Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-08 / 49. szám
1907. deczember 8. BÉKÉS 7 Gyulai „létezés“* Wilde Oszkár egyik aforizmájában azt mondja, hogy az emberek azt hiszik, hogy élnek, pedig nagyobb része csak létezik ! Hát ebben igaza van! Mi is oda jutottunk, hogy nincs gyulai élet, •csak gyulai létezés! Olyan lett a gyulai élet, mint egy nem honorálható váltó. A kibocsájtója már nagyon öreg, az elfogadója — az uj generáczió — még nagyon fiatal és megfelelő kezes ma nincs. Vannak ugyan még mulató emberek, de ma már — vannakra is sokszor buknak ! De miért nincs voltaképpen gyulai élet? Azt mondják, hogy az emberekben nincs kedély. Dehogy is nincs! Csak az a baj, hogy sokan azzal is — épp úgy mint a pénzükkel — tartoznak ! Csakhogy pénzükkel a takarékba, kedélyükkel pedig a szanatóriumba ! Különben azt hiszem, hogy mind eme bajoknak kútforrása a pénz ! A pénz, ez a nyomorult hiány! A pénz, amely olyan, mint a kormányozható léghajó: mindenki fel akarja találni s mikor már feltalálta, akkor repül el! (Példa rá a Patria.) Óh! te nyomorult forgalmi eszköz, mely felváltva adod a nyomort és a jólétet, a kedélyt és a nagy nyugodtságot, miért nem jössz el, ha nem is mindig, ha nem is egészben, de legalább — felváltva ! Furcsa is az a pénz! Pénzzel okos ember is lehetsz. Ám ha pénzzel akarsz okos lenni, sok legyen, mert a kevésnek nincs értelme ! Hanem kissé messze kalandoztam a tárgytól! Messze-e? Talán most vagyok hozzá a legközelebb ! De bocsánat! Valamit elfelejtettem! Találtam egy tized százalék gyulai életet! És tudják-e önök, hol ? A főgimnáziumi Urániában! Azonban, ha ilyen a gyulai élet egy kis része, akkor az nagyon izzasztó és kellemetlen. Mert ott ember-ember hátán fülük és csak az lát, aki elől van ! Nem lehetne ezen meghatározott számú belépő- jegygyel segiteni? De hol van a többi gyulai élet ? . . . Ezt keressük meg! — ely legutóbb fotográfiákat gyűjtött a Békés hasábjain, még pedig helyben és jelenben ! Hát ezt könnyű volt összeszedni! De én, aki szeretném megtudni, hogy hol a gyulai élet, ezzel nem érek czélt! Én a tudomány legújabb vívmányát, a távolba fotografálást használom és annak segélyével szeretnék képet alkotni! A masina már be is van állítva és önök elé tartom szíves olvasóim! Nézzenek csak belé!... Látják azt a most serdülő, fiatal, egészséges, kedélyes generácziót, főgimnáziumunk ifjúságát ? .. . Ez hoz magával annak idején uj vért, ez fogja jijra életre hívni a gyulai élet tetszhalott tetemét! Addig pedig várjunk ! Vagy talán mi is ilyenek voltunk ? 1.. . — ncr. Szezon. Mostanában nagyon szeretik lecsepülni a gyulai életet, rákiáltanak kigyót-békát, minden rosz- szat . . . pedig talán nem is egészen úgy áll a dolog, ahogy ezek a szigorú kritikusok feltüntetik, az -ő szemüvegük azt hiszem túlságosan sötét, ítéletük elfogult és igy nem is irányadó. Lássuk csak van-e benne valami igazam ! ? . . . A legújabb világfelforditó gyulai szenzáczió egyike a közös konyha! Sokan protestáltak ugyan megalakulása ellen, úgy tartván hogy közös lónak túrós a háta, de hát szavuk elhangzó kiálltás volt a pusztában, a kutya se ügyelt rá! Mesélhettek hetet havat az antikommúnisták, mégis összeverődött a tisztes társaság a minden bajokat megorvosolni hivatott közös bogrács köré ! Hogy a kis csapatra az első napok keserű megpróbáltatásokat hoztak, azon már túl vagyunk, sokan •el is felejtették ! Elvégre minden kezdet nehéz és miért lenne kivétel egyedül a közös konyha? No de szó ami szó sok csípős élezre, attikai sóval fűszerezett gúnyolódásra adott alkalmat ez a nem éppen paradicsomi állapot! Valami .Jávorka nevezetű úri ember még rímre is vetemedett a közvélemény nyomása alatt, verses episztolát skribálván Noé nevű barátjához, azonban eme merészségének majd megadta árát, mert a közös konyha lelkes hívei a Békésmegyei Casinónak nevezett esti tanyán reá lestek, s futással volt kénytelen bőrének épségét megmenteni ! Lehet-e csodálni ha Noé ilyen körülmények közt a válasszal még mindég adós ? Pedig a közös konyháról még mindig lehetne nagy és épületes dolgokat Írni. Mert tagadhatatlanul igaz ugyan, hogy Felekné főztje fölül áll a kritikán, de viszont vannak értesüléseink, hogy nem ritkák, sőt naponként előfordulók az olyan esetek, mikor egy-egy cseléd ki későn érkezett, légmentesen elzárt üres ételhordóval kénytelen haza poroszkálni ! Otthon persze el lehet képzelni, hogy a család minő tablóval fogadja. Ez természetesen ázsiai állapot és főleg nagyon igazságtalan, régi elv lévén, hogy az ember ha fizet legalább kapjon érte valamit! Amint tehát az ilyen első esetnek hire ment az elvtársak közt, nyomban ki lett adva az ukáz az összes cselédeknek az étel- porczióknak kellő időben való hazamozgósitására! Ennek megint az lett a természetszerű következménye, hogy — miután a cseléd is érdekelt volt a kosztügyben, déli fél 12 órakor valóságos rohanás ment végbe az utczákon a kantatündérek részéről, kiki nagy lohajtva, hangos csörtetés közt igyekezvén bögréjével az áhított közös czél felé. Erre a körülményre felhívjuk a rendőrség éber figyelmét, mert nem elég, hogy a kőzöskonyhás cselédek rohanó áradata veszélyezteti az utczán járó-kelők testi épségét, de kárt tesznek a város tulajdonát képező utczai faültetvényekben, sőt — mint teljesen megbízhatatlan forrásból értesülünk, — legutóbb jármüveket is döntöttek már fel, igy többek közt a — hon- oédágyút ! Másik kiemelkedő jelensége társadalmi közéletünknek a »Snassz banda« elnevezés alatt megalakult modern »dzsentri klöb.« — Ez az egyesület- szerü tünemény a Novák-utczai telepen rendezte tegnap este első zsúrját; valóságos pánikot idézve elő a korai pihenőre tért és békével szunnyadó szomszéd polgártársak között. Yolt hangverseny, szavalat és kosztolás — pezsgővel egybekövetve s a társaság a terített asztalok mellett — melyeken krokambusztól kezdve a fekete retekig az étkek minden válfaja bőven volt képviselve, — a legkedélyesebb hangú latban a hajnali órákig maradt együtt. Az estélyen különben jelen volt Noé is Blézeréből és az első fogás után a társaságról Írott és minden komoly alapot nélkülöző következő alkalmi ódáját bocsájtotta közprédára : »Éljen a »Snassz banda« első elit zsúrja, Az ifjú titánok legújabb bravúrja ! Mert ez a társaság a TVbyóÁ-utczában, Díszes virágzásnak indult mostanában ! A hírnév mezőjén ők az urak manap, Akár hajdanában egy-egy Erkel darab, Avagy Sztojanovics hires Portugál-ja, Ha Kovalszky Robi játsza, deklamálja! Hegedűs is kerül (már ki venné zokon ?) Itt Farkas és bárány egyforma jó rokon! Köztük nem egy kozmás, — lévén oka rája, S Túri Balog Marosa a banda nótája!... Hogy ezek után az elvetemült szezonköltőt kidobták a társaságból, az csak természetes. — Ennek oka különösen az volt, hogy a versben a társaság minden egyes tagja magára ismert! No de térjünk virágosabb mezőkre ! Azt mondják, akinek szerencséje van a játékban, az szerencsétlen a szerelemben! Talán erre bazirozta egy budapesti ezég annak idején ezt a jeles mondást: Kiss szerencséje nagy ! Szent igaz, hogy úgy van! Aki szerencsés a játékban, szerencsétlen a szerelemben, de hát aki a játékban szerencsétlen?! A praktikus élet azt mutatja, hogy viczeverza s áll ez a tétel. És ha igy van a dolog, akkor a budapesti ezégnek konkurrense akadt, vagy talán fióküzletet nyitott a ezég — vidéken f ! Dr. Nyúl. Közgazdaság. A Gyulavidéki vasút novemberhavi szállítási eredménye a következő: szállítottak személyeket 12252, bevétel 4350 kerona 90 fillér, árukat 7336 somma, bevétel 12121 korona 93 fillér, novemberi bevétel 16471 korona 83 fillér. 1907. év összered- ménye személyek 135652 bevétel 50144 korona 90 fillér, áruk 44501 tonna, bevétel 84690 korona 20 fillér, összes bevétel 134835 korona 10 fillér. Hivatalból kirendelt beiegsegélyzö pénztári orvosok. Magyarország orvosi kara és az ipari munkásokat baleset és betegség ellen biztositó pénztárnak között megindult küzdelem hullámai hozzánk is eljutottak. Az ütköző pont pedig az, hogy a pénztár és orvosok között a gyógykezelési dijakra nézve megegyezés mindezidáig nem jött létre. A pénztár tehát ez idöszerint orvosok nélkül működik, s tagjai után az esetenként felmerült orvosi szabályzat szerinti kezelési dijjakat kénytelen fizetni. A szeghalmi és gyomai pénztári kezelőség e miatt pauasz- szal is fordult az illető főszolgabirákhoz s kérték, hogy a pénztári orvosi teendők ellátására hatósági orvos küldessék ki. Ezen panasz folytán a hatóságok a községi orvosokat kirendelték. A rendelkezés ellen az orvosok felebbezéssel éltek, melyek folytán a vármegye alispánja az I. fokú hatósági határozatokat felülvizsgálván megsemmisítette, mert a hatósági orvosoknak hivatalból hasonló ezolgálattételre kirendelése törvényes alappal nem bir. Munkásházak építése. A gazdasági munkások állami támogatásáról szóló 1907. évi XLYI. t.-cz. végrehajtása iránt szükséges intézkedések tudvalevőleg most vannak folyamatban. Ezeknek során legutóbb a földmivelésügyi miniszter rendeletben hívja fel a törvényhatóságokat a házépítés kivitelére szükséges fedezetek mikénti beszerzésénél követendő eljárásra. Utal a rendeletben arra, hogy lehető legnagyobb körültekintéssel oda keli hatni, hogy a szükséges kölcsönök ne feltétlenül pénzintézetek révén szereztessenek be. Tényleg helyesebb is, ha a községek és törvényhatóság saját alapjaikból és a rendelkezésre álló pénzkészletükből veszik fel kölcsönként a munkásház építésére szükséges összegeket, mert ezzel nemcsak saját alapjaik tőkéjét, hasznosítják, hanem ezzel legalább részben ellensúlyozhatják azt a befolyást, amelyet a pénzpiacz helyzete, az egész munkásház — építési akczió gyakorolni máskülönben képes lehet. Dohánybeváltás. Az 1907, évben a dohány- egyedárúság részére engedély mellett termelt dohány a békéscsabai m. kir. dobánybeváltási állomáson január hó 2-ától, február hó 29-éig fog beváltatni. Az uj Cselédtörvény végrehajtása során vármegyénk közigazgatási bizottsága felirt, hogy az annak alapján felmerülő és 40 koronát meg nem haladó kártérítési követelések elbírálása a főszolga- biróságoktól utaltassék át a községi bíróságok hatáskörébe. A földmivelésügyi miniszter a feliratra értesíti a bizottságot, hogy a kérelemnek ezúttal helyt nem adhat, hanem felhívja, hogy ebben a kérdésben a végrehajtás során szerzendő gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével később tegyen újabb felterjesztést. Az alföldi gazdasági vasút és a vármegye vámszedési joga. Annak idején a törvényhatóság kérelmezte a kereskedelmi miniszternél, hogy az általa gyakorolt tótkomlósi, vésztői és békési vámszedési jog az alföldi első gazdasági vasút tótkomlósi, vésztői és békési állomásaira is terjesztessék ki. E kérelem folytán most arról értesíti a kereskedelmi miniszter vármegyénk törvényhatóságát, hogy miután a tótkomlósi vámszedési jogra vonatkozó engedély érvényességének időtartama 1908. évi január 5-én, a vésztői vámszedési jogra vonatkozóé pedig 1908. évi junius 22-én jár le,
