Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
4 BÉKÉS 1907. január 6. részéről hozzákapcsolódó remények — mint azt most már sajnos, tényképen állapíthatni meg — nem valósulnak. Azok után, amiket czikksorozatomban kifejtet tem, felesleges bizonyítanom, hogy én egyátalán nem ringatom magamat olyas illusióban, mintha azt a hangulatot, amelyet az ifjú Pálffy társaság nem tudott, a közönynyel küzdő tiz éves közművelődési egyesületnek sikerülne magairánt felébreszteni. Ilyen illusióim nincsenek, annál kevésbé ábrándozom olyas rennaisanceról, amely a közművelődési egyesületet megfiatalíthatná, uj életre ébreszthetné. Eme pessimista leltevésben való csalódás senkit sem érintene kellemesebben, senkit nem töltene el nagyobb örömmel, mint engemet. Ily illusiók táplálását azonban másnak engedvén át, az elmondottak után ama meggyőződésemnek és ama óhajomnak adok kifejezést, bogy a közművelődési egyesületet,immár redukált és jövőben is redukálandó, de azért rendkívüli fontosságú működési körében feltétlenül fen kell tartani. ' De nemcsak fen kell, hanem ami az ügyben döntő fontosságú dolog, fen is lehet tartani. A múzeumok orsz gos felügyelősége, amely, — mint említettem, — helyeslő tudomásul vette, hogy az egyesület megtakarított pénzéből 5000 koronát fordit a népkönyvtár berendezési költségeinek fedezésére, eme összeget e czélra teljesen elegendőnek nyilvánítja s kőtelező Ígéretet tön, hogy a könyvgyűjtemény további fejlesztéséről, a rendes évi segélyezési 'javadalomból fog gondoskodni. »Hogy azonban rendszeres állami segélyezésről továbbra is gondos, kodhassunk — igy szól az egyesülethez intézett leiratában az országos felügyelőség — ahhoz az egyesület belső életében oly változásnak kell beállani, mely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy miként g kulturális működés egyik ágában, például a népnevelés terén teszi, ("ezalatt a népkönyvtárakat, a közkönyvtárat és utóbbival kapcsolatos nyilvános olvasó szobát értve) múzeumával szemben is híven teljesiti kötelességét s ez által lehetővé teszi számunkra, hogy annak újból való felvirágozásához a szükséges áldozatokat meghozhassuk.« Látnivaló dolog tehát, hogy amennyiben a közművelődési egyesület működési körét a múzeumra s közkönyvtárra redukálja, e két fontos intézmény fentartása s fejlesztése, a tagsági dijaktól függetlenítve, a múzeumok országos felügyelőségének költségén, vagyis állam egéig révén válik lehetővé. Ennek az állami segélynek egyetlen feltétele az, ami az elnöki s alelnöki állások üresedésben létele folytán az államsegélytől függetlenül is elodázhatlan szükség, hogy az egyesület belső életében változásnak kell beállani. A belső életben való eme változásra a lezajlott két esztendő viharos közélete s a megfelelő hangulathiány alkalmatlan volt. A közélet ugyan most sem normális; nagyobb szabású akczióra bizonyára még mindig alkalmatlan volna ezúttal is; de az ellen, hogy a közművelődési egyesület belső életében az elkerülhetlenül szükséges változás beálljon, számbavehető nagyobb akadály többé nem forog fen Ami eddig egyik legfőbb akadály volt, azt a főgimnázium létesítése enyhítette, sőt sok tekintetben meg is szüntette. Tisztelettel kérem mindezek után dr. Fabry Sándor főispán urat, mint az egyesületnek ez idő szerinti legrégibb választmányi tagját, hogy a közművelődési egyesület tagjait közgyűlésre egybehívni szíveskedjék, amely közgyűlés lesz illetékes a további teendőket megállapítani s az egyesület belső életében a múzeumok országos felügyelősége által szükségesnek nyilvánított változásokat megtenni. Kóhn Dávid. Hírek. Szekér Gyula, gr, Almásy Dénes hitbizományi uradalmainak felügyelője az ó év végével leköszönt állásáról, a melyet évtizedek óta országos hírnévre szert tevő nagy buzgalommal és odaadászal töltött be s a gazdasági téren szerzett kiváló érdemeiért tudval vőleg legmagasabb helyről jövő kitüntetésben is részesült. A lemondás ténye meglepetés szer rüleg hatott a közönség túlnyomó részére, bár voltak a kik tudták, hogy a lemondás szándéka uem uj keletű, hanem régebbi elhatározás következménye. ügy hallottuk, hogy Szekér Gyulának felügyelői állásában nem is lesz utóda, hanem a hitbizományi uradalmakban a régi rendszer lép életbe, nevezetesen, hogy a kétegyházi, gyulavárii s sar- kadi uradalmakban az ottani főtisztek önállóan fogják a gazdaságot vezetni. Újév napját az idén is a megszokott módon ünnepelte meg a város közönsége s az 1907-ik esztendő épen semmi különös mevezetességet nem hozott. Még csak nem is szökő esztendő, semmiféle csillagászatilag nyilvántartott nagyobbmérvü nap, vagy holdfogyatkozás nincs benne 8 az időjárást illetőleg éppen nem elégíti ki a téli igényeket. Legfeljebb az az egy, helyi nevezetessége van, hogy városi pótadónk elérte a 10ü perczentet s igy jubilálhitunk. Egyébként se az általános drágaságot, se az általános elégedetlenséget nem szüntette meg az uj esztendő s igy jámbor óhajtás marad a sok újévi giatuláczió s soha üresebb frázis nem volt a szokásos négy betű, hogy b. u. é. k. mint most. Az esztenlő úgynevezett „átmeneti" állapottal kezdődött, ami természetesen csak a politikai állapotokra vonatkozik s ennélfogva nálunk, ahol politikával kapcsolatosan tárgyalnak minden kérdést, az átmeneti állapot természetesen minden vonalon érezhető. Vizkereszt napja, melyet báron királyok napjának is neveznek s annak emlékére van szentelve, hogy a három napkeleti bölcs a betlehemi vezércsillagtól vezéreltetve elzarándokolt a betlehemi Jézushoz, ma van. 3 ezúttal összeesik vasárnappal s igy nem nagyon örülnek neki azok, akik ünnepi pihenő napot óhajtva, most vasárnappal egyiittj ünnepelhetik a vizkeresztet. A vizkereszt egyébként a farsang kezdetét is jelenti, mely ilyenkor kezdődik s hainvazó szerdáig, vagyis február 13-ig tart. Az idén tehát rövid a farsang, mert korán esik a husvét. HelyettüSÍtések. Az orosházi járás egyik szol gabi’rájának elhalálozása folytán szükséges helyettesítések és hivatalos kirendelések már megtörténtek, melyeknek folytán a helyettesek eme minőségben kapott megbízatásaiknak teljesítése czél- jából hivatalaikat már el is foglalták. Ebből az alkalomból a vármegye főispánja dr. Margonyai Gyula közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli aljegyzői állásától felmentve, tiszteletbeli szolgabiró- nak kinevezte s ott a megüresedett orosházi egyik szolgabirói állás teendőinek vitelével megbízta, vagyis őt szolgabirónak helyettesitto. Az ily módon megüresedett I. o. gyakornoki helyre autoo- maticze dr. Kiss László közigazgatási gyakornok lépett elő, kinek helyére viszont dr. Jeszenszky Károly végzett joghallgató mezőberényi lakos neveztetett ki, Eljegyzés. Kardos Lajos Szolnokról deczem bér 26-ikán tartotta eljegyzését Gyulán Braun Bertával, Braun Dávid előfogat tulajdonos nevelt leányával. Mély részvéttel vesszük a gyászhirt, városunk egyik derék szülöttének haláláról. Huszka Mihály, a temesvári kir. Ítélő táblának legrégibb birája csütörtökön délután 3 órakor meghalt. A katasztrófa élőit pár nappal szólhüdés érte, melynek súlyos következményeit az orvosi tudomány nem volt képes elhárítani. Huszka Mihály hasonnevű édes atyja, a múlt század negyvenes esztendeiben Gyula város jegyzője, 1849-ben és 1861-ben Gyula városa országgyűlési képviselője volt, Mihály fia előbb a vármegye szolgálatába lépett, esküdt, majd táblabiró lett, mig a bíróságok szervezésekor 1872-ben a gyulai kir. törvényszékhez neveztetett ki bírónak. Kiválóan judiciosusfő, polgári perekben pedig valóságos szaktekintély volt, akinek Gyuláról valá eltávozását a törvényszék és a judikatura nagyon megsínylette. Előbb Buda pestre, majd a táblák decenralizációjakor Temesvárra neveztetett ki táblai bírónak, utóbbi helyen halála napjáig működött, utóbb mint elnök helyettes, általános tiszteletben. Szülővárosához nagyon •agaszkodott és bár