Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-14 / 28. szám

4 BÉKÉS 1907. julius 14. Igazolási jegyet nyert 27 egyén. Külföldi útlevelet nyert 101, egyén. A gyulai kir. törvényszék fogházából kiszaba­dult 105 egyén. Feltételes szabadságot 1 egyén kapott. Közártalma egyén és gyanusitott nyilvántarta­tott 16. Csendőrségtől fogoly nem vétetett át. A személybiztonság 28 esetben támadtatott meg, melyek kisebb nagyobb testisértéssel végződő cselek­mények voltak. A tettesek minden esetben kinyomoz­tattak s ellenük a megtorló eljárás lefolytattatott. A vagyonbiztonság 115 esetben támadtatott meg, a tettesek 90 esetben kinyomoztattak és az iletékes biróságnak átadattak, illetve feljelentettek. 28 esetben eredménytelen maradt a nyomozás. Viszonyítva az előző éveihez, a személybizton­ság elleni cselekmények száma 10-el kevesebb, a vagyonbiztonság ellen elkövetett cselekmények száma pedig .11 esettel több. öngyilkos lett 7 egyén, öngyilkosságot kísérelt meg 8 egyén. Baleset előfordult 16, melyből 5 halálos ki­menetelű volt. Viszonyítva az előző évihez, az ön- gyilkosság száma 2-vel több, a balesetek száma pedig 5-el több. Tüzeset volt 25 esetben, szaporodás 10. Az utczák és terek villanylámpákkal világíttat­nak, számuk 6 ivlámpa és 374 drb. 16 gyertya- fényű izzólámpa, melyekből 187 drb. egész éjjel, 187 drb. pedig fél éjjel világit. Külön fejezet számol be az építkezések, köz­lekedési, gyalog és közutak kibővítése, továbbá a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem, munkás ügyek, személyi ügyek és vegyesek felől. Végül közli a je­lentés a város virilis és választott képviselőinek, a tanács tagjai, a szakosztályok, végül a gyulai tör­vényhatósági bizottsági tagok névsorát. Hírek. Föispáni bÚCSÚ. A vármegye tisztikarának éléről eltávozó és Aradon tekintélyes közgazda­sági jelentőségű állást elfoglaló dr. Fábry Sándor főispánnak eme állásától való lemondásáról többször hirt adtunk. Tudott dolog az is, hogy a lemondás még ez idő szerint nincs elfogadva s az úgy lát­szik, csak az uj föispáni kinevezéssel egyidejűleg fog publikáltaim. A távozó főispánnak előrelátha­tólag tehát a holnapi közgyűlésen lesz az utolsó nyilvános vármegyei szereplése, ahol még elnökölni fog. A közgyűlés befejezése után a vármegye tiszti karától hivatalosan is búcsút vesz. Ezt megelőzőleg holnap délután közvetlenül a közgyűlés befejezése után a vármegye tisztikara, az alispán vezetése mellett küldöttsógileg fog tisztelegni a távozó főis­pánnál s mint régi tiszttársától s a tisztikar ér­dekeinek mindenkor hűséges védelmezőjétől, hálá­jának méltó kifejezéseként forma szerint is elbú­csúzik. — Ezek után a főispán a vármegyei tiszt­viselőknél egyénenként külön tesz látogatást, s másnap Gyuláról Aradra utazik és a föispáni tényke­déseket a maga részéről valószinüleg mindenekben megszünteti. Egyébiránt e helyütt jegyezzük meg, hogy dr. Fábry Sándor egész családja Gyuláról már el is költözött. A vármegyei tisztikar búcsú bankettje. Fen­tebb megemlékeztünk arról, hogy dr. Fábry Sá- dor Bókésvármegye és Hódmezővásárhely város főispánja lemondása folytán állásától a napokban megválik s miután már Gyuláról el is költözött, a holnapi nappal a vármegyétől búcsút vesz. — A vármegyei tisztikar ragaszkodásának és az évtize­deken át való együtt működés harmóniájának ked­ves és őszinte jelét adja a holnapi napon, amikor is távozó tiszttársa és szeretett főispánjának tisztele­tére a „Békésvármegyei Kaszinódban búcsú vacsorát rendez. A banquette bensősóge érdekéből nagyon helyesen határozta el a tisztikar, hogy bárha az önként jelentkezőket, bármily számban is szives örömest látja, mégis annak rendezését magának tartja fenn s ivet csakis saját kebelében állóknak praesentáltat. A tisztikar részéről megnyilvánult szeretet és vonzalom jele, hogy az ily mó­don megindított mozgalom eredményeként a vár­megyének ez idő szerint oly csekély számú tiszti­karából a vidéket is ideértve a tegnapi napig ösz- szesen 43 an jelentették be, hogy a búcsú-vacsorán megjelenni óhajtanak. Ily körülmények között eleve biztosítva van, hogy a tisztikar méltó keretben vesz benső búcsút régi tiszttársától: a vármegye főispánjától. Kinevezés. Zay Lajost, ki éveken át teljesen önállóan díjtalanul működött a parlamentben, Justh Gyula a képviselőház elnöke rendes fizetéssel és nyugdíj igénynyel biró gyorsíró gyakornokká ne­vezte ki. Ez a kinevezés egyúttal elismerése Zay Lajos szegedi diadalának, melyről lapunk múlt szá­mában referáltunk. A József szanatóriumot f. hó il-én, csütör­tökön látogatta meg az egyesület elnöke, Dr. Lu­kács György, hogy a betegek ellátásáról, kezelésé­ről személyesen is meggyőződést szerezzen. A be­tegek meghatva köszönték meg az elnök kitüntető figyelmét, s egyikök szép szavakkal adott kifeje­zést annak a mélyen érzett hálának, a melylyel az egész magyar társadalom Dr. Lukács Györgynek a József szanatórium megteremtéséért viseltetik. Végül gyönyörű virágcsokorral lepték meg a bete­gek az elnököt, a kinek mindegyikhez volt egy biztató, jó szava. A betegfelvétel a szanatóriumban különben rendben folyik, s 2— 3 hét múlva az in­tézet teljesen meg fog telni. A József főherczeg szanatórium egyesület gyulai szanatóriumi telepén „József Szanatórium Gyula“ elnevezéssel 1907. évi julius hó 16-án pos­tai ügynökség lép életbe, mely bárhova szóló le­vélpostai küldemények, továbbá csak a belföldre, Ausztriába s a megszállott tartományokba és Német­országba szóló, 1000 korona értéket meg nem ha ladó pénz és csomagküldemények felvételével, to­vábbításával, leadásával és utalvány nemkülönben postatakarékpénztári ügyletek közvetítésével van megbízva. A postaügynöksóg kézbesítési köre a Szanatórium telepre terjed ki. A postaügynökség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet .tekintetében a gyulai posta távirda hivatalhoz tartozik és össze­köttetését az 5021. és 5022 sz. vonatokban közle­kedő 27. sz. kalauz postákhoz és az 5015. sz. vo­nathoz csatlakozólag a gyula városerdői vasúti megállóhelyre és vissza közlekedő gyalogküldöncz járatok utján fogja nyerni. Dr. Felföldy Sándor városi árvaszéki ülnök, eme állásáról lemondását a város helyettes pol­gármesterének beadta. Az árvaszóki ülnöki állás, — amelynek teendőit különben is hónapok óta helyettes végzi, — ekként újólag üresedésben van és annak betöltése valószinüleg nem kis gondot fog a városnak okozni. Nincs ugyanis remény rá, hogy arra olyan megfelelő egyéniség pályázzék, aki eme tisztet állandóan betöltse, az arravaló egyének pedig tapasztalat szerint átmenetinek te­kintik az árvaszóki ülnöki állást jobb javadalma zásu vagy nagyobb jövedelmű pályához, ami nem is csodálatos dolog, mert mindössze 2000 korona fizetést élveznek, holott a hasonló kvalifikácziót és alig valamivel több munkát igénylő törvényható­sági árvaszéki ülnöki állás javadalma eme összeg­nek kétszerese. Felföldy Sándor lemondása a leg­közelebbi városi közgyűlés elé terjesztetik. A .Békésmegyei Fehér-Kereszt Egyesület“ julius hó 16-án, kedden d. u. 3 órakor, a vármer gyeház kistermében választmányi, ezt követőleg pedig fél 4 órakor közgyűlést tart, gróf Almásy Dénesné társelnök vezetésével. Ezen közgyűlés tárgyso­rozata : 1. Az alapszabályok szerint kilépett 5 férfi és 5 nő választmányi tag helyének betöltése 2. Egy számvizsgáló bizottsági tag választása. 3. A pénztárnok évi jelentése. 4. Az 1906. évi száma­dások megvizsgálása. 5. A jövő évi költségvetés. 6 . Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának 175. kgy. 7549/907. számú megkeresése a szeretet- ház felállítása ügyében. 7. Esetleges indítványok. Legfelsőbb elismerés. A hivatalos lap szom­bati száma egy Békósmegyében általánosan tisz­telt egyén, királyi kitüntetéséről hoz hirt. Békés­csaba község egyik érdemes tisztviselőjét érte ez alkalommal a királyi kegy, a ki községének köz­életében jelentékeny szerepet visz, s a ki ezen kí­vül a békéscsabai közkórház megteremtésében és kifejlesztésében maradandó érdemeket szerzett. Dr. Reiss Miksa Békéscsaba község tiszti orvosa ugyan­is a közegészségügy terén szerzett érdemei elisme­réséül a koronás arany érdem keresztet nyerte. A legfelsőbb elismerés eme méltó jelvényét a vár­megye főispánja a ma délelőtt e czélból összehi vott diszközgyülés előtt adja át a kitüntetettnek, mely után délben az ünnepelt tiszteletére a népkertben látogatott bankett lesz. A gróf Wenckheim Frigyes-féle ösztöndíj. A vallás- és közoktatásügyi miniszter akként intézke­dett a gróf Wenckheim Frigyes-féle egyetemi hall­gatók részére alapított 500 koronás ösztöndíj felől, amely Gyula város kezelése alatt áll, hogy az ösz­töndijat 1905—6-ra Hegedűs Sándor tanárjelölt kapja meg. Az 1906—7. évre az ösztöndíjat nem adták ki, végre az 1907—8. évre a pályázatot most hirdetik meg. A gyulai kötött és szövött iparárúgyár, a temesvári fióktelep létesítésén kívül tudvalevőleg gyulai főtelepének kibővítését is elhatározta. Ezen utóbbi munkálat a múlt héten kezdetett meg és pedig azzal, hogy a volt kir. törvényszéki épület le­bontása folyamatban van és annak a helyére eme­letes épület készül. A lebontási munkálat serényen folyik, az uj épület pedig még ez évben tető alá kerül. Az aratás megyeszerte folyik serényen, bár nem zavartalanul. A hét elején gyakori esők akasz­tották meg a munkát, a keddi orkánszerü szélvihar pedig a mellett hogy óriási károkat okozott, a ke­reszteket és vontatókat annyira összekuszálta hogy, azok ö-iszeszedése napokig késleltették az aratást A term -skilátás mult heti közleményünk óta is tetemesen romlott; ennek oka a már említett or­kánon kívül, a vasárnap délutáni nagy eső, melyet nyomban óriási hőség követett, és ez a hőség a még éretlen búzát csaknem mindenütt megszorította. Végleges eredményről még mindig nem lehet szó, de napról napra inkább kidomborodik, hogy a „gyöngeközép“en is alul marad és a tavalyi termés­nek legkedvezőbb körülmények között is csak két­ötödére zsugorodik le. A búzánál valamivel kedve­zőbb az árpa terméskilátás, határozottan jó ez ideig a tengeri, noha ott, ahol a keddi szélvihar elvonult, a tengeriben is tetemes kárt okozott, mert a tengeri szárát részint eltörte, részint a földig hajlította. A keddi vihar, mely a kora délutáni órákban kerekedett, Gyulán es környékén is óriási károkat tett épületekben, fákban és termésben. Legjobban a törvényszéket rongálta meg, melynek tetejét több helyen megbontotta, ablakait sok helyütt betördelte de kárt tett a város egyéb részében is s alig ma­radt ház, mely sértetlenül került volna ki a pusz­tító orkán kezei közül. A búzaföld keresztéit sok helyt szétszórta, a még lábon álló termést ledütötte a szélvész, a város belterületén pedig tövestől csa­varta ki a fákat. Egyedül a nagy zöld-ládák állták ki diadalmasan a szélpróbát, ezzel is bizonyságot adván, hogy ha czólszerüségi szempontból szó is férhet hozzájuk, de legalább eléggé erősek ahhoz, hogy szembe8zálljanak minden idők viharával. A nyári vásárnak, a nagy munkaidő s külö­nösen a kedvezőtlen terméskilátások következté­ben, nem sok várakozással nézünk eléje. A ser­tésvásárt illetőleg az az aggodalom is felmerült, hogy egyátalában nem lesz megtartva, de ez az aggodalom tárgytalanná vált, miután Gyulán a ser­tészárlat feloldatott és a pénteki hetipiaczon a ser­tésfelhajtás már meg volt engedve. Juhfelhajtás még eme vásárra nagyobb tömegben nem remél­hető; élénkebbnek ígérkezik a szarvasmarha- s a küszöbön álló nyomtatás folytán a lóvásár. A vásári napok különben a következők: Julius 17-én szerdán sertés , csütörtökön juh-, pénteken szarvasmarha-, szombaton ló- s mezőgazdasági iparczikk, vasárnap belső vásár. A heti- és országos vásárokra vonatkozólag Gyula város tanácsa szombati tanácsülésében akként határozott, hogy a heti vásárokon a szarvasmarha és lóvásárok a külső vásártéren, a sertésvásártér mellett fognak megtartatni. Az országos vásárokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom