Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
1907. november 3. BÉKÉS 3 ről a felvett jegyzőkönyv 2. számát tisztelettel kéri b. lapjában .közzétenni. Elnök előadja, miszerint a rendkívüli ülés tartására az szolgáltatott okot, bogy a folyó hó 3 ikán Dobozon tartott rendes közgyűlés lefolyásáról s azzal kapcsolatosan a »Békés« és »Békésmegyei Közlöny« ez. lapokban két Ízben is olyan czikkek jelentek meg, melyek kifejezetten egyesületünk jó hírnevét támadták meg; ezenkívül a ref. papokra sértők, a tanítósággal munkálkodó Gecse Albert tiszteletes ur személye iránt pedig rossz indulatra vallók valá- nak. A legutóbbi időig — folytatja elnök — a két testvér egyesület elnökségének Abafi János elnö- kösködése idejében minden igyekezete odairányult, hogy összetartva, egyetértőleg munkáljuk a népnevelés és tanítóság érdekeinek ügyét. Még az utóbbi tanítói gyűlés alkalmával jelenlevő kir. tanfelügyelő ur, látva a két egyesület tagjai összetartását, egyetértését, meleg szavakban adott kifejezést e feletti j örömének. Sajnos azonban ez az összhang megzavarva! lett a másik egyesület vezetősége részéről, felhívja az egyesület tagjait, hogy a méltatlanul ért támadásokkal szemben minő intézkedésekkel óhajtja megvédeni egyesületünk jó hírnevét. A közgyűlés tekintettel arra, hogy a minden tárgyilagosságot és igazságot nélkülöző, ellenben sok ferdítést tartalmazó czikkek írója czikkeiben nemcsak a szükséges szolidaritásnak súlyos megsértését látja fenforogni, hanem olyasféle czélzatossá- got is, mely az eddigi harmonikus együttműködés megszakítását kell, hogy eredményezze. Ezeknél- fogva egyhangúlag elhatározza 1-ször, hogy üléseit külön időben tartja meg, 2-szor, hogy a járáskörünk tagjai az általános egyesületből kilépnek. Azonban megjegyezni kívánja, hogy a mennyiben a sértő czikkek szerzője, ezen különös és érthetlen szerepében teljesen elszigetelten állana és megfelelő elég-' tétellel fogunk találkozni, az esetben a fenti határozatok érvényüket vesztik s egyesületünk részéről, mint eddig, úgy azután sem fogja megzavarni semmi a békés együttműködést a testvéries összetartást. A gyulai ref. tanitói járáskor ezt a sajnálatos ügyet a maga részéről — különösen a hírlapi czik- kekre vonatkoztatva, de ha az érdekelteknek úgy jobban tetszik egyébként is — teljesen befejezettnek tekinti. A gyulai ref. tanitói járáskor. Hírek. A békésbánáti református egyházmegye október 29- és 30-ik napjain tartotta közgyűlését Hódmezővásárhelyen, Dombi Lajos esperes és Fekete Márton gondnok elnöklete alatt. Jelen voltak : Pap Imre, Darabos Sándor, Dr. Csécsi Miklós, Futó Zoltán, Nagy Károly, Szabolcska Mihály, Fekete Gyula, Kovács Sebestyén Aladár, Dr. Szegedi Kálmán, Dr. Baksa Lajos, Dr. Csató Zsigmond, Dr. Bartóky József, Szabó Emil egyházmegyei tanácsbirák; Bay József, Tóth József, Dr. Zsíros Lajos jegyzők ; Kovács János ügyész ; Böszörményi Béla pénztárnok ; Zolnay Béla mérnök; Tereh Gyula levéltárnok; Kecskeméti Fe- rencz, Vincze Ödön, Somogyi Lajos, Szabó Mihály, Kovács Károly, Pánczél József, Harsányi Pál, Sze- remlei Sámuel. Győrffy József, Losonczy Endre, Szabó Béla, Kádár Dániel, Szabó János, Gulya György, Papp Lajos. B&ráth Imre, Szalai József, Kiss Líszló, Csapó Péter, Fa István, Csák Emil, Bereczk Sándor, Imre Árpád, Zöld Mihály lelkészek; Dr. Imre Lajos és Körber Tivadar tanár; Gulyás János, Császár Péter, Czirbusz István, Vigh Imre, Papp Antal és Zöld Zoltán tanító — képviselők s ezenkívül az egyes egyházak kiküldöttei szép számmal. A több mint egyszáz számot haladott gyűlési tárgysorozatból kiemeljük, hogy az újonnan válasz tott tanácsbiró, Szabó Emil most tette le a hivatalos esküt s foglalta el tanácsbirói szókét s egyúttal az eddig viselt jegyzői tisztéről leköszönt. A gyulai vallástanitó kápláni állás szervezése s a főgondnoki állás életbeléptetése helybenhagyatotr, az ágostai hitvallású evangélikusok elválása tudomá sül vétetett. Az egyházmegye különböző egyházaiból jelentkezett tanítók és tanitónőktöl a hivatali eskü kivétetett. A kánoni látogatások jegyzőkönyvei, esperesi jelentés, missiói jelentés előterjesztettek. Egyházmegyei ügyésszé Dr. Szegedi Kálmán és Dr. Bán Zsigmond; szavazatbontó bizottsági tagnak Juhász Mihály hódmezővásárhelyi főgondnok megválasztatott. Több egyháznak beterjesztett uj adókulcsa megerősittetett, Sególykérvények, dijlevelek több rendbeli kérvények elintéztettek. Szóval, sok és fontos ügy tárgyaltatott le. A bírósági ülés október 29-én délután tartatott. Ez évben három gyűlést tartott — kivételesen — a békósbánáti ref. egyházmegye s ime mégis bőségesen akadt elintézni való ügy a harmadik gyűlésen is. A közigazgatási bizottság november havi rendes ülését folyó hó 11-én fogja megtartani. Lemondások. A megyebizottsági tagválasztások vezetésére kiküldöttek közül —elfoglaltságuk miatt Zerkovitz Rezső. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút rész vénytársaság nevezetes fordulóponthoz jutott november elsejével. Eddigi igazgató-főmérnöke: Zerkovitz Rezső megvált állásától, hogy az Arad- hegyaljai motoros vasút meghívásának eleget téve, ott a vezér-igazgatói állást elfoglalja. Egy harmincz éves ember életében ritkán találkozunk olyan állomásokkal, melyeknél meg- állani, kiszabott pályafutásunkat kissé megszakítani érdemes lenne. Ebben a korban az egyes stácziók legfölebb feltételes megállóhelyek, ha ugyan egyáltalában akad vállalkozó a kiszállásra. Zerkovitz Rezsőnél ellenkezőleg áll a dolog. Hivatottsága, tehetsége, érintkezési modora, ösz- szeköttetései egyaránt praedestinálják őt arra, hogy a tuczatemberek közül kiemelkedve, már fiatal éveiben közbecsülést, általános elismerést vívjon ki magának. Mint minden tehetségesebb, kiválóbb embernek : voltak és vannak neki is ellenségei, különösen az utóbbi időkben! Azonban most, midőn Zerkovitz Rezső már nincs közöttünk, ők sem vehetik rossz néven, ha vele — távozása alkalmából — kissé bővebben és több oldalról foglalkozunk. Mert Zerkovitz Rezsőben nemcsak a szakembert, a hivatalnokot kell látnunk, hanem a művészt, a zeneszerzőt, a zenekritikust és az önzetlen jó barátot is. — lemondottak: Dombi Lajos, dr. Szegedy Kálmán és Nóvery Albert. Helyettesítésük iránt az alispán a napokban fog intézkedni. Dr. Korányi Frigyes Gyulán. A lugoserdei József kir. herczeg szanatóriumnak október 30-án illustris vendégei voltak: dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag egyetemi tanár, hazánkban a tuberkulózis elleni védekezés nagyérdemű kezdeményezője s most is első oszlopa, továbbá dr. Tauszk Ferencz egyetemi tanár, az országos szanatóriumegyesület jeles ügyvezető titkára. Dr. Lukács György, a József szanatórium egyesület elnöke, a látogatásról tudomást szerezvén, a fővárosból keltezett következő sürgönyben üdvözölte Korányit: „Hálásan köszönöm, hogy népszanatóriumunk megtekintésére lefáradt és őszinte örömmel tölt el, ha Méltóságodnak, a magyarországi tüdővósz ellenes küzdelem apostolának gyógyító házunk tetszését megnyerné. Mélyen sajnálom, hogy gyengélkedésem akadályoz a személyes kalauzolásban, de lélekben ott vagyok, mint Méltóságod eszméjének állandó harczosa. Lukács György.“ Az illustris vendégek, a szanatórium keltette benyomásukat tanúsító következő sürgönyválaszban küldték viszont üdvözletüket: „Nagyméltóságu Lukács György ur Budapest, Nagy János utcza 17. Láttam és élvezettel szemléltem a szanatóriumot, legközelebb tisztel kedem, szóval többet mond Nagyméltóságod hive . Korányi.“ „Nagyméltóságu Lukács György Budapest, Nagy János utcza 17. Excellentiád gyönyörű alkotásának szinhelyóről mély tiszteletét küldi kész szolgája: Tauszk Ferencz.“ — Korányi s Tauszk egyetemi tanárok különben délben érkeztek a szanatóriumba, melyet dr. Geszti József igazgatófőorvos kalauzolása mellett behatóan megszemléltek és teljes megelégedésük nyilvánításával, a délutáni gyorsvonattal utaztak vissza a fővárosba. Novemberi előléptetések. Az aranysujtásos egyenruha viselői körében érthető érdeklődéssel várták a november közeledtét, mely tudvalevőleg az előléptetésekkel ritkán hoz teljes örömöket, hanem inkább többször csalódásokkal kellemetlenkedik különösen azoknak, akik legnehezebben várják gallérjaikra arany csillag alakjában az előrehaladás csillogó jelvényét. A nov3mberi előléptetés ezúttal elég gyengén vált be az érdekeltek vérmes reménye szempontjából de országszerte általános a panasz, hogy az előléptetések száma egyre gyérebb s az előlépési viszonyok hovatovább mindig rosszabbodnak. A bennünket érdeklő novemberi kinevezések szintén ugyanilyen nézőpont alá esnek. A gyulai m. kir. 2-ik számú Lássuk csak külön-külön mindegyiket. * * afc Zerkovitz Rezső, mint szakember és hivatalnok, rövid pár szóval jellemezhető: többet tudott és kevesebbet fitogtatott, mint a hozzá hasonlók. Képzettsége, tudása, kiváló, alapos és mély; gyakorlati élettapasztalata szokatlanul gazdag és’változatos; tervei tiszták, áttekinthetők, reális alapokon nyugvók s épp ezért: sikerei előrelát- hatók és jelentősek. Tudta ezt a gyulavidéki helyiérdekű vasút igazgatósága már akkor, midőn a vasútépítésre kiszemelt agilis vezetőnek, Haviár Lajos kir. főmérnöknek korai elhunytéval, a vasútépítés nehéz és nagy felelősséggel járó munkáját reá bízta. Es Zerkovitz Rezső gyakorlati érzéke, tudása és rátermettsége valósággal megteremtője, fenntartója lett az épülő uj vasútnak. Ezt maga a részvénytársaság dokumentálta leginkább akkor, midőn a távozó Zerkovitz Rezsőt felkérte, hogy Aradról is kisérje figyelemmel és útbaigazító tanácsaival a vasúttársaság működését. Kuriózumképpen különben ide iktatjuk, hogy Magyarországon Zerkovitz Rezső a legfiatalabb mérnök, aki már vasutat épített. Zerkovitz Rezső azonban nemcsak szakember és hivatalnok, de vérbeli művész ember is. Valóságos kapaczitás a zene terén. Kezeli csaknem az összes hangszereket, még pedig nem csekély zsenialitással. Különösen a zongorán virtuóz. Fényes, bravúros teknikájával uralkodik a klaviatúrán. Kiváló interpretáló mestere a magyar dalnak és prima vista játsza a köny- nyü operett muzsikát épp úgy, mint a legnehezebb operai zenét. A gyulai hangversenylátogató közönségnek volt különben alkalma erről a Kálmán Farkas hangverseny keretében közvetlen meggyőződést szerezni. Zerkovitz Rezső egyébiránt konzervatóriumot végzett és évekig volt karmestere Budapesten a műegyetemi zenekarnak s a fővárosi lapok bőven és gyakran referáltak annak idején művészi dirigáló tehetségéről. Ezek mellett Zerkovitz Rezső a Múzsáknak is áldozik. Megáldotta őt jobbik sorsa a zeneszerzés talentumával is, melyben csak igen kevés földi halandó részesül. Vénája gazdag, szinte kiapadhatatlan, alkotásai a formai és tartalmi érték harmonizálásával tűnnek ki s szerzeményeit, — melyek immár közismertek, — változat, eredetiség és színgazdagság jellemzi. Zerkovitz Rezső azonban nemcsak jó zeneszerző, de jó zenfekritikus is. Nem ragadtatja el magát soha sem a pillanat heve által s impresszióit gondosan leszűrve, kijegeczesitve, csalhatatlan tisztasággal, hűséggel tudja mindig visszaadni. ó volt különben az idei szezonban egyik
