Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-19 / 20. szám
4 BÉKÉS 1907. május 19. landóság, a szerződéskötések szépen folynak is, de a munkásoknak előbbi tartózkodó álláspontjuk folytán a nagyobb gazdaságok egy része más vidékről szerezvén munkásokat, a helybeli munkától sokan elmaradtak, ami annál inkább érezhető lesz, mert az őszi vetések egy részének megsemmisülése és a megmaradtnak gyöngesége miatt a kisebb gazdaságoknak is előreláthatólag jóval kevesebb munkáskézre lesz szükségük. Békéscsabáról mezei munkára mintegy 800 férfi és 400 családtag indult Torontál, Temes és Arad vármegyei uradalmakba hónapszámos munkásoknak. Gyoma községből pedig 31 munkás Zólyom vármegyébe a nagyrőczei iparvasut építési munkáira szerződött el egész őszig 4 korona napi biztosíték mellett. A napszámbérek 1 és 3 korona között váltakoztak. Úgy a gadasági éves cselédek, mint a föidmi- velő munkások általában nyugodtak. Az ipar és kereskedelem terén föllendülés nem észlelhető. Gyula városában az utóbbi években úgyszólván megszokottá vált sztrájkok ismét jelentkeznek, ami az építőiparos munkaadókat is szervezkedésre buzdította. Vegyesek: Május elsejét a munkások szokott módon és teljes rendben ünnepelték meg. A múlt hónap 21-én Öcsödön népgyülés tartatott, amelynek napirendje során egyhangú határozattá emeltetett Öcsöd községnek Békésvármegyétől való elszakadása és a szomszédos Jász-Nagy-Kun- Szolnok vármegyéhez való csatlakozása s ugyanakkor a magyar kormányhoz az önálló vámterület behozatalát és a magyar nemzeti bank mielőbbi létesítése iránt felirat küldése, a kvóta fölemelése ellen való tiltakozás s végül a gazdaszövetség megalakítása. A nagymártoni m. kir. határszéli rendőrkapitány följelentésére Tóth Pál és Surinás Antal békéscsabai lakosok az ottaniakat Amerikába való kivándorlásra csábitó titkos kivándorlási ügynökök le- lepleztetvén, az első fokú hatóság által az előbbi 2 hónapi elzárásra és 600 korona pénzbüntetésre, az utóbbi 1 hónapi elzárásra és 300 korona pénzbüntetésre ítéltettek. A nagymártoni m. kir. határszéli' rendőrkapitány értesítése szerint Tóth Pál különösen veszedelmes ügynök, aki üzérkedését 6 év óta űzi és megközelítőleg 2000 embert szállított ki Amerikába, amiért mintegy 22000 kór. ügynöki pótlékot kapott. A vármegye főispánja Bodoky Géza dr. köz- igazgatási gyakornokot a békési járás főszolgabirája mellől a békéscsabai járás főszolgabíró mellé helyezte át és az ő helyére Jeszenszky Károly helyettesített közig, gyakornokot osztotta be, az utóbbit egyben véglegesítvén és tb. szolgabiróvá kinevezvén. Ugyancsak a vármegye főispánja a békéscsabai járásba beosztott Yangyel Endre dr. közig, gyakornokot tb. szolgabirói tisztétől való fölmentése mellett tb. aljegyzővé nevezte ki és a központba helyezte át, Kőrös Lajos központi közig, gyakornokot pedig vármegyei tb. aljegyzővé nevezte ki. A Gyula városánál megüresedett rendörbiztosi állásra Péter József, Békéscsaba községnél pedig közkórházi gondnokká Buday Lajos, közkórházi ellenőrré Gyebrovszki Lajos, árvaszéki kiadóvá Pataki Jenő, közig, iktatóvá Pataki Szilárd, közig, kiadóvá Simoncsics Vilmos és községi írnokká Tóth Pet- rovszky Pál választattak meg. Az alispáni jelentés után tárgyaltatott a békésmegyei gazdasági egyesület megkeresése az idegen munkásokkal kötendő szerződésekre vonatkozó kivételes felhatalmazás megadása iránt. A megkeresést a bizottság pártolólag terjeszti föl a földművelésügyi miniszterhez. Az alispáni előadmányok közt élénk érdeklődés mellett tárgyalta a bizottság az orosházi IV. gyógyszertár elhelyezésének kérdését, amely dr. Aáler Miksa orosházi gyógyszerész felebbezése révén került harmadfokban a bizottság elé. A járási főszolgabíró a gyógyszertár elhelyezésére nézve akkép döntött, hogy az az Erzsébet Királyné-utczán a Könd-utcza sarkától északra eső részen bárhol elhelyezhető, az alispán kiterjesztette az elhelyezési vonalat a Tem- plomzug-utczáig s ennek szembe eső sarokig. A köz- igazgatási bizottság ezzel szemben dr. Pándy István indítványát fogadta el, amely abból indult ki, hogy a IV. kerület lakosságának közegészségügyi érdekeit tekintve a gyógyszertár lehetőleg a kerület közép részén helyezendő el, hogy a kerület bármely részéből egyenlően megközelíthető legyen. S ennek megfelelően kimondta a bizottság, hogy úgy a főszolgabíró, mint az alispán határozatát megváltoztatva, a község közegészségügyi bizottságának és képviselő- testületének véleménye alapján a gyógyszertár elhelyezésére az Erzsébet királyné-utczának a Lehel- utcza és Töhötöm-utcza közé eső részét, valamint a két utóbbi utcza vonalát jelöli meg. A főispán a határozat ellen felebbezést jelentett be. Dr. Zöldy János vármegyei főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok a vármegyében általában kielégítők voltak, kivéve a heveny ragadós bajokat, mely bajokban i41-el több betegedés történt, s a halálozás is 1 százalékkal nagyobb volt, mint az előző hónapban. Legnagyobb mérvben lépett fel a kanyaró, 278 betegedéssel, s 14 halálozással. Diphtheriában megbetegedett 28 egyén, s meghalt 9, vörhenyben 17 s meghalt 3, az összes megbetegedések száma volt 335, s a halálozási arány 8 százalék. Gyógyszerummal beoltatott 15 diphthe- riás s ezek közül gyógyult 11, meghalt 4. A {jelentést a bizottság tudomásul vette. Ezután ugyancsak a főorvos előadmányában tárgyalta a bizottság a Tótkomlóson megüresedett gyógyszertár betöltésének kérdését. A gyógyszertár elnyerése iránt a vármegye alispánja által kiirt pályázat folytán beérkezett összesen öt pályázati kérvény: Gécs Kálmán békéscsabai, Görbe Gyula tótkomlósi, Barna Mór orosházi, Gargya Béla battonyai és Medveczky Jószef budapesti gyógyszerészeknek kérvényei. A kérvényeket a bizottság, mielőtt a gyógyszertári jog adományozása kérdésében döntött volna, véleményezés végett kiadta Tótkomlós község közegészségügyi bizottságának, s a község képviselő- testületének. A bizottsági ülés délig tartott, a tárgysorozat többi pontjainak elintézéséről jövő számunkban referálunk. 239—1907. szám. ILvdIeg'Ib.l'vró. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabá- lyozó és vizhasznositó társulat 1907. évi május hó 29-én délelőtt 9 órakor, Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre az érdekeltségi tagokat tisztelettel meghívom. Gyula, 1907. évi május hó 14-én. Haan Béla s. k., társ. alelnők. Minden során el lehetett külön sírni, Hogy is leliet annyi szépet úgy leírni? ! S egy egyszerű közlegénynek Iskolát sem járt szegénynek, — Gyémánt tollal Írni. Eladhatnák hót vármegye minden házát A királynak az ünneplő koronáját, S ha mit pénzzé lehet tenni: — Mégse tudnák kifizetni, A Sziics Erzsi kárát! Édes hazám . . . Édes hazám, olyan vagy te, mint én vagyok: Egy jó szóért, az inget is odaadod, A kis ujját adja más csak, s te cserébe Akár mindjárt az életed adnád érte. Édes hazám, olyan vagy te, mint én vagyok: A mának élsz, a jövendőt nem firtatod, Lám eddig is kiheverted mindig a bajt . . . Jó az Isten, ezután is megleszesz majd! Édes hazám, olyan vagy te, mint én vagyok: Sok a terved, sok a nagy jó akaratod. Csupa erő, csupa tűz az, ahogy kezded, Szalmalángja lobban egyet s bevégezted! Édes hazám, olyan vagy te, mint én vagyok: Szabadság az élted, a szivdobbanatod, Az a dalod, az a lelked lobogása, — De azért csak robotolsz a rabigába! Édes hazám, olyan vagy te, mint én vagyok: A szivedet a nyelveden hordozgatod. Őszinte vagy, nyílt vagy, mint a pusztád képe, Azért szed rá minden szamár — négyszáz éve. A pompás költemények nyomán felhangzó taps után Major Simon dr. lépett a pódiumra s czigányzenekar kísérettel énekelt Szabó Emiltől és Székely Sándortól két magyar zamatu, fülbe mászó dalt, a Czinkotai kántor nótáit, s ennek keretén belül szellemesen felköszöntötte a hangverseny védnökét, dr. Fábry Sándor főispánt is. A zenekar hivatásának mélységén állott, de minden erőlködése daczára sem tudta teljesen lelrontani a két nóta hatását és szépségeit. A közönség az előadóval együtt kitapsolta a szerzőket is, kik közül csupán Székely Sándor jelent meg, mig Szabó Emil, — mint a rossz nyelvek mondják, — a közigazgatási gyakornok szobájában keresett menedéket a nyilvánosság elől. Az utolsó szám Komlóssy Emma énekszáma volt, kit zongorán Zerkovitz Rudolf, hegedűn pedig dr. Major Simon kisértek. Komlóssy Emma magyar dalokat adott elő tüzesen, temperamentumosán, köztük néhányat dr. Major Simonnak, — a budapesti Népszínházban nagy sikert ért „Ipamuram“ czimü népszínművéből. Mondanunk sem kell, hogy úgy a művésznőnek, mint a kísérőknek, bőven kijutott a taps és ovácziókból. A hangverseny után a közönség egy része a „Békésvármegyei kaszinó"-ba ment, ahol hajnalig tartó parázs tánczmulatság kerekedett. Az erkölcsi tekintetben fényesen sikerült hangverseny anyagiakban sem hagyott kívánni val ót maga után. A jövedelem tekintélyes summa volt, s igy megfelelő szép összeg fog jutni a nemes czélra, Kálmán Farkas gyomai síremlékére. A hangversenyen felülfizettek: dr. Fábry Sándor 20 korona, Rezey Sylvius, Sárossy Gyula 2—2 korona, Dobay János to korona, Gál Istvánná szül. Kálmán Erzsébet 3 korona, Holler Sándor Gyomáról 4 korona, Hartenstein Vilmos Gyomá- ról, Dr. Kiss István Gyomáról, Molnár Mihály jegyző Gádoros 5—5 kor., Rohoska Mihály Gyom a 3 korona, Paulínyi Károly Mezőberény 5 korona, Dr. Eisler Vilmos Gyoma 2 korona, ösapay Lajos Endrőd 5 korona, Takács Ferencz Dévaványa 5 korona 20 fillér. Tárgysorozat: 1. Igazgató-főmérnök jelentése a társulat ügyeiről. 2. Hoffmann Mihály ügyvédnek a társulatnál viselt jogtanácsosi állásáról való lemondása s ezzel kapcsolatban a választmány előterjesztése. 3 ?Három rendes választmányi és két nyugdij- választmányi tag megválasztása. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése a társulat 1906. évi szmadásainak megvizsgálásáról. 5. A fölmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 87150—V/2. szám alatt kelt leirata, melylyel az 1907. évi társulati költségvetést jóváhagyja. 6. Ugyanannak 10676—V/2. 1907. szám. alatt kelt leirata, melylyel a társulat részére az 1906. évben végzett partbiztositási munkálatok költségeire 4000 korona segélyt kiutalványoz. 7. Társulati tisztviselők kérvénye lakbér illetmény emelése és drágasági pótlék megállapítása és kiutalványozása iránt. 8. Az Élővizcsatorna az ezzel összefüggésben lévő tápláló csatorna és műtárgyai kezelési szabályzatának megállapítása, kapcsolatosan a választmány vonatkozó javaslatával. 9. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 91927—V/2. 1906. szám alatt kelt leirata, melylyel a társulat módosított gátvédelmi szabályzatát jóváhagyja. 10. Ugyanannak 10650—V/2. szám alattt kelt leirata, melylyel a társulat által építeni szándékolt gátőrházak és szertárak terveit jóváhagyja. 11. Ugyanannak 10120—V/2. és 10215—V/2. szám alatt kelt körrendeletéi árvízvédelmi előintéz- kedések tárgyában. 12 Ugyanannak a társulatok részére beszedett kölcsön és költség járulékok elszámolása tárgyában kiadott 69654—V/l. sz. körrendeleté. 13. Békésvármegye alispánjának vizimüvek engedélyezése tárgyában kelt határozatai. 14. Aradvármegye alispánjának ad 11666—1906 szám alatt kiadott határozata, a nagypéli jármos fahid újból építése tárgyában. 15. Békés községnek Gergely Lajos és társai békési lakosok ellen indított vizrendőri kihágási ügy előterjesztése.
