Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
2 BÉKÉS 1907. julius 28. Akkor ugyan nem sejtette senki, hogy 7 év múlva ebből a meglehetős nagy épület- csoportból kő nem marad a kövön ; akkor mindenki azt hitte, hogy hosszú időkre nemcsak gyári helyiség lesz, hanem még lakás is marad a gyári tisztviselőknek és alkalmazottaknak. Eleinte úgy is indult. Az 50 kézigép és a 70 munkás elfért a helyiségek harmadrészében. A többi vagy üresen maradt, vagy lakásokul szolgált. Azonban néhány évi tapo- gatódzás és tanulmányozás után tisztulni kéz dett a láthatár. A vezetőség megtalálta a gyárfejlesztés helyes nyomát s a vállalat nagy arányokban kezdett kibontakozni. A tisztviselők és alkalmazottak lassankint kiköltöztek. A túlnagy igazgatósági tanácsteremben gépük lettek felállítva. A régi törvényszék hírhedt békás tava, melyben a békák s mindenféle baczillusok oly biztonságban érezték magukat, mint akármely Balkánvárosban, lecsapoltatott s feltöltetett, hogy rajta fából felépüljön az első nyersárúraktár, mely 2 évi szolgálat után lebontatott, hogy helyet adjon az első modern munkateremnek, a már villanyhajtásra berendezett standardteremnek. A közfalak egymásután kivétettek ; az ajtók és ablakok megnagyobbittattak; az egyik terem ben a padlózat lesülyesztetett, a másikban a menyezet felemeltetett, hogy az egyre szaporodó munkásoknak több világosság s jobb levegő jusson. Minden évben történt rombolás és átalakítás. 1905-ben 7000 frton megvétetett és leromboltatott a Kutschera-féle ház, melynek helyén 50.000 korona költséggel fölépült a mostani emeletes főépület, tágas, száraz és világos munkatermekkel, mintaszerű festődével, tökéletesen felszerelt kazán- és gépházzal. Ugyanekkor épült a lebontott régi pertár helyén 5000 korona költséggel a díszes 32 méter magas kémény. Azonban mindez nem volt elég. A piacz igényei a gyulai gyárral szemben oly nagyok, évről-évre annyira fokozódnak, a muukake- resők oly tömegesen jelentkeznek, hogy egyrészt a hazai iparfejlesztés honmentő nagy akcziójával szemben, másrészt a nemzetsorvasztó kivándorlás csökkentésére irányuló országos tevékenységgel szemben elkövetett megbocsáthatlan vétek volna renyhén megállapodni. A f. év április havában tartott rendkívüli közgyűlésen a temesvári telep felállítása mellett a gyulai főtelep továbbfejlesztése is elhatároztatott. De miután a gyárnak rendelkezésre álló üres telke már nincsen s miután a régi épületben levő helyiségek a mai kor kívánalmainak úgy sem feleltek meg, nem maradt egyéb hátra, mint az összes régi földszintes épületek lerombolása s azok helyén, jóval szélesebb belvilággal, emeletes épületek felépítése. Figyelembe véve, hogy az egész új épület alatt raktári czélra szolgáló nagy pincze- helyiség lesz, a tulajdonképpeni munkatermek területe, az építkezés folytán, a réginek több mint kétszerese lesz, holott a munkások száma legfeljebb 100-zal fog emelkedni, mely körülményből könnyen deriválható, hogy mekkora áldozatokat hoz a részvénytársaság az egészségügyi követelményeknek. Bár az ipartörvény csak 7 köbméter területet ir elő minden egyes munkás számára, a gyulai gyárban decz. elsejétől kezdve, amikor ugyanis teljesen berendezve lesznek az uj helyiségek, több mint 12 köbméter, sőt belyenkint 15 köbm. terület jut egy-egy munkásra. De nemcsak a munkásokra nézve lesz előnyös ez az építkezés, mely, tekintettel a temesvári telep könnyű fejleszthetésére, hosszú időre elejét veszi a túlzsúfoltságnak és kényelmesebbé teszi az egyes csoportoknak egymással való közlekedését, hanem a belváros is nyer vele, mert amellett, hogy architektonikus szempontból határozottan emelni fogja a Megyeház-utcza összbenyomását, tűzrendészed tekintetből is tökéletes megnyugvást kelthet az új gyárépület. Tekintve, hogy a temesvári gyártelep körülbelül 160.000 korona költséggel szintén még ez ősz folyamán felépül s legkésőbb január 1-én üzembe vehető, hisszük, hogy a gyulai kötőgyár, mint e czikkben most már legnagyobb az országban, az 1908. évben minden tekintetben eleget fog tehetni a magyar kereskedővilág idevágó igényeinek s reméljük, hogy valahára eleget fog tenni a részvényesek jogosult várakozásainak is, kik eddig, 7 éven át, bizony csak áldozatokat hoztak. Ez már csak azért is kívánatos, nehogy ennek az összes gyermekbetegségeken most már végleg átesett iparvállalatnak csekély osztaléka visszariasszon más, hasonló vállalkozási szellemmel és munkakedvvel biró egyéneket új gyárak alapításától, melyekre hazánknak, de különösen városunknak és vidékünknek oly égető nagy szüksége van. 3165/1907. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1907. évre előirt IV. oszt. kér. adó, ált. jöv. pótadó és hadmentességi díj kivetési lajstromok a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében julius hó 28-tól augusztus hó 5-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1907. julius hó 25-én. 314 i—i Dr. Lovich, polgármester. Hírek. Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy Weinberger Aladár öcsödi lakos maga és kiskorú Jenő, Mihály, Sándor gyermekei vezetéknevét „Vig“-re magyarosíthassa. A békési főszolgabíró szabadságon. Popovics Szilveszter a békési járás főszolgabirája, megrongált egészségének helyreállítása czéljából hat heti szabadságot kért és kapott a vármegye alispánjától. A szabadság a mai napon veszi kezdetét. Békés és Csanádvármegye határvonalán a makó tótkomlós nagymajláthi részen elhelyezett határjelek és kőkarók felülvizsgálata czéljából a két vármegye alispánja között létrejött megállapodás szerint helyszíni bejárás volt az elmúlt héten Tótkomlós község részvételével, mely alkalommal a határvonal kitűzése és a kőkarók elhelyezése a kataszteri térképekkel és tényleges állapottal egyezőnek találtatott s igy azok barátságos utón véglegesen hitelesítettek. A helyszíni tárgyalást dr. Konkoly Tihamér vármegyei aljegyző vezette, a ki Békésvármegye képviseletében mig Pöppel Gyula kir. főmérnök az államépitészeti hivatal nevében jelent meg a helyszíni tárgyaláson. UtÓállitáS. Az augusztus hó 20-án tartatni szokott utóállitás, a folyó évben augusztus hó 5-én tar táti k meg Békéscsabán, mert augusztus 20-ára felsőbb rendelet folytán a végleges számbavételt meg kell csinálni. A szeretetházi bizottsági ülése. A gyulai sze- retetház (leány-internátus) létesítésének előkészítése czéljából Ambrus Sándor alispán elnöklete mellett a törvényhatósági bizottság 12 és a Fehér-Kereszt Egyesület 6 kiküldött tagjából alakult bizottság a folyó hó 22-én délután a vármegyeháza kistermében értekezletet tartott. Az elnöklő alispán a mozgalom történetét vázolván és a rendelkezésre álló és kilátásba helyezett anyagi eszközöket ismertetvén, felhívta a bizottság tagjait, a kik között a férfi-tagokon kivül gróf Almásy Dénesnó is megjelent — véleményeik előadására. A jelen volt tiz tag majd mindegyikének hozzászóllása után abban állapodott meg a bizottság, hogy a szeretet- ház létesítését feltétlenül szükségesnek és a rendelkezésre álló mintegy 180000 koronát erre egyelőre elegendőnek tartja; a létesítendő intézet fő czéljául megbízható ügyes cselédek ne\elését tűzi ki, de e mellett az arra hajlandósággal és képességgel biró növendékeknek egyéb kenyérkereső életpályákra (mint pld. varrónővé, stb.) való kiképzését is lehetővé tenni kivanja. Ezután a bizottság felkérte az elnöklő alispánt, hogy a szeretetház épületének terveit és költségvetését készíttesse el és más hasonló intézetek szervezési szabályzatának leírásának és költségvetésének beszerzése után készítsen egy későbbi ülésen részletes megvitatás alá kerülő alapszabály-tervezetet. II Rákóczi Ferencz kép A vármegye közgyűlése megbízta a vármegye alispánját hogy. a vármegyei közgyűlési terem számára II. Rákóczi Ferencz arczképét festesse meg, Az alispán a kép megfestésének elvállalására a történelmi arczkép festészet terén országos nevű Stetka Gyula festőművészt az első festészeti mesteriskola tanárát kérte fel, a ki a törvényhatóság által megszabott feltételek mellett elvállalta a kép megfestését, s azt még ez évben legkésőbb a jövő év május haváig megfesti. Nimródok napja. A külső mezei élet mindennapos egyhangúságában, az alföldi síkságok csendéletében jelentős forduló köszönt be a héten csütörtökön, melynek közeledtét az igazi vérbeli vadászember al.ig-alig várja. E napon megszűnik ugyanis az az általános tilalom, mely a vadak seregét'a vadászok söréteitől megóvja. Csütörtöktől kezdetét veszi országszerte a fogoly vadászat, melynek érdekességét nagy mértékben emeli azon körülmény, hogy az idei fogoly állomány, — bárha a kora tavaszi és első nyári hideg esős időjárás e tekintetben vérmes reményekre nem is jogosít, — mégis jó közepes termés eredményekkel kecsegtet. — Augusztus hónap tizenötödik napján azután még jelentősebb ünnepnapja lesz nimródjainknak, mert e napon a fáczán és nyúl meníesittetnek az általános tilalom alól, mikor is a teljesebb vadász örömök napja beköszönt. Halálozás A gyulai kir. törvényszék érdemekben megőszült fogház felügyelője, a ki évtizedeken át Gyula városának általánosan ismert, népszerű, közkedvelt alakja volt, súlyos betegség után jobblétre szenderült. Horváth István ifjú korában sokat katonáskodott, a múlt század 50-es éveinek végén részt vett az olaszországi hadjáratokban és mint kiszolgált igazolványos őrmester neveztetett ki fogbázfelügyelönek. E minőségében három évtizedet meghaladó időn működött Gyulán. Mint fogházfelügyelő mintaszerű hivatalnok volt, de a legkisebb ridegség nélkül, ellenkezőleg maga a megtestesült emberszeretet volt ama gonosztevőkkel vagy szerencsétlenekkel szemben, akik felügyelete alatt álltak. A tipikus öreg úr csak nem régiben kapta hű és buzgó szolgálatainak őszinte elismerése jeléül a legmagasabb kitüntetést: a koronás arany érdemkeresztet. Röviddel ezután nyugdíjba ment, melyet azonban nem sokáig élvezhetett, mert súlyos szervi baja rövidesen ágyba döntötte az amúgy is szép kort elért aggastyánt, s rövid de súlyos szenvedéseitől most megváltotta a halál. Haláláról, — melyet egyik belső munkatársunk dr. Horváth Jenő főgimnáziumi tanár, mint fia mélyen gyászol, — a következő jelentést adta ki a család : Özv. Horváth Istvánná szül. Bicska Mária, gyermekei : férj. Szaniszló Sámuelné és Jenő úgy magok, mint számos rokonuk nevében fájdalomlól megtört szívvel tudatják a legjobb férjnek, édes atyának és rokonnak : Horváth Istvánnak, nyugalmazott m. kir. fogházfelügyelőnek, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának, folyó év és hó 22-én este fél 9 órakor, életének 70-ik és boldog házasságának 27-ik évében hosszas és súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. Megboldogult hült tetemei folyó hé 24-én d. u. 4 órakor fognak a róm. katb. egyház szertartásai szerint a szent József-temetőben örök nyu-