Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. január 6. i-sö szám. Előfizetési árak: Egész évre_________10 K — f Fél évre... _________5 K — f Év negyedre______ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A közúti törvény módosítása. A kereskedelmi minisztérium nagyfon- tosságu leiratot intézett a vármegye közönségéhez, amelyben értesíti, hogy a közvitákról és vámokról szóló törvények uj alapon leendő megalkotása iránt az előmunkálatokat elrendelte. Az uj közúti törvényjavalat szerkesztésére kiküldött bizottságnak a közutak osztályozására és utfentartó alapokra vonatkozó javaslata szerint a közutak 4 osztályba len nének sorozandók és pedig 1. állami közutak ; 2. törvényhatósági közutak; 3. járási közutak ; 4. községi közutak. A vasúti állomásokhoz vezető közutak külön osztályba nem soroztatnának, hanem ezek azon köz- utaknak képeznék tartozékát, melyekből kiágaznak, vagy melyeknek kiegészítő részét képezik. Az állami közutak, mint eddig, jövőben is államköltségen lennének fentartandók és az ország államuthálózatának jelenlegi hossza, részint a még hiányzó fontosabb kapcsolatok biztosítása, részint a törvényhatósági útalapok utfentartó terheinek csökkentése végett 12 —18 óv alatt egyenletes felosztással mintegy 3400—4400 kilométerrel lenne növelendő. A törvényhatósági úthálózatban levő kiépítetlen útvonalaknak kiépítése, a törvény- hatóságoknak a folyamatban levő tárgyalások során megállapítandó hozzájárulása mellett, az állami beruházási hitelből lenne biztosítandó. A járási utak építésére a községi közmunka és községi közmunkaváltság 75 százaléka s ezenfelül az állami és törvényhatósági segély szolgálna. Az állami s törvény- hatósági segély országos átlagban nem lehetne nagyobb az öszszükséglet egy harmadánál. A községi utak fentartására a községi közmunka és községi közmunkaváltság 25 százaléka szolgálna. Szabadságában állana azonban a községnek kivételes községi közúti szükségletek fedezéséről, vagy további községi közmunka által, vagy a községi költségvetés keretében gondoskodni. A közúti törvénymódosítás főbb pontjaira még visszatérünk. Ambrus Sándor alispán a miniszteri leirat folytán a „kérdésben levő nagy horderejű feladatnak a vármegye s a közérdek szempontjából való alapos és megnyugtató elintézésénél“ való segítségére, a törvényhatósági bizottság együtt nem létében, Gyula város helyettes polgármesterét, Kóhn Dávid, Bőhm Miklós, Achim Gusztáv, Korosy László, Pikó Béla, Morvái Mihály, Horváth János, Dérczy Péter, Yalkovszky Mihály, Bulla Sándor, Gremsperger József, Péter András és Borsothy Géza törvényhatósági tagokat kérte fel a következő felhívás kapcsán: Az 1890. évi a közutakról és vámokról szóló törvény több rendelkezése a közszük- séglet követelményeinek ma már meg nem felelvén, főleg pedig a községi közlekedési (viczinalis) közutakra vonatkozó része, mind az úthálózat és érdekeltség megállapítását, mind pedig az utópitő és fenntartó erőforrások kijelölését, s a községi közmunka értékesítését illetőleg nehézkes, hézagos, s az adott viszonyokkal és szükségletekkel beil- lőleg nem számoló intézkedéseket tartalmazván, a kereskedelmi minister ur e törvénynek uj alapon leendő megalkotása iránt az előmunkálatokat elrendelte. Ezen előmunkálatokkal kapcsolatosan tervbe vette az ország közútjai építési és fenntartási ügyeinek egységes programm alapján való rendezését, illetőleg az ezen irányban már megkezdett munkálatok szerves kiegészítését s az utfentartó alapok erős viszonyai között a súly egyen biztosítását is. Az államuthálózatnak tervbe vett bővítése, az ezen hálózatban még szükséges kapcsolatok létesítésén kivül a törvényhatósági útalapok utfentartó terheinek könnyítését is czélozza. A folyamatban levő állami beruházási útépítések keretében a még kiépítetlen törvényhatósági közutak kiépítése nyer megoldást. Az állami költségvetésbe a törvényhatósági útalapok segélyezése czimén évenként beállított s az 1906. évi állami költségvetésben fejemelt dotáczióból az úthálózati kimutatásokban kiépített utakként szereplő, de a teherforgalom igényeit az év egyes szakaiban ki nem elégítő törvényhatósági utak rekonstrukziójánál, egyes arra ráutalt törvényhatósági útalapok segélyezését is tervezi. A közúti törvény módosítására vonatkozó munkálatok folyamatba lévén, annak során javaslatba hozatott a jelenlegi községi közlekedési (viczinális) közutak helyébe járási közutak létesitése, melyek keretében gondoskodás történnék arról, hogy lehetőleg minden község a legközelebbi közúttal kapcsolatba lépve vasúti állomásához s közgazda- sági kulturális és közgazdasági góczpontjához minden időben eljuthasson. Gyulavári tulipánvásár. (1906. deczomber 24.) Alidön ködös, bús, lassú szárnyesapással Az éjjek jöttek s ránk leszálltának. S az utczán itt is, ott is gombamódra Üté fejet fel egy-egy árnyalak, S napestig hangos szóval verve mellét, Houmentöként feltűnt, — de egyhamar Leszállt a nirvánába, feledésbe Bak módra, „haladó“ sok gyászmagyar. Oszlott a köd és tiszta napsütéses Verőfény oszlott szét e szent hazán. A magyar szív beszédét visszanyerve, Megdobbant uj tavasznak hajnalán Es nagyasszonyok léptek sorompóba, Áldott kezükben büszke lobogó .... „Magyar hazán magyar legyen az élet.“ .... Valóra vált az esküszó. Két honleány! Lelkűkben égi jóság Es honszerelem szivük fejtekén, Édes hazánk büszkén tekinthet rajuk, Ily apostolok mellett nam szegény. A tulipánt az egyszerű virágot, Magasra tartják sugárzó ke'zek .... Édes Hazám! A jó Isten úgy áldjon: Ilyen leányod legyen sok neked. Keblovszky Mayer Lajos. Vármegyék a kultúrában és Békésvármegye. Irta: dr. Horváth Jenő, áll. főgimn, tanár. E tanulmány kulturkérdéseket akar megvilágítani, melyek hazánkban állandó vita tárgyát képezik és úgy fogja találni, hogy a haladás kulcsa az egész társadalom összetartásában és szorgalmában, értalmi és erkölcsi sikereiben keresendő. Nehéz volna problémákat hajszolni, melyek az egész emberiség ügyét a szokottnál gyorsabban előre viszik; a ki ismeri a fejlődés nagy arányait, tudja, hogy sokat kell küzdenünk, mig az egészről képet alkothatunk és hovatovább oda fog jutni, hogy sorba veszi a nemzetek múltját és az egyesek fényében látja az összesét. Mi sem keresünk elveket, melyek a nemzet figyelmét századokon át elkerülték, mert úgy véljük, hogy az egyének szervezése a legközelebbi czél, mely nemzetünk haladását sikerrel támogatja; mi az utat keressük, mely mindenki előtt megnyilik, ki a haladás nehéz munkájára vágyik, melyen csak az, a ki fiatalon megaczélozta jellemét, lehet biztos abban, hogy az élet viharai elsodorni nem tudják és csak az a nemzet látja nagynak a jövőt, mely e jellemek hosszú vonalára támaszkodik. Talán leginkább feltűnő a kapcsolat ez egyének és a nemzet területi eloszlása és környezetbeli viszonyai között, mert a központok alakulása megkönnyíti a társadalom nevelését. Vármegyékről szólván, — mert hazánk vármegyék szerint tagozódik, — jól tudjuk, hogy fekvése nem összefüggő, vagy legalább is nem annyira, hogy vezető góczpontot adjon, de minden lépés, melyet az anyagi és értelmi fejlődés utján teszünk, közelebb hoz egy uj vidéki centrum alakulása felé; ha aesthetikai és ethikai AZ EGYEDÜLELISMERTKELLEMESlZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. Xj£ip-u.:nls: mai száma ÍO old.al-
