Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-12 / 19. szám
1907. május 12. BÉKÉS 7-élettől. Ágoston kiment monori tanyájára 8 ott felakasztotta magát. Hogy az életuntakat mi kergette a halálba, nem tudták eddig megállapítani. A természeti szépségek panorámája. A közeli bihari havasok egyik kies völgykatlanában, — melynek vidéke gyönyörű természeti szépségeivel a szemlélőben örökké feledhetetlen bájos emléket hagy, — van egy vadregényes hely. A ritka szépségű fenyvesek árnyában még a legforróbb időszakban is, a nap bármely részében kellemes, hüs menedéket talál a természet iránt rajongó épugy. mint az a ki üde friss jó egészségére csak egy kicsit is haj andó áldozni. Itt a szomszédban fekszik ez a szépséges panoráma, ez a csodálatos olcsó üdülő hely: Bihar- füred. Aki ismeri, soha el nem felejti, aki nem ismeri menjen el, örökkön megemlegeti. A fürdő rendkívüli olcsóságánál fogva azi dén már nagy látogatottságnak örvend. A nyaralókon, villákon kívül a svájczi stylben emelt, épületekben 2 koronáért, alkalmas jó szobát és kényelmes ellátást, a vendéglőben jutányos áron Ízletes étkezést kaphatni. A csodás kirándulási helyeken kívül van tennis, hangversenyek, állandó zenekar, az összes hírlapok, tekepálya stb. Az igazán mérsékelt árakkal szemben tehát regényes szórakozást is nyújt o nyári üdülő hely, melynek forrásvizei, a kristály tiszta patakvizek és hegyi források, látványoság számba menő vízesései híresek. Biharfüred széltől védett pormentes kiimája a légzést, anyagcserét, vérkeiingést fokozza, a test hő- mórséket szabályozza, az izomzat tevékenységét emeli, az étvágyat, az emésztést fokozza, az álmatlanságot, izzadást megszünteti, az arcznak üde szint a szervezetnek ruganyosságot, erőt ad, azt páratlanul edzi, szóval első rendű klimatikus gyógyhely. Az elő saison juntus 15-től julius 1-ig, a fősaison ju 1 iu8 1-től augusztus 31-ig az utósaison szeptember hó 1-től szeptember hó 15-ig tart. Részletes felvilágosítással és prospektussal szívesen szolgál Magyari Gvnr<*v fürdő condnnk. inniiis lO-itr Gvnlán (ArnádBrázay sósborszesz FOGKRÉM a'legjobb ** 111 9—40 Közgazdaság. Az első gyulai lemez és lahatosárugyár részvénytársaság folyó hó 5-én d. e. 10 órakor tartotta alakuló közgyűlését az Első gyulai kötött és szövött iparárugyár helyiségében. Miután az alaptőke teljes összességében jegyeztetett, a közgyűlés kimondotta a részvénytársaság megalakulását és megválasztotta egyhangú lelkesedéssel a részvénytársaság elnökévé Weisz Mórt, az Első kötött és szövött iparárugyár igazgatóját, alelnökévé pedig Zerkovitz Rudolfot a Gyulavidéki vasút ügyvezető igazgatóját. Vezérigazgatóvá megválasztatott Kalocsa István, igazgatósági tagokká pedig : Balog Edre, Karácsonyi Mihály, Kiss István és Sipos Endre. Felügyelő- bizottsági tagokká megválasztattak : Schmidt Gyula (elnök) Újlaki József és Schillinges' Lip >t. A közgyűlés ezek után jóváhagyta az igazga óságnak az államsegély elnyerésére tett eddigi intézkedéseit. A részvénytársulat azonnal megkezdi működését s előre láthatólag a gyárat még ez év szeptemberében üzembe helyezi. A gyulavidéki helyiérdekű vasút forgalma április havában a következőkép alakult : elszállitta- tott személy 10564, mely után a bevétel 4324 koronát tett kt. Elszállittatott teheráru 795 tonna, mely után a bevétel 2027 korona volt, tehát az április havi összes bevétel 6351 korona volt. A vonal megnyitásától kezdve elszállittatott személy 47540, mely után a bevétel 18085 korona volt, ugyancsak elszállittatott teheráru 25177 tonna, mely után a bevétel 49442 koronát tett ki. Az összes ■bevétel tehál 67527 koronát tesz ki a pálya megnyitása óta. A részvénytársaság különben f. hó 15. ■délután 4 órakor a vármegyeház kistermében tartja első rendes közgyűlését, melynek főbb tárgyai : az igazgatóság jelentése az igazgatóság megbízatása, a részvénytőke fölemelését czélzó intézkedések elő készületeinek megtételére felügyelőbizottság jolen- tése igazgatósági tagok és felügyelőbizéttság választása. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár zárszámadása az 1906-évrÖI Bevételek : Pénztári marad vány 1906. január 1-én készpénzben 533.55. M. kir. postatakarókpénztári betétekben 2030.55. Gyulavárosi takarékpénztárba 19.62. Biróilag letétbe helyezett pénztári járulékokban 2943.78 Tag- járulékokból 1906. évbeu befolyt 40642.97. Egyéb bevételekből 236.17 ö szesen : 46406 kor. 64 fillér. Kiadások: Gyógykezelés és segélyezésekre: Táppénzben 9888.71. Gyógyszerekben 8724 97. Kórházi ápolási és szállítási költségekre 6858 56. Temetkezési segélyekben 597.60. Orvosok és szülésznők illetményében 3892.63 igy segélyezésekre összesen : 29962 kor. 47 fillér. Igazgatási és különféle költségekre: Tiszti, pónztárbiztosi, betegellenőri és szolgai fizetésekre 6234 62. Nyomtatványok irodai szerek és pónztárbirtok irodai átalányában 1545.19. Házbér, fűtés, világításra (1904—1906.) 1305.38. Távbeszélő előfizetésre 90. Posta költségekre 37.74. M. kir. postatakarókpénztári dij és jutalékra 18.42 Különfélékre 1266.84, vagyis összesen ; 10498 kor. 19 fillér. Egyenleg: Készpénzben 1369.14. M. kir. postatakarókpénztári betétekben 4529.44. Gyulavárosi takarékpénztári betétekben 20 40 összesen: 5945 kor. 98 fillér. Vagyon. Pénztári készlet 1906. deczember 3l-én 1396.í4. M. kir. posta takarékpénztári betéte <ben 4529.44. Gyulavárosi takarék- pénztári betétekben 20.40 összesen : 5945 kor. 98 fill. Tisztviselői és szolgai előlegekben 327. Tag könyvkészlet 270. Ingók értéke leltár szerint 10 százalék leirás után 258.84. Járulék hátralékokban 10 százalék leirás után 11191.14. Egyenleg mint tartozás 1768 kor. 26 fill, összesen : 19761 kor. 22 fillér. Teher: Kórházi számlákért 17620.42. Gyógyszer számlákért 1301.21. Nyomtatvány és irodaszerek és tagkönyv számláért 839.59 összesen : 19761 kor. 22 fillér. Statisztika: Tagállomány 1906. évi jan. l én 3357, az év folyamán belépett 3469, kilépett 3422, meghalt 20. igy 1906. évi decz. 31-ón a taglétszám 3384 volt. Betegségi statisztika: Táp- dijban, vagy kórházi ellátásban részesítettek 918 tag, a táppénzes napok száma 8301, a kórházi napok száma 2143, gyermekágyi napok száma 280 volt. Tápdijban vagy kórházi ellátásban nem, csak ingyen orvosi és gyógyszerben rószesitetett megbetegedések száma 2754 volt. Közgyűlés a gazdasági egyletben. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap, 12-én, 'délelőtt 10 órakor Békéscsabán, az egyesület székhazában tartja évi rendes közgyűlését Wenckheim Dénes gróf elnöklete alatt s annak tárgysorozata : Elnöki megnyitó. Beszámolás az egyesület múlt évi működéséről. Az egyesület számadásainak beterjesztése és a számvizsgáló-bizottság jelentése. Három igazgat,ó-választmányi tag választása. Az egylet elnökségének adandó felhatalmazás a szarvas- msrha beszerzési kölcsön felvételére. Esetleges indítványok. Áttelepítések a vármegyéből, a főldmivelés- ügyi miniszter a népszámlálás adataira támaszkodva, amely népszámlálási adatok szerint egyes községekben a népesség létszáma és a gazdasági megművelés alatt álló és az illetők létfentartására szolgáló földterületek között nincs meg a helyes arány, felhívást intézett az egyes vármegyékhez, hogy az ilyen községekből kik s hányán vállalkoznának olyan vidékre áttelepülni, ahol ritkább a népesség s igy az illetők könnyebb megélhetéshez jutnának s egyúttal letelepülésükkel enyhíthetnék ily helyeken a munkásviszonyok valóban türhetlen nehézségeit. Ezen felhívás folytán a vármegye két községéből: Békésről és Dobozról jelentkeztek áttelepülni szándékozók. A békési II. tizedbeli füg getlenségi olvasókör tagjait, kik a miniszterhez közvetlenül azzal a kérelemmel fordultak, értesítse őket, hogy hol fognak uj telepek létesülni, arró értesítette a földmivelésügyi miniszter, hogy ez idő szerint még csak tájékozódást óhajtott szerezni arról, hogy melyek azon községek, ahonnan uj telepes községek létesítése esetén, a lakosság áttelepülni hajlandó s ezen tájékozódás alapján fogja azután uj telepek létesítése esetén értesíteni az érdekelteket, hogy hol s hány telepesre lesz szükség. A gyoma—körösladányi útszakasz, a gyoma— körösladányi útnak egyik kisebb kiterjedésű szakaszának kiépítése már régen elhatároztatott s azt a miniszter is elrendelte. Ez útszakasz kiépítését, azonban már két évvel ezelőtt a gyoma—körözs- ladányi közutnak és a gyoma— dóvavínyai körözs- hidnak kiépítésével egyidőre kérte elhalasztani a vármegye. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a műszaki műveleteket s kimondta, hogy az elhalasztás ellen semmi észrevétele nincs. Később költsegeket is engedélyezett s ez alapon megindult az útépítéshez szükséges kőanyagnak szállítása, melyet jórészben be is fejeztek már. Az építési munkákhoz azonban mindez ideig nem foghattak, mert a hid építése még nem engedélyeztetett. De nem kezdték meg a munkát közérdekű szempontokra való figyelemmel sem. A hídnak el készítésével ugyanis szorosan összefügg az útépítés s ezért újból szükségesek, hogy mig a hid kiépítése elrendelve nem lesz, ne kezdessenek meg a munkálatok az úttesten. A Körözs-hid pályateste tudniillik emelve lesz s igy kifognak hagyni valamit az útszakaszból. A beruházási hitel különben is szűkén lett megállapítva s ilyen formán a beruházási hitel terhére inkább első rendű szükségeket kell ellátni. Eminens feladat az is. hogy az építéssel kapcsolatos felügyeleti kiadások lehetőleg redukáltassa- nak. Az útszakasz kiépítése házilag lenne elvégzendő 8 igy állandó mérnöki felügyeletről kellene gondoskodnunk. Ha a hid épülni fog, akkor a felügyeletet úgy az ut, mint a hid építésre közösen lehetne gyakorolni. Egyebekben a hídépítés két éves programmal bir e ez alatt az úttestet is kényelmesen kiépíttetnék. Mindezekre az indokokra való figyelemmel az alispán most is felterjesztést intézett a miniszterhez s kéri abban, hogy járuljon hozzá az útépítés elhalasztásához, i Az épitőmunkások sztrájkja. A gyulai épitö- |munkások sztrájkjára vonatkozólag, mintegy feleletképpen a munkások által kibocsájtott kissé vaskos stylusu kiáltványra, az építő iparosok, illetve munkaadók végrehajtó-bizottságától egy hosszabb informáló közleményt kaptunk, amelyet nagy vonalakban a következőkben adunk : A kiáltvány azt állítja, hogy az építőmesterek munkásaikat kizavarták a munkából, daczára, hogy 1907. deczember 31-ig mindkét félre kötelező egyezségük volt. Tényleg igaz, hogy munkaadók és munkások közt a szerződés decz. 31-ig meg volt. kötve, s azt nem állott egyik szerződő félnek sem jogában a lejárat előtt önhatalmúlag megváltoztatni. Azonban a munkások ezen szerződés ellenére már a folyó év márczius havában újabb és teljesithetlen követelésekkel álltak elő, u igy a szerződésszegést ők követték el. A munkások oly módon tüntetik fel mozgalmukat, mintha ők azt a nagy közönség érdekében csinálnák, nehogy a mesterek az építkezőket megzsarolják. A dolog azonban másként áll, mint azt az ő követelésükből vett következő rész is mutatja. A munkások követelésének 7. pontja szerint ugyanis az 1907. évben a 2 évnél rövidebb idő óta munkában álló és 60 évnél nagyobb életkorú segédek órabére helyben 38, vidéken 42 fillér, (eddig volt 20—24 fillér) a 2 évnél hosszabb idő óta szolgáló ugyanilyen életkorú segédek órabére pedig helyben 46, vidéken 50 fillér, (eddig volt 32—38 fillér), s az 1908. évben ezen fizetés 10 fillérrel emelkedik óránként. Ezenkívül a munkaadó köteles a vidéken dolgozó munkásait munkaidőben haza is szállítani, utazási költséget fizetni, lakás, fűtés és világításról gondoskodni, ami a fenti órabéreket legalább 15°/0- kai emeli. Ezenkívül a 19. pontban foglalt követelések legnagyobb része arra irányul, hogy azok a munkaadó önrendelkezési jogát saját munkatelepén csorbítsák. A munkások követelésével szemben a gyulai építőiparosok inunkásközvetitője fáradozik az ellentétek kié yenlitésén, azonban eddigelé még kevés reménynyel, mert a munkások a közvetítő közbenjárását nem akarják elfogadni, s már az elmúlt hétfőn megszüntették a munkát. Ugyanis a munkások nem tartják rájuk méltányosnak annak a nyilatkozatnak a tartalmát, melynek feltételei a következők; a) A munkabér. 1 éven alóli és idős munkás órabére szabad egyezkedés tárgya, 1 és 2 év közötti munkás órabére 25 fillér, 2 éven felüli segítő munkás 30 fillér, önállóan dolgozó mun-ás órabére legkevesebb 36 fillér. A vidékre küldött munkás naponta 1 kor. 20 fillér felülfizetést kap, mely ösz- szegben a lakpénz is benfoglaltatik. A munkaadó köteles a munkást saját költségén 20 kilométeren belül két hetenként, azon túl négy hetenként, a megfizetett órabér mellett hazaszállítani. A helyben, épületre küldött órabérben dolgozó munkás napi 40 fillér pótdijat kap, túlórázásért 30%, éjjeli munka szabad egyezkedés. A munkaidő 10 óra. Reggeli 6 órától déli 12 óráig, 7a óra reggeli idővel. Délután Vj(2-től este 6 óráig, b) A darabszámos munkadija: 1. Közönséges benyíló ablak fm. K 6’—, 2. Ki és benyíló ablak fm. K 5-80, 3. Fólkörives ablakra reá fizetés darabonként K 4 60, 4. Szögmentives ablakra darabonként K 2-60, 5. Ablaktáblatok sima darabonként K 1*—, 5a. Ablaktáblatok mélyített darabonként K 1 20, 6. Ablaktábla pádtól elkészítve fm. K D30, 7. Ablak mellvéd m2-ként K 2-—, 8. Ablak bélés vésve K 3 70, 9. Táblás ablak felszegezóse, bélésbe nyíló táblákkal K 6-—, 10. Gőzredőnyös ablak szegezés K 3-—, 11. Egylap keresztajtó 4 töltéssel széles hornyolás K 4-—. 11a. Egylap keresztajtó 5 töltéssel széles K 4'60, 11b. Egylap keresztajtó 6 töltéssel széles K 5'—, 12. Egy kétszárnyu
