Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-22 / 16. szám

2 B É K Í S 1906. április 22. A nemzet és a király megértették egymást. A válság utolsó nehéz óráiban az ősz, koronás fejede­lem, kinek igaz alkotmányosságát a kiegyezés óta lefolyt hosszú idő alatt annyiszor tapasztaltuk, nagy szivére és törvényes érzéseire hallgatott, nem tanács­adóira : és ime a törvényes rend, a jogfolytonosság helyreállítva, országunk kormányán bizalmunk leté­teményesei, hazánk jelesei állanak, a kik nemcsak az ország alkotmányos érzületeit képviselik, hanem ki­próbált, kitűnő egyéniségükben hazánk felvirágzása nak s minden irányú boldogulásának reményét is. Örömmel üdvözlöm a törvényhatósági bizott­ságot ez nj aera küszöbén. Ez öröm tölti be bizonnyal mindannyiunk szi­vét is Ez érzésünkből kifolyólag, a magyar nemzet hagyományos, ősi loyalis érzületei szerint, tegyünk első sorban tanúságot ez összejövetelünknél minden­kori igaz királyhüségünkről — mely a lefolyt szó moru év alatt annyiszor lett igaztalanul kétségbe vonva — és adjunk honfiúi együtt érzéssel kifejezést hódolatunknak, törhetlen hűségűnknek jóságos nagy királyunk iránt, kinek nemes szive e válság forduló pontján hü magyarjai felé hajlott. Indítványozom továbbá, hogy hazafiul lelkese­déssel feliratilag üdvözöljük alkotmányvédelmünk jeles előharczosait, a jelenlegi kormányt, melynek kiváló tagjai nemcsak zászlóvivői voltak nemzeti tö­rekvéseinknek, de azoknak munkás vezérei is és bizto­sítsuk őket törvényes feladatainkban való odaadó támogatásunkról. Indítványozom végül, méltóztassanak a nemzeti ellentállás befejezte után, köszönetünket jegyzőköny­vileg tolmácsolni e küzdelem megyénkbeli vezetőinek a megyei alkotmány védelmi bizottságnak, mely fel­adatát ernyedetlen munkássággal végezte ; s e bizott­ság kiváló elnökének Haviár Dánielnek, ki mély jogi tudással, nagy körültekintéssel, a helyzet által indo­kolt bölcs mérséklettel, de férfias erélylyel vezette a nemzeti ellentállás munkáját, örökítsük meg egyben az utódok tanulságául, örök nemes például jegyző­könyvileg vármegyénk lakosságának azon áldozat- készségét, hogy a nemzeti ellentállás czéljaira egye­sek mintegy 540.000 koronát biztosítottak részint készpénzben, részben föltétlenül kötelező okirattal. Az áldozatkészség e munkáját Wenckheim Dénes gróf, Almásy Dénes gróf és Fejérváry Celestine úrnő nyi­tották meg és biztosították az 500.000 koronás köte­lezvény első aláírásával, miben követték példájukat igen sokan a vármegye lakosai közül. Hála és elis­merés kezdeményezésükért és áldozatkészségükért! Ajánlom indítványaimat szives elfogadásra. A közgyűlés a szép beszédet állandó helyes­léssel és éljenzéssel kisérte és az abban foglalt in­dítványokat egyhangúlag elfogadva, a királyhoz hó­doló, a kormányhoz üdvözlő felirat intézését hatá­rozta el, egyszersmind a vármegye ellenállásának szervezésében és anyagi támogatásában részt vevők­nek az indítványok értelmében köszönetét szavazott. Dr. Daimel Sándor főjegyző olvasta fel ezután a királyi meghívólevelet, amelyet a jelenlevők állva hallgattak meg. A közgyűlés a meghívót hódolattal tudomásul véve másolatban további intézkedés vé­gett a központi választmánynyal közölte. Zalavármegye köriratát a mezőgazdasági sztráj­kok megakadályozása ügyében, miután a kormány az esetleges károk elhárítására a kellő intézkedése­ket megtette, tudomásul vették. A vármegyei szolgaszemélyzet ruha szállításá­nak vállalatba adása ügyében hozott határozatot a belügyminister alaki okokból feloldván, a közgyűlés újból elhatározta, hogy a szállítást a Feuer Márk czégnek adja ki. A gyulavidéki h. é. vasút kérelmére a közgyű­lés hozzájárult ahhoz, hogy a vármegye tulajdonát képező részvények á megrendelt sínek részletfizeté­sénél biztosítékként elhelyeztessenek. A napirendre tűzött községi ügyek közül jóvá­hagyta a közgyűlés Gyoma községnek a kataszteri munkálatok költségeinek fedezése, Szeghalomnak a községi előfogatos kárpótlása, Tótkomlósnak Ínség kölcsön felvétele, Gyula városnak a rendőrség által kért drágasági pótlék megtagadása. Szarvasnak két községi iskola felállítása és Szeghalomnak a végre­hajtó fizetésének megállapítása ügyében hozott hatá­rozatait ; ellenben alaki okokból feloldotta, illetve megváltoztatta Kondorosnak a segédjegyzők lakbére, Vésztőnek tenyészállatok beszerzése, Orosházának a Gyopáros fürdőn szálloda építése, Békésnek az újvá­rosi házhelyek kiosztása, Szarvasnak az önkéntes adók elfogadásának megtiltása, Endrődnek és Nagy­szénásnak óvónői lakás építése tárgy iban hozott ha­tározatait. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése pén­teken délelőtt történt meg. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A békésbánáti református egyházmegye folyó hó 19-én és 20-án Hódmezővásárhelyen tartotta tavaszi közgyűlését. — E gyűlésen megjelentek az egyházmegye tisztviselői s tanácsbirái csaknem teljes számban, továbbá az egyes egyházak lelkészei s ki- küldöt'ei meglehetős szép számban. Ott voltak : Dombi Lajos esperes, gyulai lelkész; Fekete Márton egyházmegyei gondnok, Garzó Gyula gyomai, Szabolcska Mihály temesvári, Darabos Sándor szentandrási, Pap Imre vásárhelyi, Csécsi Miklós makói, Nagy Károly makói lelkészek, mint egyházi tanácsbirák, Futó Zoltán egyházi főjegyző, Bay József, Tóth József egyházi jegyzők, dr. Bartóky József min. tanácsos, dr. Szegedi Kálmán ügyvéd, dr. Baksa Lajos ügyvéd, dr. Imre József orvos, mint világi tanácsbirák, Szabó Emil és dr. Zsíros Lajos világi jegyzők, Böszörményi Béla egyházmegyei pénz- !tárnok, Kovács János, dr. Kun Antal Antalfalváról egyházmegyei ügyészek, Tereh Gyula egyházmegyei levéltárnok, dr. Imre Lajos, Körber Tivadar, gimn. tanári képviselő, Császár Péter és Gulyás János egy­házmegyei tanitóképviselők. * Az egyes egyházak részéről megjelentek : Csapó Péter öcsödi, Gulya György kunágotai, Csánki Benjámin szeghalmi, Szabó János köröstarcsai, Szabó Béla igazfalvi, Imre Árpád szkulyai, Baráth Imre ittebei, Paulinyi Károly mezőberényi, Kodi Márton orosházi, Somogyi Lajos sámsoni, Csák Emil kovács­házi, Szabó Mihály dobozi, Kovács Károly füzes­gyarmati, Sós Károly nagymajláti, Halász Ferencz csorvási, Csák Aladár vésztői, Kecskeméti Ferencz békési, Szalay József becskereki lelkészek A gyűlés az esperesnek szép, buzgó imájával kezdődött, mely után a gyűlést a megjelentek üd­vözlése mellett az esperes megnyitotta. Bejelentetett, hogy dr. Csató Zsígmond főispán, Pogány Károly főispán, dr. Kovács S. Aladár egyetemi tanár egyházmegyei tanácsbirák hivatalos elfoglalt­ságuk miatt nem jelenhettek meg a gyűlésen. Ezután Fekete Gyula nagykikindai lelkész, újonnan választott tanácsbiró, majd Tóth József 'középosztálynak Békésvármegyében nincs mit félnie az általános titkos választói jogtól, mert nincs már több veszteni válója. A vármegye közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága csü­törtökön délelőtt tartotta meg rendkívüli közgyűlé­sét dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt, amely­nek főtárgya az országgyűlést összehívó királyi meg­hívólevél kihirdetése volt. A rövid lélekzetü közgyű­lés szürkeségéből eseményként emelkedik ki az elnöklő alispán megnyitó beszéde, amelyben a politikai hely­zet kedvező fordulatát és a lefolyt küzdelem meg­örökítésre méltó mozzanatait markáns vonásokkal jellemezte és méltányolta. A napirendre kitűzött tár­gyakat vita nélkül intézte el a közgyűlés, amely igy alig egy óra alatt véget ért. Jelenvoltak: dr. Fábry Sándor alispán elnök­lete alatt dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Berthóty István tb. főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér aljegyzők, dr. Margonyai Gyula, dr. Kiss László, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, Ambrus Sándor, Bohoska Mihály, Csánki Jenő, Lukács Endre, Seiler Elek főszolgabírók, dr. Zöldy János főorvos, Perszina Alfréd, Fábry Károly, Kiss István, Südy István, Moldoványi János, dr. Hajnal Albert, dr. Berényi Ármin, Aszalay Gyula, Sebők Sándor, Böhm Miklós, Horváth János, Weisz Mór, Antalóczy Nándor, Somogyi Ákos, Ritsek János, Múlt József, Cs. Demkó József, Kóhn Dávid, Beliczey Géza, Yarságh Béla, Kocziszky Mihály, K. Schriffert József, Endrész András, Szalay József, Bakucz Tivadar, Kárnyáczky István, Jantsovits Emil, dr. báró Drechsel Gyula, Sárossy Gyula, Sinszky Ferencz, Németh; Kálmán, Pettner József­Kevéssel 9 óra után dr. Fábry Sándor alispán elfoglalván az elnöki széket, a közgyűlést a követ­kező beszéddel nyitotta meg : Mélyen tisztelt törvényhatósági közgyűlés! Február hava utolsó napján tartotta Békésvár­megye törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyű­lését, midőn az országgyűlésnek katonai karhatalom igénybevételével való feloszlatása s az azt követő abszolutistikus irányzatú intézkedések folytán, szivünk­ben honfiúi gonddal, borús kétséggel, de igazainkba vetett törhetlen hittel — jöttünk össze közügyeink tárgyalására. És ime ma, alig másfél hónap múltán, az országgyűlést törvényesen egybehívó királyi levél meghirdetésére gyűlünk egybe. Az alkotmányos élet helyreállítva, az állandósággal fenyegető önkényura­lom törvényeink szikla szilárdságán megtört az abso- lutismusnak a lélekre és közállapotainkra nehezedő nyomasztó nyirkos köde, az igazság felvirradtának fényére, szertefoszlott. állandó halye, honnan mint leshelyről támadnak az emberre, megcsonkított vagy förtelmes sebek­kel borított tagjaikat nyújtogatva felénk. Oly borzasztók ezek, hogy még a hajóorvos is össze­rázkódott ez iszonyú fekélyek láttára. Később hallottam, hogy nagyrészük felragasztott sebe­ket hord, melyeket este szépen eltávolít és vigan él az összekoldult pénzből. A birmánok hatalmas, szálas nép, széles vállakkal és csípővel. A rezük is szép, megnyerő. Villogó fekete szemükben sok érzés és értelem tükröződik. Ruházatuk, tekintette! a forró ég­övre, igen egyszerű. A kulik egyetlen ágyék- övét hordanak s testüket tetoválják. A jobb módúak fejükön nagy turbánt, könnyű, fehér- szövetü, zsinóros kabátkát és egy övükre csa vart tarka szövetdarabot hordanak, amely úgy néz ki, mint egy szoknya. A nők viselete is hasonló, de a csípőjük körül csavart szövet lenge, finom selyem és úgy van fölerősitve, hogy minden lépésüknél fölnyilik és látni engedi szobortökéletességü tagjaikat. A birmán nők nem küzdenek az emanczi- páczióért. Teljesen egyenrangúak a férfiakkal s ami tán sok irigyet kelt nálunk, — ők udvarol­nak a férfiaknak s ők kérik meg férjük — uruknak. A többnejuség szigorúan til >s é' a válásjj is nehéz. Rendkívül vallásosak és maradiak mégjd a fiatal nemzedék is, kikbe a papok — mint a v nemzet ősrégi tanítói beleverik a bigottságot. Nemzeti öntudatuk abban rerül ki, hogy ősrégi műveltségükkel dicsekednek ; tán az egyetlen nép, mely nem törődik a hazájával s jórészt nem is tudja, mit jelent ez a fogalom. A dolgot sem nagyon szeretik ; ba van egy ‘alat ennivalója nem megy el dolgozni még a legszegényebb kuli sem. A vidám mulatozás, dal, zene és látványosság az, amiért mindenre képesek s ami egyedül képes őket kihozni békavérükből. A forró napot átalusszák vagy elheverik, hogy az egész éjszakát sétálás- sal és mulatozással tölthessék. Ipari tér ;n alig termelnek többet, mint ami ép->en kielégíti a minennapi szükségleteiket. A földnüvelést a vidéken elég odaadással űzik s a gyapot és rizs a főtermékük. Ez utóbbi a világ legelső rizse ; az az áttetsző rizs, melyet asszonyaink annyira szeretnek, túlnyomó részben innen kerül ki. Évi rizskivitelük ioo—150 millió korona értéket képvisel. Egy vasúton tett kirándulásunk alatt láttam, hogy a mezei munkásoknak legalább fele hindu és khinai volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom