Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-03 / 9. szám
6 BÉKÉS 1907. márczius 3. összesen 6 vállalkozó nyújtott be ajánlatot, kik közül a legelőnyösebb ajánlattevő Schreiber Izidor mezőtúri vállalkozó kapott megbízást a munkák teljesítésére. Kondoros község gyalogjáróit beton réteggel vonja be a vállalkozó. A márczius a rügy fakasztó kikelet első hónapja első napjával nem igen lehetünk megelégedve. Havazott, hullott a mároziusi hó, amelyről azt tartja a közhit, hogy a legreklámirozortarbb kozmetikai szerekkel vetekedik. De tegnap korareggel már ragyogó tavaszi nap mosolygottt le ránk az azúrkék égről s bár a szél még egyre észak felől kaczer- kodik, a napnak már ereje van s a déli órákban már érezhető a nap heve a télikabátok alatt, melyek oly igen nehezen akarnak az idén a siffonokba kerülni, a márcziusi napsütés azonban már hadat üzent a télnek s előbb-utóbb legyűri a fiatal erőtől duzzadó tavasz a vén télapót s ezt a birkozási jelenetet tapsolja meg a téltől elcsigázott tavaszváró közönség, melynek szene, fája, pénze, kedve egyaránt elfogyott. Öngyilkosság. Papp Mihály körösladányi ottani barkácsoló ember a héten felakasztotta magát és meghalt. Családja otthon volt a tett elkövetése alkalmával, de nem vették észre, hogy az öreg mit akar. Kiment a lakószobából a kamrába. Felesége és leánya azt hitték, valami dolga van ott, csak mikor már nem jött vissza sok időre, fogtak hozzá kereséséhez, úgy találták meg a kamrában felakasztva, de már meg volt halva. Tettének oka eddig ismeretlen. Késelés a korcsmában. Különösen Körös- ladányban dívik nagyban a legények között a verekedés. Sokszor igen kicsinyes okok miatt kapnak össze, aztán súlyos következményű verekedés lesz belőle. — Legutóbb is tánczmulatság volt Kentner Adolfnó vendéglőjében. Húzta a czigány, járták a párok. Egyszer két legény egymás mellé került. B. Tóth Péter és Szatmári Imre. Könyökük valahogy összeért és ez elég ok volt a verekedésre. Otthagyták a tánczosnőket s ölre mentek. Hosszas dulakodás u an végre is Szatmári lett a győztes, amennyiben sikerült bicskáját B. Tóth Péter la- poczkái közé szúrni. Szerencsére a zsebkés nem igen volt éles s igy életveszélyes sérülés ugyan nem származott a szúrásból, de igy is eltart vagy három hétig, mig kiheveri a báli fáradalmakat. Gondatlanság. Csütörtökön reggel Dani György marha-alkusz megfulva találta 2 drb, (400 koronás) csikóját az istállóban. Hajnalban még nem volt semmi bajuk, de az akkor égve hagyott mécses petróleumtartálya időközben kigyulladt s a nagytömegű petróleumfüst a csikókat megfojtotta. Halálozás, dr. Oláh Antal öC3Ödi ügyvédet és családját mély gyász érte. Édesanyja özv. Oláh Autalné született Tóth Róza jóemlékü Oláh Antal öcsödi ev. ref. lelkész özvegye hunyt el a múlt hó 19-én, délelőtt 7 órakor, életének 56-ik, özvegységének 3-ik évében, súlyos szenvedés után. Csütörtökön délelőtt 10 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint, a templomban tartott gyászisteni tisztelet után helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Hűtlen cseléd. Csiszár Sándor csákói tanyáját. mig a gazda Orosházán volt, kirabolta a saját bérese. Elemeit 23 szál vastag nyári kolbászt, 4 sonkát, 2 sódart, 13 klgr. szalonnát,- 1 klgratnmos darabokra felvágva, 1 zsákot, melybe a husnemü- eket és egy szőrtarisznyát, melybe meg a szalonnát pakolta. S minthogy igy megszedve magát, szé- gyelte a saját rossz ruháját, a gazda uj öltönyét véve fel, — búcsút vett a kapufélfától. A szomszédok látták távozni, de mindegyikök dohány- csempésznek és nem Csiszár béresének tartotta, s igy akadálytalanul távozhatott. A gazda feljelentése folytán keddenfó^tákelaiómadarat a gáA társadalmi viszonyok az okai. nem pedig, km bírnak, ha a "gyermekeket nem anyatejjel táplálják. Igen já’pótléka a Kufeke-féle gyermekliszt, akár tehéntejjel, akár a nélkül, mivel helyes arányban vannak meg benne az anyatejben levő tápláló anyagok. A gyermekek jó ize miatt szívesen fogadják, elkészítése is köny- nyü, igen szapora, azért olcsó, mindig egyformán készül s nem romlik. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A Szarvasi Hírlap szerkesztője s kiadója Benczúr Sándor anaak a közsésére kér fel bennünket, hogy lapját azon okból, mert a szarvasi nyomdászok nem akarják nyomtatni, felfüggesztette. A „Magyar Hírlap“ illusztrált húsvéti albumát a magyar irodalom szine-java irói Írják. Valósággá fényes névsor az, amit ebből az Írógárdából össze állíthatunk. Bársony István, Benedek Elek, Bródy Sándor, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Herczeg Ferencz, Ignotus, Kaffka Margit, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferencz, Rákosi Jenő és Tormay Czeczil gyönyörű meséit - tartalmazza a „Magyar Hírlap“ húsvéti al buma. A rendkívül díszes és a maga nemében páratlanul szép és érdekes albumot teljesen díjtalanul — ingyen — kapja meg a „Magyar Hírlap“ minden olyan előfizetője, aki: 1. vagy már most is, mint negyedéves előfizető van bejegyezve ; 2. vagy ha uj előfizető, legalább is negyedévre kü di be az előfizetési pénzt; 3. vagy pedig — ámbár hónapon- kint is ujjitja meg az előfizetést, de 3 hónap óta egyvégben előfizetője a „Magyar Hírlapnak“. A „Magyar Hirlap“-ot a vidéken is minden előfizető már a reggeli órákban megkapja. A „Magyar Hírlap“ előfizetési ára: I hónapra 2 K. 40 fillér, negyedévre 7 K. 20 fillér, félére 14 K. A „Magyar Hírlap“ kiadóhivatala, Budapest, Báthory-utcza 3. Petőfi emléke. A magyar ujságirodalom történetében páratlan lesz az a hatalmas újság-kötet, amely mint a „Független Magyarország“ márczius 15-iki száma fog majd megjelenni. Az újság-kötet hatalmas méretével teljesen harmonizálni fog a tartalma hatalmassága, amely a nagyszerű politikai megnyilatkozásokon és rendkívüli szépirodalmi részen kivül a nagy idők lelkének megórttető és magyarázó rajzával gyönyörködteti az olvasót. Hármas szentség kultusza lesz a „Független Magyarország“- nak ez az ünnepi kötet-száma: Kossuth Lajosé, Petőfi emlékéé s a magyar szabadságküzdés eszméjéé. Ennek a parancsolóan magyar kultusznak a szolgálatába hozzá méltó tényezők állnak. Petőfi emlékének hivatott istápolója, Herczeg Ferencz és Ferenczi Zoltán vezetésével: a Petőfi-Társaság tá- mogatji munkásságával a „Független Magyarország“ törekvését; a legivatottabb tollak rajzában elevenedik majd meg a negyvennyolczadiki szabadságharcz és ismeretlen adatokkal világítják meg azok mozzanatait hozzátudó hisztorikusok, köztük első sorban Eötvös Károly, azután a 48 kiváló történetírója. Hentaller Lajos; megjelennek az újság-kötetben a múzeumoknak a nagy időkre vonatkozó i11 ueztrácziói s eredeti fényképfelvételei; „Visszatérő idők“ czi- men megtalálja az olvasó a hármas szabadságharcz: a Rákóczi-idők, a 48 és a legújabb esztendők sza- badságküzdelmét. Általában : minden nézőpont kritikájában imponáló lesz ez az ujságkötef, amelynek megjelenése érthetően leköti majd a magyar közön ség érdeklődését. A „Független Magyarország“ előfizetői teljesen ingyen, ajándékképen kapják. Akik nem előfizetői a „Független Magyarországának, azok 1 korona vételárnak mie’őbb való beküldésével szerezhetik meg. Külföldre a postadijjal együtt 3 korona. Ez az összeg akár postautalványon, akár bélyegben küldhető be a lap kiadóhivatalához (Budapest, VII. Erzsébet-körut 50.) Dohánytőzsdék, vasúti állomások és egyéb lapelárusitók szintén csak előre beküldött 1 korona árban kapják az ünnepi számot. Minden magyar embernek, de különösen a hazafias köröknek, kaszinóknak, egyesületeknek és asztaltársaságoknak szükséges már idejekorán biztosítani a maguk számára a „Független Magyarország“ márczius 15-iki számát. Az avarok rövid szereplését Európában, az Endrei Zrlán-féle Világ Történelme e heti száma mondja el és egyúttal Nagy Károly utódainak történetét tárgyalja. A füzethez igen sikerült szép színes mümellékletet csatoltak. Az általános műveltségnek eszközéül szolgálni volt ennek a munkának a czólja megindításakor és ezt a czélt határozottan sikeresen szolgálja is. Aki ezt az érdekesen és jól megirt, képekkel gazdagon tarkított munkát megakarja ismerni, kérjen mutatvány füzetet, melyet díjmentesen küld a „Világ Történelme* kiadóhivatala. Budapest, VI., EötvÖ8-u. 26/d. Nagyhírű zeneszerzők találkozója a „Zenélő Magyarország“ zenemüfolyóiratnak márczius elsei 330-dik füzete, melynek tartalmán hazai és külföldi zeneszerző kitűnőségek legjava szerzeményeikkel szerepelnek. így közli e szám: I. Hubay Jenő remek hegedű „Szerenád“ ját, zongora kísérettel. Ii, Bihari János hírneves „Koronácziós magyar nótáját,“ Huber Sándor átiratában zongorára. III. Tschai- korosky Péter világhírű orosz zeneszerző bájos müdalát „A bál közepette“-t zongora kísérettel Győry Margit műfordításával. IV. Dr. Angyal Ar- mandnak „Medusa“ czimü polkáját zongorára. E pompás zenemüfolyóiratot, melynek minden egyes száma szakavatott megválasztással az összes zenei válfajokat felöleli, s meghozza mindenkinek a maga Ízléséhez megfelelő zenei újdonságot — mint ilyet — minden zongorázó figyelmébe melegen ajánlunk. Havonta 2 füzet, negyedévben 6 füzet — 3 korona előfizetésért. Egye8 füzet és mutatványszám ára 1 korona. Előfiz nhetni az idei XIV. évfolyamra és a már előző 54. évnegyedre — a „Zenélő Magyar- ország“ (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalában, Budapest, VIII, József-körut 22. Gyulai élet. A nem autonom érzelmű szemlélődő a lefolyt szolgabiró választásról azt az impressziót vihette haza magával, hogy a független megyebizottsági tag urak, akiknek Ítéletét semmiféle felsőbb- ségi kényszer nem befolyásolhatja (mert hiszen kitől féltheti egy legtöbb adót fizető a kenyerét) ugyancsak nem becsülik a tisztviselőben a függetlenséget s igy szegény Salacz Ferencz, aki egy spanyol grand büszkeségével függetlenítette magát a bevett szokástól és nem ment házalni a megyebizottsági tagokhoz, szépen elbukott. Pedig ő volt a legöregebb másodosztályú szolgabiró, a jog, törvény és igazság nevében őt kellett volna megválasztani. A jog, törvény és igazság azonban nincsenek benne a legtöbb adót fizetők névjegyzékében, ott már a csabaiaké a főszerep, azok pedig Jeszenszky Elekbe helyezték bizalmukat, aki sokkal ügyesebb fiú, semhogy fel ne használta volna a megyebizottsági tagok abbeli gyöngéjét, hogy meg kell őket környékezni szavazat irányában, mert hiszen mit ér a tekintély, ha nincs kivel szemben gyakorolni. S igy az orosháziak közkedveltségben álló »Zselek«je, aki nemcsak a legnagyobb frizurával biró és legszebb hangú szolgabiró a megyében, hanem egyik legrászületettebb szolgabiró is és jobbkeze Berthóty Pistának, kanterben győzte le a vetélytársakat s ez által kiérdemelte a »Luluverö« nevet, mint Barabás anno dazumal a »Tiszaverőt.« Debreczenyi Lulu tudniillik az a rettegett konkurrens volt eddig, akit az alispánválasztástól lefele a Il-es szolgabiróig mindig kombináczióba hozott a fáma s akiről eddig el volt terjedve a megyeházán, hogy csak azért nem alispán és főjegyző még, mert tiszteli az anciennitást és nem akart másoknak útjában állani. S ez igy is volt mindaddig, mig a csabai tótok meg nem vadultak Achim után s miután Achim volt törvényhozó ur ugyancsak gvengén tiszteli a törvényt és sók baja volt a köz- igazgatási hatóságokkal a miután Debreczenyi Lulu meg épen a törvény és rend őre Csabán, ebből származott az ő tragikuma, s a csirkepiaczon, ahol sok országra szóló zenebonát insceuirozott már »pán Andriskó«, eldöntötték az ő sorsát is, pedig ha Lu- lunak ilyen malőrje nem lett volna pán Andrissal, a csabaiak szívesen megválasztották volna őt első szol- gabirónak — Gvomára. Mindebből csak az a tanúság, hogy nincs szebb dolog a választásnál, ahol nem a protekczió dönt, mint a kinevezésnél, hanem a polgárok szent meggyőződése, minden tekintet nélkül mérlegeli az érdemességet és jutalmazza a munkásságot s bár ezt hat fontos ábrázattal illenék elmondanom, mint komoly elméletet, bocsánatot kell kérnem tőled, hogy mégis grimaceot kell hozzá vágnom reád, ó szent autonómia 1 A választás azért még mindig különb «kenyér- bejuttatási mód«, mint a kinevezés, mert hiszen azért
