkereszthy Zsigmond, a nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke is. Kedd, szerda 1907. junius 4. és 5. napján halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt vonta kérdőre az igazságszolgáltatás Pap Józsefet és Pilis Gyulát, kik Dobozon egy korcsmái verekedés alkal­mával 1905. szeptember 17. napján bottal, illetve boxerrel úgy fej beverték M. Juhász Gábort, hogy az pár nap múlva sérüléseibe belehalt. Pap József beismerte, hogy bottal egyszer fejbevágta M. Juhász Gábort, Pilis Gyula ellenben mindent tagadott s azt adta elő, hogy ő mint korcsmáros, csupán a verekedést akarta megakadályozni s kézzel ütlegelte a legényeket, azonban boxer nem volt kezében s igy nem is bántotta azzal sértettet. A tanuk igazolták, hogy Pilis Gyula boxerrel ütötte fejbe M. Juhász Gábort. Az esküdtek határozata alapján a bíróság bű­nösöknek mondta ki vádlottakat a halált okozó sú­lyos testisértés bűntettében s ezért őket egyenként 1 és fél évi börtönre ítélte. —•' Az Ítélet ellen vád­lottak semmiségi panaszt jelentettek be. Elnök: Huhay Lajos, birák: Bulla Antal és Kurcz Antal, jegyző: lömöry Lajos, védők: dr. Biro Béla és dr. Berényi Ármin, közvádló : dr Konrád Ernő alügyész volt. Rendes esküdtek voltak : dr. Bertin Pál, Wagner József, Csendes József, Kudelka Antal, Halka István, Mihálik János, Szilágyi Zsigmond, Szalai Sándor, Szailer Gyula, Faragó Mátyás, Koncz Zsigmond és ifj. Szilágyi István. Pótesküdtek voltak : Kovács L. Mihály és Sárréti János. A tárgyalás, — melyet a nagyváradi Ítélőtábla elnöke is végig hallgatott, — két és fél napig tartott és csütörtök délben fejeződött be. Csütörtök, 1907. junius 6-án gyilkosság bűn­tettével vádolt Kovács Mihály és társa bűnügyében. Kovács Mihály és Jandzsó Mihályné szül. Vass Róza 1905. év vége óta szerelmi viszonyt folytattak, mi­ről az asszony ura Jandzsó Mihály is tudott. Jandzsó és felesége nem a legjobb viszonyban éltek együtt, azért az asszony szeretett volna az urától elválni, hogy Kovács Mihályhoz menjen férjhez. Ez ellen azonban Jandzsó Mihály tiltakozott és kihasitással fenyegette őket. A szerelmesek tehát elhatározták, hogy Jandzsó Mihályt elteszik láb alól. Alkalom erre 1907. február 2-án kínálkozott, mikor úgy Jandzsóék, mint Kovács Mihály meg voltak hiva egy lakodalomba. Kovács ekkor megbeszélte az asszonnyal, hogy az urát útközben revolverrel agyon lövi, mit az asszony nem is ellenzett s ő maga a ^.kodalomba nem ment el, hanem csak a férjét küldte el Kovácscsal, ki aztán a mit sem sejtő Jandzsó Mihályt, — ki előtte ment az országúton, hátulról 2 lépésről főbe lőtte. Kovács Mihály beismerte cselekményét, az asszony ellenben tagadni próbált, de a keresztkér­dések alatt tett vallomásából meg volt állapítható, hogy tudott Kovács tervéről és a revolvert is ő adta át neki. Az esküdtbiróság bűnösnek mondta ki mindkét vádlottat a gyilkosság bűntettében és pedig Kovács Mihályt, mint közvetlen tettest, özv. Jandzsó Mi­hályné, szül. Yass Rózát pedig mint bűnsegédet, s ez alapon a bíróság Kovács Mihályt 15 évi fegy- házra, özv. Jandzsó Mihályné szül. Vass Rózát pedig 8 évi fegyházra Ítélte. Az ítélet ellen az asszony és védője dr. Fráter Pál semmiségi panaszt jelentettek be. Elnök volt Várady Szakmáry Arisztid, birák : dr. Nyisztor Adorján és dr. Nagy Kálmán, jegyző : dr. Nuszbek Sándor, ügyész : Konrád Ernő alügyész, védők : dr. Makai Márton és dr. Fráter Pál. Rendes esküdtek voltak ; Gold Sándor, Wjolfin- ger Miksa, dr. Berthóty Károly, Csendes József, Nádházi Károly, Szalai Sándor, Weinberger Mór, Kovács L. Mihály, Wolf Zsigmond, Mihalik János, Pásztor János, Braun J. Ádám; pótesküdtek: Szi­lágyi Zsigmond és Goldstein Gyula. Heti piacz. Gyula, junius hó 7-én. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején szilárd volt az irányzat, a hét vége felé ellanyhult, úgy hogy egyenlegként árváltozás nem mutatkozik. Heti piaczunkon élónkebb kínálat mellett el­adatott : Búza Árpa Zab Tengeri 18-10—18-40 13-40—13 60 1420-14 40 10-20-10 30 Hirdetmény a fegyveradóra vonatkozó bejelentések tár­gyában. Fegyveradót űzet mindenki a birtokában lévő, vadászatra használható lőfegyverek után, úgyszintén azon fegyverek után, melyek családtagjai, vadász cselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őr­zésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő­vagy erdőgazdaságban alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában vagy használatában van­nak. Az, aki csak fegyveradót fizet, köteles a birto­kában levő s vadászatra használható fegyvereket szám szerint s annak megjelölése mellett: vájjon egy vagy két csövüek-e, bejelenteni, a bejelentést lakásának pontos megjelölése mellett sajátkezüleg aláírni és az 1907. évi junius hóban ama községi elöljáróságnál vagy városi adóhivatalnál benyújtani, a hol az adóköteles állandó lakását tartja. A bejelentés élő szóval is történhetik, mely esetben az adóköteles bemondása szerint a bejelen­tési űrlapot a községi jegyző (városi adóhivatal) kö­teles kitölteni. A ki évközben lép adóköteles fegyver birtokába tartozik ezt a fegverét a birtokba vételtől 8 nap alatt bejelenteni. Azok, kik a törvény értelmében adómentes fegyverek birtokában vannak, kötelesek ezeket a fegyvereket egyszersmindenkorra az illéttő községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) arról szóló bizo­nyítványával ellátni, hogy a bejelentett fegyverek adómentesek. A községi (városi) közegek által fegyveradóról készített kivetési lajstromok a kir. pénzügyigazgató­ságnak érvényesitésitési zálogával ellátva a község (város) házánál 8 napi közszemlére kitétetnek, hogy azokat mindenki megtekinthesse, netaláni fesszólam- lását beadhassa, esetleg a másokat illető adókiveté­sekre, vagy esetleges fegyver eltitkolásokra nézve észrevételeit megtehesse. A felszólamlások és az észrevételek a fent kitüntetett határidő alatt a kir. pénzügyigazgatáság­nál nyújtandó be, mely az észrevételek alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, a fellebbezéseket pedig a közigazgatási bizottság elhatározása alá terjeszti, A vadászati jegy iránti bejelentések szintén, 1907. évi junius havában nyújtandók be az adó­köteles (illetőleg kezes) állandó lakására nézve ille­tékes járási főszolgabírónál (városokban a polgár- mesternél, Horvát-szlavon országban az I. fokú közigazgatóság főnökénél. Ha valaki évközben kívánja a vadászat gyakor­lását megkezdeni, vagy eddig élvezett adómentessége megszűnik, a bejelentést azonnal megtenni köteles. Vadászati jegy váltása esetében a fegyveradó a vadászati adóval együtt a kir. adóhivatalnál fize­tendő. Az esetben, amidőn valaki már a községnél (városnál) befizette a fegyveradót és azután kíván vadászati jegyet váltani, a fegyveradó-igazolvány a kir. adóhivatal által bevonatik, s a befizetett fegyver­adó a vadászati adóval együtt a vadászati jegyen kitüntettetik. Magától értetik, a már befizetett fegy­veradót újból nem kell befizetni. Az 1883. XXIII. t.-cz. 6. §-a értelmében a vadászati adó alól ki vannak véve az ezen szakasz a) pontjában említetteken kívül: 1. a vadászterületek tulajdonosainak vagy bér­lőinek szolgálatában álló vadászcselédek ; 2. a vadak gondozására és vadász területek őr­zésére alkalmazott cselédek ; 3. a mező-, szőlő- és erdőgazdaságnál alkalma­zott csőszök, pásztorok, erdőkerülők; 4. a hatóságilag fölesketett erdő tisztek, erdő­őrök és kir. erdőfelügyelőség személyzete . Az adómentesség igazolásául szolgál az 1., 2. és 3. pontok alatt említet egyéneknél : a kir. adó­hivatal által kiadott fegyveradó-igazolvány, a 4. pont alatt említett egyéneknél pedig az eskübizo- nyitvány eredetije, vagy hiteles másolata. Az, aki adóköteles fegyverét az adó elől elvonja eltitkolja, vagy az adóköteles lőfegyvéreket = a törvényben meghatározott eseteket kivéve — a vadá­szatra használja, az eltitkolt, vagy adó alól elvont minden drb. fegyver után 20 K-tól 40 K-ig terjed­hető pénzbírságot tartozik fizetni. A befizetett bir­ságnak egy harmada a feljelentőt illeti. A vadászati adójövedéki kihágások az 1883. évi XXIII. t-ez 43. §-a értelmében toroítatnak meg. Kelt Gyulán, 1907. évi május 31-én. 249 2-2 a városi adóhivatal. r / gyógyfürdő kiválóan jó eredménynyel használható a gyomor-, vese-, hólyag- és a méhhurutos bántal- mainál, máj- és lépbajoknál, köszvény és csúznál, altesti pangásoknál, vala­mint bármely az idegesség alapján fej­lődő betegségeknél. A nagyiul ii élőpatak! gyógyvizek orvosi javas­lat szerinti ivása, összekötve a megfelelő és itt feltalál­ható kisegítő gyógyeszközökkel (meleg és hideg fürdők, vizgyógyintézeti kezelés, massage, svédtorna, diütikus étrend) rendkívül kedvező eredményt mutat fel. 215 2—6 Fürdő-idény : május 15-től szeptember 15-ig. Vasúti állomás: Földvár és Szepsiszentgyörgy, honnan állandó olcsó kocsiközlekedés vau. Lakás, ellátás olcsó és választékos. Az elő- és utóidényben (május 15-ikétől junius 15-ig és augusztus 20-tól szeptember 15-ig) a gyógy- és zenedijnak fele fizetendő, lakások 50°/o-al és ellátás is sokkal olcsóbb. Az előpataki ásványvíz, mely a szénsavdus égvényes vasas vizek kozott első helyet foglal el, mint gyógyeszköz háznál is használható is üditő, kellemes ital, tisztán vagy borral vegyítve nagy kedvességnek örvend. Itthon és a külföldön évenként egymillió pa- laczknál több kerül forgalomba. Szétküldési hely Élőpatak, de kapható a legtöbb városban és nagyobb kereskedésben. Prospektust kívánatra ingyen küld az igazgatóság. 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom