Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-17 / 11. szám

O ül JY Jli D

re'hdeztééflék. Á hangversenyt a kezdeményezők, — kik között dr. Major Simon, a poétatelkü fiatal gyulai ügyvéd buzgolkodik a siker érdekében leginkább — Gyulára tervezik, s erre közremüködőkül helyi szereplőkön kivül Eötvös Károsyt, Bélái Izor drt és Darabos Lajost óhajtják megnyerni. A hangverseny bővebb ismertetésére jövő számunkban visszatérünk.

Kinevezés. A m. kir. pénzügyministerium Band- liauer György számtanácsost, a gyulai kir. számvevőség főnökének állandó helyettesévé nevezte ki.

Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, hogy Grósz Miksa szeghalmi lakos, valamint Ilona nevű kiskorú leánya, vezeték nevét „Gáspár“ -ra. magyarosítsa.

Az időjárásról. Áprilisnak nem valami jó hire van időjárás tekintetében, de mo9t úgy látszik ezekre az olcsó babérokra a máiczius pályázik, s mindenképpen le akarja rontani eddigi tisztessé ges liirét, nevét , . . igazán nem érdemli meg. hogy a naptár a tavaszt márczius jegyében kezdje! Tavasz! gyönyörű kis enyhe napok! Felfér a téli- kabát, de sőt helylyel-közzel a bunda is . . . olyan napok járnak, hogy egy kis pénzzel, sárral és om béri türelemmel még jéggé is lehetne aszalni! Talán a szabadság ünnepe is a hideg időjárás miatt volt harmatosabb, mint az elmúlt esztendőben, s azért nem tudott a magyar szív a kellő hőfokra fólmelegedni! Szóval : Kedves Márczius! Ön eddig a kevés fával rendelkező gentlemanok pátronusa volt, most azonban érthetetlen okból Braun és Czin- czárékhoz szegődött! „Ez öntől nem volt szép!“ — „Kedves Április! Reméljük, hogy méltatlan régi rósz híréhez az elmulasztottakat Ön fogja pótolni ! Ez igazán szép lesz Öntől!“',

A gyulai nöegylet hálás köszönetét fejezi ki a helybeli három pénzintézetnek, melyek közül a Bé- késmegyei Takarékpénztár 50 koronát, az I. Gyulá- városi 40 koronát és a Gyulavidóki 40 koronát volt Bzives ügyletünk emberbaráti czéljaira adományozni, egyúttal a gyulai polgári körnek is, mely báli tiszta jövedelméből 4 koronát juttatott a szegényeknek. Ezen adományok annál becsesebbek előttünk, mert csaknem egyedüli jövedelmét képezték egyletünknek, mely a farsmg folyamán a közönség más oldalú igénybe vétele miatt semmit sem rendezhetett, mig másrészt a szegény gyermekek téli felruházása, a szegények rendes havi segélyezése a nőegylet pénztárát nagyon is igénybe vették, annyira hogy eme kiadások fedezésére kénytelen letz az egylet a tavasz folyamán egy estélyt rendezni. A nőegylet nevében : özv. Fábry Mártonná, alelnök.

Névtelen levél. Kedden f. hó 12-ik napján Gyula város rendőrfőkapitáuyi hivatalához egy névtelen levél érkezett, tudatva a rendőrhatósággal, hogy Jámbor Györgyné gyulai lakosnak egy alig pár hónapos kis gyermeke gyanús körülmények között halt el. A névtelen jelentés tanukat is említ, kik a relytélyea ügyben bizonyítékok produkálására volnának hivatva. A rendőrkapitányi hivatal a névtelen levelet az eljárás megindítása iránt a gyulai kir. ügyészséghez tette át, A kis hullát — mint előrelátható — exbumáltatni fogja az ügyészség, hogy orvosszakértői szemle utján derítse ki a halál okát.

Falchetto Ettore a kiváló olasz vivómester a Komlóban lévő Kereskedelmi Csarnok helyiségében f. hó 11-én kezdte meg vivótanfolyamát, melyre tömegesen jelentkeztek városunk sportkedvelői, A fnester ezúton hívja fel a még belépni kívánókat, hogy eziránti szándékukat — a tanítás sikere érdé kében — vele mielőbb tudatni szíveskedjenek.

A kath. kör. felolvasó estélye Ma tartja a kath. kör záró felolvasó estélyét a következő programmal : 1. Kápolna Becker E.-től, előadja a műkedvelők férfikara. 2. Az irodában, monolog, előadja Móricz Bzidike. 3. Szabad előadás, tartja Pálffy Béla gyomai plébános. 4. Hajósdal Eckert K.-tól, előadja a műkedvelők férfikara. Az estély a II. Rákóczi Ferencz utczai helyiségeben lesz megtartva. Kezdete d. u. 6 órakor. Külön meghívók nem bocsáttatnak ki. Hogy az estélyek rendezése alkalmával felmerült költségek fedezve legyenek, a rendező

i»uy. marczius 1/.

bizottság úgy .határozott,, hogy a megjelenendőktől személyenként 40 fillér, avagy családonként í kor. dijat szed.

Fráter Lóránt hangversenye. Az országos hírű népdalénekes és zeneszerző újból meglátogatja városunkat, hol első szereplésével a múlt évben feledhetetlen perczeket szerzett azoknak, kik a magyar muzsikában gyönyörűségüket találják. A hangverseny iránt, mely hir szerint április 7-ik napjára van tervezve — s teljesen azonos müspru lesz Fráter Lóránt budapesti idei nagy hangversenyével,

— már eddig is óriási az érdeklődés. A részletes programmot jövő számunkban adjuk.

Sztrájkok. A gyulai szabósegédek márczius 4-én kárjavításra és egyéb feltételekre vonatkozólag egy árszabványt terjesztettek elő mestereikhez intézett azon felszólítás kíséretében, hogy arra f. hó 10. napjának délelőtti 11 óráig nyilatkozzanak. Erre a gyulai szabómesterek anélkül, hogy az árszabvány tekintetében bárminemű nyilatkozatot is tettek volna, 1 összes szabó munkásaikat kijelentették az iparha- , tóságnál s velük a munkaviszonyt azonnal megszüntették. A mesterek ezen eljárása érthető cons- ternátiót keltett a segédek közt, munkaadóik eljárását kizárásnak minősítették és ez okból az első fokú iparhatóságtól békéltetési eljárást kértek. Az iparhatóság a tárgyalásra márcz. 14. napjának délután 3 óráját tűzte ki 9 a tárgyalást dr. Lovich Ödön h.-polgármester elnöklete alatt meg is tartotta — a békéltetés azouban sikerre nem vezetett. Ilyen körülmények közt azután Tanczik Lajos rendőrfőkapitány nem ipari, hanem rendészeti szempontból vette bírálat alá. a szabósegédek ügyét s a vidéki munkásokat kötelezte, hogy f. hó 17. napjának déli 12 órájáig különbeni eltolonczoltatás és büntetés terhe alatt rendes foglalkozást és keresetet igazoljanak. Úgy hirlik, hogy tegnap, szombaton újabb békéltetési tárgyalás volt, ennek eredményét mindeddig nem ismerjük s igy erről csak jövö számunkban referálunk. — Hisonló árszabványt terjesztettek elő helyzetük javítása érdekében a gyulai asztalos segédek is, melyre a mesterek részéről a válaszadás határideje pénteken f. hó 15 napján járt le. A válaszra, melytől az alkalmazottak további magatartása függ—jövő számunkban visszatérünk.

A szabósztrájkhoz, ismeretes a közönség előtt az a „kiáltvány“, amelyet a gyulai „kizárt“ szabó munkások terjesztettek a közeli napokban. Ebben a kiáltványban Gyula város közönségéhez fordulnak, felhiva figyelmüket a gyulai szabó mesterek ama „tett“-ére, hogy — mint lapunk más helyén olvasható — előterjesztett árszabványaik figyelmen kivül és felelet nélkül hagyásával könyveiket az iparhatóságnál kijelentették, velük a munkaviszonyt megszüntették 8 a szó szoros értelmében kizárták őket. A segédek eme kiáltványára — melyben különösen hangsúlyozva van az, — hogy ők a munkaárak felemelését csupán 13 —14%-ai kérték — a gyu'ai szabómesterek nehány tekintély- s tagja megjelent szerkesztőségünkben, kijelentették, hogy ők a kiáltványra felelni nem akarnak, mindazáltal kérnek bennünket hogy a nagy közönséget tájékoztassuk arról, hogy ezen kiáltvány tartalma a valóságnak meg nem felel. Mi készséggel adunk helyet kérelmüknek s nagy vonalakban ide iktatjuk a szabómesterek válaszát, mely főbb pontjaiban a következő: Valótlan az, hogy csupán 13—14% os munkaár felemelést kértek a segédek — mondják válaszukban a szabómesterek — mert például: eddig egy mellény munkadija 2 korona 80 fillérbe került

— mig az uj árszabvány szerint ugyanezen mellény munkadija 4 korona lenne, tehát nem 13—14%-al, de több mint 40%-al drágább, Miu án pedig ezek a feltételek részünkről elfogadhatók nem voltak, kénytelenek voltunk segédeink könyveit az iparhatóságnál kijelenteni, mert ha követeléseiknek helyt adtunk volna, olyan magasra kellett volna emelni árainkat, hogy a nagyközönség támogatását saját hibánkon kivül veszítettük volna el 1“ Ezek után kiváncsiak vagyunk úgy a folyó hó 16 iki újabb béketárgyalás eredményére, mint a segédek által kilátásba helyezett termelő szövetkezet falragaszaira.

A gyulai szanatórium szenyvizei. Annak ide jén a gyulai tüdőszanatórium vezetősége kérte, hogy a szanatórium szenyvizeit, kellő tisztitóeljárás után, a Fekete-Körösbe vezethesse. E kérdésben meg hallgattattak a kultur és folyammérnöki hivatalok, majd a halélettani állomás, melyek a levezetendő szenyvizek tisztítása körül a legszélesebb intézke dóseknek szükségességét hangoztatták, hogy a levezetett viz meg ne fertőzze a folyót. Ambrus Sándor alispán április 13-ára helyszíni tárgyalást tűzött ki ebben a kérdésben. Ekkor fogják megbeszélni azokat a részleteket és feltételeket, amelyeknek betartásával a szenyviz a Fekete-Körözsbe vezethető.

Gyógyszertár megnyitás. A csabai ötödik patikát, mélyet Wieland Dénes gyulai gyógyszerésznek a Bodoky-féle gyógyszertár bérlőjének engedélyezett a belügyminiszter, csütörtökön délután nyitották meg ünnepélyesen. A gyógyszertár megnyitáson Wieland Dénesen, a tulajdonoson és Erdélyi Géza az uj gyógyszertár gondnokán kivül dr. Zöldy János főorvos, Seiler Elek főszolgabíró, dr. Szondy Lajos járásorvos, dr. Reisz Miksa községi orvos, mint a hatóságok képviselői, Fábry Károly orez. gy. képviselő, dr. Hajnal Albert tb. főorvos, Szénásy József takp, igazgató voltak jelen. A megnyitást megelőzőleg tüzetes vizsgálat alá vették a mintaszerűen felszerelt gyógyszertárt, annak szerelvényeit, az anyagszereket s:b. s a megjelent orvosok egyértel- müleg konstatálták, hogy az uj gyógyszertár minden tekintetben a legkitűnőbben felszerelt, a kor kívánalmainak megfelelően van berendezve s a jegyzőkönyv felvétele után Zöldy János főorvos a gyógyszertárt ünnepélyesen megnyíltnak jelentette ki. Az uj gyógyszertár a fő-utcza 142 szám alatti modern uj házban vau, Sál József gyulai asztalost dicsérő, meglepően Ízléses szilfa bútorzatával nagyon kellemes benyomást keltő tágas helyiség, úgy hogy hozzá hasonlítható csinos gyógyszertárt keveset találunk a megyében. Az uj tulajdonosnak sok sikert és szerencsét kívánunk a Csabán nagy közegészségügyi szükségletet képező uj gyógyszertárhoz.

A régi háziszerek. Bármennyire előrehaladt is a mi korunk az emberi munka és emberi tudás minden terén, még mindig hozzátapadt a régi jó idők kis maradványa, a mely még mindig nem tá- volithatói el és különösen a gyermekszobában ver tanyát. Es a legslhagyottabb teremtmények Istennek széles e világán elsősorban annak a babonás visszaélésnek az áldozatai, a mely egész sereg babonás szerrel rendelkezik és a legnagyobb bizalommal alkalmazza, sokkal szívesebben, mintsem hogy a megfelelő embertől, az orvosoktól kérne tanácsot. Csak akkor, a mikor az ily kuruzsló szerek szegény áldozata állapotának elmaradhatatlan rosszabbodása következtében az orvos meghívását sürgősnek ismerik föl, hívják a beteg ágyához az orvost, aki száz eset közül kilenczvenben meg lehet győződve arról, hogy őt fogják okolni, ha nagyon is későn történt meghívás következtében a kis beteget nem lehet többé megmenteni. Az állam kötelessége és feladata volna, hogy e téren valamiféle formában fölvilágo- sitólag működjék, mert minden, időnek előtte tönkre ment emberélet tőkeveszteséget jelent a számára. Az összes országok pedagógusai éppen mostanában vitatják igen élénken azt a legújabb nyilvánosan fölállított követelést, hogy a gyermekeket az iskolából való kiléptük előtt, tanulmányaik befejeztével valami alkalmas formában oktassák ki az emberi nem szaporodásáról, mert ily módon nem egy gonosz- tettet meg lehetne előzni. És e fölvilágositáshoz azután még a csecsemők észszerű táplálásáról szóló népszerű tanításnak kellene kapcsolódnia. „A csecsemő“ czimü iratban, amelyet a Kufeke R. czég, az évek óta mint csecsemőtáplálék bevált, kitűnő gyermekliszt készítője adott ki és amely minden gyógyszertárban ingyen kapható, ezt a kijelentést találjuk: „Aki egészséges gyermekeket akar fölnevelni, elsőben a táplálásukhoz kell értenie.“ E könyvecske olvasása minden fiatal anyának a legsürgősebben ajánlható.

A Békésmegyei Takarékpénztár egyszáz koronát, az I. Gyulavárosi Takarékpénztár és a Gyulavidóki Takarékpénztár Részvénytársaság negyvennegyven koronát adományozott a gyulai gimnázium 8egéiyző-egyesületónek. Az adományt az intézet, illetőleg a segélyező áldásait élvező tanulók nevében nyilvánosan köszöni meg a fögimn. igazgatósága.

Ünneprontók. A márczius tizenötödiki kegye- letes ünnepélyt botrányos módon zavarta meg három újvárosi legény, névszerint Engedi János, Kovács Imre és Széles János. Ahelyett, hogy a nap jelentőségéhez mérten, amint gazdalegényekhez illik, valamelyik testdet ünnepén vettek volna rósz*', elmentek még kora délután a Hegyi féle korcsmába s mikor ott jól leszitták magukat, eszükbe jutott az is, hogy ma van márczius tizenötödike s éjfél tájban berúgva a 48-as körbe mentek. Itt már csukva volt az utczaajtó, mert ilyen kései ünneplőkre ott 1 már szükség uem volt, de a három részeg legényt ez nem alterálta, bemásztak a kapu fölött, aztán behaloltak az ünneplők közé, ahol elkezdtek „düteni borogatni“ virtusosan. A megbotránkozott ünneplők , először kérlelték a részeg legényekét, hogy menje-