Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-24 / 25. szám
2 BÉKÉS 1906. junius 24. Népmentés. Hetvenezer ember hal meg évente tüdővészben. Herman Ottó, ez az izig való tudósunk azt mondja, hogy a kivándorlás után egyik legnagyobb nemzeti veszedelmünk, vérző sebünk. Itt a mi pátriánkon hányszor látjuk a borzalmas tragédiákat, a mit a tüdővész okoz. A kenyérkeresö elhal. A család züllésnek indul. Szenvedés és nyomor fakad a szerencsétlenség nyomán. Hol van az emberbaráti segítség, mely azt a nemzeti csapást enyhítené, a tüdő- betegség fertőzés eseteit kisebbítené ? Nem lehetne-e megalkotni az emberszeretet ligáját ? Nem szűnünk meg a mellett agitálni, hogy nekünk morális kötelességünk van az országosan szervezkedett József kir. herczeg Sanatorium Egyesületet támogatni és mindent elkövetni, hogy az egyesület szanatóriumi bizottsága megalakítássák, vagy a mennyiben ez a bizottság meg van, életképes és erős legyen. Nemcsak általános emberi szempontok szerint, de azért is, hogy a magunk betegein segítsünk. A József kir. herczeg Szanatórium Egyesület nagy erővel, a siker sok reményével indított akcziót. Tisztán a magyar társadalomtól függ, hogy megtudja e valósítani a kitűzött czélt, tud-e tiz év alatt az ország minden vidékének gyógyitóházakat építeni. A küzdelem egy oldalú. A tennivalóknak nevezetesen két nagy csoportja van. Az egyik csoportba tartoznak azok, melyeknek czélja a fertőzött szervezetek meggyógyitása. A másik csoportba tartoznak azok a teendők, melyek célja a fertőzésnek megelőzése, a fertőzési alkalmak mennél szükebb térre szorítása. Ez utóbbinak, a megelőző tevékenységnek körébe tartozik főleg a tisztaságnak kérlel hetet len érvényesítésére való törekvés az emberi együttélés minden vonatkozásában, ebbe a tevékenységi körbe tartozik a lakás-zsúfoltsággal való harcz és az alkoholizmus ellen való szívós küzdelem. A gyógyító tevékenység körében két különböző irányzattal találkozunk. A germán irányzat a folytonos orvosi ellenőrzés és felügyelet alatt álló, sok levegővel, nagy tisztasággal, jó táplálkozással, okos vizgyógymóddal a szervezet megerősítésére törekvő zárt intézetek, az u. n. szanatóriumok rendszerét fejlesztette ki igazán imponáló méretekben. A latin irányzat — főleg a szanatóriumok költségesebb voltánál fogva — a jóval olcsóbb dispensaireek intézményét fejlesztette ki, melyek rendeltetése az, hogy a szegény tüdőbetegek ingyen orvosi tanácscsal, gyógyító szerekkel, élelmi czikkekkel láttassanak el és segélyezessenek akkép, hogy lakási és táplálkozási viszonyaikban a tisztasági és közegészségügyi követelményeknek a lehetőség szerint megfelelhessenek. Legújabban ez a két rendszer a gyakorlatban összeolvad, mert hiszen mind a kettőre szükség van. A latin nemzetek is belátták, hogy igazi eredményes gyógyító tevékenységet legbiztosabban a szanatoriumek által lehet kifejteni, a german nemzetek is elismerik ezen rendszer költségesebb voltát és kiegészítésül alkalmazzák a latin szellem által előtérbe hozott intézményeket is. Németország már 100-nál több szanatóriummal rendelkezik, évente a betegek nagy tömege részesül szanatóriumi kezelésben éspedig különösen a szegény betegek; amit megkönnyit az, hogy Németország fejlett szocziális intézményekkel rendelkezik, beteg- segélyző pénztárai gazdagok és könnyen fizetik a szegény tüdőbetegek ápolási költségeit is. Gazdag szanatóriumokban Anglia is, Amerika egyes államai, Norvégország stb., de a fraucziák, olaszok is újabban egymás után létesítik a szanatóriumokat. A szanatóriumok haszna nemcsak abban van, hogy az idejében odahelyezett betegeket meggyógyítják s hogy a beteg a társadalomra nézve megszűnik mint fertőzési forrás szerepelni, hanem különös haszna az is, hogy- a szanatórium valóságos tan-; intézete az egészség megóvásának, a fertőzés ellen való hatályos védekezés ismeretének, úgy, hogy mindezek összehatása folytán egyre alább száll az uj fertőzések száma. A tüdővész gyógyithatásának megállapításával kezdődő társadalmi ébredés üdvös áramlata hozzánk, kik intézményeink korszerű kifejlesztésében századok mulasztását pótoljuk, csak később érkezett, aminthogy oly sok irányba igénybe vett, különben is szegény társadalmunk nehezen teszi magáévá azokat az uj irányokat és vívmányokat, melyek létesítése jelentékenyebb anyagi áldozatot is igényel. A múlt évtized közepén mégis sikerült meleg lelkű tudósunknak, a hazai tüdővész ellenes mozgalom úttörőjének, dr. Korányi Frigyesnek tudományos érvelésével és szívhez szóló ékesszólásával megindítani és szilárd alapra helyezni a tüdővész ellenes heves mozgalmat. Az ő fáradhatatlan agitácziójának eredménye a tüdővész ellenes küzdelem vezérlő Erzsébet királyné Szanatórium Egyesület megalakulása, mely egyesület csakhamar létesítette a felejthetetlen királynénkról elnevezett első hazai tüdőbeteg szanatóriumot. Ennek a szanatóriumnak nemcsak az a rendeltetése, hogy gyógyítsa betegeit, hanem egyszersmind mintaintézet is, amely a tudomány minden vívmányával felszerelve dr. Kuthy Dezső kiváló vezetése alatt a külföld elismerését is sokszorosan kiérdemelte. Már tető alatt van a József szanatórium száz betegre, melyet tisztán a vagyontalan betegek ingyenes fölvételére állít föl a József kir. herczeg Szanatórium Egyesület. Ebbe a gyógyitóházba mindennünnét fölvesznek ingyenesen betegeket, a hol az egyesület érdeklődést tapasztal. De az érdeklődés nagysága fog vezetni több gyógyitóház létesítésére. Isten ellen való vétek, a társadalmi közöny netnbánomságával nézni, hogy mily szépen dolgoznak az egyesület megerősítéséért mások. Kérve-kérjük megyénk hölgyeit, kövessék az egyesület fenséges védnökének Auguszta főherczeg- nőnek lelkes hadba-szóllitását. Nincs szebb, nincs nemesebb feladat, mint a népmentés szerepére vállalkozni, ebben önzetlen, buzgó munkát végezni. Kérve-kérjük társadalmunkat, alakítsuk meg a József kir. herczeg Szanatórium bizottságát. A magunk részéről Ígérjük, hogy minden erre irányuló munkát a legnagyobb figyelemmel kisérünk. Vállat-vállhoz ! Munkára magyar véreink megmentéséért! Legyen munkánkon Isten áldása. Boldogok lennénk ha felszólításunk és kérelmünk viszhangot keltene. ' T a n ü g y. Kézimunka kiállítás. A belvárosi rém. kath. leányiskola záróvizsgálatai e hét folyamán tartatván, azokkal kapcsolatosan az osztálytanító irgalmas nővérek csinos női kézimunka kiállítást rendeztek az iskola nagytermében. A terem közepén Ízléses rendezésben a kisebb leánykák egyszerűbb munkái voltak felhalmozva a horgolás, kötés, merkelés és keresztszálöltés különböző nemeiből. A szélső asztalok és falakon pedig pazar színben és választékban a női leleményesség és Ízlés minden fajta megnyilatkozása: himzés, smyrna, tüzdelés, nordis munkák, gobiének, febérnemüek stb. stb. köztük egy óriási szőnyeg, melynek elkészítésén egész kis társaság möködött közre, s melynek készítői : Furka Ilonka, Debreczeni Mariska, Fetz Erzsiké, Fridrich Mariska, Stefanovics Ágnes és Petik Mariska valóban nagy munkát végeztek. A szőnyeg 3 méter olyan lelkes tagunk, aki egymagábun ötszáz tagot gyűjtött, igen sokan olyanok, akik száz tagnál többet gyűjtöttek. Foglaljuk jegyzőkönyvbe nevüket. Emlékezzünk hálával reájuk, leglelkesebb taggyüjtőinkre. Alföldy Flóra (Zombor), Alföldy Lajosné (Baja), dr. Balog Lipótné (Czeg- léd), Bárczy Vilmosné (Karczag), Bayer Báláné (Budapest), Bayer Józsefné (Zsombolya), Berecz Gyuláné (Turóczszentmárton), Epstein Vilmosné (Sümeg), Ettvel Gyuláné (Kiskunmajsa), dr. Frommer Ignácz (Léva), özv. Gerlóczy Gézáné (Kassa), özv. Gyurgyevich Adolfné (Oravicza), Halassy Kálmánná (Hontvarsány), Herrmann Eugenia (Brassó), Horváth Amália (Losoncz), dr. Hegedűs Aladárné (Baja), Jeszenák Rafaelné (Losoncz), Jeszenszky Istvánná (Brassó), Kenessey Kálmánná (Nagykőrös), dr. Kiss Jánosné (Kecskemét), Koller Imréné (Baja), Koller Sándorné (Veszprém), Korda Andorné (Magyarcséke), dr- Krasznay Gáborné (Kisújszállás), Lakner Emilia (Ujverbász), gróf Laszberg Rudolfné (Győr), dr. László