Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-15 / 37. szám

1 1 907. szeptember 15. BÉKÉS viselői körön kívül álló széles társadalmi köröknek is tiszteletteljes rokonszenvét ne tolmácsoljuk, ama reményben és sziyből fakadó kívánság mellett, hogy közhasznú tevékenységét a közügy javára még hosszú időn át értékesítse. A vármegye igazoló választmánya folyó hó 19 én délelőtt tartja ülését. Bökésmegye tiszti nyugdíjintézetének igazgató választmánya f. hó 13-án dr. Daimel Sándor vár­megyei főjegyző elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés tárgya a nyugdijintézeti tagok előképzési és hozzájárulási dijainak kivetésén kivül özv. Hivessy Károlyné özvegyi nyugdijának megállapitása iránti kérelme volt. — A tiszti nyugdíjintézet választmá­nya javasolta e tárgyban a vármegye törvényható­sági bizottságának, hogy az özvegy nyugdiját férje által legutóbb élvezett 700 korona fizetése után évi 700 koronában állapítsa meg. Köszönetét nyilvání­totta azután a választmány az I. Gyulavárosi taka­rékpénztárnak azért, mert a múlt évi nyereségéből a tiszti nyugdíjalapnak 50 korona adományt juttatott. Dr. Lovich Ödön helyettes polgármester folyó hó 12-én hazaérkezett Gyulára s újra átvette a polgármesteri hivatal vezetését. Leszereltek a honvédek. Honvédeink három heti távoliét után, szerdán jöttek haza a Hatvan és Gödöllő környékén tartott hadtesti gyakorlatról, amelyen az I-bő honvéd kerület mind a négy ez­redé, tehát a gyulai 2. honvéd gyalogezred is részt vett. A rendkívüli fáradsággal járó gyakorlat sem merítette ki derék honvédőinket, akik a legjobb kondjczióbau érkeztek haza Gyulára, hol is a le­szerelés nyomban megtörtént s a behivott tartalé­kosok túlnyomó része még szerdán este elutazott városunkból. A gyulai nőegylet szeptember 29-re tervezett mulatságát november lö-re halasztotta. Már előre jelezhetjük, hogy ezen alkalommal a mulatság fé nyes hangversenynyel lesz egybekötve Eljegyzés- Dr. Berkes Sándor Békésvármegye közkórházi igazgatója s tb. főorvosa leányát Irént folyó hó 7 én este eljegyezte Schütz Félix, a ma­gyar kir. államvasutak tisztviselői kötelékében mű­ködő fővárosi gépészmérnök. A belső Vásár, noha iparosaink és kereske­dőink egyátalán nem fűztek hozzá vérmes remé­nyeket, az őszi vásárok szokott forgalmának ezút­tal nagyon is messze mögötte maradt. A kenyéren kezdve minden élelmiczikk oly rendkívül drága, hogy a köznép, amelynek pedig módosabl^része ennek a drágaságnak összes előnyeit élvezi, egyrészről nem tud, másrészről nem akar az iparczikkek drágulá­sával is megbarátkozni s a minimumra szállítja le iparczikk szükségleteit, így a fogyasziás nincsen arányban a kínálattal és miután az iparczikkek drágulását a nyersanyag és a munkabér tetemesen emelkedett ára íb okozza, sem az iparosok, sem a ke­reskedők nem szállíthatják le árúczikkeik árát annyira, hogy jelentékeny veszteség nélkül számba- vehető forgalmat csinálhassanak. A minden vona­lon folyton fokozódó drágaság olyan veszedelmeket rejt magában, amelyeknek súlyos következményeit alig lehet előrelátni, de tartani lehet tőle, hogy nagy mtgrázkodást fognak maguk után vonni. A vásárra visszatérve, külöpösen pangott a ruházati ipar, kivéve a lpbbelij, amelyben számbavehetőbb kereslet piutatkozott, a fémipar czikkeket csaknem úgy szállították vissza, mint ahogy a vásárra ki­szállították, alig árulva ki a vásári költséget. A nyersbőr kra mára nyári vásáron is erőren hanyat­lott, ez a hanyatlás ezúttal még fokozódott, annak daczára, hogy az árú-készlet ezúttal a szokott mennyiségnek harmada sem volt, de a csekély árú­készlet is csak nyomott árakon volt értékesíthető. Csalás. Folyó hó 7-én a gyulai országos ló vásárban Búza Antal mezőtúri lakos, rovott múltú lócsiszár, hogy minél olcsóbban vásárolhasson lo­vakat, egy ravasz cselhez folyamodott. Ugyanis a vele volt Bajnok János nevű sógorává’, aki szintén mezőtúri lakos, lócsiszár, elindultak, hogy lovakat vásároljanak, s találtak is két szép lóra, melyeket minden áron megvenni akartak. Ekkor Búzát só­gora a 2 lovat árusító tulajdonosnak Kelemen Gás­pár székudvari lakosnak bemutatta, mint 400 hold föld tulajdonosát, s igy Kelemen lovait áruba bo- csájtotta s az alkut meg is kötötték 1000 korona vételárban, melyre Búza 100 korona foglalót adott mondván, hogy a még járó 900 koronát csak a passzus átíratása után fizeti ki. Kelemen semmi rosszat nem sejtve, a passzusokat Búza nevére át­íratta, s csak midőn az átiratás után a még neki járó 900 koronát kérte, sült ki, hogy Búzának egy krajczárja sincs. Ezután Búza felajánlotta, hogy a 900 koronáról egy váltót fog adni, mely teljes biz­tosítékként fog szolgálni, hiszen 400 hold földje, ökrei és lovai vannak odahaza. Kelemen ebbe is belement volna már, ha egyik társa föl nem vilá­gosítja, hogy vigyázzon, mert ez csaló, ennek sem­mije sincsen, s ekkor Kelemen azonnal visszakérte lovait, de akkor már azokat Búza sógora, Bajnok János Mezőtúrra elvitte. S most már Kelemennek nem volt mit tenni, mint a rendőrség beavatkozá­sát kérni, ki is Búzát azonnal letartóztatta, s to­vábbi eljárás végett a helybeli kir. ügyészséghez átkisértette. A lovakat Mezőtúron elkobozták. Rablás a gyulai országos vásáron. Bonics Mihály bajji (Bihar m.) lakos e hó 7-én bejött Gyulára az országos vásárra. A mig a vásártéren ödöngött, egyszer csak elibe került egy czigány- asszony és kínálkozik neki kártyát vetni. Hosszas rábeszélés után egy félre eső helyre vonultak s mialatt a czigányasszony szapora bőbeszédűséggel a kiszemelt szegény oláh figyelmét lefoglalta, há­tulról két czigány megragadt«, leteperte és a zse­béből 700 koronát elvett. A czigányok azonban hurokra kerültek s most bent ülnek a kir. törvény- széki fogházban. Vásári tolvaj. Kiss Lajos és Bokor József me­zőtúri szabók szebbnél szebb magyar ruhákat és tulipános szűröket hoztak a gyulai vásárra. Volt is a remek müveknek bámulója elég s ezek kö­zött annyira megkívánta Diószegi János sarkadi napszámos a szép ruhákat, hogy nem szólt egy szót sem — de cselekedett. Leakasztott a fogasról egy kabátot és két nadrágot, s a nagy tömegben észrevétlenül távozott. A meglopott tulajdonosok feljelentették az esetet a rendőrségnek, amely — elismerést érdemelve — hamarosan elfogta a tolvajt. Diószegi most szomorúan gondol vissza a gyönyörű ruhadarabokra és élvezi a törvényszéki fogház sziveslátását. Vizbefult asszony. Murvai Borbála 82 éves, Erzsébet ápoldai asszony f. hó 12-én este részeg állapotában a Bárdos partján botorkált hazafelé, miközben a partra lefeküdt, elaludt, s részeg fejjel belegurult a Bárdos vizébe, hol másnap reggel balva találták meg. Rablás. Két nagy reményű csemete, Karácsonyi Mihály lakatos mesternek két tanoncza az elmúlt héten Kátai János gyulai lakosnak remetei tanyá­ján betörtek és a kamrából egy oldal szalonnát el­emeitek. Mikor pedig a 11 éves Kátai gyerek, kire a tanya őrizete volt bizva, észrevette a lopást és a tetteseknek útját állta, azok elverték s nála levő 2 korona készpénzét is elrabolták. A két jeles ifjú betörőt elcsipték. Popovics Szilveszter jubileuma. Mint már kö­zöltük, e hóban éri el Popovics Szilveszter békési fŐ8zolgabiró közigazgatási szolgálatának negyedszá­zados évfordulóját. A békési járás községeiből ala­kult rendező bizottság, karöltve a jubiláns tisztelői és barátaival, az évforduló napján, folyó hó 26-án este a bérház nagytermében közvacsorával egybe­kötött társas összejövetelt rendez, hogy a főbíró iránti szeretetüknek ezzel is kifejezést adjanak. A közvacsorát megelőzőleg a békési községháza gyü- léstermében délután 4 órakor tisztelgések lesznek. A vacsorára szóló aláírási iveket csütörtökön bo­csátották ki s már mintegy 150 résztvevő jelent­kezett. Eljegyzés. Varga János békési községi elemi iskolai tanitó eljegyezte Salamon Irénkét, Salamon Gábor ev. ref. kántor leányát Békésen. Súlyos baleset érte a napokban dr. Szlovák Pált a szarvasi takarékpénztár igazgatóját. Egyfo- gatu kocsiján hazafelé tartott tanyájáról, mikor lova hirtelen megvadult és a kocsit felforditotta. A benne ülő vezérigazgató kiesett a kocsiból, de oly szerencsétlenül, hogy karját eltörte ; lábán és fején pedig súlyosan megsérült. Halálozás. Kováts János kétegyházi kántor- tanitót temették el a múlt szombaton, szeptember 7-én igen nagy részvét mellett. A 30 évig önfel­áldozással működő káutor-tanitó elvesztése érzé­kenyen érintette Kétegyháza közönségét. Tiiz. Kondorosán hétfő este özv. Styevák Györgynó istállója kigyuladt, de a gyorsan meg­jelent tűzoltók és az egybegyült munkésnép meg­akadályozták a tűz tovaterjedését s igy csupán az istálló épülete égett le, mely biztosítva volt. Öngyilkosság. Ismét egygyel több az életun­tak száma. Gyomán Horváth Bálint 19 éves jó­módú parasztlegény kedd reggelre felakasztotta magát szülei lakásán a kocsiszín gerendájára. Mire észrevették, már halott volt. Az öngyilkos, derék, szolid ember volt és senki sem sejti, hogy miért szánta magát a halálra. Pusztai tűz. Nyitrai Jenő puszta-cséfányi gazdaságában kigyuladt egy 30 öl bosszú búza szalma- és tőrek kazal. A tüzet a cséplőgépről szerte pattanó szikrák okozták. A kár biztosítás utján megtérül. Eljegyzések. Kulpin Márkus gyulai kereskedő eljegyezte Weinberger Mariskát, Weinberger Mór csabai ékszerész leányát. Újhelyi Ferencz tótkom- lósi kereskedő leányát Ilonkát, eljegyezte dr. Vas Sándor tótkomlósi ügyvéd. Három betörés. Békésen szombatra virradóra nem kevesebb mint bárom helyen törtek be egy éjszaka alatt és pedig a város legforgalmasabb és legélénkebb helyein. Weil Sándor ékszerésznél be­törve 63 arany fülbevalót, 5 drb. ezüst órát, 1 drb. arany nyak tüt, Weisz Vilmos italméréséből csupán 5 korona, Vevér Oszkár papirkereskedőtől pedig 323 korona pénzt vittek el. Utóbbinál 600 korona pa­pírpénzt hagytak, amelyet a betörő, ki mindhárom helyen valószínűleg egy ugyanazon ember lehetett, nem vett észre. A csendőrségnek legalább az a nézete, hogy a betöréseket egy ember követte el. A tettesnek ezideig nyoma sincsen. Halálozás. Békésen folyó hó 10-ikén elhunyt özv. Zilahy Jánosnó Lovas Klára, néhai Zilahy János volt békési aljárásbiró özvegye 65 éves ko­rában. Az elhunyt gyermekei, köztük Zilahy Iza­bella békési ref. tanítónő anyját, Hencz Antal bé­kési ipartestületi elnök anyósát gyászolja. Teme­tése 12-én délelőtt volt. A szeghalmi Kossuth-szobor leleplezése. Szeg­halom községe közadakozásból emelt szobrot Kos­suth Lajos apánknak. Fényes tanujelét adta ezzel hazafias érzületének, lelkes magyarságának. A szo­bor leleplezési ünnepélye folyó évi szeptember hó 22-én lesz Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter jelenlétében. A leleplezés díszes ünnepségek kere­tében megy végbe s azon Békésvármegye intelli- gencziájának szine-java részt vesz. A leleplezési aktusról & az azzal kapcsolatos ünnepélyről a ki­bocsátott díszes meghívók számolnak be a követ­kezőkben : Meghívó.. Szeghalom polgárainak köz­adakozásából emelendő, nagyméltóságu Kossuth Ferencz miniszter ur megjelenése mellett f, évi szeptember hó 22-ón rendezendő szeghalmi Kossuth- szobor leleplező ünnepségeire az érdeklődő közön­séget lelkes tisztelettel meghívja a Kossuth-szobor bizottság. A szoborleleplező ünnepség d. e. tél 12 órakor kezdődik. Közebód d. u. 2 órakor a köz­ség nagyvendéglőjének éttermében. Egy teriték ára 4 korona, Végzetes lövés. Borzalmas és ritka szeren­csétlenség történt a napokban Gádoroson Lacsny István gyógyszerész házánál, Lacsnynak Béla nevű 9 éves fia a fegyvertarlóról vadászpuskát emelt le, mely hirtelen elsült és egy embernek halálát, kettő­nek pedig súlyos megsebesülését okozta. Török Róza 19 éves cselédleányt a fegyver homlokon ta­lálta, úgy hogy élettelenül rogyott össze. Ez épen abban a pillanatban történt, amikor Török Róza a négyhetes kis Margitot Kovács Róza pesztrának adta át. Néhány szem serét ugyanis Kovács Róza arczába s ugyancsak nehány serét-szem a kis Mar­git kezébe hatolt, amannak képét, a csecsemőnek pedig keze fejét tetemesen összeroncsolva. A bor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom