Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
1907. október 6. BÉKÉS 11 tellett járni, hogy az állam és adózó közönség érdekét kielégítve oly alapot teremtsen, melylyel a felebbezések kikerülhetők lesznek s az adózó közönség a költséges jogorvoslatok keresésével ne zaklat- tassék, s hogy ily módon 1907. évre szintén levonatott az ált. jöv. pótadó, ezt a tévedést c-ak a vizsgálat alkalmával vettük észre, de mert az utólagos adókivetés, illetve helyesbítés az elévülést megelőzve már is pótolva van, teljes meggyőződéssel állíthatom, hogy ezen elnézésből származó szabálytalanság, tájékozatlanság, vagy éppen rosszakaratra vissza nem vezethető. így van ez a II. oszt. kér. adó alól tévesen kihagyott felekkel szemben is, mégis azon megkülönböztetéssel, hogy nincs oly nagy község, amelyben elő ne fordulna a téves összeírás alapján a II. •oszt. kér. adóztatás alul valaki ki ne maradjon. De ezekről, mint azt 1906. évig évről-évre tettük, a pótlajstromot az adófőkönyv összeállítása után, mind a két évről okvetlen beterjesztettük volna. Egyébként biztos tudomásom van arról, hogy vannak még Békésmegyében Orosházán kívül más olyan községek is, hol az ittenihez hasonlóan kifogásolt ált. jöv. pótadó II. oszt. kér. adóztatás alap jául kimutatva nem lett. Vájjon ezen községek adóügyi kezelője ellen tétetik-e tételenkénti vizsgálat s a jelenlegihez hasonló befeketités? vagy pedig nem alkalmazható egyenlő mérték mindenkire? — kiváncsi vagyok. 3 A tehervalloinások beadására a felek nem lettek oly széleskörű hirdetéssel felhiva, hogy a község egész érdekelt adózó lakossága arról tudomást szerezhessen. A felhívások a törvény rendelkezése értelmében és az Orosházán divó szokás, u. m. falragasz, dobszó, templom előtti hirdetés és 3 helyi lapbani közlés utján szoktak megejtetni s hogy arról a nagy közönség mennyiben értesült, igazolja azon körülmény, hogy még a tanyai lakosokon kívül eső szőlő- beli s a községtől mintegy 12 km. távolságra eső csákó-pusztai lakosok is csaknem kivétel nélkül benyújtották teher-vallomásaikat; hogy 1—2 esetben az elmaradt, annak nem az adóügyi osztály, hanem a fél maga az oka. E mellett bizonyít az is, hogy a teherbevallások kiállításáért a jegyző díjazásra jogosult s igy a minél szélesebb körben való hirdetések neki is nemcsak kötelességében de érdekében is állott. 4. Hogy a befizetések alkalmával a részfizetések nem azon arányban számoltattak el, mint amily arányban áll az állami adó a községi adóhoz. Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 43. §-a ott rendeli azt, hol egy és ugyanazon egyén szedi az állami és községi adót, de mert Orosházán külön egyén naplózza és könyveli a községi és katonai elszállásolási adót, ezen törvényes intézkedés csak a lehetőség határán belől tartható be s ezen évben, mikor az állami adókra törvényes fizetési idő haladékot élvez az adózó közönség, kívánni sem lehet a törvény precis betartását. 6. A végrehajtás körül észlelt mulasztásokat abban állapítja meg a vizsgálat, hogy az intések azon feleknél, kiknél előreláthatólag lefoglalható ingóságok nincsenek, nem történtek meg, a zálogo- lási jegyzőkönyvek hiányosak, mert két becsüs által aláírva nincsenek, hogy mindenkivel szemben a zálogolás megejtve nem lett, a végrehajtók egyes ese tekben nemleges zálogolási jegyzőkönyvet vettek fel oly feleknél is, kiknek házbér jövedelmük van, hogy a III. fokú végrehajtás nem lett keresztül vezetve, a régebbi adóhátralékok telekkvi biztosítása nem kéretett s hogy a dologi végrehajtás megindítása iránt intézkedések nem tétettek. Tagadhatatlan, hogy vannak mulasztások, de ha tekintetbe vesszük, hogy a törvénytelen állapot és az 1905. évi szűk termésből származó adóhátralékok rendezése csak a fizetési időhaladékok lejárta után s akkor is csak úgy lesz lehetséges, ha az adózó közönség fizető képessége, a f. évi, az előzőhöz hasonló kimondhatatlan rossz gazdasági év következtében, talán egy-két év múlva, vagy esetleg még később, beáll, ha figyelmen kívül nem hagyjuk, hogy Orosházán 3 végrehajtó mellé, ha azt akarjuk, hogy a zálogolási jegyzőkönyvek mindannyiszor szabályszerűen 2 becsüs által irattassanak alá, legalább 6 becsüsi állás rendszeresítése kívántatik, a jelenleg alkalmazásban álló 3 helyett, ez pedig a község anyagi erejét meghaladó kiadás többletet vonna maga után, amint azt a már korában tett előterjesztésemre a község tanácsa kimondotta, felhozván, hogy a zálogolási jegyzőkönyveknek 2 becsüs jelenlétébeni felvétele az ország egyetlen községében sem tartható be, a község megterheltetése nélkül. Ha azt sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy ha a f. évben a III. fokú végrehajtást szigorral keresztül vezetjük, az adózó közönség tekintélyes részét tesszük töakre, könnyen belátható tehát, hogy eme neliézményelt mulasztás az adózó közönség érdekének védelmében a kincstár megkárosítására nem vezet, sőt az adózók tönkrejuttatásának elkerülése czéljából az adóhátralékoknak általunk követett módon behajtását a 2018— 906. és 92054—907. sz. pénzügyministeri rendeletek szellemének megfelelőleg teljesen eszközöltük. A mi a telekkvi biztosításokat illeti, itt mulasztás nincs, mert az 1883. évi XLIV. t.-cz. 92. §-a a betáblázást csak azon esetben teszi a községi köze gek kötelességévé, ha azok azt szükségesnek látják, mi pedig 1904. évi deczember 30-án 108 esetben tettünk előterjesztést s hogy azokat az igazgatóság, épp az én szorgalmazásom daczára csak másfél év után, 1906. márczius hóban iutéztette el, ezzel is megerősített azon hitünkben, hogy itt sürgősségről szó sem lehet. Olyan eset pedig, midőn oly egyénnél, kinek köztudomásúlag ingóságai nincsenek, azonban házbér követelése van, nemleges zálogolási jegyzőkönyv vétetett fel, Orosházán csupán egyetlen eset volt, erre csak azt jegyezhetem meg, hogy csak 1—2 év óta végrehajtói szolgálatot teljesítő iparosnak is lehet tévedni, ami az én rovásomra semmiképen sem tudható be, annál kevésbé, mert a községnek fővégrehajtója is van. Eltekintve mindezektől, ha a kir. pénzügyigazgatóság nagymérvű mulasztást, avagy visszaélést állapított volna meg, hinni merem, hogy az 1883. évi XLIV. t.-cz. 80. és 81. §-ában foglalt jogával élt volna, mi ismét azt bizonyítja, hogy visszaélés nincs, a mulasztás pedig oly természetű, melyhez hasonló minden községben előfordulhat s e szerint a törvény szigorának alkalmazása nem lett volna indokolt. Feltártam tehát a kifogásokat, hogy azok alapul szolgálhattak a hírlapi discussiónak, avagy indokolnák azt, hogy pellengére állíttassanak azon tisztes és kiváló egyének, kiknek puritán jelleme kifogáson felül áll, szigorú, de igazságos eljárása tiszteletet parancsol, azt hiszem, ép észszel senki sem állíthatja s épp, azért bár a számvevőség dicsérő okmányaival nem rendelkezem, készséggel jelentem ki, hogy a számvevőség eljárásomra mindig igazságos bírálatot gyakorolt, ha volt tévedés, arra jóakaratu- lag rámutatott, oktatott és tanított, nem brachium- mal, de észszel működött azon, hogy az állam és adózó közönség érdeke minden tekintetben biztosíttassák. A törvénytelen időt és az 1905. szűk esztendő előtti időt megelőző évek igazolják, hogy Orosházán évről-évre kitűnő befizetési eredmények voltak, hiszem és remélem, hogy becsületes múltam és 31 éves jegyzői működésem elég garantia arra nézve, hogy kötelességem mindenkor odaadó igyekezettel teljesítettem, ha azonban azt utóbb siker nem koronázta, Orosháza község nagyérdemű közönségének tartozó azon hálás érzésemnek méltóztassék betudni, mely arra indított, hogy azt a népet, ki adófizető kötelezettségének teljesen tudatában van, akkor, mikor a jó Isten egy képzeletet is meghaladó rossz gazdasági évvel sújtotta, a szigorú végrehajtás foganatosításával nem tehettem tönkre. Ez az igazság! ítéljen mindenki szive érzése szerint, én nyugodt lelkiismerettel várom azt. Orosháza, 1907 október 1-én. 400 l—l Bézy Balázs, községi jegyző. Egy irodai gyakorlattal és szép írással bíró egyén közjegyzői irodába azonnali belépéssel Felvétetik. Czitn a kiadóhivatalban. 399 i_i 3372/1907. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Anuló Lászlónó született Barkóczi Lenka jelenleg férjezett Purzsa Györgynó, úgyis mint kiskorú Anuló Katalin, Mihály és Linka t. és t. gyámjának és Hotorán Györgyné szül. Anuló Mária gyulai lakosoknak kérelme folytán az önkéntes bírói árverést a gyulai 645. sz. tjkvben 4086a. hr^zám alatt felvett nimh’ioo hold szántóra 2775 korona becsárban, valamint a gyulai 1002. sz. tjkvben (1686—87.) hrszám alatt felvett 399 Qöl ház, udvar és kertből álló ingatlanra 554 korona becsárban az 1881. évi LX. t.-cz. 204. §-a alapján elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1907. évi november hó 14-ik napján délelőtti 9 órakor a kir. törvényszéki épület 16. számú helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. évi LX-ik törvényczikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881-ik évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Gyula, 1907. szeptember 5. Dp. Aigner Dezső, 396 1—1 kir. törvényszéki biró. Bókésvármegye közkórháza. Arlejtósi hirdetmény. Bekésvármegye közkórházának igazgatósága az alább felsorolt élelmi czikkekre 1908. évi január 1-től deczember 31-ig való egy évi szállításra ezennel árlejtést hirdet. Ajánlat a következő csoportok szerint tehető: Heti piacz. Gyula, október hó 4-ór. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét elején tetemes áresés volt, később megszilárdult az irányzat az árveszteség búzánál 20—25 fillér. Heti piaczunkon élénk kínálat mellett el adatott : Búza (tij) Árpa (uj) Zab Tengeri (aj) 20---------------21-20 14-20-14-40 14-20-14-40 10 20—10.60 Meghívó. A »Békésmegyei okszerű méhész-egylet« által Gyulán, 1907. évi október hó 6-án délután 3 órakor, a vármegye székházának kistermében megtartandó gyűlésre, az alapitó tagok mély tisztelettel meghivatnak Szives megjelenésűk annyival inkább kéretik, mivel — tagok hiányában — az egylet esetleges feloszlása és a vagyon hovaforditása tekintetében kell határozni. Gyulán, 1907 szeptember 28-án. Bandhauer György, 385 2—2 az egylet vagyonának kezelője. A megközelítő évi szükséglet értéke korona 1. Husnemüekre 46000 2. Hentesipar termékekre 17500 3. Lisztnemüekre 4800 4 Kenyéruemüekre 31000 Az egyes csoportokra vonatkozó zárt ajánlatokat a közkórház igazgatóságához, folyó évi október hó 10-én d. u. 3 órájáig kell benyújtani s az ajánlathoz 5 % bánatpénz csatolandó. Szállító köteles a bánatpénzét a múlt évi forgalom értékének 10 °/0-ára kiegészíteni. A bánatpénz készpénzben, vagy ennek megfelelő értékű takarékpénztári betétkönyv, vagy óvadókképes értékpapírban teendő le. A szerződési feltételek, valamint az egyes csoportokba tartozó anyagok jegyzéke az évi szükséglet megközelítő megjelölésével a kórház gondnokságánál naponként a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A kórházi bizottság fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül szabadon választhat. Gyulán, 1907 szeptember hó 28-án, Békésvármegye közkórházának 388 2-2 igazgatósága. T
