Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

BÉKÉS

1907. márczius 31.

megnyitó beszéd után a jegyzőkönyv hitelesítésére Fábián Lajos és Emanditi Konstantin szövetkezeti tagok küldettek ki. Az igazgatóság jelentésében kifejtette, hogy milyen szükség van a tejszövet- kezotre, mert ez által az állattenyésztés is elő lesz mozdítva s a talajjavítás is csak igy érhető el. A tagok száma 156, akik 502 üzletrészt képviselnek. 1906. évben beszállittatott 574000 Hier tej termelőknek kifizettetett 58283 korona 20 fillér. Az évi zárszámadás és mérleg szerint 6876 korona 84 fillér mint tiszta vagyon kimutatással elfogadtatott. A felügyelő-bizottság jelentésének tudomásul vétele után a felmentvóny úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak megadatott. Weisz Mór tejszövetkezeti igazgató szép szavakban köszönte meg az elnöklő főispánnak a tejszövetkezet iránt tanúsított meleg érdeklődését, köszönetéi mond még azért a jótéteményért, hogy a kormánynál szives volt tiz ezer korona kamatmentes kölcsönt a szövetkezet részére kieszközölni, melyei lehetővé tétetett, hogy ezen összeg a szegényebb tejszövetkezeti tagoknak ki lesz adva a tehénállomány gyarapítására 8 ez által a szövetkezet is sok üzletrésszel fog gazdagodni s végül köszönetét mond azért is, hogy a gazdaközönséget szives volt felvilágosítani a baromfitenyésztés fontosságáról, mit a közgyűlés magáévá is tett s ez irányban aktió indításával a közgyűlés az igazgatóságot megbízta.1

A gőzgépkezelők és kazánfűtők vizsgáló bizottsága ápri 1 is hó 14-én Aradon képesítő vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kellően felszerelt kérvényeiket a m. kir. iparfelügyelőséghez Arad. Thököly-tér 6. B. szám I. emelet nyújtsák be.

Uj vasút. A kereskedelemügyi miniszter Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város közönségének az alföldi első gazdasági vasút Tótkomlós végállomásából kiindulólag, Sámson község és Hódmezővásárhely város érintkező határától kezdve, a hódmezővásárhelyi határban, az Erzsébeti úton, a makói és csomorkányi utczán, a Széchenyi-tóren, Kállay-utczán, János-tóren, And- rássy-utczán, Kossuth-téren és Urinyi-utczán keresztül, a régi Szegedi-út irányában, a 88-as számú tiszai átmetszésnél létesítendő állandó rakpartig vezetendő keskenyvágányú helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

A nagylaposi állomás. Ismeretes hogy Gyoma község polgárai a nagylaposi megállóhelynek személy- és teher forgalomra való kibővítése érdekében lépéseket tettek a kereskedelmi miniszternél, Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter hozzájárult a kérelem teljesítéséhez, de kikötötte, hogy a nagylaposi kitérőhöz hozzájáró ut építtessék. Ennek a hozzá járó útnak a kiépítése czéljából Ambrus Sándor alispán április hó 16-ára helyszíni tárgyalást rendelt el s e határnapról értesítette az érdekelteket is.

Uj gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi minister Békésmegye területére a gazdasági tudósítók nagyrészét most nevezte ki és pedig a következők személyében : A békéscsabai járásban Haraszti ; Sándor, Wiliim István és Cirmes Bálint csabai i lakosok, a békési járásban Morvay Mihály, Jantyik i József békési, Horváth János mezőberényi és Budai ' Bálint köröstarcsai lakosok, a gyomai járásban id. i Pikó Béla gyomai, és Zelinka János endrődi lakó- i sok, az orosházi járásban Kuczkay Zoltán t-zente- tornyai és Kellpr Jósef pusztaföldvári lakosok, a szarvasi járásban Rigó Nándor, Bakai Géza szarvasi, Soós István öcsödi és Péteri József békésszentand- rási lakosok, a szeghalmi járásban Mihályi Kálmán, 1 Deutsch Arthur szeghalmi, Tóth Emil sziládpusztai 1 K. Ruffi Pál nagybucsapusztai és Króu Dénes ] füzesgyarmati lakosok, végre Gyula r. t. városban 1 Ritsek János gyulai lakos.

A békéscsabai selyemfonoda. A földmivelés-1 agyi miniszter a következő leiratot intézte a vár- 5 megyéhez: Folyó évi február 27-éu tartott rendes 1 közgyűléséből 2 kgy. 44. ein. sz. a. kelt felterjesz- í tésére, m. évi julius hó 18-án 23980—906. sz. a. I kelt leiratom kapcsán értesítem a vármegye közön- 1 ségét, hogy az ezen leiratomban foglalt feltételek £ betartásának kötelezettsége mellett a Békéscsabán I létesíteni kívánt selyemfonóda építésére vonatkozó

versenytárgyalás újbóli kiírása iránt egyidejűleg intézkedem. Budapest 1907, márczius 21-én Darányi s. k. Ennek a rendeletnek alapján tehát most már biztosan remélhetik a békéscsabaiak, hogy meg lesz a selyemfonodájuk, amelynek elnyerésé: leginkább dr. Fábry Sándor főispán buzgólkodásának köszönhetik, aki erősen közbevetette magát a minisz térnél, hogy a selyemfonódát Békéscsaba megkapja.

Díjazások. Az országos magyar gazdasági egyesületnek f. hó 24 és 25-ik napján Budapesten tar tott XXIV. tenyószállatvásárján, a berni csoportban az I-ső 600 koronás bikadijat Álmásy Dénes gróf kétegyházi tenyészete ; a fésűs gyapjas me-inói hazai csoportban a II. 100 koronás kos díjat gr. Wenkheim Géza mágori tenyészete; a hazai kondorfajták tísoportjában az I. 300 koronás kandijat és az I. 140 koronás koczadijat Wenckheim Géza gróf gerlai tenyészete, a sertésdijak közül Budapest főváros 1000 koronás tiszteletdiját Wenckheim Frigyes gróf kondortenyészete nyerte meg.

Az első magyar általános biztosító társaság

márcz 12-én tartotta évi rendes közgyűlést, melyen gr. Csekonics Endre a megjelenésben akadályozva lévén, a jelenvoltak felkérésére gróf Bánffi György válaszimányi tag elnökölt. Az igazgatóságnak az 1906-ik üzletéviől szóló jelentést Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató terjesztette elő. A jelentés mindenek előtt kegyeletesen emlékezett meg Jeney Lajos igazgatóság elhunytéról, azután vázolja a lefolyt üzletév igen kedvező eredményeit. A társaság tűz- valamint életbiztosítási üzlete, főleg a házban nagy intenzivitássa! müveltetvén ismét szép emelkedést mutat s kellő mértékben nyereséges volt. A jégüzlet kevésbé jelentékeny nyereségénél nagyobb fontosságú kedvező ered rnény ebben az üzletágban az, hogy a társaság a több éves jégbiztosítások utolsó évi díjmentességét tökéletesen fedező 519.287 kor. 86 fill, tartalékon felül még egy 500.000 kor. összegű jégbiztositási tartalékot is alkotott, mely a jövő évnek üzleteredményeiből 1 millió korona erejéig fog felemeltetni. A társaság 1906, évi nyeresége az elemi és életbiztosítási üzletágak eredményeinek összesítése után 3.827 635 kor. 32 fill., mely összegből mindennemű tartalékok, valamint egyébb társasági alapok újabb oőséges részeltetése után részvényenként 400 kor )sztalók kerül kifizetésre. A közgyűlés megeléges- sel vette tudomásul az évi jelentést s a felment- vényt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságiak megadta. A felügyelő bizottság ezúttal uj vá- asztás alá került s tagjaivá ismét Berzeviczy Albert, Burchard-Bélavári Konrád, Hajós József, Németh Titusz és báró Radvánszky Géza válaszattak meg. A megüresedett igazgató-tagsági helyet i közgyűlés Szende Károly egyhangú megválasztó iával töltötte be. Szende igazgató már több mint tO éve a társaság kiváló tisztviselője, legutóbb al- gazgatója volt. Igazgatóvá történt megválasztásával, mint szakigazgstó egyúttal vezérigazgató helyet- e8évó lett. A társaság főpénztára az osztalékot már i szerdai naptól fogva fizeti ki. A társaság igazga- ósága Balafán Adolf czégjegyzöt s a viszontbizto- itási osztály főnökét aligazgatóvá nevezte ki, Bara Jéter Zsigmond károsztályi és Róna Márk élet- isztályi főnököket pedig czégjegyzési jogosultsággal uházta fel.

A közúti programúi.

A múlt évben több Ízben és behatóan] foglalkoztunk és foglalkozott a vármegye, örvényhatósági bizottsága is a közút építésiI irogrammal, ami tudvalevőleg szoros kapcso- i atban áll a beruházási törvénynyel. ;

A vármegye közgyűlésének e kérdésben iozott vóghatározata ellenében több felebbe- és is adatott be a kereskedelemügyi mi- • liszterhez, aki úgy eme felebbezések, mint;

, vármegye közúti programmja fölött leira- ot intézett a vármegye közönségéhez, me- yet közérdekű voltánál és kiváló fontosságnál fogva az alábbiakban egész térj edel- ( lében közlünk. ,

A leirat a következő : ]

17448—1. C. 1907. Kereskedelemügyi minisztertől.

Békésvármegye közönségének, Gyulán.

A vármegye törvényhatósági bizottságának 1906. évi szeptember hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlésében 375. kgy. sz. a. hozott, Endrőd és Csorvás községek által felebbezéssel megtámadott, az alispán által múlt évi október hó 3-án 14093. sz. a. felterjesztett véghatározatát, melylyel a beruházási kölcsön terhére foganatosítandó útépítési programmot, valamint az útalapnak e czélra rendelkezésre álló fedezeti összegeit megállapította és ezzel kapcsolatban a füzesgyarmat—nagybajomi ut úgyszintén a vármegye több községének és a szarvasi takarék- pénztárnak a kikötendő útszakaszok megjelölésére vonatkozó kérelmei tárgyában is határozatot hozott, elbírálás alá vevén a vármegye közönségét a következőkről értesítem:

I.

A véghatározat azon részét, melylyel a határozat a) b) c) és d) tételei alatt felsorolt hidaknak, nevezetesen a dobozi 217.55 m. nyílású Kettős-Körös hídnak, melyből 50 m. már ezidőszerint is vasszerkezetű, a szeghalmi ILI. 2. m. nyílású, teljesen faszerkezetű Fehér-Körös hídnak és ugyancsak a gyula—sarkadi törvényhatósági közúton levő 59.6 m. nyílású, szintén teljesen faszerkezetű hídnak a beruházási törvény alapján nyerendő államsegély és az útalap hozzájárulása terhére az 1907—1909. években vasfelszerkezetü hidakká való átépítését kimondotta, az utolsó sorban említett hidat azzal, hogy ennek átépítése, miután e hid felerésze Bihar vármegyében fekszik, ezen vármegyével közösen teljesítendő, jóváhagyom azon kikötéssel, hogy ezen hidak építési költségei kizárólag az útalap hozzájárulási összegéből fedezendök, s a mennyiben ezen hidak átépítése a törvényhatósági bizottság által e czélra lekötött 700.000 koronánál többe kerülne, a többlet az alább megállapított útalap hozzájárulási összegbe beszámítható nem lesz, hanem annak külön fedeze téről a törvényhatóság külön gondoskodni köteles.

A véghatározat 1—15 alatt kijelölt útépítések közül:

a 2. alatt kijelölt gyoma -körösladányi törvény- hatósági közutnak a Hármas körösig terjedő 1.686 km. hosszú szakaszának, valamint a dévaványai 0.235 km. hosszú elágazó szakaszának kiépítése már engedélyezve lévén, ezek kiépítésének újbóli kijelölésére nincs szükség;

a 3. alatt kijelölt szarvas—Orosháza— mezőhe- gyesi törvényhatósági közutnak Orosháza—Tótkomlós közti szakasza a Hódmezővásárhely területén levő közbenső szakaszszal együtt lévén kiépítendő, tekintettel arra, hogy ezen közbenső szakasz kiépítése kizárólag a vármegye érdekében eszközlendö, ezen 7.4 km. hosszú közbenső szakasznak a kiépítését is a vármegye feladatává teszem, mihez képest, a szóban levő ut kiépítési hosszát 9.350—j-7. 400=16.750 km.-re helyesbitem ;

a 6. tétel alatt kijelölt gyula—vésztő —Szeghalom—berettyóújfalui törvényhatósági közutnak Vésztő község és a községi temető között levő 1.300 km. szakasza, tisztán csak helyi érdekű lévén, annak a beruházási útépítések keretébe való bevonását nem tartom indokoltnak ;

a 7. tétel alatt kijelölt békés—szarvasi vicziná- lis közutnak a község szélétől a körgátig terjedő és a temetőhöz vezető 2 km. hosszú szakasza, melynek i törvényhatóságba való felvételét, — mint tisztán helyi érdeket szolgáló útszakaszt jóvá nem hagyhatom, a beruházási törvény alapján ki nem építhető;

a 11. tétel alatt kijelölt Orosháza—szentesi törvényhatósági közutnak Hódmezővásárhely határába eső része nincs kiépítve és a beruházás keretében kiépülni nem is fog: e helyett azonban a város területén a hódmezővásárhelyi orosházi ut fog kiépülni. Erre való tekintettel a vármegye területén az Orosháza—szentesi törvényhatósági közút szóban levő 3.512 km. hosszú szakasza helyett az Orosháza—hódmezővásárhelyi törvényhatósági közút 5.030 km. hosz-^ ízű szakaszának kiépítését határoztam el ;

a 12. tétel alatt kijelölt s egyidejűleg a törvényhatósági úthálózatba felvett Öcsöd— mester szólás— tiszaiÖldoári volt vicinális közutnak Jász-Nagy- Íun-Szolnokvármegyébe cső része nem törvényható- ;ági ut és nincs kiépítve, amiért is ezen útnak csakis i községtől a vashidig való kiépítéséhez járulhatok sozzá.

a 13. tétel alatt kijelölt Köröstarcsai 0.30 km. íosszu utcza részt képező községi írnak, mint kizá- ólag helyi érdekű útnak a törvényhatósági utháló- ,atba való felvételét jóvá nem hagyhatom, s igy •nnak kiépítését a beruházás keretében nem enge- lélyezhetem;

a 14. tétel alatt kijelölt mezőtúr—szarvasi közút úépitéséhez pedig azért nem járulhatok hozzá mert ízen ut iránya nine* megállapítva s ez okból a tör- 'ényhatóság is a végleges kijelölés és ezzel kapeso- atban a kiépítés biztosítása utáni időre halasztotta