Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. április 28. 17-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre _______10 K — I Fé l évre_____ _ 5 K - I Év negyedre______ 2 K 50 f BÉ KÉS Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 2G fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. az Fábry Sándor A. cs. e. v. igazgatója. (yr.) Yármegyeszerte élénk közérdeklődés tárgyát képezte az elmnlt hót kimagasló eseménye, az aradi és Csanádi egyesült vasutak igazgatósága: dr. Fábry Sándor Békésvármegye és Hódmezővásárhely törvéuyhatósági város főispánját elnökigazgatójává választotta meg. A hetek óta közbeszéd tárgyát képező kombináczió tehát valóvá vált és annak megtörténtével természetesen mi is kész örömest adunk teret a nevezetes eseménynek, a mit egyébiránt krónikáiról tisztünkből kifolyó lag most már kötelesség gyanánt teljesítünk. A választás minket békósvármegyeieket éppen olyan mértékben érint, mint a menynyire az aradi és Csanádi egyesült vasutak hatalmas érdekkörével van szoros vonatkozásban. A mint az ország egyik leghatalmasabb közlekedési vállalatát az arad—Csanádi vasutakat az áldásos eredményekkel biztató fáradhatatlan munka nézőpontjáról a személyben való megállapodás első sorban érdekli, éppen úgy vármegyénk közéletének szempontjából dr. Fábry Sándor távozása egy olyan jelentős eseményt képez, mely egy gazdag közéleti múlt határkövét jelzi. A szerencsés választással Boros Béni és Vásárhelyi Béla örökébe minden tekintetben kiváló, saját erejéből és kizárólag fáradhatatlan törekvése alapján nagygyá nőtt, szé les látókörű egyéniség űl, mert hosszú és érdemekben gazdag közéleti múltja biztos garantiája annak, hogy azt a kitartást, azt a lankadatlan munkásságot, melylyel e vármegye, később Hódmezővásárhely város min den közintézménye iránt eddig viseltetett, uj tisztében változatlanul megfogja őrizni. Sőt a ki az ő képességét és bőséges tapasztalatokkal teljes munkabírását a maga teljességében ismeri, az tudja, hogy az uj vezérigazgató működése a vasút magas színvonalának megőrzésében és emelésében nem merül ki. Negyedszázados eredményes közéleti szerepléséből méltán remélhető ugyanis, hogy részt fog kérni és kapni Arad vármegye és vele együtt Arad város közéleti munkásságából is és benne mint férfiúban tetté vált elvek gyakorlatában, kezdeményezéseivel, gazdag tapasztalataival közreműködik majd a közjavát czélzó és szolgáló alkotások létesítésén. Fábry Sándor életrajzi adatai előttünk bókésvármegyeiek előtt közismertek. Úgyszólván a vármegye szemeláttára nőtt nagygyá és igy élete és működése nyitott könyv a vármegye nagyközönsége előtt. Ilyenformán azeket csupán azért közöljük, mert hozzátartozik az ő egyéniségének ismertetéséhez ; minden szónál szebben beszélnek és erős bi- sonyitékát képezik annak, hogy Fábry Sán- ior vármegyénk legelső munkása, hivatott is elismert egyik vezére volt. Békéscsabán 1859-ben született és a kö- sépiskolának Csabán, Szarvason és Selmecz- )ányán kitűnő sikerrel való elvégzése ulánEr- angen-ben egyetemi tanulmányokat folytatott is a vártüzéreknél katonai szolgálatot teljesi- ;ett, mely után tartalékos hadnagygyá nevezetett ki. Államvizsgálat után 23 éves korá- )au Békésvármegye szolgálatába lépett és előbb másodaljegyzővé, egy év múlva pedig első aljegyzővé választották meg. Kevéssel utóbb a gyomai járás főszolgabirája lett, három év után pedig a vármegye főjegyzőjévé választották meg. Ebben az állásban öt évig szolgálta megyéjét, amely kitűnő munkásságának elismeréséül ezután a törvényhatóság első tisztviselői székébe, az alispániba ültette. Ebben a díszes állásban 12 évet töltött, mig tavaly április 21-én, tehát éppen egy esztendeje Bóké8vármegye főispánjává nevezték ki. Fábry Sándornak a törvényhatóság vezető állásaiban kifejtett munkássága maradandó nyomokat hagyott vármegyéje annale- seiben. Jelentős közgazdasági működése mellett számos kulturális, közlekedésügyi és közegészségügyi intézménytlétesitett, vagy segített kiépitéshez és közöttük nem egy valójában neki köszönheti megalkotását. így, hogy csak a főbbeket nevezzük meg, nagy érdemei vannak a gyulai közkórház, a hatalmas állami útvonalak megépítése, a vasúti hálózat kibővítése, munkásügyi intézmények megalkotásában. Közgazdasági érdemei honorálásaként az Arad— Csanádi vasúttársaság mintegy háromnegyed évvel ezelőtt igazgatósági tagjává választotta Fábryt, aki ezidőben az országos jelentőségű Duna—Tisza csatorna eszméjének újból való sikeres fölvetésével a régóta heverő akcziót uj életre ébresztette. Az arad—Csanádi vasúti igazgatóság folyó hó 27-én megtartott ülése a végrehajtó bizottság javaslata alapján egyhangúlag választotta meg elnökigazgatójává dr. Fábry Sándort. A határozat kihirdetése után a tanácsterembe lépett az uj elnökigazgató, a kit a lelkes éljenzés megszűntével meleg TAR014 Kiss József jubileumára. A sasmadár a fellegeket nézi. Parányi szűk minden, mi földi, néki. A kis madárka, hogy ha szárnyra kap, A büszke sast követnie szabad. És szállna, szállna is — utáua szállna, Ne volna csak oly vézna, gyönge szárnya, S ne kéne itt lenn élni tétován — Hogy szállna fel a sasmadár nyomán. De törpe léte rabbilincsbe verte, A súly alatt megroppan teste-lelke. Csak vágyva nézi, hogy a sasmadár Felhőkbe szállva más világba jár. Hétköznapi, arasznyi itt lent minden. Tanyát hol bűn üt, erény soha sincsen De oda fent, ki más világot él, Ki nem pusztul leikéből az erény. In médiás rés : — Költők nagy királya, Kinek kezében igy lobog a fáklya, Ki negyven évig egy utón halad S a múzsájához váltig hű marad S nem fordít ködmönt titkos, sunyi módra, Sirolin ■ Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Mi szép, nemes — csak arra fordul gondja, Es gyöngyszemeket osztva, ha dalol — — Előtted állunk s zászlónk meghajol. Törpék vagyunk, kik körülötted állunk, | Félénk a szivünk, gyönge még a vállunk De áldd meg zászlónk dicső óriás S ragadjon át reánk az égi láz Mi ereidben forr már negyven éve, Mely hogy ha alkot, mintha érczbe vésne, Ha bánat ér, gyógyító euyhet ád Költészeted s örömben hü barát. „Gedővár“, „Jehova“ és „Simon Judit“ S a többi sziveden nőtt gyermekeid Közkinescsé lett megannyi gyöngyszemek, Termése immár dusabb nem lehet A negyven évnek, hosszú küzdelemnek Te gazdagságod köztünk elvetetted S most „aratásod nem marék virág“, Es a „világod nem álomvilág.“ Valóság ez: Egy nemzet köszönt téged, S bár nyomdokodba egyikünk sem léphet, A „Tüzek“ olthatatlan lánginál Ma is verőfény, mire rátalál Egy ország nemzedéke, s büszkén vallja: „Miénk, ki egykor ezt a dalt dalolta S ott áll ma is, — bár negyven év után — A Parnasszusnak legmagasób fokán !“ Mit néked adunk kincseid fejében Sehogysem tartja egyensúlyban éppen A mérleget, mert nevünk törpehad, Ki csak szerényen adhat, hogy ha ad. — Költő király ! fogadd el ezt az alkut, Mit szivünk nyújthat, ime néked adjuk: Bemegő kézzel küldjük im feléd A hálánk, szeretetünk melegét! Keblovszky-Mayer Lajos. Az ifjúsági irodalomról. Irta: Vértes József. Az ifjúsági irodalom a 18-ik század szülötte. A pietizmus és később a felvilágosodás igen sokat foglalkozott az ifjúsággal, s annak szellemi táplálékával. A paedagogusok észrevették, hogy a középkor álláspontja helytelen. A homéroszi müvek, Vergilius, Horatius s más klasz- szikus irók munkáival még csak megelégedtek volna, de az iskolai drámákat határozottan elítélték. Plautus s Terentius eddig az iskolában egész kényelmesen megfértek s dévajságaikat, sokszor erkölcstelenségeiket csodálatos módon a papi tanítók észre nem veszik, de a miszteriuTüdöbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. HofTmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Lapnnlc mai szárma, 12 oldal
