Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-15 / 50. szám

1907. deczember 15. BÉKÉS 11 a tárczát itt is ki kellett nyitni ... de nem ■megy az ilyesmi anélkül. Ma már a mezők lili­omai is Ínséget szenvednek. Hja ! a nagy szá­razság nemcsak a börzére s üzéreire hat, de még a magasabb lények is érzik a szükit. Ugy-e, hogy van élet Gyulán ? 1 Én a milyenséget sohsem vitattam, csak a vaura szavazok ; mert én a jövőből nem élek, a múltból nem akarok, a jelenben meg olyan kalap­pal köszönök, amilyen van. Igaz, hogy ezt kefél- getni lehet is könnyű . . . ebben is igazat adok. c— elyO Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, minden kül­földi és hazai lapra előfizetések if elfogadtatnak. Az Újság olvasóterme Nő, erősödik, gyara­podik, egyre szépül a mi felséges fővárosunk. A mi állításba öltöztetett vágyakozás volt régebben, ma ;már valóra vált álom : Budapest világváros. Egy kis világvárosias színnel »Az Újság« is tarkítja a főváros eleven képét. Teremtett egy közhasznú intézményt a fővárosi és vidéki közönségnek és szaporította egy látványossággal a látnivalók tömegét. »Az Újság« olvasóterme az, amiről szólunk. A napokban nyílt meg a New-York palotában, tehát a főváros egyik legforgalmasabb helyén. Az egész nem egyéb, mint egy pazar pompájú terem, amely reggeltől estig egész napon át a közönség rendelkezésére áll. Meleg kandalló mellett, keleti kényelemben sok kellemes, érdekes és hasznos dolgot talál itt együtt a járó­kelő közönség, amely a terembe lépve, »Az Újság« vendégévé lesz. Az első az olvasni való. Lapokat, könyveket, folyóiratokat kínálnak elsőbben a bélépő- nek. Ha valamit keres, a kellő útbaigazításokat meg­kapja. Helységnévtár, ezim- és lakjegyzék, vasúti kalauz, térkép rendelkezésére áll Pompás íróasztalok mellett bárki elvégezheti írásbeli dolgait. Még levél- papirost, pennát, tollszárat se kell magával hoznia. De egyéb czélokra is szolgál az olvasóterem. Jó­formán óránként megjelenő lapja lesz a közönségnek. Minden birt, minden eseményt itt tud meg legelébb. A sürgönyök egész halmaza jelenti majd a külföld és a vidék eseményeit, a tudósítók pedig arról gon­doskodnak, hogy a fővárosi eseményeket is jóformán a megtörténés pillanatában jelentsék az olvasóterem látogatóinak. Az egyik kirakattáblán a börze ár­jegyzéseit jelenti Az Újság, a másikon a rendőri jelentéseket, továbbat a törvényszéki tárgyalótermek híreit, színházi, művészi, irodalmi eseményeket. Az Újság vendégei óráról-órára megtudják, mi történik a parlamentben, melyik horvát vagy nem horvát be­szél és mit, s miről fecsegnek a folyosókon. Szóval ■egy teljes lappal szolgálunk a szives látogatónak : 3 pillanat újságával. Ez a lap a mennyire lehető illuszt­rált is lesz. Az Újság gondoskodott róla, hogy a külföldi és vidéki eseményekről képeket kapjon : fo­tográfiákat rajzokat. Persze a fővárosiakról még in­kább. Szinlapokért, színházi jegyekért se kell a vá­rosba futnia Az Újság látogatójának. Megkapja az olvasóteremben. És ugynott elintézheti a legtöbb ügyes-bajos dolgát. Hiszen azt nem kell már senki­nek mondani, hogy mi jelentősége van manapság az apróhirdetésnek. Vásárolni és eladni, lakást keresni, cselédet fogadni, bérletet, állást, foglalkozást keresni a legbiztosab mód egy erősen elterjedt hírlap apró- hirdetése. Az olvasóteremben az aznap megjelent, sőt a másnapra feladott apróhirdetéseket nagybetűs írásban olvashatja a látogató. S bizony megeshetik, hogy akárhány efféle ügy már el is itéződik, mire a hirdetés napvilágot lát. Talán fölösleges is mondani, hogy Tisztviselők is lesznek kéznél, akik minden szükséges felvilágosítást megadnak, apró hirdetése­ket felvesznek, útbaigazítással szolgálnak és a leve­leket vagy egyéb válaszokat kézbesítik. S mindez történik olyan milieuben, ahol gyönyörűség lesz tartózkodni. Fejedelmi pompájú bútorok, tisztaság és kényelem az, amire legfőbb gondot fordított Az Újság. S a művészi Ízlés. A falakon legjobb festőink eredeti képei, mellettük hatalmas gobelinek (a zbo- rói kastély Rákóczi-gobelinjei közül.) Közgazdaság. A magyarországi szabómunkások és munkás­nők helyi csoportjának ideiglenesen megkezdett működését az alispán felfüggesztette, mivel az nem szabályszerűen alakult meg. A békósmegyei gazdasági egyesület igazgató­választmánya folyó hó 8-án Deliczey Géza elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök előterjesztette, hogy az 1908. évben Csabán rendezendő mezőgazdasági és állatkiállitás sikerültnek ígérkezik. Megkereste az aradi kereskedelmi és iparkamarát továbbá az Omge-t is, hogy a kiállítás költségeihez járuljanak ; javasolja, hogy az egylet részéről egy küldöttség keresse föl a földmivelésügyi minisztert, hogy a kormány tá­mogassa a kiállítást. Jelentést tett továbbá arról, hogy a földmivelésügyi miniszter az alapszabálymó- dositásokat bizonyos stiláris pótlások miatt vissza-; küldte, s hogy a kereskedelmi miniszter a takar­mányfélék részére szállítási kedvezményt adott. Majd tudatta az elnök, hogy a pénzügyminiszter a csabai dohánybeváltóhoz Pfeiffer István titkárt küldte ki szakértőül s ennek helyettesítésével Mázor Pál egyesületi segédtitkárt bízta meg. Ambrus Sándor alispáu értesítette az egyesületet, hogy a facseme­ték elárusitását a hetipiaczokon ellenőrizteti. Majd az elnök felolvasta a földmivelésügyi miniszter táv­iratát, melyben az egyesületet arra kéri, hogy (az Amerikából visszavándorlók részére munkaalkalomról gondoskodjék. A választmány, mivel az aratási szer­ződések már megköttettek, csak erkölcsi támogatá­sát helyezte kilátásba. Ambrus Sándor alispán által véleményezésre kiadott legeltetési szabályrendelet ellen kifogást nem tesz, csupán a békési szabályren­deletnél észrevételezik, hogy abban a fiatal bikabor­juk elkülönítéséről is intézkedés történjen. A sop- ronmegyei gazdasági egyesület megkeresését, mely, ben a holdszámitásról a hektár-számitásra való át­térés érdekében feliratot^ véleményez a törvényho­záshoz, ad akta tette a választmány. Úgyszintén nem pártolta a csabai munkásközvetitő hivatal azon átiratát, melyben a gazdasági cselédek részére ked­vezményes vasúti jegyet kér a kormánytól. Törvényszéki csarnok. Előléptetés. A király Hubay Lajos gyulai tör­vényszéki bírót a VII. rangosztályba léptette elő. A békési kir. járásbíróság uj épületben. Két évi — sztrájkkal és kizárással tarkított — munka után a békési járásbíróság díszes emeletes uj épü­letének munkálatait Pfaft és Gr óh gyulai vállalko­zók a napokban befejezték. Békés városa egy díszes középületet, a bíróság személyzete pedig kényelmes, egészséges helyiséget nyert. A hivatal a múlt hét folyamán költözött át, s f. hó 12-én már az egész bíróság az uj épületben fogott munkájához, búcsút mondván a régi szűk, sötét és nedves odúknak. A földszinten a telekkönyvi osztály nyert elhelyezést, a polgári osztály az emeletet foglalta el. Az emele­ten van az ügyészi megbízott és az ügyvédek szo­bája. A várakozó közönség pedig a beüvegezett széles folyósokon foglalhat helyet. Az uj helyiségek uj modern bútorokat is nyertek. Heti bünkrónika. Zsótér Lukács uram csökö­nyös ember a maga nemében, semmit se ád a hatóság szavára. Megvolt már néki mondva nem egyszer, hogy harapós természetű veres kutyáját valahogy pusztítsa el ujkigyósi portájáról, de a jó- akaratu figyelmeztetés Zsótér uramnak egyik fülén bement, másikon ki! — Nem volt annak éppen semmi foganatja. A veres kutya pedig (amelyik a veres lóval és veres emberrel egyetemben egy sem jó) csak tovább grasszált az ujkigyósi portán és rendre összemarta a szomszédok minden gyermekét és emellett még a felnőtteket sem kimélte a rus­nya féreg. A múlt év junius 22-ik napján aztán özv. Laczkó Jánosnét harapta meg a kutya úgy, hogy a szegény asszony hetekig feküdt bele, Zsótér pedig ennek daczára sem akart a kutyán túladni. Erre a nagy istentelenségre aztán összeröffent a szomszéd­ság és jogerősen feljelentették a kutyás embert. Zsótér uram tagadta, hogy a veíes kutya az övé lett volna, de a tanúk rávallottak, s miután igazo­lást nyert, hogy közveszélyes, harapós állat volt a Rébék, a bíróság Zsótér Lukácsot gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt 3 napi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítéletbe vád­lott nagy méltatlankodások között megnyugodott. — Szegény Ibolya Sándor azok közül az emberek közül való akiken rajtuk a teher ! Csinálhat akármit, min­dig rájár a rúd! F. évi junius hó 10-én is elszegő­dött Endrődre Balogh Gyula bérlőhöz szobát má­zolni, s kissé felöntvén a garatra elfogta szivét a kleptomáDia, amely tudvalevőleg magyarul annyit jelent mint szarkatermészet. Ugyanis abban a szobá­ban, ahol dolgozott, ott állt a Balogh Gyula író­asztala, s Ibolya sógor látta, hogy abból a bérlő egy alkalommal valódi körmöczi sárga csikókat ol­vasott ki egy másik bácsinak egész marékkai, aztán az aranyak nagy részét ismét visszazárta a fiókba. Ibolya sógor szoczialista volt e tekintetben, s miután a pénz láttára felbuzdult benne a kommunizmus minden nagy eszméje, kapta magát, mikor midenki kiment a szobából, nekiállt a fióknak s egy véső­vel felfeszitette. Azonban — mint fentebb már meg­írtuk — rajta lévén a teher, szép terve dugába dőlt, mert a cseléd épp kellő időben lépett be a szobába és Ibolya sógort tetten érték. Nem is tagadott semmit, beismerte az egész dolgot. A bíróság azonban nem volt hozzá kegyelmes és annak daczára, hogy iga­zolást nyert, miszerint vádlott a cselekmény alkal­mával csaknem az öntudatlanságig részeg volt, vádlottat a lopás bűntettének kísérlete miatt 6 hó­napi börtönnel sújtotta. Az Ítéletben a vádlott — csodálatos módon — megnyugodott, s az jogerős. — Krizsán Demeter bátya igen ravasz egyén, aki nem átallja megvenni a gyanús holmikat sem, ha azok valamivel olcsóbbak a rendes árnál. így cse­lekedett f. évi május hó első felében is, mikor ösz- sze találkozott a kolbászfalvi trotoáron Rövid József és Pócsi György suszterinasokkal, akik gazdájuktól kész czipőket emeltek el s azokat többeknek áru­sították. Az ő révükön jutott jó és olcsó box- czipőhöz Krizsán bátya is, aki igen megörvendett úgy nagy titokban a jó vásárnak. Öröme azonban nem sokáig tartott, mert a napokban a törvény be- kívánta őkéimét és miután töredelmesen beismerte a jó vásárt, tulajdon elleni kihágás miatt a bíróság a lelkes czipőkundschaftot csekély 8 napi elzárásra ítélte, amiben vádlott teljes önérzettel megnyugodott és büntetését hajlandó lévén megkezdeni, azonnal be­vonult. — Minya János koma mindenkire haragszik, aki nadrágot visel, szóval aki ur! Büszkén vallja szocziálistának magát, és a kerek világért meg nem ijedne a maga árnyékától. 1906. deczember havá­ban is fölfortyant benne az urellenes virtus és három beadványt is intézett gyors egymásutánban a föld­mivelésügyi minisztériumba, s azokban deresnek fa­kónak, szóval mindennek elmondta Kállay Ödön csabai m. kir. földmivesiskolai igazgatót. Még hi­vatali működését is kritizáló bonczkés alá vette és azt állította Kállairól, hogy csalja lopja az államot, — mert többel számol el, — mint amennyit a sze­gény napszámosnak kifizet. Természetesen ezek a vá­dak mind valótlanoknak bizonyultak és a törvényszék Minya uramat, ezt az Istentől elrugaszkodott embert, — ki viselkedésével már a tárgyaláson sem keltett maga iránt valami kellemes benyomást — elitélte hatóság előtti rágalmazás miatt 3 hónapi fogházra. Vádlott az ítéletben megnyugodott s büntetését azonnal megkezdte. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvény­szék, mint polgári felebbezési bíróság által nyilvános ülésben elintézett sommás perek. 1907. deczember 11. Kovács Verona — Hűek Márton 280 korona Pölöskei Mihály — Szabó Pál 372 korona 60 fillér. Gergely J. Péter — Szabó Sándor 400 korona. Csótya János — Török Józsefné 99 korona 86 fillér. Németh Erzsébet — Feuer Márk igényper. 1907. deczember 17. özv. Nagy Gy. Imréné és t. — Zs. Szabó Gábor és neje mesgyeigazitás. Grósz Adolf és fia — Steiner Ármin igényper.

Next

/
Oldalképek
Tartalom