Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-24 / 12. szám
s BÉKÉS 1907. márczius 24. ponta több, mint más lapokban egész héten,) a Színház, zene és képzőművészet rovata, mely egyenesen vezető szerepet visz a sajtóban ; az Esti levelek és Kis komédiák, melyekhez ugyancsak Tóth Béia az Esti levelek szerkesztője, áprilistól kezdve rendkívül érdekes a sajtóban egyedül álló rovatot nyit. Sport-rovata a legbővebb s még a külömben legki- meritőbb tőzsdei tudósításai sem nélkülözik a szívderítő humort. Hölgy-olvasói kedvezményes áron rendelhetik meg a ma legjobbnak elismert divatújságot: a Szabóné Nogáll Janka szerkesztésében megjelenő Divat Szalont. Mindezeken felül hirdetésekre is legalkalmasabb éppen nagy elterjedtségénél fogva. Hogy a közönség — már a vidékről is - • mennyire igénybe veszi az Apró hirdetések rovatát: fényesen bizonyítja, hogy napról napra háromszor annyi található a Pesti Hirlap-ban, mint más lapokban s vasárnapon- kini gyakori 10—12 oldal hirdetés, amire még magyar lapnál nem volt eset. Ilyenformán a magunk részéről is csak ajánlhatjuk az uj évnegyed alkalmából megrendelésre a Pesti Hirlap-ot, melynek előfizetési ára negyedévre 7 korona, a Divat-Szalonnal együtt 9 korona : de megrendelhető 2 hóra is 4 kor. 80 fill., egy hóra is 2 kor. 40 fillér előfizetési áron, mely legczélszerübben postai utalványon küldhető a Pesti Hírlap kiadóhivatálába (Budapest, V., Váczi- körut 78.) Az eljegyzéstől az esküvőig. A fővárosi elite társaságnak ismét megvan a maga szenzátiója. Csodálatos ! oly szenzáczió ez, melyet sem a politika, sőt még csak nem is a személyeskedés idéz elő, hanem a mi közéletünkben sajnos ritkán előforduló esemény »egy könyv«. A szezonban a zsurokon, s most midőn kisüt a tavaszi napfény s a világ legszebb korzóján a Dunaparton, s a Kossuth Lajos utczán, hol a szép nők raja ellepi a járdát, s parfümillatuktól bódult a levegő s bár óriási az embertömeg, ez mégis egy összetartó ó intim szalon képét mutatja az előkelő mágnásasszonyok s az igéző lipótvárosi szépségek csak igy köszöntik egymást: »olvasta már ?« »Az eljegyzéstől az esküvőig« czimü valóban ügyesen összeállított könyvről van szó, mely Bardócz Elemér rózsaszínű könyveinek első kötetét képezi. A fővárosi lapok egyik legelőkelőbbje a következőképpen szóle hasznos műről: »Oh szegény Ovidius! mért nem birtad már ezt megérni ! Lám kétezer évnek kellett elmúlni, mig a te »Ars amandi«-dat egy »Ars nubendi« követte. Úgy szólván a házas ság technikájának tankönyve! Egyelőre persze csak magán használatra, de iskolai intézményeink fejlő désével bizonyára közép és később felsőbb iskolák használatára is mert e művészetet idejekorán és alaposan kell ám elsajátítani ha csak később nem akarunk tanácstalant zavarba jönni. És e kérdésben alaposan segít a Rózsaszínű könyv, melynek födelét Poll Húgó bájos Biedemeier czimlaprajza díszíti. Ily gyakorlati házassági útmutatónak tulajdonképpen egy családnál sem szabadna hiányoznia. Mi újságírók különösen levagyunk a szerzőnek kötelezve, mivel meg akarja a mátkapárokat óvni, hogy kétes helyzeteikben a szerkesztőségeket ostromolják kérdéseikkel Mindazonáltal kijelentjük, hogy hű munkatársaink »Eros« és »Hymen« működéseit ezentúl is nagy becsben tartják. Maga a szerző müvével nekünk valóban sok örömet szerzett. Még azon helyeken is hol maga a tárgy józanságra és záraz előadásra vezetne, rendkívül élénken és színesen van megírva. Mindjárt a »Leánykérés« fejezetben szemünkre hányja a hiányzó költészetet midőn igy szól : A romantikus lovagkor immár rég letűnt; választottunkat nem harczi vitézséggel, s hősiességgel nyerjük el, életünk párjáúl« »A férjhez meendő hajadon velünk szemben való viselkedése legtöbbnyirc a szülőknek irántuk való vélekedésének, hajlandóságának tükre.« És mily józanúl gondolkodik a szerző a külsőségekről! Erősen óv benünket attól, a sajnos még sok helyen meggyökeredzett Ízléstelenségtől, hogy az eljegyzési hírekben az igazán bántó »bájos« »szép« »müveit« stb. epithetonokat használjuk. A ki a mátkaság költészetéből csak egy szemernyit is meg tudott óvni, az bizonyára igazat ad a szerzőnek, mikor a jegyesek nyilvános nyalakodását, csókolód- zását ostorozza, szólván : »A szerelem, a melyik a nyilvános csókolódzást kívánja, vagy egyáltalán el is töri, az rendszerint ebben kiismerül. S ezt a szerelmet, bocsánat az erős kifejezésért, elvitte az ördög.« Ennyit veszünk ki a jelzett fővárosi lap terjedelmes bírálatából, melyhez még hozzáfűzzük, hogy ezen érdekes könyv ezeken kívül útmutató mindennemű jogi-, okmány beszerzési-, orvosi-, és művészeti kérdésben. Az új otthon berendezésének művészi elrendezésével Jeney Jenő festőművész foglalkozik. Dr. Bruck Sándor a házassági szerződésről mond megszívlelendő dolgokat, mig dr. Sipos Dezső A házasság és az egészség czimmel a jegyeseknek a házasság előtti orvosi megvizsgáltatásáról értekezik. Ára 2 korona. Minden könyvkereskedésben kapható, vagy a pénz előzetes beküldése ellenében a szerzőnél: Bardócz Elemér, (Budapest, VII, Erzsébet körút 36.) Közgazdaság. A Gyulavidéki Takarékpénztár dr. Fábry Sándor elnöklete alatt folyó hó 21-én délután 3 órakor a kir. törvényszék ösmert határozata folytán ujabbi rendes közgyűlést tartott, amelyen 23 részvényes 476 részvény képviseletében a február 2 iki közgyűlés tárgysorozatát újólag letárgyalta, illetőleg a már hozott határozatot megerősítette. A közgyűlés egynegyed óra alatt befejeztetett. A kereskedő és iparos osztály figyelmébe. A békésmegyei takarékpénztári egyesület bankmellék- helye folytán Gyula bankpiacz jelleget nyervén, ezen körülmény ama kedvező helyzetbe hozza Gyula város kereskedő s iparos osztályát, hogy üzleti váltóikat Gyulára telepíthetik, ami ama kedvezménynyel jár rájuk nézve, hogy a nagykereskedők és gyárosok, váltóikat nz osztrák-magynr bank útján Gyulára küldvén, ez által az eddigi tetemss incasso dijak fizetése alól fel lesznek mentve. Az anti ut. Ant szomszédos biharmegyei község azzal a kéréssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy a községnek a Gyulavári felé vezető útját kösse be a Gyulaváriból Gyulára vezető kő- utba. Biharvár.negye késznek is nyilatkozott, hogy ezen útnak a Biharvármegyébe eső mintegy 1 kilo méter hosszú szakaszát felveszi a községi közlekedési utak hálózatába s megkereste Bókésvármegyét Ant községnek kérelméhez képest gróf Almásy Dénes uradalmán keresztül a gyulavári kőutat ösz- szekötő ut létesítése s ezen útnak a viczinális úthálózatba leendő felvétele iránt. Az ügy jelenleg a járási úti bizottságnak van kiadva javaslattétel végett. Azonban előre láthatólag nem fognak a tár gyalások eredményre vezetni, mert már az előzetes számítások alapján is megállapittatott, hogy a kért útnak létesítése Békésvármegyének mintegy 180.000 koronájába kerülnek, már pedig tekintve, hogy Ant község forgalma inkább Nagyszalonta és Sarkad községek felé terelődik, Békésvármegyének nem áll érdekében, hogy ily tetemes összeget áldozzon tulajdonképen egy közszükséget nem képező ut létesítésére. Uj közgazdasági tudósitó. Tata Sándor a békési járásban viselt gazdasági tudósitói tisztségéről lemondván, helyébe a fö'dmivelésügy i miniszter Belenta Albert gazdasági intézőt köröstarcsai lakost bizla meg. Megintett földmivelő egylet. A belügyminiszter tegnap érkezett leiratában értesíti a vármegye közönségét, hogy a Munkásvédő Szövetség füzesgyarmati csoportjának ama ténye, hogy a múlt évben, a csoporthoz nem tartozó munkások közreműködésével népgyülóst tartott, s hogy a népgyülés a munkaadók és munkásokra nézve általában kötelező munkabérfeltételeket állapított meg, az alapszabá lyok e'lenére és azokba ütköző egyleti ténykedésnek tekintik, mely megtorló intézkedések megtételét vonná maga után. Ettől azonban most kivételesen eltekint, de utasítja a helyi csoportot, hogy jövőben — alapszabály ellenes cselekmények elkö vetésétől — feloszlatás terhe alatt tartózkodjék. A békésvármegyei gazdasági egyesület választmánya f. hó 17-ikén tartott ülésén több fontos mezőgazdasági vonatkozású ügy tárgyalásával fogla kozott. I y a többek között a közgazdasági fontosságú vicinális vasutak kijelölése tárgyában felhívni határozta a községeket, bogy egy kiépítendő gaz dasági vasútvonal irányára nézve véleményüket küldjék meg. A mezőrendőri törvény revisiójával kapcsolatban felhivatott az egyesület, hogy a módosítás tekin'etében a gyakorlat által indikált ja vaslatait tenné meg a földmivelésügyi miniszterhez. E pont során első sorban is konstatálta az egyesület, hogy a jelzett törvényben a mezőgazdasági érdekképviselet nem tud kellőképpen érvényesülni, mert a járási mezőgazdasági bizottságok és a mezőrendőrség legideálisabb közremunkálkodására van annak értéke alapítva. A mezőrecdőrségi intézmény pedig a legjobb indulatu kritikát sem állja meg. Nem elég, hogy az egyes községek területéhez képest számuk a csekélységnél is kevesebb, de ez alkalmazott egyének életkora, testi fogyatékossága, tulkicsiny fizetése mellett nem is felelhetnek meg a követelményeknek. Hogy az újonnan megalko tandó törvény üdvös hatású legyen, szükségesnek látszik — mondja a gazdasági egylet — hogy rendelkezésének ellenőrzése hatályosabbá tétessék. Ezt pedig a mezőgazdasági bizottságok helyett a járási főszolgabirák mellé kinevezett és beosztott szakközegek lennének a főszolgabirák szakreferensei. Ezek a szakközegek az állam által beosztott hivatalnokok volnának. Tárgyalva ezután a földbirtok szabad gazdasági használatát, azt korlátozni nem tartja kívánatosnak az egyesület s a közös legel ők felosztását is ellenzi. Nagyobb gondot kellene fordítani az apaállat tartására. Tekintettel hazánk száraz klimatikus vidékére pedig, fontosnak tartja az egyesület, hogy a fásítás terjedését semmi korlátozó re delet ne akadályozza. A gyulai tn. kir. folyammérnöki hiv atal hatáskörében az elmúlt évben folytattatott a Fekete-Körös folyó 16—19 kim. közúti u. n. anti II. szakaszának rőzsepárhuzammüvek épitéséval kapcsolatos kotrása s 26.661 kor. 29 fillér költséggel kiépített 1000 fmtr. rő- zsemü és teljesittetett 32.000 m3 kotrás, megkezdődik továbbá a Fekete-Körös folyó 10 — 16 klmtr. közötti u. n. malomfoki szakaszának kotrása, az 1906. évre engedélyezett 25.000 koronából 10.690 kor. 92 fillér felhasználásával mintegy 13.000 m3 kotrási munka teljesittetett és 500 fmtr. rőzsemü építtetett. A Kettős és Hármas-Körös hajózhatóvá tétele czéljából létesítendő legalsó u. n. bökényi csergés duzzasztó építése és kapcsolatosan a 3 c. és 3 b. számú átvágások létesítése, valamint a duzzasztó alatt a közös torokig terjedő folyószakaszon zátonyok kotrása volt folyamatban. Elkészült Heanebiqe rendszerű vasbeton szerkezetben a csegés duzzasztó. Az alapozási és falazási munkát a Freund Henrik és fia budapesti czég teljesítette a szintén elkészült raktár épülettel 576.000 kor. 69 fill, vállalati összegért. A vasszerkezeti részek és a duzzasztó tűk szállítását és felszerelését a magyar államvasutak gépgyára foganatosította 59.267 kor. 83 fillért. A cscgés duzzasztóval kapcsolatos 3 a. és 3 b. sz. átvágásokban házi kezelés mellett eddig teljesítetett földmunka tömege 235.445 m3 és költsége 174.413 kor. 30 fillér. A duzzasztó alatt a zátonyok kortrását a tiszai m. kir. állami kotrások vezetősége teljesítette. A kikotrott tömeg 53.000 m3-t tett ki. A kettős körösi 52. sz. u. n. povádi átvágás mentén 1902-ben létesített rőzsepárhuzammüvek kijavítása házi kezelés mellett 5050 kor. 75 fillér költséggel eszközöltetett. Az 1907-ben folytattatni fog házi kezelés mellett a Fekete-Körös malomfokí szakaszának rőzsepárhuzammüvek építésével kapcsolatos kotrása 50.000 kor. költség előirányzattal, a csegés duzzasztóval kapcsolatos 3 a. és 3 b. sz átvágásokban házi kezelés mellett a még szükséges és mintegy 550.000 kor. költséget igénylő föld és kőburkolati és kőhányási munkák, a szükséges 19113.8 m3-t kitevő kö- és kavicsanyag szállítását a Tóth Ferencz és Guttmann és Frank társválalkozók eszközük 226.728 kor. 80 fillért kitevő vállalati összegért. Újabb egyleti felfüggesztés, ügy látszik ezen a czimen már állandó rovatot kell nyitnunk, annak a mozgalomnak és agitatiónak nyomán, mely újabban a munkások anyagi előnyeit, megengedhetetlen eszközökkel kívánja kierőszakolni. Általánosan elismert tény, hogy a munkásokat — legyenek azok akár mezőgazdasági, akár ipari vagy más szakmányosok, az egyesülés révén elérhető előnyök utáni törekvéseikben akadályozni nemcsak nem lehet, de sőt nem is szabad. Ily módon az egyesülés terén fen- álló közszabadsági elvek tiszteletben tartása mellett az egyesületi érvényesülésnek csupán ama megnyilvánulásaiba avatkozhatnak be a közhatóságok, melyek az egyes munkásokat szabad elhatározásuk
