Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-25 / 34. szám
4 BÉKÉS 1907. augusztus 25. vény által a főispánra ruházott jogokat gyakorolhassa. Belügyminiszter.« Ez a felhatalmazás tehát azt jelenti, hogy a bókésvármegyei főispáni széket egyelőre nem fogják betölteni, sőt abból következtetve, hogy az alispán a számonkérőszék tartásával is megbizatott úgy látszik, hogy az őszi közgyűlésig sem fog kineveztetni az uj főispán, egyszersmind azt is konstatálhatjuk, hogy az uj főispán személyére nézve eddig emlegetett kombiná- cziók mind elesnek. Fejérpataky László udvari tanácsos, egyetemi nyilv. rendes tanár és a nemzeti muzeum könyvtárigazgatója, folyó hó 21-én Békéscsabán és 22 én Gyulán volt a múzeumok megszemlélésére. Mindkét helyen azonos tapasztalatokat szerzett, nevezetesen hogy a múzeumok és egyáltalábau társadalmi kulturális törekvések iránt nemcsak a nagyközönség, középosztálynak érdeklődése s főleg aktivitása csaknem teljesen megszűnt, ami különben nemcsak Békéscsabán és Gyulán, hanem — sajnos— országszerte igy van már esztendők óta. A múzeumok fentartása és fejlesztése hovatovább csakis a múzeumok országos szubvenczióiával, magyarul mondva csakis államsegélylyel válik lehetségessé. Fejérpataky egyébiránt Békéscsabán meggyőződött róla, hogy a muzeum ezidőszerinti helyisége nem felel meg rendeltetési czóijának és Ígéretet tett, hogy az e czólból építendő uj helyiség államköl- csönót szorgalmazni fogja, ámbár kijelentése szerint eme kölcsönre csak akkor van biztosabb kilátás, ha az építkezés költségéhez a község is hozzájárul. Gyulán nyilvános olvasószoba és köz könyvtár létesítése most van folyamatban. Fejérpataky minekutána Domonkos János muzeum őr társaságában a,múzeumot szemlélte meg, a főgimnáziumban e ezéIb ól, a közművelődési egyesület tulajdonaként épült két termet teljesen megfelelőnek nyilvánította s úgy a közkönyvtár, mint az olvasó-szoba berendezésének módozatára értékes szakszerű tanácscsal látta el az egyesület vezetőségét. A közművelődési egyesület nyilvános olvasószobájával és könyvtárával tudvalevőleg kontaktusba jön a főgimnáziumi könyvtár is, amely az egyesület könyvtárával szomszédos szobában helyeztetik el és a két könyvtárnak közös őre s kezelője lészen. Ily kontaktusra vonatkozó megállapodás elvileg még a múlt évben történt, most azonban Tóth Árpád főgimnáziumi igazgató közreműködése mellett a részletek is megállapittattak. A tudós tanár Gyulán léte alatt Kóhn Dávid egyesületi alelnök kalauzolásával megtekintette a restaurált gyulai várromot is, és valóságos elragadtatással nyilatkozott a restauráczió sikere és a műemlék — az Alföld egyetlen ép várromjának — rendivüli mübecse felől. Csendőrszolgálat Gyulán. Gyula város tanácsa már több Ízben — igy a legutóbbi időben is tett felterjesztést a belügyminisztériumhoz, az iránt, hogy Gyula város területén a rendőrség helyett a csendőrség teljesítsen szolgálatot. Annál inkább is kívánatos lett volna ez, — mert igy — eltekintve attól, hogy a személy és a vagyonbiztonság széle sebb alapokon nyugvó garancziát nyerne — a közrend fentartásával felmerülő rengeteg kiadástól szabadult volna a város s ezzel arányban tetemesen kisebb lett volna a ma szinte elviselhetetlen városi pótadó. Most azután leérkezett a belügyminiszter válasza, melyben a kérelem teljesítését elutasítja magától. Egész terjedelmében közöljük a belügyminiszteri leiratot, s a midőn ezt tesszük, egyben sajnálkozásunkat fejezzük ki a czélszerü és üdvös újításnak, ezidőszerinti meghiúsulása fölött. Egyébiránt a városnak nem szabad a belügyminiszter alábbi rendelkezésében egyszerűen megnyugodnia. Vesse föl ezt a nagy fontosságú kérdést annyiszor, amennyiszer alkalom kínálkozik reá és olyan formában, hogy kérése elől az illetékes felsőbb tényezők kicsinyes kifogásokkal ki ne térhessenek 1 Mert erre az uj intézményre Gyula városának feltétlenü és mielőbb szüksége van. A leirat különben a következő: M. kir. belügyminisztertől. Békésvármegye alispánjának Gyulán. Értesítem alispán urat, hogy mivel a csendőrségnól ez idő szerint létező felette kedvezőtlen létszám hiány miatt a városi szolgálatra kicserélendő legénység jelenleg úgy sem áll rendelkezésre; a Gyulával eziránt folytatandó tárgyalásokat a létszám viszonyok javulásáig felfüggesztem, illetve e kérdés megoldásét a további értesítésemig elodázom, miről a város polgármestere értesítendő. Megjegyezni kivánom azonban, hogy Gyulavárosában az egyéb közbiztonsági szolgálatot, a osendőrségi szolgálati utasítás 82, 83., 84. és 85. §-ok értelmében ezelőtt is, jelenleg is a m. kir. csendőrség amúgy is teljesiti, ami azonban a helyi rendészete illeti, azt a város saját rendőrségével köteles ellátni nemcsak most, de részben akkor is, ha a város rendészeti szolgálatát a csendőrség venné át, s igy rendőrségi közegeket a város minden körülmények között köteles alkalmazni. Budapesten. 1907. évi augusztus hó 8-án. A miniszter megbízásából Frey s. k. alezredes. Az ellenőrzési szemlék elmaradnak. A honvédelmi miniszter a következő körrendeletét intézte az egyes vármegyékhez : 7869—1907. ein. szám. Körrendelet. Megfelelő további sürgős intézkedés végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a közös hadsereg nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi, — a cs. és kir. közös hadügy miniszter úrral egyetértőleg hozott határozat folytán, — am. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemlei, valamint a népfölkelés időszaki jelentkezései pedig, a jelen rendeletem alapján, a folyó évben nem tartandók meg. A tiszti jelentkezések azonban az eddigi módon, a folyó évben is teljesitendők. Budapesten, 1907.’ évi augusztus hó 1-én. A miniszter helyett: Bolgár, államtitkár. — Hogy miért maradnak el a szemlék, arról a rendelet nem ad felvilágosítást. Szeghalmi orvos választás. A nagy port felvert szeghalmi községi orvos választás, amelyet a közigazgatási bíróság szabálytalanságok miatt megsemmisített, a folyó hó 22 én tartatott meg újból a legnagyobb rendben. Pályázott összesen 7 egyén és pedig dr. Kiss Károly körösladányi községi orvos, dr. Godán Ferencz dobozi községi orvos, dr. Steiner Rudolf, dr Nemecsik Gyula, dr. Schreiber Sándor, dr. Reisz Ignácz, dr. Fetter József. A közhangulat dr. Kiss Károly mellett nyilvánult meg, aki 30 eza vazattal Szeghalom községi orvossá választatott, rajta kiviil még dr. Steiner Rudolf kapott 6 szavazatott s dr. Godán Ferencz 2 szavazatot. Érdekes felemlíteni, hogy dr. Bartha Ferencz, aki az első választáson megválasztatotf, ezúttal nem is pályázott. Körösladany községe, az uj községház épitó sére tartott versenytárgyalás alapján Ferencsik Károly körösladányi kömivest bízta meg a községháza építésével, aki a 41931 korona előirányzatáról 3 százalék engedménnyel vállalta el az építést. Az uj községházának még az idén tető alá kell jutnia. Az Erkel család gyásza. Erkel Ödön. halha tatlan emlékű Erkel Ferencznek, a magyar opera megalkotója s legkiválóbb mestere, Gyula városa legjelesebb szülöttének legifjabb fia, — mint részvéttel értesülünk, — folyó hó 20-án Budapesten meghalt. A boldogult 49 éves volt és bár ő is, mint minden Erkel, kiváló zenei talentum volt, banktisztviselői minőségben működött és évtizedek óta mint pénztárnok, a Pesti Hazai Első Takarék- pénztári Egyesület kötelékében állott. Az év elején még itthon járt Gyulán, bold, nagybátyja Erkel Rudolf temetésén és akkor senki sem sejtette, hogy az életerős ember alig egy félév után, itt hagyja ez árnyvilágot. Halálának oka különben szélhüdés volt. Nyugodjék békében! Egy hadnagygyal kevesebb. Ilyen czimen megemlékeztek bőven a lapok arról, hogy Thury Lajost a Ludovíca Akadémia végzett növendékét az intó ze'bői kitiltották, miáltal a tehetséges ifjú katonai pályája félbeszakadt. Az eset annál nagyobb feltűnést és közmegbotránkozást keltett, mert Thury Lajos, ki városunk egyik társadalmilag igen kiváló helyet elfoglaló alakjának Thury László gyulai honvéd századosnak fia, — éppen a hadnagyi kinevezés előtt, egy nevetségesen csekély fegyelmi vétség miatt lett az intézet kebeléből elbocsátva. Mint nem politikai lapnak nem áll módunkban az eset okainak részleteivel hajlandóságunk szerint bővebben foglalkozni, — irt róla különben eléggé éles hangon a fővárosi sajtó. Mi csupán a mindenesetre szomorú tényt konstatáljuk, a magunkra vállalt szükebb keretekben, — ami azonban még sem akadályoz meg abban, hogy azon reményünknek adjunk kifejezést, miszerint a drákói Ítéletet O Felsége a király bizonyára enyhíteni fogja s nem zárja el fényesen megkezdett pályájától azt az ifjút, kit csupán rajongó hazaszeretete és legfeljebb nemes magyarsága ragadott el egy önfeledt pillanatban. Névváltoztatások. Pollák Miksa szarvasi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Peré- nyi“-re és kiskorú Oesterreicher Dani füzesgyarmati lakos „Őrley“-re magyarosította. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kovalszky Jenő gyulai adótisztet hasonminöségben a batto- nyai m. kir. adóhivatalhoz helyezte át. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az orosházi állami elemi iskolához Szilágyi Tamás és Szilágyiné Benes Irén alsó-felső szent- m.hályfalvi állami elemi iskolai tanítót, illetve tanítónőt, továbbá Kiss István és Kissné Rab Anna felsőgagyi állami elemi iskolai tanítót, illetve tanítónőt jelen minőség kben áthelyezte. Bonczolás. Az elmúlt héten Vésztőn felbon- czolta a hitóság Kovács Rebefca gyanús körűimé nyék között kimúlt vésztői leány holttestét, ki szülés közben halt meg. A bonczoláson jelen voltak dr. Feldmann Ignácz kórházi kórboncznok, dr. Nussbaum Károly szeghalmi, Bartha Sándor vésztői orvosok és a hatóság részéről dr. Bajor Antal szeghalmi kir. aljárásbiró. A bonczolás eredménye negativ volt. Uj hadnagyok. A Ludovika-akadémián a tisztté avatás 'ünnepe vasárnap, a király születése napján folyt le. Az akadémia 91 hallgatója lett hadnagy, kik közül a gyulai 2. honvédgyulogezredhez lettek beosztva, mint hadnagyok Wendörfer Imre s Vályún László, akik legközelebb bevonulnak a gyulai ezredhez. Gyógyszertár átruházások. A békéscsabai Rá- kóczy Ferenczhez czimzett gyógyszertárnak Wieland Dénesről, Radó Miklósra, továbbá a békéecsabai- erzsébethelyi Luther Mártonhoz, ozimzett gyógyszer- tárnak Baráth Dénesről Ferenczy Árpádra való átruházását a belügyminiszter engedélyezte. Vitás megyehatár. A füzesgyarmatiaknak erős nagy vitájuk van a nagy bajomiakkal ! Már hogy tudniillik a községi határvonal miatt, mely egyúttal Bihar- és Bókésmegyék határvonalát is képezi. Ebben a vitás ügyben f. hó 29-re van kitűzve a helyszíni szemle, a melyen Biharmegyét a sárréti járás szolgabirája képviseli. Árlejtések. A Békéscsabán Hofhauser Antal budapesti mű-pÍtész tervei szerint 250.424 korona 55 fillér költség keretén belül emelendő róm. kath. femplom felépítése czéljából az ottani egyház f. évi augusztus 16-án árlejtést tartott. Ajánlatott tettek : Molnár János és társai (Békéscsaba) az összes munkára 20%, amennyiben erdőbényei követ alkalmaznak 14% áremeléssel. Bányai Klenk és L pták (Békéscsaba) 2 72% áremeléssel, Walla József (Budapest) a burkoló munkára 80% áremeléssel. Fábri Miklós fia (Budakalász) a Kőfaragó munkára 9'/2% áremnléssel. Budapesti kőgyár Hämmerle és társa műkővel 15% engedménynyel, Beck Sámuel (Erdő- bénye) 47 386 kor. 30 fillérrel, Reimaun Károly és társa (Kolozsvár) különféle egységárakkal, Melocco Péter r. t. (Budapest) a burkoló, rábitz és kőfaragó munkára 85, 28 és 30% áremeléssel, Eternit művek Hatscht-k Lajos (Budapest) az eternit palafedésre ina-ként 4’65 és 5‘90 koronával, Palka József (Budapest) az üvegfestósi munkára 25%, Fik- ker Károly (Békéscsaba) a lakatos munkára 12%, Kinder Károly (Békéscsaba) a bádogos munkára 19% áremeléssel és végül Zorn József (Budapest) a szobrász munkára 25% árengedménynyel. Az egyház az összos munkálatok kivételével Bányai, Klenk és Lipták válalkozókat bízta meg 241.887 kor. 17 fillér árban, csak a kőfaragó munkát Beck Sámuel készíti 47.386 kor. fillérért. Ebzárlat. Tanczik Lajos, Gyula város rendőr- főkapitánya, — mint arról múlt számunkban már megemlékeztünk — több veszettségi esetből kifolyólag Gyula város területére újabb negyven napi
