Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-17 / 46. szám
1907. november 17. BÉKÉS nitókat. hogy kötelességeiknek mmdenkor hazafias buzgalommal törekedjenek megfelelni. A több, mint félszáz főnyi tanítóság lelkesen megéljenezte a kir. tanfelügyelőt. A „Magyar paedagogia“ novemberi számában Ozorai Frigyes dr. a múlt iskolai évi értesítők bevezető értekezéseit méltatván, első helyen foglalkozik gymnáziumunkéval. A legilletékesebb oldalról jövő, elismeréssel teljes méltatást, mely igen kedvező fényt vet fiatal intézetünk tudományos színvonalára, teljes egészében közöljük : Mutschenbacher Gyula : Locke: Az értelem vezetése. (Gyulai r. kath. főgimnázium) Locke műveivel foglalkozni] mindenkor ér demes dolog. Akárhányszor olvassuk, gondolatokat keltenek, tudásunkat gyarapítják, és gyönyörűségünkre szolgálnak. Nagy dicsére et érdemel szerző helyes tárgyválasztása, azután a szorgalom mely lyel értekezését megírta. Mint maga mondja, figyelmét e tárgyra kiváló tudósunk Fináezy Ernő dr. hívta fel „A nevelés története a XVII-ik században“ czimmel tartott egyetemi előadásaiban. Miután rámutat a forrósokra, (többnyire angol források) áttér Locke életének ismertetésére. Ez az ismertetés rövid és mégis elmond mindent, mit Locke életéről a paedagogusnak és filozófusnak tudnia kell. Csak ezután ismerteti „Az értelem vezetése“ czimü munka keletkezésének történetét. Maga az értekezés azonban főleg azért értékes, mert bőven ismerteti, legnagyobbrészt teljesen lefordítja az angol eredetit, mely az értelem helyes fejlesztéséről és kiműveléséről szól. Fordítása világos, magyaros s bizonyságát adja a Bzerző alapos nyelvi tudásának. Bár sokan követnék Mutsehenbacher példáját, hogy ne harmad (német) kézből ismernők meg az angol gondolkodókat és paedagogusokat, hanem közvetlen kapcsolat megteremtése mján. Szerzőnek ezt a munkáját, mely valóságos kis könyv, ajánlom a paedagógiával foglalkozó tanárvilág figyelmébe. Hírek. A gyulai nöegylet ruhakiosztása az elmúlt vasárnap délután 3 órakor volt a gyulai nArvaházu- ban. Szegény iskolás gyermekek, magukkal tehetetlen elaggott szegények részesültek ezen alkalommal az irgalmasság testi cselekedeteiben. Ezt követöleg a nőegylet választmányi ülést tartott élénk érdeklődés kíséretében, ügy a ruhakiosztáson, mint a választmányi ülésen jelen volt a gyulai nőegylet nek nemeslelküségéröl és áldozatkészségéről ország szerte ismert illusztris elnöknője Wenckheim Krisztin! grófnő is. A gyulai nőegylet áldásos működését di csórni különben teljesen felesleges, jobban hirdeti! azt az ólombetűknél azok a szegények, kik évenkén élvezik a nőegylet emberbaráti áldásos működését Uránia előadások Régebbi számunkban jelzet programmjához híven a gimnázium tanári kari megkezdette a kéthetenkinti Uránia előadások tar tását. Október 27-ón „A földközi tenger keleti partvi dóke“, november 10-én „Utazás Parisból Bécsb* az Arlberg vasúton“ került bemutatásra. Mindké alkalommal Mérey Gyula tanár vetítette a képeke a kifeszitett vászonra, a hozzávaló magyarázó fel olvasást pedig Táby Andor tanár tartotta. Az utóbb előadást változatossá tette i zon körülmény, bog; a gimnáziumi énekkar több kedves énekszámmá rövidítette meg a felolvasás szűnetközét. A jól be tanított, preczizen előadott énekdarabok Mutschen bacher Gyula énektanár szakavatottságát mutatják — A közönség szívesen fogadja az Urania előadá sok rendezését, amit az előadáson megjelentél szép száma igazolt és mi reméljük, hogy ezentúl i mindig nagy számmal fogja felkeresni a gimnáziun tágas tornatermét, hol az előadások tartatnak. 1 legközelebbi Uránia-estély november 24 én, vasár nap lesz, tárgyát majd jövő számunkban fogjul jelezni. Időjárás. Nincsen olyan elvetemült kalendá riumcsináló, aki megreszkirozná, hogy novembe közepére zivatart jósoljon. Már pedig e hó 12-é Békésvármegyében két óra hosszat dörgött, vil lámlott s szakadt az eső úgy, mintha öntötté' volna, este 10 órától 12-ig. 23 mm. lett a csa padék. Egész nyáron nem volt ehhez fogható, ily tartós záporeső. Most meglehetnek akadva a ka- endáriumcsinálók, vakarhatják a tarkót. Igaz, hogy az ő numerusuk még tévedésből sem szokott bevágni, de ennyire elvetni a sulykot : Fagy helyett, nyári záporeső, dörgés, villámlással. Még m ijd meginog a magyarnak abbeli hite, hogy a kalendárium után igazodjék. Ez pedig részvótlenséget szülőé s akkor meg lenne ölve a magyar irodalom, vagy legalább is a »legnagyobb« része ... Na mindegy, majd helyreütik valahogy, ha másként nem, hát jövő júniusra tesznek egy kis fagyot s ha esetleg ez a numerus sem pászolna, még mi örülnénk. Hanem ez a felhő bizony hamarabb is ide érhetett volna Spanyolországból, vagy honnan ... De csakhogy megérkezett, még igy is kiszámithatatlan a haszna. Igaz, hogy a magasabb helyek, a banto- sabb föld nem ázott át egészen, de a laposabb részeket átjárta teljesen. Ha pár hétig nem lesz kemény fagy, a búza kikel s legalább egyelőre gazdáink mentve lesznek a jövő évi gond egy részétől. Házasságok. Móricz István mű pitészi rajzoló folyó hó 12-ón vezette oltárhoz özv. Mánásy Mik- lÓ8né leányát Annát. — Ugyanakkor esküdött örök hűséget Varga Sándor csizmadia iparos, Gyepes Jakab ugyancsak csizmadia mester polgártársunk Terézia leányának. — Holtzer Antal, a nagyváradi színtársulat zenekari tagja, tegnap délután lépett házasságra özv. Kelemen Bóláné leányával Rózával. Eljegyzés. Déri Lajos gyulai ifj. kávés eljegyezte Kispesten Strasser Rózsikét Lopások. Hajdú Sándor szabósegód csak úgy per pedes apostolorum lovagolt a szalárdi vásárra. Útközben itt-ott kikötött s annyira bepityizálgatott az állomásokon, hogy elvesztette a nagykabátját. A rendőrségen e kárt bejelentette. A nyomozás kiderítette, hogy a kabátot Moldoványi Péter találta meg, ki azt 5 koronáért eladta Kerekes Jánosnak, kinél meg is találták a sokat keresett jószágot. — Parti Jánosnó és Moldoványi Lázár egyik körösparti depóban bepálinkáztak, s aztán, mint akik dolgukat rendesen elvégezték, egymást támogatva hazafelé indultak. Útközben Partinét annyira elfogta a buzgóság, hogy lefeküdt a csatorna partjára. Ezt az alkalmat felhasználta a kevésbé ittas Moldoványi s Partiné 28 koronáját ellopta. A bün- fenyitő eljárást megmditották Moldoványi ellen. A ki minden áron meg akar halni. Vas Mátyás 24 éves gyulai gazdasági cseléd, aki már a t. évi május hó 1-én öngyilkossági szándékból 4-szer magára lőtt, f. hó 1-én Nadabán György gazdájának tanyáján szintén öngyilkossági szándékból magát mellbe lőtte; jelentéktelen sérülésével kórházba szállíttatott. Somogyi Károly búcsúja. Nemcsak színházi és művészi körökben, de a nagyközönség legszélesebb rétegeiben is általános érdeklődésre és sajnálkozásra tarthat számot az a hir, melyet a nagyváradi lapokban olvasunk, hogy Somogyi Károly a nagyváradi Szigligeti színház igazgatója a nagyváradi 8zinügyi bizottság legutóbbi ülésén bejelentette, hogy 1908 január elsejével a szinház igazgatói állásától megválik és kérte a bizottságot, hogy a várossal szemben a szinház belóletére vonatkozó és 1911. évig fennálló két szerződését ruházza át Erdélyi Miklósra, a szinház művezető titkárára, mint uj színigazgatóra. A lemondás és a kérelem okául Somogyi Károly súlyos betegségére és arra a körülményre hivatkozik, hogy Erdélyi Miklós mindenkor jobb keze volt, kipróbált embere a színháznak, eddig is ő vezette részben a társulat működését, s a szinház jövőjét egyedül az ő kezében látná bizto sitva. Somogyi Károly betegségéről a mi közönségünknek is tudomása van, s ennek daczára mégis meglepetésszerűen hatott mindenfelé az igazgató lemondásának hire. Mert Somogyi Károlyt mi is, gyulaiak, a legőszintébb tisztelettel, szeretettel és becsüléssel vettük körül mindenkor. Tetőtől-talpig puritán becsületességü, kötelességtudó, ideális lelkű művészember volt ő teljes életében. Az utóbbi években valósággal össze volt forrva az ő neve a gyulai Erkel-szinkörrel, melynek vezetését kifogástalanul, közmegelégedésre teljesítette. Ilyen körülmények közt tehát Somogyi Károlytól véglegesen válni nehéz dolog nekünk gyulaiaknak is, kiknek pedig az év egy-kót