családja, a Gyulán évtizedeken Huszka Mihály. át vezérszerepet vitt Huszka család tagjai csak nem teljesen kihaltak, vagy elszármaztak, a még meglevő rokonság és barátai meglátogatását és a Gyulán való huzamosabb tartózkodást egyetlen évben sem mulasztotta el. A boldogult 72 évet élt, halálát özvegye s gyermekei s Gyula városa, mely benne egyik hü fiát vesztette el, szívből fájlalják. Legyen az idegen föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére. A képviselő testület alakuló közgyűlését, Ambrus Sándor alispán folyó hó 9-ére tűzte ki. Ezen a közgyűlésen fognak a szakosztályok is megválasztatni. Postások vasárnapja. A kereskedelmi miniszer most kibocsájtott rendeletével a postaküldeményeknek és utal /ányoknak házhoz való kézbesítését 1907. januáa 15 tői kezdve vasárnapokon beszünteti. Kivételt képeznek a romlandó áruk, melyeket kézbesítenek. Ezen rendelet egyrészt a postásoknak ad méltányos pihenőt, másrészt elősegíti az üzleti élet teljes vasárnapi munkaszünetét. Vadászatok. Wenckheim Frigyes gróf békési vadászterületén a szokásos téli vadászatok deczem- ber 28—29. napjain tartattak. A 14 tagból álló vadásztársaság mindkét napon reggel 8 órakor indult el az A. E. G. Y. vasút külön motorosán a békési vadásziakból a vadászat színterére és este ugyanoda tért vissza lakomára. Első napon Vizes fás és Megyer, második napon a tarhosi terület vadjai kerültek puskacső elé. Az elért eredmény, tekintettel a kedvezőt en zuhogó esős időre — kielégítő. A zsákmány 2900 nyúl, 430 fáczán, 158 fogoly, 14 őz és 1 kacsa, összesen 3503 darab vadból állott. A vadászaton résztvettek: Wenckheim József, László, Dénes, Bála, Jenő és Ferencz grófok, Széchenyi Imre gróf, Almásy Dénes gróf, Blankenstein Pál gróf Jukey Antal, EmperI Ernő dr. Szegedi Kálmán, Benedicty Gyula, Untervéger Péter. Cseléd-otthon. Közismert az a mozgalom amelyet a vármegye főispánjának indítványára, a törvényhatóság közönsége indított egy, Gyulán felállítandó iuternátus érdekében, melyben a 7 éven felüli elhagyott gyermekek a köteles iskolai oktatás mellett, házi ipari munkára, konyhakertészetre s főleg alkalmas cselédekké képeztetnének ki. A törvényhatóság e czélra a leányárvaházra letett községi alapítványokat, melyeknek összege most már 141,000 koronát tett ki, — ajánlotta fel. A cseléd-otthon létesítésének ügye a megvalósítás stádiuma felé most egy hatalmas lépéssel közeledett. Ugyanis a belügyminiszter leiratban értesíti a vármegye közönségét, hogy a cseléd otthon felállítását elvben elfogadja s felhív ja egyben, hogy a Fehérkereszt-Egyesülettől a 40,000 korona átengedése iránt folytatott tárgyalásról és az eredményről tegyen hozzá jelentést. A vármegye részéről — úgy tudjuk, — ezek a tárgyalások szintén elvileg már előzetesen lefolytattattak s igy az emberbaráti intézmény létesítése tényleg nagy arányokban halad, a megvalósulás felé. Fősorozás. Az 1907-ik évi ujouczozás előmunkálatai, — mint tudjuk, — már folyamatban vannak, melyek során az 1907 ik évi fősorozásra szükséges előkészületek, többek között főleg az utazási és működési tervezetek megállapítása és egybeállítása tekintetében szükséges tanácskozások jelenleg folynak. Eddigi tervek szerint a fősorozás a vármegye területén a gyulai járásban veszi kezdetét márczius 18-án, ahol 256 nz állitásköteles Békéscsabán, ahol 913 állitásköteles lesz, április hó 15-, 16-, 17- és 18-ik napjain, Gyula városában 370 állitáskötelessel márczius 20 , 21- és 22-ik napjain. Békésén 988 állitáskötelessel, márczius 24 —31-ik és április 5 első napján, Gyomán április 7—10-ik napjain : 428 állitáskötelessel, Szarvason 1035 állitáskötelessel április 12—17-ik napjain Orosházán 1100 állitáskötelessel április 19 — 25-ik napjain történnének meg az 1907-ik évi fősorozások. Nincs kizárva azonban az sem, hogy a fősorozás Szeghalom községben veszi kezdetét, mely esetben a sorozó bizottság itt márczius hó első öt napjain működnék.
