Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-11 / 32. szám
BÉKÉS 1907. augusztus 55. engedte meg azt, hogy megoperálják. Az üszkösödés rohamo-an terjedni kezdett 3 hogy a fájdalomtól megszabaduljon, hétfőn virradóra egy nagy szeggel hasát kihasította, s mire tettét hozzátartozói észrevették, már annyi vért vesztett, hogy a gyorsan előhívott orvos nem tudott rajta segíteni, Kovácsot pénteken temették el a község nagy részvéte mellett. A békési izr. hitközségről hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy válságos helyzetbe került, mivel az építeni szándékolt uj templomépitósi költségeknek fedezése körül a tagok egy részének aggodalmai voltak 8 e miatt többen a hitközségből kilépni szándékoztak. Mint megelégedéssel értesülünk, az ellentétek mindkét részről megnyilvánult engedékenység folytán elsimultak s az építés költségeire nézve az a megállapodás jött létre, hogy azt kizárólag az imaszéktulajdonosok fogják viselni és igy az adóterhek aránytalan felemelésére szükség nem lesz. Az épitést már a jövő héten megkezdik. Házasság. Jantyik József állatorvos, békési földbirtokos és nagybérlő julius 30-án házasságra lépett Vartus Mariskával Zentán. Tüzek. Békésen f. hó 5 én P. Szabó Kis Imre tanyáján egy árpa asztag 300 korona ’értékben elégett. Adriánál volt biztosítva. — Ugyanaznap Varga Mátyás csarnahelyi tanyáján 2 boglya hereszéna hamvadt el 140 kor. értékben. Biztosítva nem volt. A békési gyalogos csendörörsöt a kerületi parancsnokság lovascseadőrökkel cseréli fel, mert az óriási határ ellenőrzése gyalogosokkal sok ne kézséggel járt. Az áthelyezések folyamatban vannak. Bereczki István békési járásörmestert a margitai örsvezetósóvel bízták meg, s már el is foglalta állását. Utódául Lőrincz Istvánt helyezték Békésre. Baleset. Szilágyi Lajos gyulavárii lakos uradalmi kocsist tegnap előtt délután szalma rakodás közben az ökröktől megijedt lovak elütötték és jobb karján súlyos sérülést szenvedett. Gyógyke zeltetés végett a békésmegyei közkórházba szállították. Egy szélhámos nő kalandjai. Mucsi Istvánná, akinek Dobozon háza, földje és férje van, 43 éves kora daczára beleszeretett a szomszédja 17 éves fiába, Köteles Istvánba. A szerelmesek eleintón a falnjokban turbékoltak, miután azonban a férj meg- neszelte a dolgot, elhatározták, hogy elmennek világgá. A fiú szívesen ráállt a kalandos tervre s el is jutottak szerencsésen Csabáig. Itt azonban az a kellemetlen meglepetés érte, hogy az asszony utolsó fillérje ts elfogyott, s veszedelmesen közeledett az az időpont, amikor a nagy utazást félbe kellett szakítani. Hogy mint rendezték a dolgot, az örökre az ő titkuk marad, elég az hozzá, hogy Csabán Köteles Istvánnak nyomaveszett, ellenben Mucsi Istvánná megkezdte körútját, amelynek egyedüli -czélja a pénzszerzés volt. Legelőbb Kondoroson tűnt fel, ahol rövidesen elhíresztelte, hogy ő ama bizonyos kuruzslónő, aki megmondja a jövőt, betegeket gyógyít és összehozza a szerelmes sziveket. Ennyi tudománynak nagy keletje volt, s mások között Zsják Mártonná is meghívta a házához. Gyógyítsa meg nénérn a férjemet, meg a fiamat. Olyan részegesek az ebadták, hogy nincs az a pénz, amit meg ne adnék, ha kigyógyulnának. A pénz- éhes asszony természetesen azonnal vállalkozott Mindenek előtt összeszedett 14 koronát aprópénzben, s meghagyta, hogy estéiig szerezzenek 100 koronát, mert az okvetlenül szükséges a gyógyítás hoz. Éjjeli 12 órakor azután visszajött, imákat mormolt s mikor három óra felé járt az idő, elkérte a 100 koronás bankjegyet, amit át is adtak neki. Majd egy zacskó borsót kért, s felszólította az asz- szonyt, hogy kövesse őket. Zsják Mártonná szót is fogadott, s Mucsinóval a sötét éjben kiment a temetőhöz. Mikor a temető kapujához értek Mucsim igy szólt: No most térdepeljen itt le és imádkozzék buzgón a szellemekhez. Addig én bemegyek a temetőbe, elásom a borsót és beszélek a szellemekkel. Zsjákné mindenbe beleegyezett, mikor már vagy úgy félóráig imádkozott és a kuruzsló asszony még sem jött vissza, ő is bement a sírok közé megnézni, hogy mit csinál olyan sokáig. Kereste mindenütt, de hiába, mert amig ő künn buzgólko- dott, Muosiné a temető másik kapuján át kereket oldott. A kondorosi tréfa után MedgyesbodzáSon tűnt fel a jeles nő s ismét gyógyitgatással foglalkozott. Nagy Rókusnó bízta rá a baját, akivel férjes asszony létére megesett az a hiba, hogy beleszeretett a medgyesegyházai mészárosba. Ha összehoz vele, megadok 100 koronát is — mondta a kikapós menyecske, s miután Mucsiné váltig biztosította a sikerről, le is fizette a pénzt. Aztán hamarosan kitaláltak valami ürügyet, sőt Nagy Rókusi is beleugrasztották az utazásba, s átmentek kocsin Medgyesegyházára Biacsi Sándor rokonukhoz. Sikerült e a szerelmi kaland, vagy nem, az nem igen tartozik ide, de annyi bizonos, hogy Nagy Andrásáé személyében újabb médiumra akadt az agyafúrt némber. Nagy Andrásné ugyan nem adhatott 100 koronát, mert neki sem volt, ellenben átadta a legszebb selyemkendőit, sőt azonfelül 10 koronát, csakhogy kigyógyitsa a betegségéből. Mucsinnó ezt a gyógyítást is éjjelre halasztotta, s mikor az óra éjfélt ütött, Nagy Rókusnéval, Nagy Rókussal, Nagy Andrásnéval és Biacsi Sándorral kivonult a helybeli temető elé. Mucsinénak már egész nap fájt a foga Biacsi Sándor ezüst órájára, amikor tehát a teme tőhöz értek, odaszólt az egyiigyü emberhez: Hallja kend, adja csak ide azt az órát. Szükség lesz rá a szellemidózésnél. Biacsi Sándor nem sokat mókázott, hanem átadta a kincset. Mucsiné azután az egész társaságot letérdepeltette a temető kapuja előtt, akárcsak Kondoroson s amig a derék emberek ott fohászkodtak a porban, ismét a temető túlsó kapuján át megszökött. A becsapott emberek másnap megtették a csaló asszony ellen a feljelentést, de a csendőrség már nem találta meg a környéken. A tömeges feljelentések következtében az aradi kir, ügyészség is sürgősen intézkedett s köröző levelet bocsátott ki a veszedelmes kuruzslónő ellen. Mucsi Istvánná ez alatt mintegy 6 napi bolyongás után újra Csabán termett, ahol már várta Köteles István, a szerelmes parasztsuhancz. A viszontlátás örömére végig jár fák a csabai korcsmákat, s végül a Kurcz-féle vendéglőben állapodtak meg. Itt azután olyan mulatozást rendeztek, hogy a harmadik ulczába is elhang zott a zaja. Folyt a bor, zengett a czigánymuzsika s a szoba közepén Köteles István aprózta a tánozot a vónecske szeretőjével. A legrózsásabb volt már a hangulat, mikor az ajtóban megjelent két kakastollas vitéz, s a törvény nevében lefülelte a mula tozó társaságot. Azonnal megmotozták mindkettőjüket, s a kicsalt pénzből mintegy 60 koronát, Biacsi Sándor ezüstóráját és Nagy Andrásné kendőit hiánytalanul megtalálták náluk. Csabáról Aradra hozták a szédelgő párt, ahol a vizsgálóbíró rögtön kihallgatta őket. Mucsi Istvánná a legtöbb panaszra vonatkozólag beismerésben volt, s Köteles István sem tagadta, hogy némi része van a suskusban. Miután rendes foglalkozásuk és lakásuk van, a vizsgálóbíró néhány napi fogság után szabadlábra helyezte őket, az aradi büntető járásbíróságon azonban csilás vétsége miatt megindult ellenük az eljárás. Mucsi Istvánná már haza is indult Dobozta, ahol viselt dolgaiért türelmetlenül várja a felszarvazott férj. Tarka képek. Méla akkorddal kezdem. Meghalt egy kis ártatlan fiúcska, akit nagyon szerettem. Eleven, víg baba volt s mégis itt hagyott bennünket. Beteg lett, hervadt, csak a szeme nézett reánk kérőén, fájdalmat kifejezően, ő maga még nem tudta megmondani, hogy mit érez. Még egy utolsót zihált kis melle s meghalt, angyal lett belőle. S ki tudja, hogy jobb ? Igy-e, hogy még mielőtt élt volna, már befejezte földi pályáját, vagy ha végig küzdi azt, telve szenvedésekkel s csalódásokkal. A halálnak csak a fogalma borzasztó, valójában nem az. Hiszen megszüntet minden földi kínt s megszabadít az élet küzdelmeitől. Hány ember sóhajtott már igy fel: óh, miért is kell nekem ezt az életet végig élnem! Ezért bátran elmondhatjuk, hogy a halál : a végmegnyugvás. Persze, az élet az halad tovább, a maga rendje és módja szerint s tele van változatossággal. Ilyen változatosságot jelent a gyulai társadalom életében az újabb színházi jelentés, amely arról ad hirt, hogy az »Erkel Ferencz« színkörben augusztus hó 24-én Somogyi Károly színtársulata újból megkezdi az előadásait s körülbelül 32 estén fog játszani s 20 előadásra nyittatik bérlet. Az előadások Károlyi Leonénak a »Yig özvegy«-ben való felléptével kezdődnek, akinek a fellépte iránt igen nagy az érdeklődés, tekintve, hogy az elmúlt szezonban betegsége miatt keveset játszott' s igy a nagy közönség most igyekszik pótolni, amit az ö művészi játékának hiányában vesztett. Külömben is úgy kiváló hangjánál, mint művészi játékánál s fess színpadi alakjánál fogva, ő ma az ország legkiválóbb primadonnája s mint »Vig özvegy“, a legelső. Ezért tehát nagy várakozással tekintünk ezen fellépte elé, miután Gyulán ebben a darabban még nem láttuk. Általában az augusztusi színi szezon igen élénknek mutatkozik, mert lassanként mindenki haza kerül a fürdőből s utókurának igen jót fog tenni a színházba járás. Akik meg még nem mentek el, azoknak nem is érdemes elmenniök, különösen ilyen kellemes, időjárás mellett, úgy sem találnak jobb s több szórakozást másutt sem, mintha itthon maradnak a színi szezonra. Előjönnek a művészek s művésznők is mind 24-ére, még a legmesszebb időzök is. Erdélyiek, Lányi Edith Abbáziából, ahol most a tenger habjaiban nyaralnak, Simon Mariska Rimi- niből, — ahova állítólag ment — s a többiek, ki innen, ki onnan. A színi szezon megkezdésén, illetve folytatásán kívül legérdekesebb újdonsága a hétnek hogy Szabó Emil árvaszéki ülnök, a békésbánáti református egyházmegye presbyteriumai többségének akaratából tanácsjegyzőből tanácsbiróvá választatott. Minden református úri embernek ez a legfőbb becsvágya, amely most ime Szabó Emilnél betelt. A polgári életben lehet nemcsak árvaszéki, de miniszterelnök is, az egyházi életben azonban elérte a legfelső fokot, ameddig most már az augusztus 1-je óta életbe lépett zsinati törvények szerint nem ev. ref.., hanem »református« ember, a gondnokságot kivéve, eljuthat. Az egyházi életben ezentúl Bartóky Jóskával ül egy sorban. Nagy népszerűségnek örvendhet az egyházmegyében, hogy még az »Emil« neve sem képezett akadályt a megválasztásában, hanem azt már bizonyára nem tudták, hogy színmüvet is irt s szerencséje, hogy színmüve még nem került színre, mert akkor csakugyan nem vallottak volna mellette szint s ettől a zsíros állástól, amelyre Zsíros Lajossal szemben választatott meg, elesik s az irói tantié- mekböl kellett volna hasonló jövedelmet produkálnia. Természetes, hogy a választását szárazon nem úszhatja meg s az instellálást meg kell tartania, még ha az első évi tanácsbirói jövedelme rámegy is. A polgáriköri kor- és asztaltársak, már előre köszörülik a torkukat, hogy egy harsány éljen-1 kiáltanak beig- tatóul. Ide igtatom még a következő nyílttéri közleményt, természetesen valamint a szerkesztőség, úgy én sem vállalok érte felelősséget: N y i I Tér. Rácz Tóni I ső Gyulai Zenekar vezetőnek folyó hó 6. án éjei, az othon Kávéházban, ine/,idense volt valami Károlyi Sándor ide vándorolt Czimbalmosal, ki azt mondota, hogy az őszes Gyulai Czigány Zenészek nem tudnak sémit, 6, egymaga az egész nél töbet tud. én ezt a tudatlanságban szenvedő beteg embert meg akarom szabadítani azon Mániájából azáltal hogy folyó hó 11 - én, azaz ma este 9 órára az othon Kávéház Helyiségében Czimbalom- versenyre hívom. A bírálatot a versenyen megjelenő nagy érdemű közönségre bízom, s meg nem Jelenés esetén legyőzőinek tekintendő. Gyula, 1907. augusztus 8. Tóth Laczi, Czimbalmos. Ehhez nem kell kommentár, majd meglássuk, hogy ki lesz a győztes s ki a »henczeg fráter.« (SS—ó.)