hónapjában volt csupán alkalmunk egyéniségét ismerni és sokra becsülni. Annál inkább fájdalmasan vesznek tudomást Somogyi távozásáról a nagyváradi lapok melyek közül a „Szabadság“ czimü újság a következőket irja: „A kulisszák mögött szomorú bucsuzkodás megy most véghez. Búcsúzik a mesterkélt világ meghitt köréből Somogyi Károly. A nagyváradi Múzsa sorsát átadja régi munkatársa Erdélyi Miklós kezébe. Ő már eleget szeretkezett a kikapós Múzsával, egy emberöltőt töltött Thália oltáránál. Most visszavonul fiatalos lélekkel, s az életbe vetett rajongó, fanatikus hittel. Elmegy pihenni Olaszhon kék ege alá. Elmegy üdülést keresni, pihenni, keresni a nyugalmasabb napokat, ahol nincs vesződés, nincs küzdelem, nincsenek fulánkos nyelvű kritikusok. Ahol az élet szépségei szebb színjátékot produkálnak a Iegös8zevágóbb menetű előadásnál. — Hogy rezignáltén, fájó szívvel szakad el a munkától, hogy köny szökik a szemébe, midőn a válaszúira lép — érthető. Aki annyi idealizmussal töltötte be a neki szánt helyet, aki egész életében babért, rengeteg virágot aratott, hogy az most beérje Olaszhon kék egének mosolygásával, idegen föld virágainak illatával i ez a mosolygás, ez az illat mind a másé, annyi drámaiaság rezdül meg ebben, amit csak az élet játszat el az ő martirjaival. Elmegy tőlünk a Múzsának egy lángoló lelkű bajnoka, elmegy a puritán becsületesség. Megy a jól végzett munka után a csendes nyugalomba, honnan nem ostromolják a siker olympuszát, hol szép, harmonikus és diadalmas az élet. Nincsenek sikerei és nincsenek fulánkjai. Elmegy megismerni a legszebb művészetet': az életet.“ Somogyi Károly igazgatónak lemondását a nagyvárad városi szinügyi bizottság őszinte sajnálattal vette tudomásul, s azt elfogadta, egyben a törvény- hatósági közgyűlésnek elfogadásra és teljesítésre fogja ajánlani a lemondandó ősz direktornak azon kérelmét, hogy a színház igazgatása Erdélyi Miklós titkárra ruháztassék át. Ami a város szerda közgyűlésén meg is történt. Nem ismerjük a nagyváradi szinházi viszonyokat, de Erdélyi Miklós itteni működéséből a magunk rászéről is azt a meggyőződést merítettük, hogy a színházi válság megoldása csakis ilyen alakban képzelhető minden átmeneti zökkenés nélkül. És ha Somogyi Károly- ban egy kiváló szinigazgatót vészit Nagyvárad városa és a gyulai közönség, úgy hiszszük és tapasztalataink után állítani merjük, hogy ő utána egyedül Erdélyi Miklós méltó a színház igazgatására. Most pedig elköszönünk a magunk szive-lelke szerint is a mi érdemes ősz direktorunktól, Somogyi Károly- tól. Köszönjük neki azon sok és gyakran megnyilvánuló figyelmet, melylyel a nyári szezonok alkalmával színházlátogató közönségünket elárasztotta, biztosítjuk, hogy érdemeit mindenkor elismerni, működésének jóemlékeit mindenkor becsülósünkkel honorálni és szeretettel megőrizni szent kötelességünk leend. Szeretetünknek, mindenkori ragaszkodásunknak fénye, melege vegye őt körül a jövőben és ha színházunk igazgatójaként a jövőben már nem is köszönthetjük őt, kívánjuk, találja meg Olaszhon kék ege alatt a gyógyulást és mielőbb teljes jó egészséggel térjen vissza édes hazánk föld • jére, hogy érdemes életének delelője után gazdag művészi sikereinek boldog öntudatában sokáig pihenhesse közöttünk a becsülettel eltöltött munkásság fáradalmait. Kérelem a hölgyvilághoz. Ismeretes az a körülmény, hogy a József kir. herczeg Szanatórium- Egyesület kétezer ridikült csináltatott. Ezerjószivii hölgy már akadt is, aki a ridikülöket gyűjtés czél- jából elfogadta. Egyik-másik ridikül, mint a megrakott méhecske, megrakva koronákkal és fillérekkel visszajutott a szegénysorsu tüdőbetegekért szívósan küzdő egyesülethez. De ezer ridikül még várja azt a jó szivet, aki ezt a gyüjtőtarsolyt a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek elkérje. Csak egy levelező lapot móltóztassanak írni az egyesületnek (József kir. herczeg Szanatórium-Egyesület Budapest IX., Lónyay-utcza 47.) Kérjük városunk és vidékünk hölgyvilágát, hogy fogadják résztvevő szivök irgalmába a tüdőbetegek ügyét. Mily gyö-