Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-15 / 50. szám

1907. deczember lő. BÉKÉS 3 83 A kétegyházi segédjegyző adóügye. 84 Vésztő község 1907. évi és Szarvas község 1906. évi közpénztári tulkiadásai. 85 Kétegyháza községben az 1906. évben be­hajthatatlanná vált katonai beszállásolási adók törlése. 86 Községi számadások. 87 Gyámpénztári számadások. 88 Behajthatlan községi pótadók, közmunka és ebadók törlése. 89 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. A békési járásból. Dr. lörök Gábor megyebizottsági tag békési lakostól hosszabb czikket kaptunk, amelyből közöl­jük a következőket: »A közelgő tisztujitás előtt mozgalom indult meg vármegyénkben is az újonnan megalakítandó vármegyei tisztikar érdekében. Nagyon helyesen. Mert hisz alig egyeztethető össze a« alkotmányos érzékkel, polgári jogok gyakor­lása iránti erős törekvéssel, hogy a tömeg néma részvéte, sőt közömbössége mellett hivatalos klikkek egyszerűen rádiktálják a vármegye közönségére a nekik tetsző tisztikart. Azonban a most észlelhető mozgalomnak — legalább némely fázisaiban — szintén megvan az az eléggé nem kárhoztató hibája, hogy szintén nem a választásra hivatottak, hanem egy eléggé szükkörü bizottság akarja magához ragadni a választás inté­zését. A folyó hó elsején Csabán a Bókésmegyei füg­getlenségi és 48-as párt választmánya czimén össze­jött 20 ember, akiknek egy része nem is megye­bizottsági tag, s ez a 20 ember, legalább a hírlapi közlemények szerint, nem is foglalkozik a vármegye tisztikarának megalakításával, hanem egyszerűen há­rom főszolgabíróra pereatot mond, kimondja rájok az auathemát és fejvesztés terhe alatt kötelezi a függetlenségi párt tagjait, hogy azok kibuktatására törekedjenek és az általuk felállított jelölteket támo­gassák. Engedelmet kérünk, ehhez talán egy kis szó fér. Először is mi jogon ragadja magához az a húsz ember a jelölést ? Másodszor, évtizedes, mindenkor respektált gyakorlat, hogy a járási főtisztviselőt a járás jelöli magának s ez iránti kívánságát, megálla­podását — természetesen a viszonosság mellett — a többi járás kölcsönös tiszteletben tartotta. A csabai húszak szükségtelennek tartották, hogy a békési járástól megkérdezzék óhajtásukat úgy az irányban, hogy eddigi főszolgabirájukat óhajt­ják-e továbbra is, mint az irányban, hogy annak mellőzése esetén kit kívánnak főszolgabirájokul. De a legelitélendőbb eme csabai jelölésben, hogy nemcsak a járás kívánságáról meg nem győ­ződtek, hanem egyoldalú, valótlan, sőt tisztán sze­mélyes gyűlöleten alapuló informátió alapján pálczát törnek egy 25 éve szolgáló tisztviselő felett s annak úgy hivatali működését, mint egyéniségét, hazafisá- gát megbélyegzik. Ilyen dologban talán több körültekintés és óvatosság volna szükséges. A békési járás megyebizottsági tagjai a folyó hó 7-én Békésen értekezletet tartottak, ahol foglal­koztak a csabai értekezlet megállapodásával Az ér­tekezleten részint személyesen, részint írásos meg­hatalmazással jelen volt az 58 járásbeli megyebizott­sági tag közül 54. Dr. Igaz Pál ismételte azokat a támadásokat, amelyek a csabai értekezleten elhang­zottak. A járási értekezlet jelenlévő 54 tagja kivétel nélkül elitélte a hajszát dr. Igaz Pál kivételével, s 51 tag kimondotta, hogy igenis Popovics Szilvesz­tert érdemes tisztviselőjének ismeri, továbbra is főszolgabirájának kívánja s ebbeli törekvésében kéri a többi járás támogatását. Egy bizottsági tag nem nyilatkozott, mert testvére utján a tisztviselő válasz­táson érdekelt. * A békési járás megye bizottsági tagjainak nyi­latkozata a következő: Tekintetes Megyebizottsági Tag ur ! Vármegyénk bizottsági tagjai által mindenkor helyeselt régi gyakorlat az, hogy a megyei tisztuji­tásnak az egyes járásokat érdeklő kérdéseiben első­sorban az illető járásbeli megyebizottsági tagok szoktak nyilatkozni, és tiszteletre méltó és a közér­dek szempontjából is felettébb üdvös régi tapasztalat, hogy a járásuk érdekeit elsősorban szivökön viselő járásbeli megyebizottsági tagok óhajait a más járás­beli megyebizottsági tagok eddig minden időben köl­csönös becsüléssel és jóindulattal támogatták és ér­vényre jutni segítették. Erre való tekintettel a közelgő általános tiszt­ujitás járásunkat érdeklő részleteinek megbeszélése végett a mai napon járási értekezletre gyűltünk össze s ez által az e tekintetbeni régi szokást annál inkább fenntartani kívántuk, mert aggodalommal töltött el bennünket az a hir, hogy a fent körvonalazott tisz­teletre méltó és a közérdek előmozdításának inkább megfelelő régi gyakorlattal szemben, az arra első­sorban illetékes járásbeli megyebizottsági tagok nézeteinek megism'erése nélkül, vármegyénk tisztuji- tásának vezetését és irányítását a békésmegyei füg­getlenségi párt választmánya igyekszik magához ragadni, holott ezen testületben az egyes járások bizottsági tagjai megfelelően képviselve nincsenek s viszont tagjainak egy része nem is megyebizottsági tag, s holott — mint arról meggyőződtünk — ezen testület elhatározását az egyoldalú, elfogult és téves informatiók is irányítani tudják. Értekezletünkön abban állapodtunk meg, hogy a megejtendő tisztujitáson a békési járás iöszolgabi- rájává ismét Popovics Szilveszter főszolgabíró urat óhajtjuk megválasztani, mivel 15 évet meghaladó időn át békési főszolgabírói hivatalát állandóan köz- megelégedésre töltötte be és meggyőződtünk arról, hogy járási közigazgatásunk oly kezekben van nála letéve, melyek kellő tapintattal, higgadt meggondo­lással, humánusan és a közérdek nagy tekinteteinek figyelembe vételével működnek. A függetlenségi párt e hó 1-én Békéscsabán tartott értekezletén e tekintetben elhangzott bírálat­tal szemben meg kell jegyeznünk, hogy mi Popovics Szilvester urat úgy ismerjük, mint kiváló képességű, erélyes, tapintatos és szorgalmas tisztviselőt s mint kinek magyar hazafias érzületeit kétségbe vonni egyáltalában nem lehet, miért is kijelentjük, hogy az ő mellőzésére irányuló törekvést nemcsak nagy­mérvű méltánytalanságnak, de vármegyénk és járá­sunk szempontjából határozottan káros és hátrányos czélzattal bírónak tartanók. A közigazgatási bizottságban megüresedő tag­sági helyek egyikét újólag Morvay Mihály békési járásbeli bizottsági tag úrral ójajtanók betölteni, mert arról győződtünk meg, hogy a bizottság tanács­kozásaiban a lefolyt cyklus alatt járásunk ügyei iránt meleg érdeklődéssel és buzgó tevékenységgel vett részt. Egyben — tekintve, hogy a múltban a békési járás, a Közigazgatási Bizottságban mindenkor két tag által volt képviselve — jövőre is két tagot óhajt­ván körünkből a Közigazgatási Bizottságba beválasz­tatni, a másik tagsági helyre dr. Török Gábor megye­bizottsági tag urat jelöljük. Midőn ezen megállapodásainkat vármegyénk összes bizottsági tagjával közöljük, egyben kérjük T. Bizottsági tag urat, hogy minket törekvéseinkben szavazatával támogatni szíveskedjék; felajánlván a magunk részéről is hasonló törekvésüknek szavaza­tukkal való támogatását. Kelt Békésen, 1907 deczember hó 7-én. Hazafias üdvözlettel a békési járásbeli megye­bizottsági tagok értekezletéből: Kratochwill Gyula, Kny Antal, Papp József, Schwarcz Miksa, Benedicty Gyula, Bakucz Tivadar, Dr. Szegedi Kálmán, Emperl Ernő, Szabó István, Stark Gusztáv, Konsiczkv János, Remeczki Ferencz, Jeszenszky Károly, Winter Adám, Dr. br Drechsel Gyula, Czira Gergely. Durkó Gergely, Cz. Teres Eászló, Jantyik József, Bagi Pál, Dr. Török Gábor, Sebők Sándor, Oláh Mihály, Hídvégi Gábor, Morvay Mihály, Szathmáry Gábor. Dr. Kuczián Géza, N. Rau Mihály, Tóth György, Horváth János, Brán Ádám, Vrbovszky Pál, Sulcz Imre, Gy. Ailer József, Münich József, Ifj. Stefánovies József, Dr. Grünwald Dezső, Rau Adám, Mózes András, Litanszky Pál, Nun Márton, Kolozsi Endre. Szabó János, Vámos Sándor, Boross János, Pardi János, Nagy Imre, Barta György, Nagy Antal, Puskás László, Petneházy Ferencz, vármegyebizottsági tagok. A közigazgatási bizottság ülése. —- Deczember 9. — A folyó havi bizottsági ülés elé került ügyek, érdekesség és változattosság tekintetében a rendesnél nagyobb mozgalmasságot nem idéztek ugyan elő, azonban napirend előtti felszólalásokat figyelembe véve, a szemlélő előtt mindenesetre feltűnést kelthet az a nyugtalanság, melyet csupán a törvényhatósági tisztujitások folytán most már sürgőssé vált főispáni kinevezés felőli teljes tájékozatlanság eredményezhet. Azonban bármiként is áll a dolog, ezt a mondhatni ideges nyugtalanságot csakis érteni lehet. A tör­vényhatóság a reája háramló közigazgatási hatáskör betöltését nevezetes részben saját hivatalnoki kara által, vagy annak segédkező közreműködésével tel­jesíti. Természetes tehát, hogy a törvényhatóság tagjai a választások körül gyakorolt fontos joguk teljes tudatában élénk érdeklődéssel kisérik a restau- rácziót megelőző intézkedések és előkészületek fo­lyamatát, melyek közül legkiválóbb jelentőségű éppen a főispán kinevezésének ténye, — mint aki tudniillik a tisztújító szék vezetésében álló fontos jogait és kötelességeit a helyi viszonyok ismerete nélkül, — közmegelégedésre alig-alig gyakorolhatja. Az ülésről szóló részletes tudósításunk egyébiránt a következő : Elnöklő Ambrus Sándor alispán a megjelentek szívélyes üdvözlése mellett, pontban 9 órakor nyi­totta meg az ülést. Jelenvoltak : dr. Daimel Sándor vármegyei fő­jegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök h., dr. Zöldy Géza vármegyei főügyész, dr. Zöldy János vár­megyei főorvos, Csák György kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd kir. főmérnök, Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, a választottak közül: Dombi Lajos, Haviár Dániel, dr. Pándy István, Szalay József, gr. Wenckheim Dénes, Beliczey Géza, dr. Ladies László, dr. Márky János, Morvay Mihály. Az ülés megnyitása után mindjárt dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő az alispán rendsze­rinti havi jelentését, mely egész terjedelmében a következő: A folyó év november havában vármegyénkben előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem : A személybiztonság a múlt hónapban kedvezőbb volt az októberi állapotnál, amennyiben egy gyil­kossági kísérleten és egy veszélyes fenyegetésen kívül csak 3 súlyos és 5 könnyű testi sértés történt, amely utóbbiak közül 4 verekedés közben ejtetett; tehát a személybiztoság ellen elkövetett támadások száma: tiz, mig az októberben 17 volt. A vagyonbiztonság változatlan ; az ellen ugyanis 53 esetben intéztetett támadás (októberben 54 eset­ben) és pedig egy idegen ingó dolog-rongáláson és egy jogtalan elsajátításon kívül 51 esetben kisebb- nagyobb értékű tárgyak és készpénz ellopásával, amelyek közül 4 betörés utján követtetett el. A tettesek néhány eset kivételével, amelyekben a nyomozás folyamatban van, kinyomoztattak és ellenük a bünfenyitő eljárás megindittatott. Az előfordult tüzesetek száma : 18 (októberben 30 volt). Elégett 8 ház, különféle takarmány és ruhanemüek, bútorok, szobapadozat és egy jégverem A güz legtöbbször gondatlanságból származott, de 3 esetben gyújtogatás okozta. A kár 7 esetben biz­tosítás folytán megtérül. A Tótkomlóson előfordult egyik tűzesetnél a

Next

/
Oldalképek
Tartalom