Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-17 / 11. szám

Orosházán. Orosházán a márczius 15-iki ünnepséget össze­kötötték a község által hü gazdasági cselédek meg- jutalmazására szánt adományok kiosztásával. — Ezt az alapítványt ugyanis a község a márcziusi nagy mapok emlékére tette. Az ünnepség a színkörben folyt le. A nap jelentőségét a képviselőtestület felké­résére Büchler Márton főrabbi méltatta. Majd Paulo- vits József állami iskolai igazgató osztotta ki négy érdemes gazdasági munkásnak a község elismerő oklevelét s aj 50—50 korona jutalomdijat. Füzesgyarmaton. Füzesgyarmaton szép ünnepséget rendeztek már­czius 15-ére. Ezzel az ünnepélylyel kapcsolták össze a füzesgyarmati ifjúság zászlóavatását, miáltal az ün­nep lefolyása még impozánsabb és fényesebb lett. Este bankettek voltak. Mezöberényben. Mezöberény társadalma nagy diszszel ülte meg az idén márczius idusát. Délelőtt valamennyi isko­lában ünnepély volt, délután pedig a társaskörök ünnepeltek. Este a körökben társasvacsorákat ren­deztek. Szarvason. Szarvason a főgimnáziumi ifjúság délelőtt isten­tiszteleten volt, délután pedig a gimnázium díszter­mében tartott fényes ünnepélyt. Az ünnepi beszédet Benka Gyula igazgató tartotta s több igen szép sza­valat hangzott el. Este társasvacsorák voltak. Hírek. Békósvármegye központi választmánya Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 14-én d. u. 3 órakor a vármegyei székház kistermében ülést tartott, mely alkalommal a gyomai és orosházi választó- kerületek 1908. évi országgyűlési képviselő választói névjegyzékeinek a kiigazítása iránti intézkedéseket tette meg. Az összeíró küldöttségeket a központi választmány a következőkép alakította meg: A gyoma-endrőd-kondorosi alkerületben ; elnök: Kon- esek Gy. József gyomai lakos, tagok : Csapó Jáuos és Koloch János endrődi lakosok. A szeghalom- füzesgyarmat-vósztő-körösladányi alkerületben elnök Bencze János szeghalmi lakos, tagok: Nagy Imre és Erdei Gyulai szeghalmi lakosok. A mezöberény köröstarc8a-dobozi alkerületben, elnök: dr. Grün- wald Dezső mezőberényi lakos, tagok: Szabd Mihály köröstarcsai lakos és H. Fekete Lajos dobozi lako­sok. Az orosháza-tótkomlós-csorvás-gádoroB-szente- tornya-nagyszénás-bókéssámson-pusztaföldvári alke- rületbeu, elnök: dr. Vangyel Tibor orosházi lakos, tagok: Iványi Antal és Ványi Mihály orosházi lako­sok. Az öcsöd-békésszentandrási alkerületben, elnök : Fejér Béla öcsödi lakos, tagok : Bencsik József bé- kósszentandrási és Szabó Sándor Öcsödi lakosok. A kétegyháza-gyulavári-ujkigyósi alkerületben, elnök: Deimel Lajos gyulai lakos, tagok : Popovics M. Aurél kétegyházi és Hegedűs Gyula gyulavári lakosok. Az összeíró munkálatok beterjesztésének határideje április hó 5. napja. Békésvármegye közkórházának bizottsága f. hó 9-én d. u. fél 5 órakor Ambrus Sándor alispán el­nöklete alatt ülést tartott. A bizottsági ülésen a közkórház h. igazgatója dr. Kun Pál jelentést tett a kiselejtező bizottság eljárásáról, melynek kapcsán a bizottság a kiselejtezett tárgyakat a leltárból tö­rölni, az értékesíthető felszerelési czikkeket pedig nyilvános árverésen eladni rendelte. Előterjesztette ezután a h. igazgató a kórházi felszerelői ek szállí­tása tárgyában beadott ajánlatokat, melyeket a bizott­ság behatóan átvizsgálván, a következőket fogadta el : Cselédiuházatokra 5°/0 felülfizetéssel a Feuer Márk ezég, a cselédcsizmákra 8% felülfizetéssel a gyulai építő és termelő iparosok szövetkezete, al- pacca félékre 15% engedménynyel a Schmidt Gyula vaskereskedő, pléh-félékre 24% engedménynyel Schillinger Lipót vaskereskedő, kefekötő munkákra 15% engedmény nyel a Deutsch Jakab kereskedő, asztalos munkákra 27% felülfizetéssel Barát Isván asztalos, vászonnemüek, férfi ruha, szolga ruha, női ruha stb. 3'/„% engedmónynyel Freudiger Mózes és Fiai budapesti ezég, lábbeliekre 19-9% felüjfizetéssel a gyulai épitö és termelő iparosok szövetkezete, por czellán és üvegfólékre 8% engedménnyel Katz Ä. gyulai ezég, vegyesekre 10°/° engedménynyel Deutsch Jakab kereskedő és bádogos munkákra 2% enged­ménynyel Krausz Géza gyulai bádogos ajánlatát. A vaskereskedési czikkek beszerzésére vonatkozólag elhatározta a bizottság, hogy azokra uj árlejtést hirdet és a fürdőkádakat a f. évben nem szerzi be. Kimondotta végül a kórházi bizottság, hogy kór- boneztani intézet felszerelésére szükséges 2000 ko­ronát a múlt évi megtakarításokból fedezi s a. fel­szerelési czikkeknél esetleg mutatkozó tulkiadások fedezetéül a folyó évi előre nem láthatók sorozatát jelölte ki. Vármegyei tisztviselők összeferhetetlensége. Ambrus Sándor alispán az „Egyetértés“ folyó évi január 12-iki számában megjelent hírlapi czikkben a vármegyei tisztikarral szemben foglalt vádak, illetve gyanúsító állításokra való tekintettel a tisz­tikar megtámadott jóhirnevének megóvása érdeké­ben a tényállás felderítése végett a tisztikar ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat, elrendelését kérte a belügyministertől. A belügyminiszter azon­ban tekintve, hogy az alispán által bemutatott és bekivánt hivatalos adatokból a valódi tényállás s a vádak és gyanúsítások alaptalansága, illetve téves volta külön vizsgálat nélkül is tisztán és világosau megállapítható, az alispán által kórt vizsgálat el­rendelését feleslegesnes találta és kijelentette, hogy a törvényhatósági bizottságnak, a tisztviselők össze­férhetetlenségi ügyében múlt évi 393. sz. a. hozott határozatát alakilag és érdemileg is helyesnek találta A képviselőtestület folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor, a városháza nagytermében rendkívüli köz­gyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Remete ökörjárási birtok megvételéről Ó9 viszont eladásá­ról szóló adás-vételi szerződések és ezen birtok kezeléséről szerkesztett szabályrendelet előterjesz­tése. (Ezeu ügyben érdemleges határozat a megjelent képviselők számára való tekintet nélkül fog megho zatni.) 2. Stifter Mihály és társai fe'ebbezéte a t szti nyugdijbizottság 8/1906. tny. számú határozat ellen. 3. Kardos György városi csősz kérelme, a tőle elvett legelő helyett 2 és fél hold földnek begyepe- sitóse iránt, a szakosztály és tanács javaslatával 4. A tanács előterjesztése a Szent Pál gödör bérbe­adására vonatkozó árverési feltételekre. 5. Kuala István kérelme az építkezési szabályrendelet 11-ik §-a alapján, a Vida utczából a szabályozási vonalig elfoglalandó terület árának mérséklése iránt. 6. Özv. Ambrus Kosztáné kérelme községi közmunka tör­lése iránt. 7. Csűri Istvái és társai kérelme a mezőőrök fizetésének l< szállítása iránt. 8. A tanács 'előterjesztése a Józsefvárosi hid melletti ház bér­beadására vonatkozó árverési feltételek tárgyában. 9. Szilágyi György gyulai lakos kérelme a község kötelékébe való felvétele iránt, a tanács javaslatá­val. 10. A tanács előterjesztése a benedeki nagy­major épületének eladása, a major területének, valamint a fövenyesi legelőből feltörhető terület bér­beadása iránt. 11. Fábián Mihály városi képviselő lemondására vonatkozó előterjesztés. 12. Mókán János és társaival kötött adásvételi szerződések előterjesztése. 13. Miskucza Illés városi képviselő indítványa a városi tűzoltók, mezőőrök, erdőőr és erdőszolga fizetésének leszállítása tárgyában. 14, Jantsovits Emil volt városi tiszti főügyész elhalá­lozása folytán egy központi válaszmányi tag válasz­tása. 15. A vadászati területek beosztása, az egyes területek kikiáltási árának megállapítása, s az ár­verési feltételek meghatározása a kiküldött bizott­ság javaslatával. 16. Prekup Tódor kérvénye a vadászati területek beosztása és a bérösszeg fel­osztása iránt. 17. ifj. Prekup János kérvénye a vadászterületek bérösszegének felosztása tárgyában. 18. Túri Károly és társai kérvénye a tulajdonukat képező földek elkülönítése és a bérösszeg felosztása iránt. 19. Dobos János és társai kérvénye az áren- dási és ökörjárási földek vadászati haszonbérbe adása iránt. 20 Rostás Mihály és társai kérvénye a remete-ö örjárási földeken gyakorlandó vadászati jog mikénti bérbeadása iránt. A vármegyeháza erkélyéről gyászlobogó jelzi, hogy a vármegyei közéletnek gyásza, súlyos vesztesége van. Beliczey Rezső földbirtokos, a vármegye törvény- hatósági bizottságának virilis tagja, a 48-as idők legjelentőségesebb napján, márczius 15-én este Bé­késcsabán, hol három évtizedet meghaladó időn át lakott, meghalt. A boldogult, mint néhai Beli­czey József, a vármegye egykori főpénzlárosának fia, Gyulán született, itt töltötte ifjú éveit, férfi ko­rát és a társadalomnak általánosan tisztelt tagja volt. 1848-ban, mint 19 éves ifjú beállott honvéd­nek, vógigküzdötte a szabadságharezot és száza­dosi tisztet viselt. A szabadságharcz leveretése után besorozták az osztrák hadseregbe, honnan azonban rövidesen megszabadult, hazajött Gyulára és geren- dási birtokán gazdálkodással foglalkozott. Köztiszt­viselői pályát sohasem foglalt el. Gyula városa két Ízben választotta országgyűlési képviselőül, 1872 ben bal közepi, 1875-ben pedig szabadelvüpárti program­mal. Eme országgyűlési cziklusban azonban a szabad­elvű pártból kilépett és az ellenzékhez csatlakozott, mandátuma lejártával pedig többé nem vállalt je­löltséget. A 70-es, 80-as években élénk részt vett még a vármegyei közgyűléseken, Gyula városának mindvégig hü fia maradt és daczára annak, hogy Csabán lakott, a székhely kérdés küzdelmei alatt nyíltan exponálta magát Gyula mellett. Nejével, Weinczierl Máriával, néhai Weinczierl törvényszéki .elnök leányával négy évtizeden át boldog házasság­ban élt; nejének gyöngéd szeretető és gondos ápo­lása aranyozta meg végső éveit, amelyek kórágy­hoz bilincselték, inig végre a jótékony halál meg­váltotta szenvedéseitől. Beliczey Rezső tetőtől tal­pig korrekt gentleman volt, akit kiváló tulajdonsá­gai széles körben tettek közbecsültté; hivalgástól menten sok jótékonyságot gyakorolt. Igen sokat tett a 48/49 es elnagyott honvédek érdekébeu. A bókes- megyei honvódegyesületnek elnöke volt, saját hon­védtiszti nyugdiját felvette ugyan, de mindannyiszor segélyre szorult honvédbajtársai között osztotta szét. Halála úgy Békéscsabán, mint Gyulán a legszéle­sebb körökben kelt részvétet. Temetésén, mely ma délután lesz, Gyula városa küldöttségileg vesz részt és koszorút helyez ravatalára. A halálesetről a gyász- jelentés a következő: Özv. bajezai Beliczey Rezsőnó úgy a saját, mint sógornői özv. bajezai Beliczey Istvánná, ennek gyermekei és unokái, — valamint özv. Kövér Lászlónó szül. baiczai Beliczey Izabella, enueK gyermekei és unokái s az összes rokonok nevében is mélyen szomorodott szívvel jelenti sze­retett jó férjének, a jó sógor, testvér és rokonnak bajezai Beliczey Rezső úrnak, volt 48—49-iki hon­véd századosnak, életének 79, boldog házasságának 40-ik évében folyó hó 15 ón, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytál. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 17-én, d. u. 3 órakor fognak a r. kath. egy ház szertartásai szerint beszenteltetni és a Széchényi- liget melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt mise-áldozat f. hó 18-án, d. e. 9 órakor fog az Egek urának bemutattatni. Áldás volt élete, áldott legyen emléke! Dr. Erkel Rezső temetése folyó hó 11-ikón délután Gyula város intelligencziájának nagy rész­vétele mellett folyt le. Ott volt a város értelmisége csaknem teljes számban. A halotti gyászszertartást dr. ÍJndenberger János plébános teljesítette segéd­lettel. A ravatalt a következő koszorúk borították el : A jó Rudolf bácsinak a Hoffmann család. Gróf Wenckheim Frigyes. Gróf Wenckheim Fri­gyeséé. A békósmegyei takarékpénztári egyesület. Nagyérdemű elnök igazgatójának. A jó Rudolf bácsinak Szénásy József és felesége. Szeretett nagybátyjuknak Margit, Rudi, Lajos, Béla. Gyula, Andor, Tibor. Kedves jó Rudolf bácsinak. Hálás szeretette! Róza és János. Irma és Ilona. Szeretett Rudolf bácsinak Minka és gyermekei. Hálás sze­retettel Ágnes és gyermekei. Szeretett Rudolf bá­csinak Mariska és Béla. A legjobb rokonnak utolsó üdvözlettel Mariska és Dénes. Gróf Wenckheim Géza. Gróf Almásy Dénes és neje. Enyiczkeiné. A vármegyei orvosszövetség, Nagyrabecsült nesztorá­nak. — A boldogult derék ember vagyonának nagy részét már életében kiosztotta rokonai között és a megmaradt tekintélyes vagyon végrendelete szerint ugyanazoknak jut. Dicsőült emlékű testvérbátyja, Erkel Ferencznek ereklyéit — a legértékesebben kívül — tudvalevőleg még életében a gyulai mú­zeumnak ajándékozta s ezek annak legbecsesebb mű­kincsei. Végrendelete szerint most a legszebb, a legertókesebb, a magyar nők gyémántokkal díszí­tett arany babérkoszorúja is, amelyet a halha­tatlan mesternek karmesteri ötven éves jubileuma alkalmakor adtak, szintén a gyulai múzeumnak jutott és pár napig Dobay János, lapunk kiadó­jának könyvkereskedői kirakatában van közszem­lére téve s kelt nagy érdeklődést. Ez a koszorú s Erkel Ferencz egyéb műkincsei különben, mint nemes ércztartalmuknál fogva is rendkívül értékes tárgyak, nagyobb közbiztonság okából nem a nép­kerti múzeumban, hanem a főgimnázium nyilvános olvasó szobájában fognak elhelyeztetni. Hangverseny Kálmán Farkas síremléke javára. A magyar zene legalaposabb ismerőjének és leglel­kesebb művelőjének, Kálmán Farkasnak, a gyomai temetőben lévő nyughelye mindezideig jeltelen. Pedig ennek az igazán nagv tudósnak és zeneszer­zőnek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar zene rejtett kincseinek napvilágra hozatalában, terjesz­tésében. Testi lelki barátjai Thaly Kálmán és Eöt­vös Károly, a legnagyobb elismerés hangján szólot­ták felőle, — s ha ennek daczára országos névre nem tett szert, — annak magyarázata csupán abban rej­lik, hogy a tulságig szerény volt, s az ünnepelteté- seket kerülte mindenkor. Most, hogy ez ellen már nem tiltakozhat, mozgalom indult meg, hogy sír­emléke javára egy nagyobb szabású hangverseny Beliczey Rezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom