Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-03 / 44. szám

1907. november 3. BÉKÉS 3 ről a felvett jegyzőkönyv 2. számát tisztelettel kéri b. lapjában .közzétenni. Elnök előadja, miszerint a rendkívüli ülés tar­tására az szolgáltatott okot, bogy a folyó hó 3 ikán Dobozon tartott rendes közgyűlés lefolyásáról s az­zal kapcsolatosan a »Békés« és »Békésmegyei Köz­löny« ez. lapokban két Ízben is olyan czikkek jelen­tek meg, melyek kifejezetten egyesületünk jó hírne­vét támadták meg; ezenkívül a ref. papokra sértők, a tanítósággal munkálkodó Gecse Albert tiszteletes ur személye iránt pedig rossz indulatra vallók valá- nak. A legutóbbi időig — folytatja elnök — a két testvér egyesület elnökségének Abafi János elnö- kösködése idejében minden igyekezete odairányult, hogy összetartva, egyetértőleg munkáljuk a népne­velés és tanítóság érdekeinek ügyét. Még az utóbbi tanítói gyűlés alkalmával jelenlevő kir. tanfelügyelő ur, látva a két egyesület tagjai összetartását, egyet­értését, meleg szavakban adott kifejezést e feletti j örömének. Sajnos azonban ez az összhang megzavarva! lett a másik egyesület vezetősége részéről, felhívja az egyesület tagjait, hogy a méltatlanul ért táma­dásokkal szemben minő intézkedésekkel óhajtja meg­védeni egyesületünk jó hírnevét. A közgyűlés tekintettel arra, hogy a minden tár­gyilagosságot és igazságot nélkülöző, ellenben sok ferdítést tartalmazó czikkek írója czikkeiben nem­csak a szükséges szolidaritásnak súlyos megsér­tését látja fenforogni, hanem olyasféle czélzatossá- got is, mely az eddigi harmonikus együttműködés megszakítását kell, hogy eredményezze. Ezeknél- fogva egyhangúlag elhatározza 1-ször, hogy üléseit külön időben tartja meg, 2-szor, hogy a járáskö­rünk tagjai az általános egyesületből kilépnek. Azonban megjegyezni kívánja, hogy a mennyiben a sértő czikkek szerzője, ezen különös és érthetlen sze­repében teljesen elszigetelten állana és megfelelő elég-' tétellel fogunk találkozni, az esetben a fenti hatá­rozatok érvényüket vesztik s egyesületünk részéről, mint eddig, úgy azután sem fogja megzavarni semmi a békés együttműködést a testvéries összetartást. A gyulai ref. tanitói járáskor ezt a sajnálatos ügyet a maga részéről — különösen a hírlapi czik- kekre vonatkoztatva, de ha az érdekelteknek úgy jobban tetszik egyébként is — teljesen befejezettnek tekinti. A gyulai ref. tanitói járáskor. Hírek. A békésbánáti református egyházmegye október 29- és 30-ik napjain tartotta közgyűlését Hódmező­vásárhelyen, Dombi Lajos esperes és Fekete Márton gondnok elnöklete alatt. Jelen voltak : Pap Imre, Darabos Sándor, Dr. Csécsi Miklós, Futó Zoltán, Nagy Károly, Szabolcska Mihály, Fekete Gyula, Kovács Sebestyén Aladár, Dr. Szegedi Kálmán, Dr. Baksa Lajos, Dr. Csató Zsigmond, Dr. Bartóky József, Szabó Emil egyházmegyei tanácsbirák; Bay József, Tóth József, Dr. Zsíros Lajos jegyzők ; Kovács János ügyész ; Böszörményi Béla pénztárnok ; Zolnay Béla mérnök; Tereh Gyula levéltárnok; Kecskeméti Fe- rencz, Vincze Ödön, Somogyi Lajos, Szabó Mihály, Kovács Károly, Pánczél József, Harsányi Pál, Sze- remlei Sámuel. Győrffy József, Losonczy Endre, Szabó Béla, Kádár Dániel, Szabó János, Gulya György, Papp Lajos. B&ráth Imre, Szalai József, Kiss Líszló, Csapó Péter, Fa István, Csák Emil, Bereczk Sándor, Imre Árpád, Zöld Mihály lelkészek; Dr. Imre Lajos és Körber Tivadar tanár; Gulyás János, Császár Péter, Czirbusz István, Vigh Imre, Papp Antal és Zöld Zoltán tanító — képviselők s ezenkívül az egyes egyházak kiküldöttei szép szám­mal. A több mint egyszáz számot haladott gyűlési tárgysorozatból kiemeljük, hogy az újonnan válasz tott tanácsbiró, Szabó Emil most tette le a hiva­talos esküt s foglalta el tanácsbirói szókét s egy­úttal az eddig viselt jegyzői tisztéről leköszönt. A gyulai vallástanitó kápláni állás szervezése s a fő­gondnoki állás életbeléptetése helybenhagyatotr, az ágostai hitvallású evangélikusok elválása tudomá sül vétetett. Az egyházmegye különböző egyházai­ból jelentkezett tanítók és tanitónőktöl a hivatali eskü kivétetett. A kánoni látogatások jegyzőkönyvei, esperesi jelentés, missiói jelentés előterjesztettek. Egyházmegyei ügyésszé Dr. Szegedi Kálmán és Dr. Bán Zsigmond; szavazatbontó bizottsági tagnak Juhász Mihály hódmezővásárhelyi főgondnok meg­választatott. Több egyháznak beterjesztett uj adó­kulcsa megerősittetett, Sególykérvények, dijlevelek több rendbeli kérvények elintéztettek. Szóval, sok és fontos ügy tárgyaltatott le. A bírósági ülés október 29-én délután tartatott. Ez évben három gyűlést tartott — kivételesen — a békósbánáti ref. egyházmegye s ime mégis bőségesen akadt elin­tézni való ügy a harmadik gyűlésen is. A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését folyó hó 11-én fogja megtartani. Lemondások. A megyebizottsági tagválasztások vezetésére kiküldöttek közül —elfoglaltságuk miatt Zerkovitz Rezső. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút rész vénytársaság nevezetes fordulóponthoz jutott november elsejével. Eddigi igazgató-főmérnöke: Zerkovitz Rezső megvált állásától, hogy az Arad- hegyaljai motoros vasút meghívásának eleget téve, ott a vezér-igazgatói állást elfoglalja. Egy harmincz éves ember életében ritkán találkozunk olyan állomásokkal, melyeknél meg- állani, kiszabott pályafutásunkat kissé megszakí­tani érdemes lenne. Ebben a korban az egyes stácziók legfölebb feltételes megállóhelyek, ha ugyan egyáltalában akad vállalkozó a kiszál­lásra. Zerkovitz Rezsőnél ellenkezőleg áll a dolog. Hivatottsága, tehetsége, érintkezési modora, ösz- szeköttetései egyaránt praedestinálják őt arra, hogy a tuczatemberek közül kiemelkedve, már fiatal éveiben közbecsülést, általános elismerést vívjon ki magának. Mint minden tehetségesebb, kiválóbb em­bernek : voltak és vannak neki is ellenségei, különösen az utóbbi időkben! Azonban most, midőn Zerkovitz Rezső már nincs közöttünk, ők sem vehetik rossz néven, ha vele — távozása al­kalmából — kissé bővebben és több oldalról fog­lalkozunk. Mert Zerkovitz Rezsőben nemcsak a szak­embert, a hivatalnokot kell látnunk, hanem a művészt, a zeneszerzőt, a zenekritikust és az önzetlen jó barátot is. — lemondottak: Dombi Lajos, dr. Szegedy Kálmán és Nóvery Albert. Helyettesítésük iránt az alispán a napokban fog intézkedni. Dr. Korányi Frigyes Gyulán. A lugoserdei József kir. herczeg szanatóriumnak október 30-án illustris vendégei voltak: dr. Korányi Frigyes fő­rendiházi tag egyetemi tanár, hazánkban a tuber­kulózis elleni védekezés nagyérdemű kezdeménye­zője s most is első oszlopa, továbbá dr. Tauszk Ferencz egyetemi tanár, az országos szanatórium­egyesület jeles ügyvezető titkára. Dr. Lukács György, a József szanatórium egyesület elnöke, a látogatásról tudomást szerezvén, a fővárosból kel­tezett következő sürgönyben üdvözölte Korányit: „Hálásan köszönöm, hogy népszanatóriumunk meg­tekintésére lefáradt és őszinte örömmel tölt el, ha Méltóságodnak, a magyarországi tüdővósz ellenes küzdelem apostolának gyógyító házunk tetszését megnyerné. Mélyen sajnálom, hogy gyengélkedé­sem akadályoz a személyes kalauzolásban, de lé­lekben ott vagyok, mint Méltóságod eszméjének állandó harczosa. Lukács György.“ Az illustris ven­dégek, a szanatórium keltette benyomásukat tanú­sító következő sürgönyválaszban küldték viszont üdvözletüket: „Nagyméltóságu Lukács György ur Budapest, Nagy János utcza 17. Láttam és élve­zettel szemléltem a szanatóriumot, legközelebb tisz­tel kedem, szóval többet mond Nagyméltóságod hive . Korányi.“ „Nagyméltóságu Lukács György Buda­pest, Nagy János utcza 17. Excellentiád gyönyörű alkotásának szinhelyóről mély tiszteletét küldi kész szolgája: Tauszk Ferencz.“ — Korányi s Tauszk egyetemi tanárok különben délben érkeztek a sza­natóriumba, melyet dr. Geszti József igazgató­főorvos kalauzolása mellett behatóan megszemlél­tek és teljes megelégedésük nyilvánításával, a dél­utáni gyorsvonattal utaztak vissza a fővárosba. Novemberi előléptetések. Az aranysujtásos egyen­ruha viselői körében érthető érdeklődéssel várták a november közeledtét, mely tudvalevőleg az előlép­tetésekkel ritkán hoz teljes örömöket, hanem inkább többször csalódásokkal kellemetlenkedik különösen azoknak, akik legnehezebben várják gallérjaikra arany csillag alakjában az előrehaladás csillogó jel­vényét. A nov3mberi előléptetés ezúttal elég gyengén vált be az érdekeltek vérmes reménye szempontjából de országszerte általános a panasz, hogy az előlépte­tések száma egyre gyérebb s az előlépési viszonyok hovatovább mindig rosszabbodnak. A bennünket érdeklő novemberi kinevezések szintén ugyanilyen nézőpont alá esnek. A gyulai m. kir. 2-ik számú Lássuk csak külön-külön mindegyiket. * * afc Zerkovitz Rezső, mint szakember és hiva­talnok, rövid pár szóval jellemezhető: többet tudott és kevesebbet fitogtatott, mint a hozzá hasonlók. Képzettsége, tudása, kiváló, alapos és mély; gyakorlati élettapasztalata szokatlanul gazdag és’változatos; tervei tiszták, áttekinthetők, reális alapokon nyugvók s épp ezért: sikerei előrelát- hatók és jelentősek. Tudta ezt a gyulavidéki helyiérdekű vasút igazgatósága már akkor, midőn a vasútépítésre kiszemelt agilis vezetőnek, Haviár Lajos kir. főmérnöknek korai elhunytéval, a vasútépítés nehéz és nagy felelősséggel járó munkáját reá bízta. Es Zerkovitz Rezső gyakorlati érzéke, tu­dása és rátermettsége valósággal megteremtője, fenntartója lett az épülő uj vasútnak. Ezt maga a részvénytársaság dokumentálta leginkább akkor, midőn a távozó Zerkovitz Rezsőt felkérte, hogy Aradról is kisérje figye­lemmel és útbaigazító tanácsaival a vasúttár­saság működését. Kuriózumképpen különben ide iktatjuk, hogy Magyarországon Zerkovitz Rezső a leg­fiatalabb mérnök, aki már vasutat épített. Zerkovitz Rezső azonban nemcsak szak­ember és hivatalnok, de vérbeli művész ember is. Valóságos kapaczitás a zene terén. Kezeli csaknem az összes hangszereket, még pedig nem csekély zsenialitással. Különösen a zongo­rán virtuóz. Fényes, bravúros teknikájával ural­kodik a klaviatúrán. Kiváló interpretáló mestere a magyar dalnak és prima vista játsza a köny- nyü operett muzsikát épp úgy, mint a legnehe­zebb operai zenét. A gyulai hangversenylátogató közönségnek volt különben alkalma erről a Kálmán Farkas hangverseny keretében közvetlen meggyőződést szerezni. Zerkovitz Rezső egyébiránt konzervatóriu­mot végzett és évekig volt karmestere Buda­pesten a műegyetemi zenekarnak s a fővárosi lapok bőven és gyakran referáltak annak ide­jén művészi dirigáló tehetségéről. Ezek mellett Zerkovitz Rezső a Múzsák­nak is áldozik. Megáldotta őt jobbik sorsa a zeneszerzés talentumával is, melyben csak igen kevés földi halandó részesül. Vénája gazdag, szinte kiapadhatatlan, al­kotásai a formai és tartalmi érték harmonizálá­sával tűnnek ki s szerzeményeit, — melyek im­már közismertek, — változat, eredetiség és szín­gazdagság jellemzi. Zerkovitz Rezső azonban nemcsak jó zene­szerző, de jó zenfekritikus is. Nem ragadtatja el magát soha sem a pilla­nat heve által s impresszióit gondosan leszűrve, kijegeczesitve, csalhatatlan tisztasággal, hűség­gel tudja mindig visszaadni. ó volt különben az idei szezonban egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom