Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-24 / 8. szám
1907. február 24. BÉKÉS 5 versenyt rendez. Műsor: 1. Kéler B. Rákóczi nyitány. 2. Moszkowski M. Spanyol tánczok. No. 3. Hegedűn előadja Dr. Prey Géza, zongorán kiséri Ernperl Gyula. 3. Aubrey G. Művészek álma, keringő. 4. Monolog. 5. Népdalegyveleg, 6. Suppé P. Költő és paraszt, nyitány. Hegedűn előadja Oiváth Gyula, zongorán kiséri Emperl Gyula. 7. Rákóczi induló. Belépő-dij személyenként 80 fillér. Kezdete délután fél 5 órakor. Életunt Öreg ember. Körösladányba Bernáth Mihály 63 éves földmives kedden délután eltávozott hazulról, majij visszament, azonban egyenesen az istállóba tartott, ahol késő este felakasztva, holtan találtak rá. Tettének oka minden valószínűség szerint élotuntság. TŰZ. Sámsonban folyó hó 11-án este Lampel Miksa házánál kéménytől tűz ütött ki. A kár 1600 korona, mely nagyobb részben meg fog térülni, mert az épület biztosítva volt. Ügyvédek köréből. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Csánki Béla szeghalmi volt ügyvédet elhalálozás folytán, az ügyvédek névjegyzékéből törölte. Egyúttal irodája részére gondnokul B:rtin Pál szeghalmi ügyvédet rendelte ki. A gyújtogató macska. Különös okból eredő szobatüz volt Szarvason. Sutnyinszky Mihály házában a gyufát a boglyakemenczón tartották. Ugyan csak a kemencze közelében volt a ruhalogas. A nncska feldöntötte a gyufatartót. A gyufa a melegtől lángra lobbant. Az égő gyufától meggyül lak a ruhaneműéit. Végre a ruhaneműtől lángba boru't a szobi s össze is égett minden berendezése. Halál a fogdában. Újkígyóson Bohus Pataj János erzsébethelyi legény az ujkigyósi községháza fogdáját, ahova a gerendási tanyákról, hol a csendőrök elfogták, került, felakarta gyújtani s az igy keletkezett füstben megfuladt. Úgy találtak rá reggel 5 órakor, mikor is már meg volt túladva. Thierry A. „Szolgálok (Ich diene), ez a jeligéje az ismert apácza védjegynek, amelyel Thierry A. gyógyszerész balzsama az értéktelen hamisítások ellen törvényileg védve van. „Szolgálok“ a szenvedő emberiség javára, joggal mondhatja ezt a feltaláló, mert Thierry A. balzsama és centi folia kenőcse a megbetegedéseknél valóságos házikincs, melynek gyógyerejét minden o’vosi tekintély elismeri. Ezernyi köszönő levél bizonyítja a fenti legjobb háziszerek hatását az egész világból. Az ezekről szóló könyvet kérésre díjtalanul megküldi Thierry A. Vódangyal gyógyszertára Pregradában, Rohits-Sauerbrunn mellett. Szölőlugasnak és szőlőültetéshez alkalmas legjobb fajú és kiváló minőségű fajtiszta oltványokat Bzállita hírneves „ Milleniumtelep“ Nagyősz, Torontál- vármegye, melynek kezelősóge minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve küldi mü,mellékletekkel díszített magyar, vagy német, vagy román, vagy szerb nyelvű főárjegyzékót. Tarka képek. Egyik nap esik, a másik nap fii, egyik nap olvad, a másik nap fagy, furcsa egy időjárás, ép olyan megbízhatatlan, akárcsak az újságok állításai a leleplezések terén. S hozzá még azt beszélik, hogy árvíz lesz, már akadt olyan is, a ki hallotta hogy a Körözs kiöntött, hogy katonaság őrzi a gátat, s hogy a Siitye már viz alatt van. Hát ez még mind nem vált be, hanem beválhat. Dehát nem kell félni, megjelentek a hatósági rendelkezések a hivatalos lapokban, azokban mindenről van gondoskodva, mentő csónakokról is sőt a mi legfőbb arról is gondoskodva van, hogy ne lehessen árvíz. De meg hát inért fizetnénk azt a horribilis ártéri adót, hogy ilyenkor aztán, mikor sok az ár, el ne térjen. A vizi mérnököknek persze ad egy kis dolgot a jégzajlás, s ilyenkor tűnik ki, hogy jó-e a gát és hogy ki a legény a gáton. És ha jönne is az árviz? Hét évig mindig azon sopánkodtunk, hogy milyen borzasztó szárazság van, a földben nincs egy csepp nedvesség, már most illő, hogy a föld egy kis nedvességet kapjon. Azonban van ennél nagyobb baj is, a min nem tudunk segíteni. Drága a tojás ! Tojás nélkül pedig bajos ellenni az embernek, illetve a gazdaszszonynak, mikor mindenbe tojás kell, tésztába, rántottába, tojásos krumpliba, rántott csirkéhez és az öreg Fischl tudja jobban, hogy még mi mindenhez 1 És egy tojásért 10 fillért kérnek, mikor még nem régen 6-ot lehetett venni egy hatosért. Már most hogy egyen a szegény ember tojást ? S vájjon mi ennek az oka? Nem tojnak a tyúkok, vagy összebeszéltek a tojásos asszonyok és kartellt kötöttek. Aligha nem az utóbbi eset áll fenn. Nahát ezen csak úgy lehet segíteni, ha mi is sztrájkolunk, összebeszélünk vevők mind ahányan vagyunk,' s egyszerre beszüntetjük a tojásvevést, s felhívást bocsátunk ki az ország összes polgáraihoz s polgárnőihez, a kik a piaczról veszik a tojást, hogy ne vegyenek meg egyetlen egy tojást sem, hadd büdö- södjék rajta az eladókon. Ha aztán látják, hogy nem kell a tojásuk, majd kiköltetik, s úgy elsza porodik az aprójószág, hogy olcsó lesz a csirke is tojás is. Ezen a bajon csak igy lehet segíteni. Vagy van még egy mód. Állítsunk fel saját külön csirketelepet, a hogy a nagyváradi tisztviselők tették. A telep létesítéséhez mindenki hozzájárul bizonyos számú tojással s azt kiköltettetjük, lesznek saját csirkéink, tyúkjaink és kakasaink s azokat egymásnak eladjuk az előállítási áron. Bizonyára nem fog kerülni egy tojás 10 fillérbe. Hisz ez valóságos tojás uzsora. Itt van mellé a hús uzsora. Egy kiló borjú hús 2 korona 80 fillér. Hát nincs már borjú a világon, vagy talán a mészárosok okvetetlenkednek a közönséggel ? Mégis hallatlan dolog, hogy egy kiló husért egy egész kincset kellessen fizetni. Már ebbe belé kell avatkoznia a hatóságnak s véget vetni ennek a bornyutlan állapotnak. Hisz nem lehet már panasz, hogy szárazság van, hogy rossz termés volt, van minden bőven, csak marha nem volna? Ha ez igy tart, hatósági mészárszéket kell felállitani s idegen államokból marhát behozni, de ezt az őrült áremelkedést le kell törni inidnen áron, mert ez nem járja. Az sem járja, hogy nem akar a télnek vége lenni, s a drága fa minél erősebben fagy, annál erősebben fogy. S mintha csak hadjáratot intéznének a fogyasztó emberek ellen, midaz a mire' feltétlenül szükségünk van : méreg drága. Az élelmezési czikkek, kivéve a sárga répát, mert azt senki se szereti, a ruhanemüek, kivéve a legyezőt, bajusz kötőt, mert ezek nem feltétlenül szükségesek, a tüzelő anyag, kivéve a kukoricza kórót, mert azzal nem igen fütenek, a világitó szerek (villany) kivéve a fagygyúgyertyát, mert azt már csak a népdalban égetik, a lábbeli, kivéve a bocskort, mert abba csak mócz polgártársaink járnak, mind-mind megfizethetetlenek, s ezért van aztán az, hogy hivatalnok ember az egész fizetését ezekre a legszükségesebbekre költi s egyéb igényeit csak úgy tudja kielégíteni, ha adósságot csinál. Az adósság csiná- lásnál pedig a hitelszövetkezetek uzsoráskodnak rajtok. S a mint javítják a tisztviselők fizetését, az uzsorások is emelik az árakat. S ez elől a szipolyozás elől nincs menekvés, ezen csak a bölcs kormányzat tudna segíteni — ha komolyan akarná! SS—ó. Közgazdaság. A békésmegyei takarékpénztári egyesület folyó hó 23-án tartotta 44-ik évi rendes közgyűlését Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt, amelyen a részvényesek szokatlanul nagy számban jelentek meg. Ott voltak: dr. Berkes Sándor, Braun Mór, Czinczár Adolf, Dobay Ferencz, Kliment Ferencz, ifj. Kohlmann Ferencz, Reisner Eie, Stern László, N. Szabados József, Szénásy József, 'Weisz Mór, Weísz Salamon, Wolf Zsigmond, Kóhn Dávid, dr. Kóhn Mór, Destek Károly, Kutschera Nándor, dr. Martos József, Schmidt Iván, Pándt István, Sulyok Ede, Bulla Sándor, Batik Elek, Braun Vilmos, dr. Ladies László, Deimel Lajos, Alcser Imre, Deutsch Vilmos, Novák Árpád, Hoffmann Mihály, Böhm Miklós, dr. Jantsovits Emil, Nagy Jenő, id. Schmidt Gyula, Bekker Antal, dr. Daimel Sándor, Nuszbek Sándor, Gremsperger József, Bodoki Kálmán, dr. Kovács Károly, Erkel János, ifj. Erkel Rezső, Bekker Endre s Scherer Benedek, 46 részvényes 833 részvény és 596 szavazat képviseletében. Lukács György elnök a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a részvényeseket, örömmel konstatálva az egyesületnek múlt évi nagyon kedvező üzleti eredményét és ama ténykörülményt, hogy az uj részvények sikeres kibocsátásával a részvény és tartalék tőke tetemesen gyarapodott. Az igazgatóságban Gróh Ferencz prépostnak Debreczeube elköltözése folytán történt lemondása s Nógáll László elhalálozása folytán két tagsági hely üresedett meg. Nógáll halálozásával az egyesületet ért nagy veszteségről kegyeletes szavakban emlékezik meg, a közgyűlés is jegyzőkönyvileg örökíti meg részvétét. A közgyűlésnek tehát két évre két igazgatói helyet s miután a felügyelő bizottság megbízatása lejárt, négy felügyelőt kell választania. Dr. Ladies László utal ama körülményre, hogy az egyesületnek ez idó szerint kétféle részvényesei vannak, régiek és újak. A múlt évi számadások és a mérleg fölött természetesen csak a régi részvényesek rendelkezhetnek, az vitatható kérdés, hogy az igazgató s felügyelő bizottsági választásokban részt- vehetnek-e az uj részvényesek is. Az ő nézete szerint, — tekintettel ama körülményre, hogy a részvénykibocsátási felhívás az uj részvényeseknek 1907. január 1-től fogva biztosítja a jogokat, a választásban az uj részvényesek is résztvehetnek s dr. ■Jantsovits Emil részvényes felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag eme álláspont mellett nyilatkozott. Az igazgatósági s felügyelő bizottsági jelentéseket a közgyűlés felolvasottnak s minden vita nélkül tudomásul vette. A választás Böhm Miklós elnöklete s Weisz Mór s dr. .Jantsovits Emil szavazatszedő küldöttsége mellett, titkos szavazás utján, a következő eredménnyel ejtetett meg: igazgatók lettek a beadott összes szavazatokkal Dobay Ferencz és Braun Mór, felügyelő bizottsági tagok pedig részint az összes szavazatokkal, részint túlnyomó többséggel Deimel Lajos, Pandi István, Schmidt Iván és Bulla Sándor (Orosháza). A közgyűlés alig egy órát vett igénybe s 10 órakor Lukács György elnök zajos éltetésével befejeztetett. Délben a takarék- pénztári igazgatóság Lukács György elnök tiszteletére a Komlóban diszebédet adott, amelyen számos részvényes is részt vett. Az „I. Gyulavárosi Takarékpénztár“ f. hó 17-én délelőtt 10 órakor tartotta meg az intézet helyiségében dr. Zöldy János elnöklete alatt 34. évi rendes közgyűlését, melyen 48 részvényes 425 részvény képviseletében jelent meg. Elnök szívélyesen üdvözli a részvénjreseket, konstatálja, hogy a közgyűlés napja szabályszerüleg lett közhírré téve, megállapítja a határozatképességet, ennek következtében a közgyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv vezetésére Schmidt József intézeti főkönyvelőt kéri fel. A tárgysorozat első pontját az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése és az 1906. évi zárszámadások előterjesztése képezte, melyek egyhangúlag tudomásul vétettek s a felmentvény úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak minden irányban megadatott. Az igazgatósági jelentés alapján a múlt év folyamán elhalt Jantsovits Emil igazgatónak, ki 12 éven át állott az intézet élén, az intézet fejlesztése körül szerzett érdemei jegyzőkönyvileg megörökittettek s kapcsolatosan helyeslőleg tudomásul vétetett, hogy az igazgatóság az intézet nevében elhalt igazgatójának ravatalára díszes koszorút helyezett s hogy életnagyságu arczképét az igazgatósági tanácsterem részére — Uferbach Jenő festőművész által — megfestette. A tárgysorozat második pontját az 1907. évi költség- vetés megállapítása képezte, mely egyhangúlag elfogadtatott. A tárgysorozat 3. pontja értelmében az 1906. évi tiszta haszonnak felosztására vonatkozólag, az igazgatósági javaslat alapján, határozat gyanánt kimondatott, hogy a mérleg szerint kimutatott 45,059 korona 4 fillér tiszta haszonból, az alapszabályszerü jutalékok levonása után 22,000 korona részvénv- osztalékra, 1150 korona az intézeti tisztviselők jutalmazására, 400 korona jótékonycélokra — még pedig a) a békésmegyei tiszti nyugdíjalapnak 50 korona, b) a városi tiszti nyugdíjalapnak 50 korona, c) a gyulai nőegyletnek 40 korona, d) az izraelita nő- egyletnek 20 korona, e) az önkéntes tűzöl tóegyletnek 20 korona, f) a főgimnáziumi tápintézetnek 40
