Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-12 / 19. szám
4 BÉKÉS 1907. május 12. október 1-én követelhette a vételár utolsó részletét, részint az átírással felmerült nehéz-! ségekre, részint a pénzpiacz kedvezőtlen helyzetére való méltányossági tekintettel, újabb és újabb halasztást adott a városnak, amely halasztás végterminusa azonban április hó végén járt le. Akkorára ugyanis a grót — mint emlitettük — a városon levő követelését a Leszámítoló bankra ruházta át, úgy, hogy eme cessió értelmében ma a város nem a volt tulajdonosnak, hanem a Leszámítoló banknak tartozik 900.000 korona vételár hátralékkal. Hogy a város mint jogi testület a kől- csönközvetités, illetőleg kölcsönszerzós iránti kötelezettségét nem teljesítette, ennek magyarázata egyrészről az az anarchia, melyet a polgármesteri széknek idestova két esztendő óta húzódó, hogyan is mondjuk — hercze- hurczája okoz, aminek mérlegelhetlen erkölcsi s anyagi kárait e lapok hasábjain any- nyiszor hangsúlyoztuk; másrészről magyarázata ez, hogy a kölcsönök kötése — a látszat1 szerint legalább — magánérdek terére s kielégítésére terelődött át, de hogy minő alapon s minő joggal, azt az a fegyelmi vizsgálat dogja felderíteni, amelynek megindítását és folyamatban létét a helyettes polgár- mester, az ügy tárgyalása során a képviselő testületnek bejelentette. Fegyelmi vizsgálat folyamatban létéről lévén szó, annak elvárása mellett, hogy annak lefolyása s eredménye az odiosus ügyre a mai félhomályból teljes világosságot fog deríteni, mindaddig, mig ez a világosság meg nem lesz, a tisztviselői reputáczió érdekében nem szándékozunk a város mint erkölcsi testület mellőzésével privát utón történt kölcsönkisérletek fölött Ítéletet mondani. Két dolgot azonban ki kell már most jelentenünk. Az egyik az, hogy a városim nézve, mely a teljes vételárnak határidőre t.qrténő pontos lefizetéséért erkölcsi s anyagi felelősséggel tartozott és tartozik, nem volt, nem lehetett közömbös dolog a kölcsönnek kellő idó're s aként való megszerzése, hogy a fizetés a kölcsön alapján tényleg eszközölhető is legyen, és hogy annak következtében az a tisztviselő, aki akár hanyagság, akár tudatlanság, akár magánérdekből oly helyzetet teremtett, avagy elnézte s tűrte oly helyzet alakulását, hogy a város kötelezettségének meg nem felelt, rendkívül súlyos hibát és mulasztást követett el. A másik pedig az, hogy ebből a mulasztásból származó kár, pénzben kifejezve az az 5255 korona 11 fillér, amit a városnak a per és az abból származható óriási költség kikerülése végett csupán egy havi kamat fejében folyó hó 7-ikén fizetnie kellett, minden körülmények között csak előleg lehet és előleg lesz, amelynek, utolsó fillérig kamatostul kell a város részére megtérülnie. Meg kell térülnie az esetben is, ha a fegyelmi vizsgálat azt derítené is ki, hogy a kölcsönök szerzése, a város hivatalos firmája mellőzésével, magánügynökös- ködés útjára is volt terelhető. Erről a dologról, a kérdés mai stádiumában, egyelőre ennyit akartunk mondani. * * * A benedeki földvételből kifolyólag volt egy másik, bár kisebb jelentőségű, de rendkívül jellemző epizódja a képviselőtestület közgyűlésének. Jellemzőnek mondjuk azért, mert kitűnik, hogy micsoda gazdálkodás folyik, vagy szeretjük hinni, hogy csak folyt a városnál nemcsak nagyobb, hanem kisebb dolgokban is. A benedeki belső majorban volt az uradalomnak két kitűnő karban levő vasvályuja a jószágok itatására. Kitűnő, értékes vályúk, amelyek csak drága pénzen szerezhetők meg. Kétezer holdon felüli legelő jött a város birtokába, amely legelő csak is jószágtartás [révén értékesíthető. Hiszen ez volt az alapoka annak, hogy a benedeki uradalomnak oly magas áron való megvásárolásába belényu- godtunk. Oly óriási területű legelőkre kutak, a kutakhoz pedig vályúk is szükségesek. Még a gúny tárgyát képező rátótiaknak és mucsai- aknak is lett volna annyi magukhoz való eszük, hogy vályúkat, még pedig kitűnő vas- vályukat nem adtak volna el. Gyulán eladták, az értékhez képest potom áron; de az eladás körülményei, mint az alábbiakból gyanítható, olyanok, hogy az eladás elhatározásának oka nem egyszerű butaság, (mint butaság talán megbocsátható volna), hanem a tisztességbe ütköző. Valószínű, hogy a vasvályuk visszajönnek a város tulajdonába; mert ha nem, akkor uj vályúkat kellene venni. Rosszabbakat és drágábbakat. Ismételjük, a dolog kisebb jelentőségű, de nagyon jellemző. A közgyűlésen, különösen a jószágtartó földmives képviselők körében nagy megbotránkozást keltett a dolog, úgy, hogy dr. Lovich Ödön helyettes polgár- mester a közgyűlés megszakításával indíttatva érezte magát az esetet jegyzőkönyvbe vétetni, mely jegyzőkönyvet okulás és példaadás végett az alábiakban egész terjedelmében megörökítjük : 6044/1907. sz. JEGYZŐKÖNYV. Felvétetett Gyulán, 1907. évi május hó 7-én a város képviselőtestülete közgyűlésének félbeszakítása után, a közgyűlés szine előtt. A város képviselőtestülete a tavaszréti pásztor lakás építési ügyével kapcsolatban tárgyalta F. Schrif- fert István városi képviselő abbeli indítványát, hogy a benedeki major közepén levő kúthoz a csorda czél- jaira f. hó 8-án megtartandó orsz. vásáron két drb. vályú vétessék. Molnár Albert városi mérnök előterjeszti, hogy a benedeki majorban levő kutaknál 2 drb. egyenként mintegy 6—7 méter hosszú vasvályu volt elhelyezve, amelyek azonban a benedeki bizottság által értékesíttettek és mindkettőt ifj. Steigervald Ferencz vette meg, aki egyúttal a benedeki bizottságnak is tagja volt. Ezen vályúk egyikét azután ő K. Scbriffert József városi képviselőnek adta el. Ifj. Steigervald Ferencz a fenti körülményeket elismeri és a h. polgármester által hozzá intézett kérdésre kijelenti, hogy a Benedeken volt ingóságoknak elárverezése csak egyszer hirdettetett meg, ennek daczára a kérdéses vas vályúkra is többen jelentkeztek árverelők, de legtöbbet Ígérőnek ő jelentkezett. Fábián Ferencz városi képviselő és a benedeki bizottság tagja felszólalásában előadja, hogy azon napon, amidőn a vályúk — szerinte — minden előzetes közhirrététel nélkül elárvereztettek, ifj. Steiger vald Ferencz kijelentette: »Ezek a vályúk az enyéi- mek lesznek.« Arról, hogy azokra valaki árverezett volna, Fábián Ferencznek tudomása nincsen. Havasi Herman városi képviselő előadja, miszerint K. Scbriffert József városi képviselőtől hallotta, hogy ő maga is árverelni kívánt a kérdéses vályúkra, de ifj. Steigervald Ferencz e szavakkal beszélte le : »Ne árverezz, megveszem én mindakettőt s az egyiket átadom neked.« Hoffmann Ferencznek mint a benedeki bizottság elnökének az volt az álláspontja, hogy miután a bizottság csak a Selyem és Benke majorbeli ingóságok eladását határozta el, a Nagy majorban semmi se adassák el. A Nagy majorbeli ingóságok elárverezésére nézve kihirdetés egyáltalán nem történt s daczára az ő figyelmeztetésének, ifj. Steigervald Ferencz az akiok és vályúk elárverezését ott a helyszínén elrendelte, amit ő tudomásul nem vett és a jelen volt bizottságot otthagyva az ispán lakásába távozott. Kijelenti továbbá, hogy a múlt heti gazdasági szakosztályi ülésen K. Schriffert Józef, Kukla Ferencz városi képviselő jelenlétében kijelentette, hogy ő, az általa megvett vasvályut visszaadja az érte általa adott összeg ellenében. Ezzel a jegyzőkönyv felolvastatott az »egyenként« és »jelen volt« szavak beszúrása után aláíratott. Kmft. Dr. Lovich s. k. Havasi Hennán s. k. Molnár Albert s. k. k. polgármester. városi mérnök. Kocsis Szilárd s. k. Fábián Ferenez s. k., jegyzőkönyvvezető. F. Schriffert István s. k„ Hoffmann Ferencz s. k. _________ I. jegyző. 15 6—1907. A gyulai kér. betegsegélyző pénztár. Meghívó. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár XIV-ik évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében, 1907. évi május hó 20-án délután fél 3 órakor tartj •át meg, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek teljes tisztelettel meghivatnak. Megjegyeztetik, hogy a közgyűlés a kiküldöttek egy harmad részének megjelenése esetén határozat- képes. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés az alapszabályok 27. §-a értelmében a folyó évi junius 9-dik napján délután fél 3 órakor fog megtartatni. Napirend: 1. Az igazgatóság évi jelentése. 2. A zárszámadások jóváhagyása és felmentvény iránti határozat. 3. Indítványok. 4. Egy igazgatósági tagnak a munkaadók, 2 igazgatósági tagnak az alkalmazottak köréből, 2 felügyelő-bizottsági tagnak a munkaadók és 4 felügyelő bizottsági tagnak az alkalmazottak köréből választás utján leendő betöltése. Gyula, 1907. évi április hó 24-én. Az igazgatóság nevében : Dutkay István, Mayer István, ig. titkár. 207 2—2 ig. elnök. T a n ü y y. A békésvármegyei általános tanító-egyesület Gyulán, május hó 15-én, a városháza tanácstermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. Békéscsabán, 1907. évi április hó 30-án. Láng Gusztáv, elnök. A közgyűlés sorrendje a következő : 1. Május 14-én, délután 4 órakor az állami iskolában igazgató-bizottsági gyűlés. 2. Május 15-én délelőtt 8 órakor előértekezlet, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgysorozatát, a pénztár megvizsgálására bizottságot küld ki s laptudósitókat kér fel. 3. Május 15-én, délelőtt 9 órakor közgyűlés, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó: Uhrin Károly főjegyző. 3. Az uj tanterv ismertetése, tekintettel a rajzoktatásra- Előadó : Petz József. 4. A pénztáros jelentése, a múlt évi számadások bemutatása és a számvizsgáló bizottság jelentése. 5. A jövő évi költségvetés megállapítása. 6. A tanitó-egyesületek szövetsége. Előadó : Farkas Gyula. 7. Az Eötvös-alap működésének ismertetése. Előadó : Pawsovits József. 8. A könyvtáros jelentése. 9. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 10. A M. T. Országos bizottságába képviselők választása. 11. Indítványok. 12. A közgyűlés bezárása. — Jegyzet. A közgyűlésen leendő minden indítvány legkésőbb május 12-ig az elnöknél írásban beadandó, — Elszállásolás végett Pécely Józsefnél (Gyulán) kel jelentkezni. Közebéd a „Komlóban* lesz, á 3 korona. Hírek. Kinevezés. A gyulai királyi pénzügyigazgatóság uj tisztviselőt kapott. A pénzügyminister ugyanis most töltötte be Dubányi Imre Budapestre helyezett számellenőrnek helyét s utódjául Sail István számtisztet nevezte ki. Sail István a gyulai pénzügyigazgatóság tisztviselőkarának egyik régebbi tagja