Elekné (Orosháza), óhidi Légman Imréné (Eger), Mandel Dezsöné (Nyírbátor), Matzner Samuné (Kassa), Mihalik Dezsőné (Nagyrőcze), özv. dr. Nagy Károlyné (Abrudbánya), Pádár Sándorné (Kenderes), özv. Petrovics Nina (Mit- rovicza), Pleheisz Gusztávné (Nagykanizsa), Polá- nyi Gézáné (Nagymihály), Pollák Adolfné (Tapol- cza), dr. Répássy Mátyásné (Beszterczebánya), Richter Béláné (Abony), Ritter K -né (Orsóvá), dr. Semsey Aladárné (Hosszufalu), Sramkó Andorné (Breznóbánya), Sternberg Albertné (Hatvan), dr. Szabó Zsigmondné (Perlak), Szerelemhegyi Károlyné dr. (Kiskunfélegyháza), Tüzes Jenőné (Szamosujvár), Urbán Gizella (Selmecz- bánya), Vargha Gyuláné (Halmi), Vidor Samuné (Nagykanizsa), Volarichné Belló Vilma (Kisbér), bajsai Zákó Istvánná (Zenta). Övék a siker, hogy szép hazánk emberbaráti egyesületei között tagok számában, mienk a legnagyobb. Mikor aaonban igy eldicsekedjük munkánk sikerét, mélyen kell éreznünk, hogy mindazonáltal még mindig a kezdet kezdetén vagyunk. Vajha még többen jönnének hozánk előharczosul és legalább minden negyedik esztendőben egy-egy nagyobb gyógyitóházat tudnánk emelni. (Tetszés). Jóltevőink. Alapítványokat tettek a múlt évi közgyűlés óta: Brechtold Lipótné grófnő, Károlyi Lajosné grófnő, a Kohómunkások és a Közalap’tvány. Tapasztalva a tanítói karnak ügyünkben való buzgó közreműködését (9826 korona 77 fillért gyűjtöttek) elhatároztuk, hogy a tanítók gyűjtését mint alapítványt kezeljük, amelyet a tanítók és azok családjának gyógyítására fogunk felhasználni. Győri Imre csákovai főszolgabíró ur a csákovai járásban összehozandó ágyalapitvány tervével örvendeztetett meg, melynek — habár egyelőre kis — részletét már be is küldötte. Ezt az összeget alapítványként kezeljük. Itt kell még megemlitenem, hogy a Hitelszövetkezetek Országos Központjának ne- messzivü igazgatója, Seidl xAmbrus ministeri tanácsos ur kérésemre fölhívást intézett, egy hitelszövetkezeti tisztviselők és azok családja tagjai részére létésitendő ágyalapitvány érdekében. Az országban levő hitelszövetkezetek jé szívvel segítették ezt a szép czélt s az első évben 3700 koronánál jóval meghaladó összeget gyűjtöttek. Az ágyalapitvány előre láthatólag két-három év alatt együtt lesz. Alapítványt tettek még: Szabadka szabad kir. város közönsége, gróf Tisza Istvánná, Thonet Gyuláné, Párvy Sándor, Radnay Farkas püspökök, Várossy Gyula kalocsai érsek, az Osztálysorsjáték Igazgatósága, lovag Schoeller Gusztáv, a Szamosujvári Szanatóriumi Bizottság, Horváth Zsigmondné, Horváth Zsigmond, Vaszary Kolos herczegprimás és Takács Menyhért jászói prépost. Örömmel fogadtam az országos Vöröskereszt egylet nemes elhatározását, hogy a jövő évtől kezdődőleg évenként 2000 koronás törlesztéssel óooo koronás alapítványt tesz egyesületünknél. A lévai takarékpénztár egy Bars megyében emelendő dispensatoriumra mint nekünk szánt összeget, 500 koronát gyümölcsöztet. Schoeller Gusztáv 2000 koronás adományát is ezzel a rendelkezéssel kaptuk. Nagyobb adományért hálánkkal adózunk Körössy Albertné úrasszonynak és Kneffel Károly urnák. 100 kor. pártoló tagjaink száma 171, száznyolccal szaporodván számuk a múlt évi közgyűlésünk óta. Weszelyné Balajthy Ilona úrnő egy nevére tett 1000 koronás és eddigelé rendeltetéssel nem biró alapítványt egyesületünknek ajánlott föl és azt 2000 koronára kiegészíteni nemeslelkü Ígéretet tett. Nemessányi Adél, az újvidéki polgári iskola igazgatónője akcziót indított egy a polgári leányiskolák által teendő ágyalapitvány összegyűjtése érdekében. A lelkes igazgatónő közgyűlésünket kéri föl, hogy a köz- oktatásügyi miniszter úrhoz kérvénynyel forduljon, hogy nemeslelkü kezdését a közoktatásügyi kormány az illetékes helyeken történő meleg ajánlással segítse. Telendy Antalné úrasszony Ungvárott végrendeletileg 500 koronát hagyott egyesületünknek. Kérjük a t. közgyűlést, mél- tóztassék úgy az ágyalapitók mint az alapítóknak köszönetét mondani s elhatározni, hogy ezen alapítványok a József Szanatóriumbau
