Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-11 / 10. szám

1906. márezius 11. BÉKÉ-S 3 emberek között közvagyonná, addig a dobzódók tor­kossága közmegvetésre való, léha erkölcsű és lelki ismeretlen emberekkel telíti meg a társadalmat, mely jó anyag az önkénykedő zsarnokok, az ámitók és csalók számára, akik hatalmukat és jólétüket ember­társaik gyöngeségére, hitványságára és bűneire ala­pítják. A szó oktat, a 'példa vonz. Épen azért ismé­telten állíthatjuk azt, hogy az ifjúság erkölcseinek megjavítására a tanítóságnak egymagának csekély az ereje, szükség van itt az összes tényezők több­oldalú közreműködésére, mert a serdülő ifjúság nevelése nem egyedül a szülő, egy község vagy egyház, ha­nem mindnyájunk, az egész ország, sőt az emberiség szent ügye. Most, amidőn Gyula város nagy kérdései van­nak szőnyegen, midőn jóleső érzésekkel olvasom e becses lap hasábjain az igazi hazafiui és emberbaráti lelkesültségtől áthatott törekvéseket, amidőn látom, hogy városunk derék vezetői minden igyekezetükkel azon vannak, hogy népünk javáért sokat tegyenek, sőt minden áldozatot meghozzanak: a kedvező időben helyén valónak sőt szükségesnek találtam magam is egy újabb fontos kérdést, az ifjúság erkölcsi védelmét a derék ügybuzgó vezetőknek különösebben, általá­ban pedig minden jobbérzésü fenkölt gondolkodású és tettekre kész embertársamnak figyelmébe ajánlani. Az ifjúság erkölcsi védelme tekintetében is Gyula város képviselőtestületére háramlik, elsősorban a kötelességek teljesítése. A mentő akcziónak onnan kell kiindulni. Szabályrendeletet kell csinálni a tan­köteles vagyis a 15 évet be nem töltött gyermekek korcsmázása ellen. Szabályrendeletileg kell megtiltani azt, hogy serdülő fiatalság korcsmában időzzék vagy nyilvános tánczmulatságba mehessen. Meg kell bün­tetni a korcsmárost, sör vagy pálinka mérőt, sőt a helyben lakó szülőket is (!) akik gyermekeiket ilyen helyekre viszik. »Minden állam talpköve a tiszta erkölcs« a melynek épségben tartására minden lehetőt véghez vinnünk szent kötelesség. Ez az édes magyar haza kiállotta már ezer évnek viharait, de ha ifjúságunk erkölcseit nem védjük és nem oltalmazzuk meg, az ősi erények felébresztésén nem munkálkodunk, vájjon milyen jövőt jósolhatunk magunknak, (?) milyet a még mindig súlyos megpróbáltatásokat szenvedő szegény magyar hazánknak ? Ismételten kérem hát az arra illetékes hatóságokat, vegyék oltalmukba serdülő ifjaink féltett erkölcsét és zárják ki a tan­köteles gyermeket a korcsmákból, nyilvános táncz- mulatságokból, sőt nagyon üdvös intézkedést tennének az által is, ha vasárnap és ünnepnapokon a korcsma és! pálinkamérő helyiségeket becsukatnák. Mert bizony bizony üdvösségesebb és elébb helyezendő volna az Istenházába való gyakori ellátogatás minden egyéb­nél. Erősen hiszem, hogy ha az első szükséges lépés megtörtént az ifjúság védelmére, akkor serdülő fiatal­ságunk nemes szórakoztatásáról korukhoz illő mulat­ságokról is gondoskodni fognak a tanügy munkásai­val kezet fogva azok a derék szellemi munkások, akik érzik és tudják az igazságot, hogy az ifjúság élet, mert azé a jövő. Balogh János. a szavazati czédulákon csak annyi név lehet, mint amennyi kiküldött választandó. Gyulán, 1906. évi márezius hó 10-én tartott városi tanácsülésen. Dr. Bucskó Koriolán, főjegyző, h. polgármester. 68 1—1 Szikes György, II jegyző. Hírek. Lukács György minister felmentése. A hiva­talos lapnak szerdai száma közölte azt a legfelsőbb kéziratot, a melyben 0 Felsége dr. Lukács Györgyöt vallás és közoktatásügyi magyar ministeri állásától hü és buzgó szolgálatainak teljes elismerése mellett kegyelemben felmentette. Köztudomású, hogy dr. Lukács György már deczemberben távozni akart állásától és lemondásának megismétlése mellett csak azért maradt mostanáig, mert a válságos politikai viszonyok miatt felmentését nem kapta meg. Most a mikor lemondásához ragaszkodva el­hagyja magas állását, általános elismerés kiséri őt azért a czóltudatos és fáradhatatlan munkáért, a melyet kulturális ügyeink élén rövid és a politikai helyzet m;att nehéz miniszteri működése alatt is sok eredmérynyel értékesített. Kinevezés és véglegesítés. Dr. Krcsmarik János főispán a vármegyei közkórháznál üresedésben levő egyik segédorvosi állásra dr. Guttmann Lipót egye­temes orvostudort nevezte ki, a ki a sebészeti osz­tályon már meg is kezdette működését. Ugyancsak a főispán Melis Istvánt a szarvasi járásba beosztott közigazgatási gyakornokot ezen állásában végle­gesítette. Kinevezés. A vármegye főispánja Adler Samu füzesgyarmati lakost a füzesgyarmati anyakönyvi kerületbe 6 hónapi idő tartamra dijnokká kinevezte. A vármegye közigazgatási bizottsága holnap, hétfőn tartja márczius havi rendes ülését dr. Krcsma­rik János főispán elnöklete alatt, a ki ezúttal elő­ször elnököl a bizottság ülésén. A vármegyei központi inségügyi bizottság dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt folyó hó 8-ikán tartott ülésén tárgyalta Oros­háza községnok a kérelmét, mely szerint az ottani földmunkások oly irányú segélyért folyamodtak, bogy Zimonyig szóió úti költséggel látassanak el. A bizottság a kérelmet nem teljesítette, mivel ez ellenkeznék az eddigi segélyezés intenczióival. A belügyminister által újabban Tótkomlós község; javára adott 1000 korona államsegély a község részére kiadatott. Pártoló véleményezéssel terjeszti fel a bizottság Szentetornya községnek 5000 korona segély iránti kérelmét s Nagyszénás községnek 5000. korona kamatnélküli államkölcsön iránt beadott folyamodványát. A vármegyei központi választmány pénteken délután ülést tartott, a melyen dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt jelen voltak : dr. Zöldy Géza, Jantsovits Emil, Szónásy József, dr. Berthóty István, Csák György, dr. Ladies László és Moido- ványi János választmányi tagoí. A választmány a lemondás folytán megüresedett jegyzői tisztségre egyhangúlag Moldoványi Jánost választotta meg, ki az előirt esküt az ülésen letette. A választmány ezután megtette mindazokat az intézkedéseket, a melyek a képviselőválasztók 1907. évi névjegyzé­kének idején való össze állításához szükségesek és a választók összeírására hivatott összeíró küldött­ségeket a következőleg alakította meg : A gyomai választó kerületre nézve a gyoma, endrőd, kondorosi alkerületre elnök Koucsek Gy. József, gyomai tagok Csapó János gyomai, Koloch János endrödi lakos, a Szeghalom, füzesgyarmat, körösladány, vésztő alkerületre elnök Bencze János, tagok Nagy Imre és Erdei Gyula szeghalmi lakosok, a mező- berény, köröstarcsa, dobozi alkerületre elnök dr. Kovács László mezőberényi, tagok T. Gyáraid Sán­dor köröstarcsai, H. Fekete Lajos dobozi lakosok. Az orosházi választó kerületben: az Orosháza—tót­komlós, csorvás, gádoros, szentetornya, nagyszénás, békéssámson pusztaföldvár! alkerületre elnök dr. Tobak István, tagok Iványi Antal, Miszliy Sándor orosházi lakosok, az Öcsöd—békésszentandrási al kerületre elnök Fejér Béla öcsödi, tagok Bentsik József békésszentandrási, Szabó Sándor öcsödi lako­sok, a kétegyháza, gyulavári, ujkigyósi alkerületre elnök Moldoványi János gyulai, tagok Popovits M. Aurél kétegyházi és Hegedűs Gyula gyulavárii lako­sok. A küldöttségek a munkálatokat haladéktalanul megkezdik és ' községenként előre megállapított napokon eljárva a névjegyzékeket április hó 5-ig beterjeszteni tartoznak. A gyulai gimnázium vezetői a nyilvánosság terén tolmácsolják hálás köszőnetüket a Gyula­vidéki és Békósmegyei takarékpénztárak iránt. A Gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaság 40 koronát, a Bókésmegyei takarékpénztár 100 koro­nát juttatott a gimnáziumi segélyező egyesületnek. Gyulán, 1906. év márczius hó 9-én. Az igazgatóság. Tornaegylet Gyulán Újabb téren igyekszik összefűzni városunk társadalmát az alább közölt felhívás, mely Torna egylet megalakítását helyezi kilátásba. Az eszme maga nem uj, már évekkel ezelőtt megalakuló félben volt a gyulai Torna-egylet. A kísérletek akkor azonban a kezdetnél tovább nem igen haladtak. A megváltozott viszonyok azóta könnyebbé tették, hogy a régi eszme megvalósuljon. Főgimnáziumunk torna terme a legmodernebb torna­eszközökkel szépen föl vau szerelve és mi is ma­gunkévá tesszük azok nézetét, kik bizonnyal remé­lik, hogy a főgimnáziumi hatóságok nem fogják megtagadni az eszközöket azoktól, kik egy kis egészséges testedzés által igyekszenek időnkint izmaikat megerősíteni, vérüket felfrissíteni. Értesü­lésünk szerint az alakulófélben levő Torna egylet az okszerüleg vezetett tornázás és víváson kívül a sport egyéb ágainak művelését is tervbe vette és bízva reméljük, hogy az életrevaló eszme rokon­szenves fogadtatásra talál városunk lakóinál. Itt közöljük egész terjedelmében a hozzánk közlés czéljából beküldött felhívást : „Felhívás; Több oldal­ról elhangzott óhaj az, hogy Gyulán, részint a társadalmi élet szorosabb összefüzésére, de külö­nösen test egészségünk, épségünk, erőnk fönntar­tására és fejlesztésére Torna-egylet létesüljön. Fölösleges egy ilyen egylet létének czólszerüségét, hasznát bizonyítgatni. Mindenki, aki valaha torná- zással, vívással, vagy a sport egyéb ágaival fog­lalkozott, érzi ennek szükségét, tapasztalja hiányát. Megjegyezzük, hogy most a Torna-egylet szervezése annál inkább keresztül vihető, mivel a nemrégiben megnyílt róm. kath. főgimnázium modern és jól felszerelt tornacsarnokát a főgimnázium felettes hatósága minden valószínűség szerint rendelkezé­sünkre bocsájtja. Felkérjük tehát mindazokat, akik szívesen fogadják a jelen felhívásban felvetett eszmét, hogy vagy a Dobay-czég papirkereskedé- sében elhelyezett íven, vagy pedig a városban kö­rözött íveken aláírásukkal,— mely kötelezettséggel még semmi irányban nem jár, — részünkre tájé­kozást nyújtsanak, hogy az egylet szervezése ügyé­ben a további lépéseket megtehessük, nevezetesen az alakuló közgyűlést összehívhassuk. Kelt Gyulán, 1906. évi márczius hó 7-én. Az előkészítő bizottság nevében: Deimel Lajos, Méreg Gyula, Molnár Albert. Márczius tizenötödiket, amelyet évtizedek óta évről évre növekvő lelkesedéssel ünnepel meg a társadalom, mint a szabadság ébredésének évfordu­lóját, ez idén is ünnepélyességgel ülik meg Gyulán, amely ünnepségek a vigasztalan politikai helyzet következtében most még országszerte nagyobb (irá­nyokat fognak ölteni az eddigieknél. Az ünnepet a 48-as kör rendezi. Reggel 8 órakor az ev. ref. templomhoz vonulnak zászlóval, 9 órakor ünnepi mise lesz a róm. kath. templomban is. Délután zászlóval és zeneszó mellett körmenet lesz a József­város, nagymagyarvároson át a Göndöcs-népkerti pavillonhoz, hol alkalmi beszédek és szavallatok lesznek. Napi politikával azonban, tekintettel a politikai helyzetre, nem foglalkoznak, csak a nap jelentőségét fogják méltatni. Este több helyen bankett lesz. A honvédség köréből. A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy Tiszay Géza gyulai 2-ik honvéd- ezre-tbeli tart. hadnagy, a honvédség kötelékéből elbocsáttatott. Pótadó kivetés jóváhagyása. Az 1906. évre az 1879. XXVII. t.-cz. alapján a törvényhatóság által megszavazott 62918 korona 70 fillér katona 2248­■ 1906. ZSIrd-etaan-én.^. Gyula város tanácsa mint első fokú iparható­ság közhírré teszi, hogy a gyulai kerületi beteg- segélyzö pénztárnál részint eltávozás, részint tagság megszűnése folytán az alkalmazottak részéről 18 köz­gyűlési kiküldött helye megüresedvén, azoknak újra választása az 1891. évi XIV. t.-cz. 38. §-a, illetve az alapszabályok 26. §-a értelmében ezennel elren­deltetik s a választás 1906. évi márczius hó 18-án délután 3 órájára tűzetik ki. A választás a városháza nagytermében fog meg­tartatni. Választandó pedig az alkalmazottak részéről 18 közgyűlési kiküldött. Megjegyeztetik, hogy a választáson csakis azon alkalmazottak vehetnek részt, kik tagsági jogukat tagsági könyvvel vagy befizetési lappal igazolják. A választás szavazati ezédulák utján történik s

Next

/
Oldalképek
Tartalom