Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-21 / 16. szám

4 BÉKÉS 1907. április 21. ki eleintén a „Magyar Király“ vendéglőt, ké­sőbb pedig az „Otthon“ kávéházat, és vendéglőt bérelte s ügyességével állandó társaságot kötött le a különben szerény „Otthon“ kávéház étkezőjében úgy hogy neve nein csak tulajdonnév volt, hanem fogalommá is vált. Pár éve Elekre költözött, s egy jövedelmező vendéglőt vett át. Itt érte váratlanul a korai halál s családját egy nagy veszteség, melyet neje született Schmidt Gizella és hamar árvaságra jutott 3 kis gyermeke, ezeken kivül 3 testvére és nagy rokonság siratja. A gyászesetről a család a következő gyászjelentést adta ki : özv. Herodek Istvánná szül. Schmidt Gizella úgy a. saját, vala­mint az alulírottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja a szerető jó férj, gondos apa, vőnek és rokonnak Herodek Istvánnak folyó évi április hó 14-én reggeli 5 órakor, életének 47-ik és bol­dog házasságának 12-ik évében hosssas szenvedés után történt gyászos elhnuytát. A megboldogult hült tetemei folyó évi április hó 15-éb délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint, a gyulai Szent-Kereszt sirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira 1 Herodek Erzsiké, Herodek Ilonka, Herodek Jenő gyermekei. Schmidt Antal, Schmidt Antalné sz. Sípos Mária após és anyósa. Schmidt Józsefné sz. Herodek Anna, özv. Tóth Lászlónó sz. Herodek Jozefa, Kulik Dezsőné sz. Herodek Ida testvérei. Interpellate a csabai Népegylet vizsgálatában. Az Achim L. András vezetése alatt álló csabai Népegylet ellen folyamatba tett hatósági vizsgálat közlése alkalmából már jeleztük, hegy a csabaiak országgyűlési képviselője Pető Sándor Ígéretet tett választóinak arra nézve, hogy a Népegylet ellen lefolytatott vizsgálat tárgyában az országgyűlés képviselőházában interpellálni fogja a belügyminis- tert. A csabaiak követe az interpellatiót meg is tette. El kell ismernüuk, hogy egy kerület ország­gyűlési képviselőjének tartozó kötelessége választói­nak adott Ígéretét beváltani s igy, van az inter- pellatiónak bizonyos kötelességszerü jellege a tekin­tetben, hogy az érdekelt csabai választók kivánták, képviselőjük pedig megtette a mit meg kellett Ígér­nie : az országos közvélemény elé vitte a helyiérdekű ügyet. Azt is meg kell adnunk, hogy országos érde­kekkel igyekezett azt vonatkozásba hozni; de neki viszont meg kell engednie, hogy a tárgyilagosság nevében mi a magunk részéről megállapítsuk, miként interpellatiójában nemcsak egyoldalú infor- mátiókra, hanem a szenvedélyesség által elferdített tényállításokra támaszkodott. Azt állítja az inter- pellatióban, hogy a feljelentésre az alispán a maga központi tisztviselőivel és csendőreivel behatolt az egyieti helyiségbe, elvette a könyveket s a vizsgáló pedig leginkább arra volt kiváncsi, hogy miféle politikai beszédek szoktak az egyletben tartatni. Hiába kérték, a vezetőség nem hallgattatott meg ; az egyleti könyvek hatóságilag bevonattak. Ez a lényege az interpellátiónak. Mindannyi állítása valót­lan. Ha egy kis fáradságot nem kiméit volna, — mint mi úgy ő is könnyen megtudta volna illetékes helyen a való tényállást. Ide szegezzük : ezt nem tette meg; — megengedjük, 4— azért hogy inter­pellálhasson. Illetékes helyről vett information!;; szerint ugyanis az a valóság, hogy az alispán a tett panasz megvizsgálására a törvényhatóság részé­ről kiküldötte a központi tisztikar egyik tagját. Konkoly Tihamér várm. aljegyzőt, a ki kezdetben csupán a panasz miben állásának, tehát a pénz­kezelésnek megvizsgálására szorítkozott. Később azonban maga a Népegylet kéóte, hegy az ügykezelés is megvizsgáltassák. Ez alapon a vizsgálat erre is kiterjesztetett. Hogy az alispán kiküldöttje dr. Konkoly aljegyző csendőrökkel hatolt volna be az egylet helyiségeibe P mondja meg Pető igazán, maga sem hitte el, illetve ezt maga találta ki ! ? Igaza van, igy sensatiósabb ! A többi állítások egyébiránt valótlanok. Nem igaz tehát, hogy a vezetőség nem lett meghallgatva, nem igaz, hogy az egyleti köny­vek bevonattak. Az az egy való, hogy a vizsgálat­tal megbízott dr. Konkoly az egyletben tartott politikai ténykedésekre is kiterjeszkedett. Dj mondja meg a csabaiak követe, miként képzeli azt el, hogy egy politikai egyesület ügykezelésének megvizsgálása politikai vonatkozás nélkül foganatosíttassák ? Érre a kérdésre a felelettel adós marad a közvéleménynek. Kár volt pedig. Különben majd megkapja a felele­tet mindezekre ugyanott, a hol ő felkérte a belügy- ministert, hogy a vizsgálatot úgy dirigálja, hogy az egyesületi jog iránti tiszteletnek és méltányosság­nak megfeleljen. Ugyanott meg kell hogy kapja azt a felvilágosítást is, hogy a hatóságok iránti tiszteletnek és méltányosságnak viszont az felel meg, ha valaki előbb utánna jár a hatósági tény­kedéseknek s csak azután bírálja azokat. Tótkomlós elszakadása. Utóbbi időben — mint ezt közöltük — Tótkomlóson mozgalom indult meg a községnek Csanádvármegyéhez leeudő átcsatolása érdekéből. A vármegye vezetősége békósvármegyei érdekekből igyekezett eme mozgalmat ellensúlyozni és azt kellő értékére redukálni, tudó nísára hozván a községnek, hogy a mozgalom vezetői téves inten- tiókat szolgálnak, mert avval vármegyénkben csak a községgel szemben keltenek ellenszenvet. Úgy látszik azonban, hogy ez az atyai tanács hiába való volt. Arról szereztünk ugyanis tudomást, hogy az elmúlt héten Tótkomlós községből mintegy százan csatlakoztak ahhoz a küldöttséghez, mely Ambrozfalva és Pitvaros községekből Makóra ment a csanádmo- gyei főispánhoz s Justh Gyula képviselőházi elnök­höz,' Tótkomlós községnek Csanádvármegyéhez le­endő csatolását kérve. A küldöttséget dr. Vas Nán­dor tótkomlósi ügyvéd vezette. Az eredmény azonban mindenesetre az lesz, hogy Tótkomlós község Bé- késvármegyében marad. Az a hir, mintha Békés- sámson is csatlakozott volna a mozgalomhoz, nem felel meg a valóságnak. Kecskeméti Ferencz összeférhetetlen? A kép viselőház múlt hétfői ülésén az elnöklő Just Gyula bejelentette, hogy Kecskeméti Ferencz békési orsz. képviselő ellen összeférhetetlenségi bejelentés törr tént, melyet azonban, minthogy a felirat helyesen felszerelve nem volt, el nem fogadott. Békésen is csak a fővárosi lapokból vettek az esetről tudomást, s ezideig nem jött nyilvánosságra, hogy a bejelen­tés kinek a müve. A viszonyokkal ismerősök jól tudják, hogy Kecskeméti semmiféle inkompatibilis állást el nem foglal. Igaz, hogy a képviselő a bé­kési főgimnázium igazgató-tanácsának elnöke, az intézet pedig az államtól évi 24.000 korona fenntar­tási segélyt élvez és az intézet uj épületének épí­tésére pedig ugyancsak az állam 144,452 korona 3°/0-os kölcsönt adott. Hacsak ebben nem talál az illető összeférhetetlenséget ? A békési felfüggesztett törvénybiró Dormkos Gábor ügyében folyó hó lo-én hozta meg Ambrus Sándor alispán vóghatározatát, mely szerint Domo­kost a községekről szóló 1886. évi XXII. t.-cz. 9. §. a. pontjába ütköző hivatali kötelességének meg­szegése által elkövetett fegyelmi vétségben vétkes­nek mondta ki s ugyanazon törvény 95. §. b. pontja alapján Békés község szegénypónztára javára fize- tendő 100 korona pénzbírság, valamint a beszedett és az egyes szülőknek jogtalanul visszaadott 13 korona birság megfizetésében marasztalta el. A vég­határozat jogerőre emelkedése után pedig hivatalába visszahelyezi. A törvénybirót 1906. márciusában függesztette fel Popovic* Szilveszter főszolgabíró, mivel a hivatal vizsgálat alkalmából tapasztalta, hogy az iskola mulasztókkal szemben kötelességét nem teljesiti. Néhány esetben megbüntette ugyan a szülőket, de később önkényesen visszaadta azok­nak a tőlük beszedett bírságpénzeket. A lanyha bá­násmódnak lett következménye, hogy 1905. évben 3438 mindennapi tanköteles közül 881 iskolázatla­nul maradt és 1176 ismétlő tanköteles közül 138 iratkozott be. 1906-ban az eredmény még rosz- szabb volt. Titkos kivándorlási ügynök Békéscsabán. A legnagyobb rákfenéi az országnak a kivándorlási ügynökök, akik alattomban űzik mesterségüket és a hatóság éber kutatásának is csak a legritkább esetben sikerül őket kézrekeriteni. Most legutóbb Pamlényi Gábor nagymarton! határrendőrségi ka­pitánynak fólesztendei buzgó nyomozás után végre sikerült több ilyen kivándorlási hiénát elcsípni, akik eleddig már huzamos ideje tömegesen csábít­gatták kivándorlásra Békéscsaba földmiveiő népét. Pamlényi már régebben talált egyes nyomokat, de a községi rendőrség megbízhatatlansága folytán eredmény nem mutatkozott. Pamlényi a kivándor­lókat Bécsben, Ratiborban és Oderbergben figyel­tette meg és amikor februárban elegendő terhelő adattal birt, akkor Kossuth Ferencz kereskedelem­ügyi minisztertől engedélyt kért arra, hogy egyes gyanús egyének levelezési adatait az ottani posta hivatalnál megtekinthesse, így azután rövidesen megállapítható volt, hogy Tóth Pál békéscsabai lakos ez a titkos ügynök, aki a kivándorlási ügy- nökösködést nagyban űzi s ehhez társai is vannak. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter engedelmével Pamlényi Békéscsabára utazott és ott a csendőrség segítségével több házkutatást végeztetett. A ház kutatás eredményeként olyan óriási levelezés került napvilágra hogy az még egy világezégnek is be­csületére válnék. Az átolvasott levelekből azután kiderült, hogy Tóth Pál ezt a virágzó üzletet 1901. óta folytatja és ez alatt az idő alatt 1700 embert csábított kivándorlásra, amelynek fejében a Reben- wurzel oderbergi kivándorlási ügynökségétől 17 ezer korona jutalékot • kapott. A kivándorlókat rendesen Hamburgon és Brémán át irányították. Tóth az ügynökösködésen kivül még uzsora üzletet is folytatott. A levelekből derült ki, hogy Tóthnak társai is voltak, ezek közül csak Surinás-1 tudták elfogni, aki azonban csak 1906. óta foglalkozott a kivándorlási ügynökséggel. A főszolgabiróság Tóth Pált 2 hónapi fogházra és 300 korona pénzbírság fizetésére Ítélte. Választások Békéscsabán. Békéscsaba község képviselőtestülete folyó hó 18-án tartott közgyűlé­sében Seiler Elek főszolgabíró elnöklete alatt a köz­ségi kórházhoz gondnoknak Budai Lajos eddigi he­lyettes gondnokot, ellenőrnek Gyebrovszky Lajos eddigi helyettes ellenőrt, árvaszéki kiadónak sza­vazattöbbséggel Pataki Jenőt, írnoknak Tóth Pet- rovszky Pált, iktatónak Pataky Szilárdot, kiadónak pedig Simonkovics Vilmos Írnokot választotta meg. A szegényház felépítésére beadott ajánlatok közül Bohus Pál és társaiét fogadták el, akik a 48.0 00 korona előirányzattal szemben 10.1 °/0 százalék fe- 1 üIfizetéssel mint legelőnyösebb ajánlattal pályáz­tak. Ugyanezen a közgyűlésen tették le a kórház­hoz kinevezett dr. Remenár Elek igazgató s dr. Wagner Dániel osztályorvos a hivatali esküt. Makacs öngyilkosság. Dóczy Imre szarvasi la­kos a napokban gazdája flóbert puskájával mellbe lőtte magát. A lövéstől tüzet fogott Dóczy ruhája, hamarosan lángolni kezdett, melléből pedig patak­zott a vér. Az öngyilkos még ekkor .sem vesztette el eszméletét, de érezvén, hogy a golyó nem ütött rajta halálos sebet, zsineget keresett és felakasz­totta magát. így aztán czélt ért. A makacs öngyil­kos 18 éves. Tettének oka ismeretlen. Az „Országos gyermekvédő Liga“ részére ren­dezett gyermeknap jövedelmeként alólirotthoz a már kimutatott összegeken felül még a következő kegyes adományok érkeztek: Kollár Lajos szarvasi jegyző a szarvasi gyermeknap jövedelmeként beküldött 239 korona 28 fülért, ifj. Balogh József 2 koronát, Somogyi Lajosnó 2 koronát, dr. Kun Pál főorvos 5 koronát, dr. Márkus Mihály ügyvéd 10 koronát. Összesen 258 korona 28 fillér. — Ez adományokat midőn a bizottság nyilvánosan is nyugtatja, a ne- messzivü gyermekbarátoknak hálás köszönetét nyil­vánítja a rendező bizottság nevében : dr. Márki János, elnök. Gyomai tüdőszanatórumi bizottság. A József- föherczeg tüdőszanatóriurn-egyesület az ország min­den részében szervezi a helyi bizottságokat, melyek­nek igen áldásos hivatása: a tüdővész óriási pusztításának meggátlása, abban szenvedő ember­társak orvosi segélyezése, jut feladatul. A legújabb helyi bizottság özv. Debreczeni Endróné elnöklete alatt Gyomén tartotta alakuló ülését. A központ­ból az egyesület buzgó titkára, Verner László is megjelent, aki keresetlen szavakkal, de annál hatá­sosabb érvekkel ismertette az egyesület igazán hu­mánus hivatását. Az uj helyi bizottságnak 64 tagja van már és most megválasztották a vezetőséget. Elnök özv. Debreczeni Eudréné, társelnök Pálfify Béla, alelnökök Bartha Gusztávnó és Hartenstein Vilmosné, titkár Hüke Lajos, pénztárnok Szőke Ferencz, ellenőr-jegyző Debreczeni Géza, orvosok dr. Eisler Vilmos és dr. Nagy Ernő. Választmányi tagok: Garzó Gyulánó, Sarkadi Jánosné, Papp Gáborné, özv. Králik Pálnó, Mányinó Prigl Olga, Kalocsa Istvánná, Böszörményi Róza, Szerető János­né, Barabás Gyuláné, Iványi Aladárné. Szerencsétlenség. Krnács Pál csabai tanyai bérest Kovács János 3 éves szilaj csikója úgy megrugta a napokban bal arczán, hogy egyik szeme kifolyt, fején pedig súlyosan megsebesült, A kór­házba szállították, hol most élet halál közt lebeg. A. szerencsétlen embernek hét élő gyermeke van. Uj községi orvos. Endrőd község képviselő­testülete az elhunyt Jakus Benő volt községi orvos helyébe dr. Krich Bélát választotta meg. Tűz a csabai tanyákon. Botyánszki Jánosnak a kereki tanyán lévő 113. sz. háza eddig ismeretlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom