Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-12 / 19. szám
2 BÉKÉS 1907. május 12. földi első gazdasági vasút tótkomlósi végállomásáról Békéssámsou—Hódmezővásárhelyen át a Tisza partig vivő vasút kiépítését tervezi s a vasút kiépítési költségeihez Tótkomlós 25 ezer, Békéssámson 20 ezer koronával járultak hozzá. Ezután a jelentés meleg sorokban emlékezik meg a főispán távozásáról s más egyéb közérdekű eseményekről számol he. Részletesen tárgyalja a vármegye két községének, Tótkomlós s Öcsödnek elszakadási törekvését. A jelentés szerint Tótkomlóson ez a törekvés nem uj keletű, régebb idő óta észlelhető ott a Csanád- vármegyéhez való vonzalom, melynek indoka egyfe-l lől azon vélelem, hogy Tótkomlós Csanádvármegyé- gyéhez átkebelezve járási székhelyet kaphat, de másfelől azon kapocs is, mely Tótkomlós tótajku lakossága s Csanádvármegyének szintén tótajku közel fekvő községei között régi idők óta fennáll, s amely kapocs a pánszlávistikus törekvéseknek úgy Tótkomlóson, mint Csanádvármegyében felujulása óta még erősebb. Az elszakadási mozgalom ez idő szerint már annyira haladt, hogy Csanádvármegye vezetőinél az átcsatlakozás érdekében küldöttség is járt. Öcsödön az elszakadás eszméje egészen uj keletű ; a mozgalom még a kezdetnél tart, amennyiben az április 21-én tartott népgyülés bizottságot küldött ki egyelőre a kérdés tanulmányozására. A törvényhatóságok területe a törvényhatóságokba kebelezett községek területeiből állván, a községekről alkotott 1886. évi XXII. t.-cz. védi a törvényhatóságok területének csorbithatlanságát 163. §. azon intézkedésével, mely szerint csak két összeépült község egyesítése czéljából engedi meg valamely községnek más törvényhatóságba való átkebelezését, ezt is csak törvényhozás utján. Az 1886. évi XXII. t.-cz. ezen rendelkezése mig érvényben van lehetetlenné teszi Tótkomlós és Öcsöd községek elszakadását. Igaz, hogy a törvény egy másik törvénynyel megváltoztatható ; de mindaddig, mig a törvényhatóságok autonómiája tiszteletben tartatik, nem csorbítható a terület semr melyre az autonom testület történelmi jogokat szerzett. Ha czéltalan, eredménytelen volt az ilyen vidékenként szórványosan észlelhető mozgalom a múltban is, amikor a törvényhatóságok önkormányzati jogának törvényhozási és kormányzati utón való nyirbálása kormány és országgyűlési többség törekvését sőt olykor nyil-t programmját képezte, sokkal inkább czéltalan és eredménytelen az ma, amikor kormány és országgyűlés a törvényhatóságok önkormányzati jogainak sértetlen fenntartásában nemzetünk alkotmányának biztosítékát' ismerik fel. A vármegyék önkormányzati jogának teljes épségben fenntartása s a történelmileg szerzett s törvénynyal biztosított azon területnek önkényes csorbítása, melyre a jog kiterjed: olyan ellenmondás, melyre az a kormány és az országgyűlési többség, melynek a vármegyék ön- kormányzati jogának hatályosabb biztosítása programmját képezi, bizonyára nem vállalkoznék. Épen ezért Tótkomlós és Öcsöd községek elszakadási törekvése a kedélyek izgatásán kívül más eredménynem szülhet, mint esetleg azt, hogy a törvényhatóság az elszakadásra törekvő községek javára befektetéseket tenni óvakodik. S az itt kifejtettek alapján kéri az. alispán a törvényhatósági bizottságot, hogy a két renitens községet a vármegye iránt tartozó hűségre figyel- ‘ meztesse. I Ezek képezik az alispáni jelentésnek a főbb pontjait. Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizotságának Gyulán, 1907. évi május hó 21-én tartandó ülésére. 1 Alispáni jelentés a vármegye közügyéiről s a februári közgyűlés óta tett jelentőségesebb intézkedésekről. 2 A számonkérőszék jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei árvaszék jelentése a vármegyei árvaügyek állapotéról. 4 A vármegyei házi pénztár 1906. évi zárószámadása. 5 Belügyminister urnák körrendeleté a törvény- hatósági és községi alkalmazottaknak hivataltól felfüggesztése tekintetében követendő eljárásra nézve. 6 Belügyminister ur értesítése a vármegyei Szeretetház létesítése ügyében hozzáintézett törvény- hatósági feliratra. 7 Kereskedelmi minister ur leirata a beruházási törvény értelmében megállapított útépítési Programm felülvizsgálása tárgyában. 8 Eöldmivelésügyi minister ur leirata, háziipar előmozdítására 25.000 korona államsegély engedélyezése tárgyában. 9 Kereskedelmi minister ur leirata, a kémény- seprési vármegyei szabályrendelet módosítása iránt. 10 Kereskedelemügyi m. kir. minister ur leirata Szarvas község állatvásárainak kibővítése ügyében. 11 Somogy és Szatinár vármegyék körirata a kormány üdvözlése iránt. 12 Komárom város thatóságának körirata, a gazdasági önállóság megvalósítása tárgyában. 13 Szepesvármegye átirata, a r. t. városok jegyzői javadalmának rendezése tárgyában. 14 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvény- hatósági bizottságának körirata a községi alkalmazottak nyugdijkérdésének törvény utjáu, országosan való rendezése iránt. 15 Szeged város körirata, a progressiv adórendszernek mielőbb leendő életbeléptetése tárgyában. 16 Mosonvármegye körirata, a katonai előfogatok tárgyában. 17 Szabolcs- és Szatmárvármegyék megkeresései, a kivándorlás csökkentése érdekében, a képviselőház és a kormányhoz intézett felirataiknak hasonló szellemű felirattal való támogatása iránt s ezzel kapcsolatban a várm. kivándorlási bizottság javaslata. 18 Hajduvármegye Bocskay-szobor bizottságának meghívása a Hajdúböszörményben felállított »Bocskay« szobor leleplezési ünnepségére. 19 Dr. Havass Rezső kir. tanácsos, Dalmáczia visszacsatolása iránt, a képviselőházhoz intézett kérelmét hasonló szellemű felirattal kéri támogatni. 20 A m. kir. honvédelmi minister emlékirata, a honvéd altiszti segélyalap adományokból való létesítése iránt. 21 A várm. közkórházi bizottság előterjesztése, a belügyminister ur vonatkozó rendeletéből kifolyólag, a közkórház kibővítéséhez adandó elvi hozzájárulás iránt; ezzel kapcsolatosan a Hoffmann- és Gergely-féle telkek vételi ügye. 22 A várm. közkórház 1908. évi költségvetése. 23 A várni, közkórházi bizottság előterjesztése, János József kir. mérnök megjutalmazása tárgyában. 24 Sál József kórházi bizottsági tag összefér- hetlenségi ügye. 25 A várm. közkórházi bizottság jelentése, a közkórháznál eszközölt selejtezésekről. 26 Ugyanannak előterjesztése, a kórházi szolgák drágasági pótléka tárgyában. 27 A vármegye területén fekvő erdők 1906. évi állapotára vonatkozó jelentés. 28 A vármegye főispánjának átirata, a beszter- czei magyar színkör segélyezése iránt. 29 Gróf Hoyos Wenckheim Eülöp lemondása a vármegyei állandó választmányi tagságáról és a megüresedett hely betöltése. 30 A vármegye alispánjának jelentése a vármegyei tisztviselők által elfogadott megbízatások felől. 31 A vármegye alispánjának előterjesztése, a József-szanatorium egy vármegyei ágyalapitvány kijelölés iránt. 32 A vármegye alispánjának előterjesztése, a békési vámszedési jognak ujabbi 10 évre leendő meghosszabbítása iránt. 33 A vármegye alispánjának, a vármegye gyertya szükségletének újból való megállapítására és a villanyvilágításnak a kőnyomda helyiségébe leendő bevezetésére vonatkozó előterjesztése. 34 A vármegye alispánjának előterjesztése, az orosházi főszolgabírói hivatal fűtési átalányának újból való megállapítása, valamint a békésscsabai főszolgabírói épületben az anyakönyvi hivatalnak elköltözése folytán felszabaduló helyiségek bebútorozása iránt. 35 Honvéd hadapródiskolái várm. alapítványi helyre beérkezett pályázati kérvények. 36 A vármegyei árvaszék jelentése, az árvaszók által kiadandó nyomtatványok beszerzési árának kiutalványozása tárgyában. 37 A Petőű-Társaság kérelme, a Petőfi-ház alapja javára adomány megszavazása iránt. 38 Chriszto Miklós nyug. árvaszéki ülnök kérelme, segély iránt. 39 özv. Miskucza Györgyné gyulai lakos kérelme, a várm. tiszti nyugdíjalapból birt kölcsöne felmondása tárgyában. 40 özv. Vangyel Sándorné özvegyi nyugdijának megállapítása. 41 Mezőberény község 500.000 koronás kölcsön ügyedonképpeni végzete. A délután folyamán ugyanis tőrül-hegyire elfelejti a leirott jelenetet, még arra sem emlékszik, hogy haraggal vált meg ai feleségétől, hanem mint az egészséges béka, kerül haza estére. „Szervusz, drága angyalom, adjál egy csókot!“ — hizeleg már az ajtóküszöbön. Egy női szobor két jeges fagyos szeme tekint rá. A szobor néma is maradt, mint a márvány. „Mi bajod, édeském, csak nem vagy tán beteg“, — kérdezi Gellért részvétteljesen. Csend. „Jézus! Csak nem némultál meg? Be kár volna azért a csókolni való fecsegésedért! Mi nyomja megint a szivecskédet ? Miféle főbenjáró bűnt követhettem el megint, asszony, asszonyok gyöngye?“ „Te haszontalan, te kegyetlen zsarnok“, — rivall rá végre Berta, — „hát annyira semmibe sem veszel, hogy az egész délután alatt egy per- czig sem gondoltál arra, hogy délben haldokolva hagytál itt? Ez már csakugyan sok! Istenem, Istenem, ha ezt szüleim tudnák! A jó mama, mennyire intett mindig, hogy ne menjek nőül hozzád, mert a pillantásod sem jó, olyan, mint a kékszakálu herczegé . . .“ „Na, ez ugyan szép“, — gondolja Gallért, — „feledékenységem ismét szépen megtréfált.“ Végre mégis csak létrejö a kibékülés, de Berta mégis felhasználja az alkalmat, hogy három napig szenvedő arczczal járjon-keljen. Máskor hasonló jelenet után azonnal helyreáll a béke. Nehány órai távoliét után, úgy jelenik meg odahaza Gellért. mint Hamlet az anyja előtt. Berta összecsapja a kezeit. „Hát ez megint mit jelentsen ? Mit rohansz úgy be, mint az ördög a pokolba ?“ „Úgy is tudod; tán csak nem felejtetted el, mi történt ma köztünk?“ „De Gellért, csak nem néztél tán mélyebben a kancsó fenekére? Hiszen kibékültünk és távozásodkor forrón átöleltél!“ E szavak igazságának sújtó hatása alatt derengeni kezd Gellért fejében, mesésen kell hazudnia, hogy meggyőzze feleségét, mikép csak próbára akarta tenni. — Nem tanult azonban e kellemetlen tapasztalatokból s egy napon ismét megfeledkezett arról, hogy felesége délben anyjához akart utazni és csomagolta a málháit, miután előzőleg alaposan összeveszett a férjével. Vidáman fütyürészve toppant be este a lakásába és sírva találta Bertát egy halom kofferen ülve. „Szent ég, mi történt nálad odahaza?“ — tudakolta. „Hála Istennek, semmi, te barbár“, — zokogott Berta, — „csak előled és kegyetlen bánásmódod elől akartam menekülni, de bevártam, nem akarsz-e kunyerálni, hogy maradjak?“ „Lekéstél a vonatról ?“ — vélte Gellért szórakozottan, — „na, vigasztalódjál, tán valamelyik későbbi vonattal mehetsz.“ Mi következett e megjegyzés után, azt leírni lehetetlen, de oly mély benyomást gyakorolt Gellértre, hogy elhatározta, hogy emlékező tehetségét az ilyen apró családi jeleneteket illetőleg, valamivel ki fogja segíteni. E czélból egy kis kalendáriomot vásárolt és lelkiismeretesen feljegyezte minden nap a főbenjáró sértéseket és á perpatvar befejezését. — Nem rég megmutatta nekem ezt az előjegyzési naptárt. — Csak még két üres lap volt benne — november és deczember. Olvastam például: Október i4. Aránylag kisebb jelenet Leó barátom miatt, akivel „brúdert“ ittam. Berta véleménye szerint ez csak szemérmetlen orgia alkalmával történhetett. — Főbb sértegetések : lump, korhely. Én haragszom. Kibékülés nem volt. Annál maradt. Tehát sértve kell magamat éreznem este.“ „No, beválik ez a rendszer?“ — kérdezem nevetve. „Pompásan!“ — bizonyitgatta Gellért. — „Kedves Bertámnak most naptári pontossággal igazolhatom, mennyi — felejthetetlen órát szerzett nekem !“
