Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-24 / 47. szám
2 BÉKÉS 1907. november 24. túlterhelt községek listájának az élén áll : egy városról: Gyöngyösről beszélik csak, hogy annak is 100 perczenten felüli községi pótadója van. Ezt a pár óv előtti óriási tűz- katasztrófa s annak következményei okozták, ott tehát ez a magas pótadó csak átmeneti s nem normális dolog. így tehát ha széles e hazában valamelyik város, akkor igazán Gyula városa van abban az éppen nem irigylendő kényszerhelyzetben, hogy az államnak segítségét igénybe kell vennie s a kormány minden községtől inkább megtagadhatja a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett segélyt mint Gyula városától. Hogy ez megtörténjék, annak mindenáron való kieszközlése, a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban, a város közterhekkel tulherhelt lakosság érdekében elodázhatlan kötelessége Gyula városa képviselőtestületének. És ha mégsem sikerülne, akkor ? . . . de ezt ezúttal nem vészük, nem akarjuk még kombináczióba venni, csupán annyit, hogy a képviselőtestületnek a pótadó csökkentéséről, habár más és radikális módon, de akkor is kötelessége lesz gondoskodni. Megyebizottsági tagválasztások. Lezajlottak a november 19-ére kitűzött választások, s a megyebizottság ama választott tagjainak helye a kiknek megbízatása a folyó év végével lejárt, hat évre terjedő megbízatással betöltetett. Az eredményeket tekintve nagyban, általánosságban jelezhetjük, hogy mindama remények, melyeket a választásokhoz a közjó és közérdek szempontjából mint kívánatos kellékeket fűztünk, még csak a legkisebb mértékben sem váltak be. Pedig nem voltak azok elérhetetlen magasságban lebegő fokozatai a törvény- biztosítottá jogok gyakorlási módjainak, ellenkezőleg minimális követelményei az olyan alkotmányos küzdelemnek, melyektől egyedül várható a nemes czél elérése. Nem találhatnak bennünket elfogultságban leledzőknek, hogy elfelejtjük a tegnapi ítéletünket a mai pálfordulás kedvéért. Szemébe nézünk becsületesen az eredményeknek, s kimondjuk bátran : hogy a választások igenis főként az osztályharcz bélyegét! András 121. viselik magukon. Ha még ehhez hozzá veszünk egy nagyon nagy adag közönyt, — azok részéről, a kik kötelességszerüleg volnának hivatva arra, de ezzel szemben következetes nemtörődömséggel tartják magukat vissza attól, hogy vállvetve egyesüljenek a czél érdekében, — melynek elérése hazafias köte lesség volna, — akkor előttünk fekszik az eredmény hűséges képe, melyet, ismételjük közönynek hívnak Nem, nem akarjuk ezt a szégyenbélyeget a közélet komiokára sütni: inkább azt mondjuk, hogy ez egy természetes jelenség, egy betegség, melyből a mai időket tekintve nem tudnak már elég gyorsan ki gyógyulni középosztályunk, a gazdák, iparosok, kereskedők, kisbirtokosok sok százramenő urai! A választások lefolyásáról kölönben a követ kezőkben számolunk le. Gyulán az első kerületben kibocsátott lista minden változtatás nélkül keresztül ment. Beadatott 148 szavazat ,melyből 122 esett Sál Józsefre, 114 dr. Bucskó Koriolánra, 112 Dobay Ferenezre, és 101 dr, Follmann Jánosra. A második kerületben 94 szavazat érkezett be, melyből legtöbbet nyertek s igy megválasztattak: Szikes György, Schmidt Gyula, dr. Lindenberger János, Kiss István. A harmadik kerület 102 szavazatot adott be, amelyből a megválasztottak közül esett 78 ifj. Steigervald Istvánra, 62 Metz Antalra, 60 Monori Mihályra, Ö5 Murvai Istvánra. Kétegyházán a beérkezett 114 szavazatból nyert: Megele Béla 101, Böhm Miklós 72, Gáncsé Mihály 68 szavazatot. Békéscsabán a választásokból kifolyólag igen élénk agitátiót fejtett ki Achim L. András és pártja, mely meglehetős nagy diadalt aratott. Az első kerületben 259 szavazat adatott le. Megválasztattak: Vandlik Mátyás 183. ifj. Kraszkó Mihály 180, Macblik György 179, ifj. Huszár Pál 179, Bohus M. György 179. A második kerületben beérkezett 328 szavazat. Ebből kapott: Sailer Gyula 203, Korossy László 198, Achim Gusztáv 195, dr. Weisz Frigyes 171, dr. Herényi Soma 145, Szenes Sándor 118 szavazatot. A harmadik kerületben megválasz- tatott: Zelenyánszki Mihály 129, Maczák György 127, Laurinyecz János 126, Hankó Pál 126, Meliska Pál 125, A negyedik alkerületben Such Kálmán 119, Darabos János 114, Uhrin Pál 113, Hursán György 113, Szekerka György 105. Mezöberény-ben szintén meglehetős érdeklődés nyilvánult a választások iránt. Benyujtatott összesen 289 szavazat, melyekből, mint megválasztottak legtöbbet nyertek : Jeszenszky Károly 179, Csák György 153. dr. Kutzián Géza 144, Urbovszki Pál 136, ifj. Stefanovits János 132, Litauszki Pál 125, Mózes Békésen az egész vonalon a Kecskeméthy párt jelöltjei kerültek ki győztesen, sőt Kecskeméthy Ferencz orszgy. képviselőt két kerületben is megválasztották. Az első alkerületben 250 szavazat jött be. Nyert Papp József 141, Körber Tivadar 131, itten lakik, csak az idegen irány és iró van ínyére. Majd egy necrolog következik, azzal a fictió- val, mintha halott volna a háznál. Meghaltak az örökszép mesék. Sőt már az emberi természet és lélek megfigyelései sem vonzanak. Undok abnormitásokra leselkedik az elbeszélő irodalom. A Svengalik, Scherlok Holmesek után már csak a homosexualis szerelmek következhetnek a novellákban és regényekben. Évtizedeken át, amint az őszi kökörcsin elvirágzik, megkezdem a vadászatot az előszó- themák után, minden lehetőt és lehetetlent meg- irtam már s mikor a magunk igazságait keresem, mindenütt beleütöm a mások igazságaiba a fejemet. Felelőssé tettem az irodalom pangásáért prücsköt, bogarat, az akadémiát, ámbár nem hibás, (mert aki alszik, nem vétkezik), Kőrössy- Csoma Sándort, amiért nem akadt rá az ázsiai magyarokra, akik mégis talán megszaporitanák az olvasók számát, királyainkat, hogy semmit se tettek az olvasási divat élesztésére (kivévén becsukattak némelykor egy-két Írót) s végül magát a közönséget, melynek nem kellenek a könyvek, rosszabb lévén a töröknél, mert a török legalább elvitte a Corvinákat, mikor Budát elfoglalta, de ha tegyük fel a magyarság foglalta volna el azóta Konstantinápolyt s ött zsákmányol vala, bizonyosan nem nyúlt volna a könyvekhez (még most sem volnának itthon a Corvinák). Kecskeméthy Ferencz 112, Sántha Lajos 100 szavazatot. A második alkerületben 131 szavazat adatott be: Kecskeméthy Ferencz 69, Szabó István 68, dr. Igaz Pál 69, Hidvégi Gábor 67 szavazatot. A Karma dik alkerületben összes szavazat 202: Cz. Veres László 98, Remeczki Ferencz 91 szavazatot kapott. Köröstarcsán benyujtatott 39 szavazat. Ebből kapott Aszalai Gyula 39, Tardy Lajos 39, Marhás András 37, Szabó László 36. Bartha György 19 szavazatot. Orosházán volt talán a legmozgalmasabb a választás a maga nemében, ahol azonban a gazdák zöme, különösen pedig a községbeli lakosság nagyon élénk érdeklődést tanúsított egész választás folyamata alatt a mozgalom iránt. A beérkezett szavazatok száma 809 azt mutatja, hogy Orosháza gazdáit igen könnyű, szerrel lehet pótolni a tanyai lakosság szavazóival, kik is ez alkalommal kitűnő szervezettségükről tettek fényes tanúbizonyságot. Az első kerületben meg- váiasztatot Pusztai János 150, Pusztai Mátyás 144, Brósz János 142, Bikádi József 145, Iványi Antal 144, Kristófy János 138, — a második kerületben dr. Bikádi Antal 190, Tóth Sándor 180, K. Horváth Sándor 173, Kvanka Mihály 158, szavazattal. Tótkomlóson leadatott összesen 168 szavazat; ebből nyert Paulovics János 128, Lehoczki Mihály 113, Gryueusz György 107, Kunos Isván 100, Hrd- licska Lajos 82 szavazatot. Csorvás választói által leadott 538 szavazatból esett : Seres Andrásra 342, Kuczkay Zoltánra 277, Gremsperger Józsefre 264, Bakos Bélára 262, Papp Károlyra 252 szavazat. tíyoma községben megválasztattak : G. Nagy László 66, Pálffy Béla 40, Szabó József 40, Szabó Benedek 35, Erdei János 30, Kruchio Albert 30, Harsányi Pál 28. Endrödön a beérkezett 70 szavazatból kapott : ifj. Hunya Mihály 59, Kovács István 46, Pálffy Béla 43, Hunya Elek 36, Tímár M. Lajos 34 szavazatot. Szeghalom 171 szavazattal választott. Megválasztattak : Kovács Gyula 88, ifj. Soos István 80, Czeglédi Ferencz 72, H. Kiss Ferencz 71, Izsák Jakab 70, B. Nagy János 68 szavazattal. Körösladányban megválasztattak: Ferencsik Károly 32, Vakarcs János 32, Sebök Ferencz 20. Beadatott összesen 53 szavazat. Tüzesgyarmaton megválasztatott: V. Nagy Gergely 57, Erdős István 51. Beadatott 113 szavazat. Szarvason általában meglehetős érdeklődés konstatálható, leggyengébb a negyedik alkerületben. Az első kerületben beadatott 143 szavazat. Megválasztattak : Scholz Gyula 139, Placskó István 111, Az idén végre már nem jutott eszembe semmi. Könnyű volt Fáynak minden évben csapra ütni a hordót, mert a szőlöcske meghozta, de én már azon a ponton állottam, hogy leteszem a mandátumomat (azt t. i., amit Singer-Wolf- nerék ruháztak rám), midőn nehány soros hir ötlik szemembe a lapokban, hogy Angliában fogynak az Írók. Terringette ! Hisz ez egész uj perspektíva . Mohón szaladtam végig a tudósitáson : azt mondja, maga a parlament mozdult meg e lehangoló jelenségre s egy kigondoló bizottságot küld ki, hogy az újbóli felvirágoztatás modalitásairól tanácskozzék. Bolondság ! Bolondság ! A gőgös parlament, mely azt hirdette, hogy csak fiúból lányt nincs hatalma csinálni, megtanulja most alkalmasint, hogy a wighek és toryk ösz- szes szavazataival sem teremthet egy Boz- Dickenst. Ami egyébiránt a tényt illeti, megörültem neki, mint mikor az ember egy odvas fogat 'alál valahol, amiben egy kis beblombozott arany van. Hop ! Ez az enyim. Eddig, húsz év óta mindig a könyvfogyásokon, vagy nem fogyásokon járt az eszem. Arra nem is gondoltam, hogy az Írók is fogyhatnak. Lássuk csak. Elég csinos kis théma. Meg lehet vele ijeszteni részint az olvasót, részint a kiadókat és ami fő. kitelik belőle az előszó. Nosza, rávetettem magamat és mint a miniszterek szokták mondani, tanulmány tárgyává tettem ; vagyis fölkerestem az angol fordítómat, aki tökéletesen tájékozva van hazája irodalmi viszonyairól. — Igaz-e, hogy Angliában fogynak az irók ? — Igaz. Már alig van. Az asszonyok kontárkodnak. — És mi az oka ? — A pénz, az átkozott pénz. — Hogy-hogy? — A gazdasági irányzat tultengése. A pénzszomj kiöli a kasztiliai források utáni szom- jat az emberekből. — És természetesen a könyvek sem fogynak ? — jegyeztem meg. — Ellenkezőleg, nagyon fogynak. A könyvek közszükség Angliában. Az én honfitársaim olvasnak, de nem Írnak. Mikor már ennyire jutottam az anyag beszerzésében, a magyar kiadómhoz, Singer-Wolf- nerhez intéztem kérdéseket: — Mi van ez idő szerint nálunk a könyvekkel ? — Nem fogynak. — Hát az Írókkal? — Szaporodnak — felelte kurtán. Hátra tántorodtam. Mintha egy gyékényt rántanának ki alólam hirtelen. Mit ? Nem fogynak az Íróink ? Ne bolondozzék ! Hisz akkor én meg vagyok semmisülve, ha még azok sem fogynak. Pedig bizony mindjárt sejthettem volna,
