Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-01 / 35. szám

6 BÉKÉS 1907. szeptember 1. Boszorkányvár. Hétfőn, páratlan bérletben, Milöcker bájos mu- zsikáju operettje, a Boszorkányvár került szinre, a közönség csekély érdeklődése mellett. Hiába, a mi közönségünk legnagyobb részének csak a nagy dob és czintányér kell, erősen reklamirozott darabok vonzzák s a művészileg tökéletes, abszolút becsű al­kotások iránt gyakran érthetetlen közönyösséggel viseltetik. Az a »kicsiny, de disztingvált« közönség azonban, amely saját maga iránti tartozásának tett eleget a darab megtekintésével, teljes mértékben gyönyörködhetett a zeneirodalom eme értékes gyön­gyében, amit ezúttal is minden tekintetben érvényre emelt a kifogástalan előadás. Konstatálnunk kell e helyütt — önkénytelenül is, — hogy az operett­személyzet semmivel sem áll hátrább a társulat ko­moly színmű- és vígjáték személyzeténél. Károlyi Leóna csodálatos tisztaságú és a legfelsőbb regisz­terekben és a legkülönbözőbb modulácziókban is egyaránt érvényesülő hangjával imponált a közön­ségnek. Harmadik felvonásbeli bordalát pedig az azt kisérő erőteljes, harmonikus szépségekben gazdag kórussal, tombolva ujrázta meg a közönség. T. Pogány Janka, Toronyi és Palásthy a tőlük már megszokott intelligencziával oldották meg feladatukat. Játékukat érdemükhöz mérten honorálta tapsaival a publikum. Lányi Edit ezúttal is kedvesen mozgott szerepében, ügyesen énekelt és számottevő osztályrésze volt a sikerben. A névszerint fel nem sorolt többi szereplők együttese harmonikusan egészítette ki az előadást. Zenekar és dirigálás kifogástalan. Az ördög. Bérletszünetes előadásokban ugylátszik nem igen lesz részünk az őszi szezonban. Legalább az a körül­mény, hogy Molnár Ferencz nagy és általános sikert aratott, szellemes fordulatokban Cyranó-szerüleg gaz­dag vigjátékát, Az ördög-öt, páros bérletben hozta szinre az igazgatóság, ezt a feltevést támogatja. Mert ezzel a darabbal, ha — kellő mennyiségű reklám előrebocsájtása mellett — szezonvégi slágernek adják, bérletszünetben kétszer is megtelt volna a szinház. A darabhoz annakidején értékéhez mérten hasábos elismerő bírálatokkal szóltak hozzá a fővárosi és előkelőbb vidéki sajtó lapjai s csupán az azokból ki- jegeczesedő közvéleményt tolmácsoljuk akkor, midőn Molnár Ferenczet mint a modern magyar vígjáték egyik szakavatott, páratlan genialitással rendelkező atyamesterét üdvözöljük. Szellemességben, ötletekben és fordulatokban gazdagabb, értékesebb magyar víg­játékot, mint »Az ördög*, nem produkált a modern magyar szinműirodalom. Nem a helyzet komikuma, a fonákság benne az uralkodó elem, hanem a csil­logó humor s a szellemességnek szokatlanul újszerű, meglepő vénája. Minden betűjének, szavának, mon­datának súlya, értéke van, ötletei pedig nyílt színen is nem egyszer tapsot keltettek. És ezt a darabot, amely valóságos eseménye volt a Vigsánház elmúlt szezonjának, botrányosan csekélyszámu közönség nézte végig, aminek egyedüli mentsége talán csak az lehet, hogy nem ismerték. A darab belső értéké­vel annak külső megjelenési formája, előadása is teljesen harmonizált. Tóth Elek játszotta a czim- szerepet a rutin, a művészi tudás teljes gazdagságá­val s vele teljesen egyenrangú volt és sikerében egyenlő arányban osztozkodott, másik kedvenczünk E. Kovács Mariska. Beregi, Reviczky Rózsi és Hevesi Gusztika kitűnő játékkal járultak a minden tekintet­ben szinházi eseményt jelentő est teljes sikeréhez. Suhancz. Szerdán Konti József vig operettje a »Su­hancz« került szinre, meglehetős gyérszámu közön­ség előtt. A darab lelke a Suhancz: Tábory Frida, aki éppen ezért mint mozgató elem, a darab sike­rének fő-fő osztályosa. Jó kedvvel, temperamentum­mal, igen ügyesen játszott, sikkes, eleven volt, a ki iránt a közönség sűrű tapssal és kitörő ováczióval fejezte ki elismerését. A nők közül Lányi Edith, a férfiak közül Bérezi és különösen Hajnal György váltak ki biztos és egybevágó játékukkal. Toronyi a harmadik felvonásban alapos gixert adott, s egy­általán az egész darab nagy kihagyásokkal gyengén ment. Gerolsteini nagyherczegnő. Csütörtökön Halevy és Meilhac látványos víg aalmüvét, Offenbach megunhatatlan és örökszép zenéjü »Gerolsteini nagyherczegnő« czimü operettjét láttuk igen ügyes harmonikus előadásban. A pompás mulattató est mindvégig, jó hangulatban tartotta a közönséget, az egyes szereplőkről szólva, a czim- szerepben Károlyi Leonának volt mesés sikere, aki szerepében mindvégig valósággal excellált s egész teljességében érvényesité elsőrendű művészi tehetsé- get. Énekszámaiból kicsillogott szép, tiszta és biztos hangja, mely különösen a felsőbb régiókban gyönyö­rűen cseng. Ezenfelül kedves, szimpatikus megjele­nésű alakja a színpadnak Károlyi, kinek természetes beszédmodora s játéka valósággal lebilincselő. Já­téka sok megérdemelt tapsbaD részesült. Kívüle Hajnal György (Bum-Bum ezredes), Bérczy Gyula (Puch báró) értek el általános tetszést, Szende Fe­rencz (Paul herczeg) említésre méltó játéka mellett, ki rokonszenves előadásával és különösen természe­tes .szép bariton hangjával kötötte le a közönség figyelmét. Toronyi és Lányi Edith kettőseit igen szimpatikus fogadtatásban részesítette a publikum s többször sikerült tapsot kapniok gondos és biztos játékukra. Gróf Hamlet. Pénteken este a Gróf Hamlet czimü vígjáték­nak nevezett 5 felvonásos darab került szinre a meg­érdemelt részvétlenség jegyében. Erről a darabról is elmondhatja nyugodt lélekkel a kritikus, hogy kár volt megírni. Lehetetlen helyzetek, sületlen erő­szakolt kínviccek tárháza az egész, és talán egyet­len becsületes munkára valló jelenete nincs, vagy ta­lán mi tévednénk, és csupán nem értettük, vagy színészeink előadásában nem élvezhettük kellően e külföldi iparterméket ? Nem hisszük ! A szereplők, névszerint Tóth Elek, T. Pogány Janka, Simon Ma­riska, Angyal Ilka, Reviczky Rózsi, Hevessy Gusz­tika, a kis Neszvera lány, Hajnal, Vank, Krasznai, Szarvasy, Sárosy és Bérezi is lehetőleg mindent el­követtek a darab felszínen tartására, s ha fáradozá­suk nem eredményezett sikert, nem az ő hibájuk. Egyetlen igazán derűs jelenete volt a darabnak, mi­kor a karzaton egy atyafi — kit nyilván a mulat­ságos darab különösen élvezetes volta miatt nyo­mott el a buzgóság — álmaiból felébredve egy őszinte, de annál indiszkrétebb ásítással vonta ma­gára a közönség figyelmét. Ez általános, őszinte és megérdemelt derültséget keltett. A jövő hét műsora. A Somogyi-féle színtársu­lat jövő heti műsora a következő : Vasárnap dél­után félhelyárakkal Suhancz operette, este páratlan bérletben Kuruczfurfang énekes színmű, hétfőn pá­ros bérletben Déryné ifjasszony a budapesti Vígszín­ház szenzácziós sikerű újdonsága, kedden páratlan bérletben Az ördög, Molnár Ferencz nagy sikerű, szellemes vigjátéka másodszor, szerdán páros bér­letben Leányka operett, csütörtökön páratlan bér­letben A váleni nász, román tárgyú dráma, pénte­ken páros bérletben A kék szakáin herczeg operette, szombaton páratlan bérletben Bernáth, a Vígszínház nagyhatású énekes újdonsága, vasárnap bérletszünet­ben A vig özvegy Lehár operettéje Károlyi Leoná- val a czimszerepben. Színészek Szarvason, a szarvasi színi saíson most vette kezdetét az elmúlt napokban, a mikor is dr. Farkas Ferencz szabadkai színigazgató jól szervezett társulata Sztrvasra érkezett. A társulat tagjai nagyrészben a tavalyiak, kik az elmúlt év­ben is kiérdemelték a szarvasi közönség megelé­gedését. Az előadások szeptember végéig vannak tervbe véve. Az érdeklődés meglehetős nagy a színházlátogató közönség körében. A békéscsabai szinház kibővítése munkálatai úgy látszik nagyon hosszúra nyúlnak, mert azok mindmáig nem nyertek befejezést. A csabaiak szín­társulatának igazgatója pedig már járt Békéscsabán, mely alkalommal arra a meggyőződésre jutottak, hogy a tervezett előadások az idén nem lesznek megtarthatók az újjáalakított színházban. Mezey színigazgató társu'ata különben jelenleg Balassa­gyarmaton játszik, a honnan Losonczra, majd Besz- terczebányára megy s Békéscsabára az év végével érkezik meg, tervbe vett előadásai megkezdése czéljából. Orosházi színészet. Közöltük annak idején, hogy az orosházi színművészet pártoló egyesület az aréna belső berendezésein gyakorlati kívánalmak szempontjából egyes lényeges átalakításokat vitetett keresztül s amint ezek befejezést nyertek, Nádasy József színtársulata előadásainak sorozatát azonnal meg is kezdette. Az elmúlt héten az előadások so­rozatát a „Vándorlegény“ czimü operette nyitotta meg. Szinre kerültek ezenkívül a »Paraszt kisasz- szony“, „Smólen Tóni“, „Az ezredtrombitás“, „Gyurkovics lányok“, „Eszményi férj“, s a reper- toirban szerepelnek „Hadak útja“, „Gül baba“, „Vá­lás utjai“, „Vig özvegy“. Ez utóbbit háromszoros helyáron óhajtja az igazgatóság előadatni, azonban ebbe az ottani szinmüvészetpártoló egyesületnek természetesen bele kell szólania. A társulat tagjai közül az orosháziak kedvenczeik gyanánt emlegetik Szilasy Etelt, Ladányi Mariskát, Makó Aidát, Jávor Arankát, kik közül különösen Szilasy feltűnő szép megjelenésű színpadi alak, a férfiak közül az igaz­gatót Nádasyt, Földes Dezsőt, Bársonyt, Nagy De­zsőt, Szarvassy Jenőt. A közönség megfelelő érdek­lődéssel van az előadások iránt s többször telt ház mellett folynak az előadások. Úgy látszik, hogy a színkör átalakítása tehát beválik, mert az által a nézőtér nagyobbodása az előadásoknak nagyobb közönséget biztosíthat. Közgazdaság. Szakértői szemle. Kiváló szakértőkből álló illustris társaság volt városunkban augusztus 29-én. Józsa László földmivelésügyi ministeriumbeli osz­tálytanácsos, a kultúrmérnöki ügyosztály vezetője, Szalay Dezső és Steinekker Gábor kér. felügyelő, műszaki tanácsosok, Katona Béla aradi kultur főmér­nök, Cserháti Károly a magyaróvári gazdasági aka­démia jeles tanára, Gyárfás József az aradi kultur- mérnökséghez beosztott növénytermelési kisérleti- telep vezetője, akiket szemléjükben Szarvasy Arzén műszaki tanácsos, a Körös—Berettyó folyammérnöki hivatal főnöke, s miután szemléjüknek főczélja a kertészeti telep telkének megtekintése s az öntözés tanulmányozása volt, a remetei parczellázott helyen Szikes György városi jegyző s Kálin Dávid lapunk szerkesztője kalauzoltak. A szemle s tanulmány eredménye a lehető legkedvezőbb volt és az esetben ha a város, illetőleg annak vezetői nem fogják az agitáczió fáradságát sajnálni, a remetei öntözés mint most már véglegesen megállapittatott, ami csak aFe- kete-Körös vizéből lehetséges és aminek mérlegelhet- len nagy hasznát lapunk múlt heti számaiban fej­tegettük, rövid idő alatt valósággá válik. S ha igy lesz, abban a csütörtöki szemlének bizonyára elő­kelő, nagy osztályrész jut. Ugyanezen társaság be­hatóan megvizsgálta az Élővizcsatorna ügyét is; ezen szemléje előzetes napon már Békéscsabán kezdődött és kiterjedt a csabai borjúrét megszem­lélésére. Reméljük, de beható figyelemmel is fog­juk kisérni, hogy az Élővizcsatorna zsilipkezelésé­nek módja, mint a közérdeknek egyedül megfelelő, az Alsó-fehér-körösi társulat zsilipkezelósi szabály­zatának megfelelőleg fog történni. A szemle ugyanis kétségbevonhatlanúl bebizonyította, hogy Gyula, Békéscsaba s Békés községeknek az élővízhez fűződő jogos igényei másként ki nem elégíthetők. Uj gyár Szarvason. Szép kilátásokkal biztat a szarvasi szakmabeli iparosok körében régebben megindult mozgalom, mely Szarvason egy czipögyár felállítását s ez által nemcsak a helyi, hanem a vidéki szükséglet jutányos és teljesebb kielégíté­sét czélozta. A mozgalom által elért eredmények ma már jelentékenyek, s a vezetőség most azt az értesülést nyerte, hogy a kereskedelmi kormány a felállítani szándékolt gyár létesítésének előmozdí­tása czéljából 6500 korona értékű gépeken felül évi 5000 korona állandó és vissza nem vonandó államsegélyt is hajlandó a gyár üzemeinek rendel­kezésére bocsátani. Ez idő szerint még az előké­szítő munkálatok során az alapszabályok kidolgo­zása van folyamatban, melynek befejezése és meg­erősítése után a szükséges munkálatok megtehetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom