Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-06 / 1. szám

1907. január 6.

BÉKÉS

9

után lévén kivetendő, az 1907. évi adóztatás alá az 1906-ik évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be.

A tőkékamat- és járadékadó az adóköteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki.

Mindazon adózók, kik a tőkekamat-és járadék- adó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében bűntetteinek.

Kelt Gyulán, 1907. évi január hó 1-én.

4 í-i A városi adóhivatal.

Hirdetmény

a III. oszt. kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az adózók kötelesek 1907. évi január hó 20-áig üzletük, vállalatuk, vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani.

Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók.

A ki több vállalatból, kereset-, illetőleg jöve- dslemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni.

Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő.

Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hó alatt köteles vallomást adni.

Ali. osztályú kereseti odó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki.

A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak biztosításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles.

E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi -adóhivatalnál) nyújtandó be.

Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag hamisított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében bűntetteinek.

Kelt Gyulán, 1907. január 1.

11-1 A városi adóhivatal.

3108 — 1906. tkvi szám.

Árverési hirdetményi kivonat

A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az Alföldi Takarékpénztár debreczeni czég végrehajtatnak Kiss György és neje végrehajtást szenvedők elleni 900 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő, Gyulán fekvő és a gyulai 1222. sz. tjkvben A-j-l. rszám, (2132—33.) hrszám alatt felvett 1372. népsorszámu, 173 Q öl területű ház és udvarra az árverést 3136 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1907. évi január hó 26-ik napján délelőtt 9 órakor a kir. törvényszék árverési helyiségében (földszint 16 sz. szoba) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 °/0-át, vagyis 313 korona 60 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt m. kir. igazság- ügyministeri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság.

Gyula, 1906. november 2.

Tóth Ferencz,

10 1—1 kir. törvénvszéki biró.

6200—1906. A szeghalmi j. főszolgabírójától.

Pályázati hirdetmény.

A Szeghalom községnél üresedésbe jött egyik ---------- községi orvosi állásra ---------pá

lyázatot hirdetek s felhívom a pályázni kívánókat, hogy orvostudori oklevéllel, szolgálati bizonyítvány- nyal s születési anyakönyvi kivonattal felszerelt pályázati kérvényeiket a folyó évi január hó 24 ig bezárólag adják be hozzám, mert a később érkező kérvényeket figyelembe nem veszem.

Az állás javadalma: évi 1200 korona fizetés, 400 korona lakpénz, a szegénymenház látogatásáért 80 korona tiszteletdij. Látogatási dijak: az orvos lakásán 40 fillér, a község belterületén a beteg lakásán 80 fillér, a község külterületén fuvaron kívül 6 kmig 2 korona, 6 kmen túl 4 korona. E dijak járnak, akár ir az orvos vényt, akár nem nem Foghúzásért az/ orvos lakásán 1 korona, a beteg lakásán 2 korona. Érvágásért az orvos lakásán 60 fillér, a beteg lakásán 1 korona.

A halottkémlés s a szegények gyógykezelése díjtalanul teljesítendő.

Szeghalom község lakosainak száma 9315.

Szeghalom, 1907. január 2.

Csánki Jenő,

8 1-2

föszolgabiró.

3678—19G6. tkvi szám.

juju i. januar u.

jón valamely készpénzbeli vagy tenne9ztménybeli járandóság, avagy egyéb járulók a kereseti adó ne-r gyedile osztálya alá esik-e vagy sem; kizárólag az adókivetésre illetékes közegek vannak hivatva.

A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, vagy be nem vallása (187fj. évi XXIX. t.-cz. 31-ik §.) jövedéki kihágást képez, melynek birsága I--8 annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár meg- károsittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a kőzadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni.

Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be.

Ha valaki a IV. osztályú kereseti adó tárgyát képező több rendbeli illetményt élvez, ily esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki.

Kelt Gyulán, 1907. január 1-én.

31-1 A városi adóhivatal.

Hirdetmény

a tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában.

Az 1907. évi január hó 15-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.

Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik ; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelem- forrásokból úgymint:

a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból;

b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkéből;

c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból ;

d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből;

e) az állam, vagy

f) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre

g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyümöl- csözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem.

Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkéből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel:

a) a fentebb említett magyar államkötvények;

b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai;

c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogiiag biztosított tőkék kamatai.

Az ezen kamatok után járó tőkekamat-adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be.

A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkéből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani.

Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat- jövedelem összegét és pedig;

a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenkint, minden év márczius, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján;

b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy azt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatból visszátarthassák.

A tőkekamat- és járadékadó az adóévet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem

Árverési hirdetményi kivonat.

A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Békésmegyei Takarék- pénztári Egyesület végrehajtatónak, Varga Ferencz és neje gyulai lakosok végrehajtást szenvedők elleni 230 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő, Gyulán fekvő és a gyulai 805. sz. tjkvben A—(—1. rszám, (1312 —13) hrszárn alatt felvett 375 □ öl területű udvarral és kerttel ellátott házra az árverést 802 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1907. évi február ,hó 25-ik napján délelőtt 9 Órakor ezen kir. törvényszék árverési helyiségében (földszint 16. sz.) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el- adatni_ fog. ,

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 °/0-át, vagyis 80 korona 20 fillért készpénzben, vagy az 1881, évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi' november hó 1-én 3333. szám alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál e'őleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság.

Gyula, 1906. évi deczember hó 13-án.

Tóth Ferencz,

7 1—1 kir. törvényszéki biró.

Báli idény alkalmával

van szerencsém a t. hölgyközönség figyelmét felhívni ujonan át- j alakított divattermemre. Ahol is J a legkiválóbb ízlés szerint Pá- risból beszerzett eredeti modellek után készítünk elegáns báli, utcai, jelmez, stb. ruhákat. Elválalunk gouvrérozást bármilyen szélessé- güeket is teljes ruhára. Esti köpenyeket minden alakban.

Vidéki megrendeléseket is pontosan eszközlünk.

Angol és franczia divatlapok állnak a hölgyek rendelkezésére.

Tanulóleányok és munkásnők állandóan fölvétetnek.

Kohn Teréz női divattermében

9. 1-2 Gyulán, Szt. István ut 3.

r