Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-10 / 10. szám

BÉKÉS 1907. márczius 10. jelentékenyebb kereskedelmi piaczok vagy iparos vidékek főhelyei részére a váltó leszámítolási üzlet utján az illető kerület bankintézeténél (jelen eset­ben az aradi bankunknál) a bankhitelnek közvetlen felhasználása lehetőleg megkönnyittessók. A bank ugyanis megengedi, hogy a gyulai s vidéki piacon levő czégek váltóikat a Békésmegyei takarékpénztári egyesületnél mint bankmellékhelynél leszámítolás vé­gett átadhatják. A Bókésmegyei takarékpénztári egyesületnek bankmellékhelyi felállítása által a gyulai piacz bankpiacz jellegével ruháztatott fel. A bankmellékhelyiség tevékenysége lényeges részeiben a következőkre terjed ki: a) a váltó leszámítolás közvetítésére; b) az illetékes bankintézet által kül­dött és a Gyulán fizetendő leszámítolt váltók be­szedésére ; c) az ezen bankintézet által bizományi beszedés végett küldött váltók, utalványok és hi­tellevelek beszedésére, mindezeket a bank számlá­jára. A bankmellékhely rövid idő múlva megkezdi működését. Népgyülés. A gyulai gyufagyári munkások f. óv márczius hó 10-én d. u. 3 órakor a Göndöcs- népkerti pavillonban nyilvános gyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. Vegyészeti munkások szövetsége czélja és haszna. 2. A szövetség helyi­csoportjának megalakítása. Az alföldi földmivelő kisgazdákat is súlyosan érinti az agrárszocziális agitáczió, különösen a mind­inkább terjedő és szervezetten fellépő számos föld- mives munkás egyesület. Első sorban eme munkás egyesületek tulkövetelésével szemben való egyöntetű állásfoglalás biztositbatása czéljából a földmivelők is tömörülnek és létesítik mindenfelé az úgyneve­zett „Alföldi földmivelő kisgazdák Egyesületét“, a mely most Gyulán is megalakult. Az egyesület elnöke lett K. Schriffert József országgy. képviselő, alelnök Pettner József, jegyzők Gyulai Gábor és Szikes György, pénztárnok bábián Perencz. Elnök- helyetteseknek megválasztattak C'soíkos István, Monon Mihály és Miskucza Illés. Igazgatósági tagok: Csőke Péter, Szilágyi István, Argyelán György, Nyikora Dávid, Sánta Mihály, Ravai Gábor, Murvai Perencz, P. Schriffert István, Endrész András, Gombos Mojsza, Purzsa Illés, Baksalstván, Sutyák Péter, Cs. Fábián János, Rostás Lajos és Arató János. Az egyesület felhívja a földmives kis gazdákat, hogy vasárnap délutánonként 2—5 óráig a Magyar Király vendég­lőben iratkozzanak be, ez idő alatt a pónztárnok ugyanott a befizetéseket is felveszi. A vármegyei kéményseprési szabályrendeletei legutóbb úgy módosította a törvényhatóság, hogy Gádoros székhelylyel Pusztaföldvár, Nagyszénás Szentetornya községet önálló munkakerületté alakí­totta. A kereskedelmi miniszter ezzel szemb n azt az álláspontot foglalta el, hogy a munkakerülőt ala­kítását azok brutto jövedelmeinek arányosítása szem­pontjából leghelyesebb oly módon keresztül vinni hogy a külön munkakerületből Pusztaföldvár ha­gyassák vissza az orosházi II. munkakerületben. A? e tárgyban kelt leirat legközelebb fog tárgyaltain; a közgyűlés egyeteme által. A Gyulavideki h. é. v. vonalain a februái havi forgalom a következőképpen alakult: Elszállittatott teherárú 30364-70 métermázsa Bevétel teherárúk után 7542-59 korona. Elszállittatott személy 7744 utas. Bevétel utasok után 2924'00 korona. Összes bevétel februárban I0466'59 korona A megnyitás napjától elszállittatott összeser teherárú 239405'59 métermázsa, mely után bevóte volt 48542‘61 korona. Személyek : 22590 utas, mely után a bevéte volt: 8941 korona. Tehát a megnyitás napjától márczius hó else jéig az összes bevétel 57483'6l korona. Oly eredmények ezek, melyekkel egy kezdc vasút sem tud dicsekedni, s még magasabbra fog nák rúgni a bevételek, ha a vasút kellő számú kocsik birtokában lesz, mert jelenlegi kocsipark­jával nem is képes az összes árúk forgalmát lebo nyolitani. A vasút összes alkalmazottai a múlt hétéi tették 1 e Széchy Károly vasúti és hajózási főfel­ügyelő és Zerkowitz Rudolf üzemvezető igazgató Szente Mihálylyal, kinek bosszantásait végre meg- sokalta s a mait év nyarán úgy bosszulta meg ma­gát a különben öreg emberen, hogy egy léczczel jól elverte, annyira, hogy Szente Mihálynak eltört a karja. A kir. törvényszék Horváth Antalnét, ezért a cselekedetéért 1 hónapi fogházra és 20 korona pénz- büntetésre Ítélte. — H. Balog Józsefné öcsödi lakost viszont orgazdaságért azért Ítélte el a bíróság 7 napi fogházra, mert amit a leánya, mint cseléd a gaz­dájától lopott, azt hazudta az anyjának, ki azokat a dolgokat értékesítette és felhasználta. — E héten volt az utolsó jelenete a Kétegyházán 1903-ban tör­tént lázadás részesei feleletre vonásának is. Neveze­tesen 1903-ban Kétegyházán a socialisták mozgolódni kezdtek, ami ellen az ottani csendőrök felléptek. A socialisták azt hitték, hogy Dregán Mihály rendőr az ő besúgójuk s miután különben sem szerették, a falu népe felzuduit s 1903. április 21-én összecsődült a községháza udvarán követelve a rendőr elcsapását. A rendőrt a nép — minden súlyosabb következmé­nyek nélkül — meg is verte, majd a csendőrlak­tanyába hatolt s követelte annak a névsornak a ki­adatását, melyet az őrsvezető előző napokon egy Isocialistától elvett, ámde a csendőrök töltött fegy­verrel állottak ellent, amitől meg is ijedtek a lármázó emberek. Vissza mentek tehát a községházához, és most már az elöljáróság lemondását követelték. Há­rom napon keresztül tartott a lázongás. Kint volt akkor majdnem az egész megye Kétegyházán s maga az akkori főispán is hiába intette nyugalomra az egymást feltüzelt népet, az mindaddig nem mozdult a községháza udvaráról, mig harsogó trombitával és pergő dobszóval a katonaság be nem vonult a köz­ségbe. 52 vádlott ellen indították meg az eljárást annak idején, abból 3-at a tszék felmentett, 49-et el­itéit. A-; utolsó 3 embert: Vigyikán Mihályt, Maro­sán Pétert és Balázs Györgyöt e héten ítélte el a tszék hatóság elleni erőszak miatt 3—3 napi fogházra-­K e t i piacz. Gyula, márczius hó 8. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hót folyamán szilárd volt az irányzat csekély ár­változással. Heti piaczunkon ólénkebb kínálat mellett adatott: Búza Árpa Zab Tengeri el 12-80—13-60 10-60-10-80 12-40—12 60 8-40- 8 60 lezoibe a hivatali esküt. Ez alkalommal Széchy 'őfelügyelő legnagyobb dicsérettel szólt a vasut- ■ól, melynek úgy ügyvitelét, mint üzemét ki- ögástalannak mondotta s a vasút alkalmazottait , íz eddigihez hasoló példás munkásságra és kitár­ásra ösztönözte. A vasút külső munkálatai is megkezdődtek e ló 1-én. Az ágyai vonal teljesen munkában van s rö- vid idő múlva átadatik a forgalomnak. A seprösi meghosszabbítás már finanszírozva van, s igy annak az előmunkálatai is mielőbb megkezdetnek. Az ez iránti alaptőkefelemelés tárgyában a részvénytársaság legközelebbi rendkívüli közgyű­lésén fog határozni. N y i 111 é E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztősége. Pcác7árfiirrln BUDAPESTEN- Nyári és UoCtoZ.CH IUI UU téli gyógyhely, a magyar ■ irgalmasrend tnlajdona. — J Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők, uszodák, török, kő és márványfürdők; hőlóg, szénsavas és villamosviz fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 ké­nyelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 25 2-16 Az igazgatóság. Törvényszéki csarnok. Az elmúlt hét bünkrónikája. A kir. törvényszék­nél minden héten hétfőn és csütörtökön megtartott főtárgyalások anyagából a múlt héten a legkülönbö­zőbb bünesemények nyertek elbirásást. Béniám An­drás gádoros! uradalmi erdőőr például azért bűnhődött, mert állandóan olyan hamis kutyával járt, mely min­den idegent megmart, akihez csak hozzáférhetett, így történt az 1906. aug. 25-én is Tóth Szabó Andrással, aki a Béniám kutyájának harapásától sebet kapott, mely 2 hétig sem gyógyult meg. A kir. törvényszék, tekintettel arra, hogy Béniám András még fog törvényt állani hasonló okokért, ez első alkalommal csupán 20 kor. pénzbüntetést szabott ki. — Ifj. Bocs József, id, Bocs József és Bocs Ádám mezőberényi lakosok, Mezöberényben 1906. szeptember 30-án Kriszt Adámot, aki ifj. Bocs Józseffel állandó ellenséges viszonyban volt, úgy megverték, hogy Kriszt Ádám egy hónapig nyomta az ágyat. A bű­nösök összebeszéltek, hogy csak hadd vállaljon ma­gára mindent a fiatal Bocs József, a két öregebbik pedig kiszabadul a büntetés alól, ehez képest a tár­gyaláson csak az ifj. Bocs József volt beismerésben, a másik két társa azonban tagadott. De a törvény­szék átlátott a szitán és mind a három vádlottat elitélte 2 hónapi fogházra, valamint 20 korona pénz- büntetésre. — Varga Gákor gyulai lakosnak meg az volt a bűne, hogy mint a Bujdosó örökösök gyámja, egy a hagyaték leltározása után megtalált 800 kor. tptári könyvet a kiskorú Bujdosó Juliannától elkérte azzal, hogy azt majd az árvaszékhez beszolgáltatja, azonban nem azt tette, hanem a pénzt saját czéljaira használta fel, minthogy a kiskorúak kárát későbben megtérítette, a vádlottat a trvszék 3 hónapi fogházra s három évi hivatal és politikai jogvesztésre Ítélte. — Braun Jakab orosházi lakos a múlt év augusz­tus havában azzal fenyegette meg volt gazdáját: Pleutzer Mihály szabómestert, hogy ha nem ad neki 100 koronát, hitelét a hitelezők előtt tönkre fogja tenni. A bíróság Braunt zsarolás kísérletében mondta bűnösnek és őt 3 napi fogházra Ítélte. — Sándor Zsuzsanna állandó lakója a szegedi kir trszék fog­házának. Nem számítjuk ki, mennyit ült már bent, mert még igen sok lopásáról kell neki számot adnia, tehát még igen sokát fog ülni. 1905. év tavaszán mindössze egy szoknyát és egy pár csirkét lopkodott össze a gyulai polgároktól, de mint büntetett elő­életű bűnöst már ezekért a csekélységekért is 6 hó­napi börtönre kellett Ítélni. Most helyben hogyha az első bírói ítéletet a kir. Curia, azt jelenti, hogy Sándor Zsuzsánna ismét bent ül. — Horváth Antalné orosházi lakos, régi jó magyaros szokás szerint ádáz ellenségeskedésben állott kedves szomszédjával Eladó ház. A Korviii-iiteza 8. sz. alatti liáz, melynek telke az úgyne­vezett „Sugár“, vagyis „Erdélyi“ útra nyúlik, előnyös Feltételek mellett, azonnal szabadkézből eladó. — Ugyanott egy íí szobás lakás kiadó. 103 1-1 Értekezni lehet a házban lakó Somogyi Pálnéval, Gyulán. 173—1907. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó ezennal közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbíróság 1907. V. 110/1. sz. végzésével, dr. Follmann János gyulai ügyvéd, tömeggondnok által képviselt vb. Schütz Gusztáv csődtömegéhez tartozó 4965 korona 17 fillért tevő üzleti követeléseknek birói árverés utján leendő el­adása rendeltetett el. Ezen árverésnek Gyulán dr. Follmann János tömeggondnok irodájában leendő eszközlésére, 1907. évi márczius hó 21-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a jelzett kö­vetelések készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérő­nek a kikiálltási áron alól is elfognak adatni. A jelzett követelések fenállása, valódisága és­behajt hatóságáért a csődtömeg nem szavatol. Gyulán, 1907. évi márczius hó 3-án. Tar Gyula, 116 1—1 bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom