Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-26 / 21. szám

4 BÉKÉS 1907. május 26. Gróf Hoyos-Wenckheim Fiilöp helyébe az ál­landó választmányba beválasztatott Szabd János bi­zottsági tag. Az alispán jelentését a vármegyei tisztviselők által elfogadott megbízatásokról egyhangúlag tudo­másul vették. A honvédhadapródiskolai vármegyei alapítványi helyre első helyen jelöltetett Oláh György, második helyen Jakus Gyula s harmadik helyen Vigh Árpád. Mezőberény községnek a kerebii földvétel s parczellázás lebonyolítása végett szükséges 500000 koronás kölcsön felvételét kimondó határozatát a törvényhatóság jóváhagyta. A délutáni ülésen gyors egymásutánban tár­gyaltattak le a tárgysorozat hátralevő pontjai és a póttárgysorozat. Első tárgynak elővétetett a békési megye­bizottsági tagok kérelmére, Békés község betonjárda épitési ügye, melyet Kiss Lászlá első aljegyző is­mertetett részletesen. Az állandó választmány hatá­rozati javaslatát, mely a községet újabb árlejtésre utasította, többek felszólalása után nem fogadta el a közgyűlés, hanem úgy a járdaépítési munkálatok vállalatba adására, mint az ezzel kapcsolatos 150000 korona kölcsön felvételére vonatkozó képviselőtes­tületi határozatokat a felebbezések mellőzésével jó­váhagyta, úgyszintén a község járdaépítési szabály- rendeletét is. Gyula város közönségét és vele együtt külö­nösen a szegény zselléreket közelről érintő és jelen­tős közgazdasági kérdés : a remetei földvétel szintén felülbiráltatott. Az ügy előzménye és a tényállás már közismert, erről mi is több alkalommal számot adtunk. A parczellázási munkálatok ellen, mely rendszerességénél fogva a tervezőknek méltán dicsé­retére válik, — semmi kifogása nem volt és nem lehetett a vármegye közönségének. Épen ezért Kohn Dávid bizottsági tag indítványára azt is kimondta a vármegye közönsége, hogy a föld vétel megerősítése tárgyában egyhangúlag hozott határozata ellen csak birtokon kívüli felebbezhetőséget enged meg, mert az eladás gyors lebonyolításához számos fontos köz­érdek fűződik s különben is semminemű alapot nem látott fennforogni a felebbezésre. A városi határozat azonban azon kikötéssel nyerte meg a jóváhagyást, hogy a város szavatossága minden olyan esetben megszűnik, midőn bármelyik adós fizetése kötelezett­ségének nem tesz eleget és erről a takarékpénztár a várost 3 hónap alatt nem értesíti. Békés községnek a tanügyi esküdti állás szer­vezésének megtagadása és egy irnoki állás meg­szüntetése, Doboz községnek a füzfatelep kijelölése és Gyulavári községnek a paskum földek tárgyá­ban hozott véghatározatát megsemmisítették. A mezöberényi orvosok illetményeit a törvény­hatóság hivatalból fogja megállapítani, előbb azonban a községet és szolgabirót véleményezésre hívta fel. Füzesgyarmat községnek a végrehajtói állás szervezésének megtagadása tárgyában hozott hatá­rozatát helybenhagyta ugyan a törvényhatóság, azon­ban szigorúan utasította a szeghalmi főszolgabírót, hogy az adóbehajtásokat • éberen ellenőrizze s ha szabálytalanságot vagy késedelmet észlelne, azonnal kérjen a mulasztók költségére állami végrehajtót. Jóváhagyatott még a gróf Apponyi-féle geren- dási birtoknak parczellázás czéljaiból Csorvás község által történt megvétele, valamint Csorvás községnek határozata melylyel Gremsperger József ^községi jegyzőnek, a gróf Hoyos-féle parczellázás körül ki­fejtett rendkívüli munkásságáért 3480 korona jutal­mat szavazott meg. (Ezt nem. találja dr. Serényi Armin inkompatibilisnek?!) Ezenkívül több kisebb községi ügy képezte a tárgyalás anyagát, amelyek mind letárgyaltatván, a közgyűlés este fél 6 órakor véget ért. Másnap dél­előtt 11 órakor tartatott meg a hitelesítő közgyűlés. T a n ii g y. Tanulmányi kirándulás. A gyulai r. k főgim­názium 25 növendékének Mérey, Bartoss és Korponay tanárok vezetése mellett tanulságos kirándulása volt a püskösdi ünnepek alatt. Szombaton, 18-án a délután két órai vonattal indultak Nagyvá­radra, ahol Bindola Mihály, szemináriumi rektor szives intézkedésére a szemináriumban uzsonna várta a kirándulókat. Uzsonna után megnézték a püspöki templomot, a város szebb utczáit, a Szacsvay szobrot. Másnap reggel a katholikusok szent misét hallgattak a Szent-László templom­ban, utána megnézték a görög katholikus püs­pöki templomot, az uj püspöki palotát, a Szt.-László szobrot, a várat, az izraelita imaházat, a színházat, a prémontrei főgimnáziumot. Ebédet újra a szemi­náriumban kaptak, mire aztán a déli vonattal foly­tatták utjokat Kolozsvár felé. Ki szállottak azonban a nemrég felfedezett, de máris nagy hírre kapott Révi barlangnál, ahol három órai idő alatt egyrészt magát a gyönyörű cseppkőbarlangot, másrészt az abból eredő hegyipatak kedves vízesését s a remek vidéket szemlélték meg. Kolozsvárott másnap reggel ismét misét hallgattak a hires Mátyás templomban, majd dr. Vezér László kalauzolása mellett megte­kintették a Mátyás szobrot, Mátyás király szülőházát, az egyetemnek természetrajzi és az erdélyi múzeum­nak régiségtani osztályát, a botanikus kertet, a mú­zeum állattani osztályát, felmentek a Fellegvárba, ahonnan a bámulatos szép kilátásban gyönyörködtek. A délelőtti sok szaladgálásra tekintettel, délután már csak az Urania színház mozgófényképeit nézték meg s azután Tordára utaztak. Itt másnap reggel a sóbányát járták be, amely ugyan csak télen van üzemben, de anélkül is kedves és érdekes látnivaló. Utjok innen Gyulafehérvárra vitte őket, ahol látták Szporny Gyula tanár kalauzolásával az uj keletű, de máris tekintélyes római múzeumot, továbbá a várat, s benne a hires Battyáni könyvtárat; itt különösen egy régi lánczos kódexet nézték meg. Bementek a püspöki palotába, a Hunyadi templomba s körüljár­ták a még most is jó karban levő vár védőműveit. A következő napon átmentek Vajda-Hunyadra, ahol dr. Strauss Árpád szives gondoskodása révén meg­nézték az állami vasolvasztókat, különösen a kohók etetését, megolvadt vas kieresztéséf, az egész telep hajtóerejét szolgáltató hatalmas gőzgépeket és dina­mógépeket, majd a Hunyadiak és Bethlen hires vár­kastélyát, délután pedig kimentek a vadregényes- ségben páratlan vajdahunyad-gyalári hegyivasuton a gyalári vasbányákhoz séott megtekintették a vás­ároznék felszines és aknatermelését és szállítását. 23-án reggel indultak haza Vajda-Hunyadról, utjo­kat megszakítva még Mária-Radnán, ahol felmentek a hires bucsujáró templomhoz és Aradon, ahol el­zarándokoltak a szabadságszoborhoz. Kissé fáradtan de azért jókedvűen s mindenesetre értékes és ked­ves tapasztalatokkal gazdagon érkeztek haza’ az esti 8 órai vonattal, Az egész kirándulás szervezése Mé­rey Gyula tanárnak érdeme s az a körülmény, hogy komolyabb természetű baleset, sőt még kellemetlen­ség sem érte a társaságot, dicséretére válik a kisérő három tanár gondosságának és éberségének. Tanári vizsga. A békési ev. ref. főgymnasium tehetséges fiatal segódtanára Osváth Gyula a napok­ban a kolozsvári tanárvizsgáló bizottság előtt, a görög és latin nyelvből a pedagógiai képesítő vizs­gálatot jó sikerrel letette, s ezzel tanári oklevelét megszerezte. Tornaverseny Békésen.*) Május 12-én délután tartotta a békési ev. ref. és a békécscsabai ág. ev. Rudolf gimnázium második együttes tornaversenyót, ezúttal Békésen a vásártéren, igen szép számú ér­deklődő közönség jelenlétében. A 80 csabai diák 6 kocsiból álló külön motorral délután 3 órakor érkezett Békésre tanáraik és a csabai közönség számos tagjának kíséretében, az intézeti zászló alatt Fél négy órakor vonult ki zeneszóval a két intézet ifjúsága a versenytérre, ahol a közönség már minden helyet olfoglalt, s kíváncsian nézett a mérkőzés eredménye elé. Tudvalevő ugyanis, hogy a múlt évben Csabán tartott mérkőzéskor a békésiek hoz­ták el az első dijak legtöbbjét. Végeredményben mosta csabaiak lettek győztesek a programra majd­nem minden számában. Ez nem vethet árnyat a békési intézetre, ha figyelembe vesszük, hogy ott két év óta tanítják rendszeresen ezt a tárgyat, addig a tornatanári állás nem volt rendszeresítve. A testi ügyesség elsajátítását nem lehet a VII—VIII. osztályban kezdeni. így történt, hogy a csabai VII. és VIII. osztályú ügyes tornászokkal a társintézet V. és VI. osztályú növendékeit állíthatta szembe, mivel eddig nem volt alkalma felsőbb osztályú jó tornászokat nevelni. Főként ez képezte okát, hogy a békésiek a verseny egyik másik számában nehány ponttal elmaradtak. Ez az ok is nehány év alatt önmagától meg fog szűnni. Ámbár el kell ismerni, hogy sok ügyes tornász akadt köztük. A csabaiak előnyösebb helyzetben vannak azért is, mert két­szer annyi tanulói létszámból válogathatják és állít­hatják ki csapataikat. A verseny lefolyása igen szép látványt nyújtott. Nagyon tetszettek az összevágóan előadott szabadgyakorlatok és általános szertorná- zás. A négy pontból álló 130, illetve 100 méteres síkfutásban 12 díjból kilenczet a csabaiak nyertek el és pedig ezüst érmet: Zboray Jenő VIII. oszt., Csák István VII. oszt., Marók Endre VI. és Bayer *) Lapunk múlt heti számából térszüke miatt kimaradt. László V. oszt. békéscsabai, bronzérmet: Kolojóra Aurél Vili. békési, Török László VII. Barna Jenő VI. és Kliment Mihály V. oszt. bcsabai, oklevelet: Nagy Sándor VIII. és Lele István VI. békéscsabai, Herzog Károly VII és Varga György V. békési. — A legtöbb erőt és ügyességet igénylő összetett ver­seny, nyújtó és korlát bámulatos mutatványaiban legügyesebb volt Christián Jenő VIII. bcsabai és Szabó László VIII. békési, akik ezüst érmet nyer­tek, bronz érmet Herzog Károly VII. békést és oklevelet Nagy Sándor VIII. békéscsabai nyert. — Magasugrásban I. Christián Jenő VIII. bcsabai, II. Győri Pál VIII. békési, III. Untervéger József VIII. békési. — Sulylökésben I. Varga Mihály VIII. (Bé­kés), II. Hen8zelman Elek Vili. (Békés). III. Mol­nár András VIII. (Békéscsaba). — A füleslapda mérkőzésben a csabaiak 2 : 0 arányban győztek, s igy újabb egy évre ők vitték el a csabai Tornakor áital alapított ezüst serleg vándor-dijat Ezenkívül a győztes csapat minden tagja bronz-érem jutalmat kapott. Az idő későre járt már, s igy a műsort megkellett rövidíteni. A csabaiak még néhány ügye­sen összeállított gúlát mutattak be, mely után Kör- ber Tivadar főgimn. igazgató rövid buzdító beszéd kíséretében kiosztotta a dijakat, s a csabai vendé­gek az ellőállott motoroson haza utaztak. Hírek. A bérmálás. Díszes, jelentőséges ünnepnapja lesz a gyulai róm. kath. egyháznak jövő vasárnap, jnnius hó 2-án. Fetser Antal felszentelt püspök osztja ki a bérmálás szentségét, aki előző napon, szombaton, este 7 órakor érkezik e czélból váro­sunkba s bizonyára egyházi magas rangjához és kiváló egyéniségéhez méltó ünnepélyes fogadtatás­ban fog részesülni. Ami magát a bérmálás szentsé­gének kiszolgáltatását illeti, megjegyezzük, hogy 1899. óta Gyula város kath. híveinek nem volt al­muk e szentséghez járulni s ez magyarázza meg a mostan jelentkezők nagy számát, mely 1600—1800 körül fog állni. Junius 2-án reggel 8 órakor a püs­pök az anyatemplomban nagy misét és sz. beszédet mond, mely után azonnal megkezdi a bérmálást; 3-án folytatja az sz. József templomban. A bérmá­lás szentségének kiszolgáltatása után a főpásztor megbízásából megvizsgálja a plébánia ügykezelését, meglátogatja az iskolákat és junius 3-án délután távozik Gyuláról Újkígyósra, hol szintén bérmálni fog. Fetser Antal püspöknek Gyula városa iránt érzett nemes jó indulatát- több Ízben, különösen pedig a gyulai főgimnázium létesítésének munkála­taikor volt alkalmunk tapasztalni; hogy a nagyeszű Schlauch Lörincz biboros püspök és a káptalan anyagilag és erkölcsileg oly kiváló mérvben fel­karolták a nemes eszmét és hogy ez megvalósult, abban Fetser Antalnak nagy osztályrésze s hervad- hatlan érdemei vannak. Gyula városa közönsége bizonyára örömmel meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a püspök iránt érzett háláját, tiszteletét és nagyrabecsülését ez alkalomból megnyilatkoztassa. Pünkösdi ünnepeket a tavalyihoz hasonló szer­tartások közt tartották meg az idén is az egyházak. A hívek nagy számban látogatták az ájtatosságo- kat és buzgón ünnepelték az idén is a szentlélek eljövetelét. Orbán napján is átestünk és a néphagyomány szerint a késői fagy és dór veszedelme most már elvonult fölöttünk. A múlt hót időjárása különben az előző heteknél hasonlithatlanul kedvezőbb volt hűvös, de nem hideg, enyhe s nem tulforró napok váltakoztak. Az ünnepnapok alatt tiz milliméternyi eső áztatta a vetéseket; a szükséglethez képest ugyan kevés, de mégis rendkívül kedvező hatású, különösen a veteményekre, tengerire, árpára s zabra, melyek rohamos fejlődésnek indultak. A búzának már kevésbé használt az eső, abban az áprilisi hi­deg és a május eleji forróság annyi kárt okozott, hogy azt az eső egyátalán nem képes ellensúlyozni. Egyébként még igen sok függ a további időjárás­tól ; egyelőre újabb bőséges esőre volna szükségünk. A színtársulat, a melynek előleges színi je­lentését lapunk múlt heti számábun közöltük, mint most már végleg meg van állapítva, Junius hó 5 én kezdi meg előadásai sorozatát az Erkel Ferencz színkörben. Erdélyi Miklós, a társulat titkára f. hó 24-én volt Gyulán a színházi bérlet ügyében s noha még nem fejezte be a bérletet, az eddigi eredmény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom